Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Folyóiratok » Bírósági Határozatok

Bírósági Határozatok

HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2010. V. szám - 2010. május

Szerkesztő: Lomnici Zoltán dr. (Szerkesztőbizottság elnöke)

A jogászok között csak "BH"-nak nevezett kiadványról túlzás nélkül állítható, hogy nélkülözhetetlen minden gyakorló jogász számára, hiszen a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága által hozott legfontosabb, válogatott határozatokat teszi közzé, külön-külön fejezetekben foglalkozva a büntetőjog, a polgári jog, a gazdasági jog, a munkajog és közigazgatási jog területén hozott döntésekkel.

Az egyes számok tartalmazhatnak továbbá jogegységi határozatokat, kollégiumi állásfoglalásokat, választottbírósági határozatokat, az Emberi Jogok Európai Bíróságának és az Európai Közösségek Bíróságának ítéleteit, valamint az egyes kollégiumok véleményét valamely jogi szabályozással kapcsolatos kérdés viszonylatában.

Jogegységi határozat
  • 1/2010. BJE a külföldi ítélet érvényének elismerésével kapcsolatos jogalkalmazói kérdések
Kollégiumi vélemények
  • BK 83. vélemény Az erőszakos többszörös visszaesésről
  • BK 84. vélemény Ha a bíróság az ügydöntő határozatban a pénzbüntetés részletekben történő megfizetését [Btk. 51. § (4) bekezdés], a Be. 592. § alapján sem újabb részletfizetés, sem halasztás engedélyezésére nem kerülhet sor.
  • BK 85. vélemény Döntési jogkör az előzetes letartóztatásban lévő vádlott nyilatkozattételi jogosultsága tárgyában
  • BK 86. vélemény A bíró kizárására vonatkozó rendelkezések egyes kérdései
Büntető ügyszak
  • 114
  • I. Közvetett tettesként követi el az adócsalást a gazdaság társaságnak az az ügyvezetője, akinek ez a minősége az adóév vége előtt megszűnt, ha ügyvezetői rendelkezése folytán a társaság ténylegesen realizált árbevételeit nem tünteti fel az üzleti könyvekben, ezáltal a társasági adóbevallás benyújtására köteles későbbi ügyvezető az üzleti könyvek tartalmi valóságát feltételezve a valótlan adatok alapulvételével készíti el s nyújtja be a társaság adóbevallását, s ezzel a társasági adóbevételt csökkenti.
  • II. Ha a vád kiterjesztésének törvényi előfeltételei teljesültek, közömbös, hogy a kiterjesztésre okot adó tény miként jut az ügyész tudomására.
  • III. A törvényes vád hiányára alappal nem hivatkozhat a védelem akkor sem, ha az eredeti vád alapján folytatott eljárásban a bíróság által lefolytatott bizonyítás adataiból meríti az ügyész a vád kiterjesztését megalapozó tényeket
  • 115 Rágalmazás vétségét nem valósítja meg a felsőoktatási intézet hallgatója, aki az oktatója sérelmezett eljárása elleni panaszjogával élve becsület csorbítására alkalmas tény állítása nélkül a főiskola igazgató-helyettesének írt levélben tárja fel a magánvádló kifogásolható magatartását. E bűncselekményt az igazgatóhelyettes által a panasz kivizsgálásával megbízott tanszékvezető sem követi el, aki a panasz megalapozottságát igazolva a magánvádló kifogásolható magatartásáról tájékoztatja jelentésében a főigazgató-helyettest
  • 116 Az erőszakos közösülés vagy kísérletének megállapításához az szükséges, hogy az elkövető a közösülést lehetővé tevő körülmények és testhelyzet megteremtése érdekében közvetlenül alkalmazott erőszakkal vagy kvalifikált fenyegetéssel törje meg a sértett fizikai ellenállását, s vigye végbe vagy kísérelje meg a közösülést
  • 117 Az indokolási kötelezettség megsértése akkor eredményez feltétlen hatályon kívül helyezést – és felülvizsgálatot is megalapozó – eljárási szabálysértést, ha a megtámadott határozat indokolása – tény vagy jogkérdés kapcsán – oly mértékben hiányos, hogy abból nem állapítható meg, mire alapozta a bíróág a döntését
Polgári ügyszak
  • 118 Kölcsönszerződés érvénytelensége esetén az eredeti állapot viszontkereset hiányában is helyreállítható
  • 119
  • I. A bányakár a bányászat során, lényegében jogszerű tevékenységgel okozott kár, amelyért kártalanítás jár. A bányászati tevékenységgel okozott egyéb károk megtérítésére a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.
  • II. Vízelvonásra alapított bányakár megtérítése iránti követelésnél a károsultnak kell bizonyítania, hogy a növényi kultúrája a bányászati tevékenység következtében – a talajból elvont víz miatt – károsodott
  • 120 A fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül eső elháríthatatlan oknak, rendellenességnek minősül az, ha az alperes által biztosított gépjárműre a szarvas ráugrik és onnan a szemközti sávba átvágódva a felperesek gépkocsijában kárt okoz
  • 121 Nem lép a biztosítási szerződés hatályba és nem áll be a biztosító kártérítési kötelezettsége, ha a káresemény az első díj befizetése előtt bekövetkezik
  • 122 Ha a kért adat nincs az igénylő által kívánt adathordozón az adatkezelő birtokában, az adatkezelő a közérdekű adat kiadására csak akkor kötelezhető – az igénylő által megjelölt technikai eszközzel –, ha a másolat előállítása nem jár aránytalan költséggel
  • 123 Nem sért jogszabályt a bíróság, ha a jogellenesen Magyarországon tartott gyermek visszavitelére irányuló eljárásban nem pszichológus szakértő útján, hanem közvetlenül hallgatja meg a gyermeket és annak véleményét korától és érettségétől függően veszi figyelembe
  • 124 Költségvetésből nyújtott vissza nem térítendő állami támogatásra irányuló szerződés megkötésének a szabályait a speciális, közigazgatási jogi rendelkezések, és nem a Ptk. tartalmazza. A pályáztató szerződéskötés során tanúsított magatartása nem felróható, ha a pályáztatás és a szerződéskötés irányadó szabályainak megfelel
  • 125 A bíróság tájékoztatási kötelezettségének elmulasztása következtében a fellebbezésben a fél alappal hivatkozhat olyan bizonyítékra, amely az elsőfokú eljárásban már rendelkezésre állt, és amelynek figyelembevétele az eljárás befejezését egyébként nem késlelteti
Gazdasági ügyszak
  • 126 Az egyesület feloszlatásának van helye, ha a tevékenysége adott személyi körnek közösségi szinten is érzékelhető és értékelendő biztonsághoz, szabadsághoz való jogát sérti, fajgyűlöletről tesz tanúságot, és ennek következtében sérül a közrend és a köznyugalom is. A feloszlatás hatálya kiterjed arra a közösségre is, amelyik az egyesületen, mint anyaszervezeten belül tevékenykedik
  • 127 A taggyűlés összehívását nem teszi szabálytalanná, ha meghívójában az esetlegesen megtartandó, megismételt taggyűlés időpontja nem került feltüntetésre
  • 128 A szerződésminta felhasználásával indult egyszerűsített cégeljárásban bejegyzést kérő korlátolt felelősségű társaságnak rendelkeznie kell elektronikus levélcímmel. Az e-mail cím megjelölésének hiánya miatt a bejegyzés iránti kérelmet el kell utasítani
Munkaügyi ügyszak
  • 129 Amennyiben a fél csak köztisztviselői jogviszonyban alkalmazható, a vele kötött munkaszerződés érvénytelen, azt a munkáltatónak fel kell számolnia
  • 130 A szolgálati nyugdíj rögzítésére (az ezt tartalmazó határozat meghozatalára) nem kizárólag a szolgálati viszony fennállása alatt kerülhet sor
  • 131 Nem minősül munkajogi jogutódlásnak, amikor a közoktatási intézmény jogutód nélküli megszüntetése mellett az önkormányzat a korábban ott tanulók továbbtanulására két másik közoktatási intézményt jelöl ki, és ennek alapján a tanulók egy része a szülők döntése folytán az egyik iskolában tanul tovább
Közigazgatási ügyszak
  • 132 Ha az ítélet rendelkező része és indokolása nem áll összhangban és az ítélet nem felel meg a Pp. 206. § (1) bekezdésében, 221. § (1) bekezdésében foglaltaknak, akkor felülbírálatra nem alkalmas
  • 133 Ha a termékértékesítés tárgya nem fel-, vagy összeszerelés tárgyául szolgál, hanem késztermék, az adózó vevő az Áfa. tv. szabályai alapján igényelheti vissza az áfát
  • 134 A bíróság köteles tájékoztatni a feleket a bizonyításra szoruló tényekről, bizonyítási teherről, a bizonyítás sikertelenségének következményeiről és a szakértői véleménnyel kapcsolatos fogyatékosságok kiküszöbölése érdekében szükséges intézkedéseket is foganatosítani kell
  • 135 Az ügyvédi kamara köteles szárazbélyegzőt kiadni az európai közösségi jogászok számára is
  • 136 A vételi jogot gyakorló jogosultnak a tulajdonjoga bejegyzéséhez csatolni kell a tulajdonos bejegyzési engedélyét is
  • 137 A munka- és pihenőidőre, a menetíró készülék használatára vonatkozó szabályok betartása a munkáltató és a járművezető felelőssége is függetlenül attól, hogy az uniós jog a felelősséget a szállítási vállalkozáshoz telepíti. Az 1989. évi I. tv. 20. § (4) bekezdése lehetővé teszi a bírság felelősség arányában történő megosztását. A felelősséget, annak arányát az eljáró hatóságnak vizsgálnia kell
  • 138 A téves önellenőrzési szándék az adókötelezettség megállapítását nem akadályozza. Az Áfa. tv. 55. § (1) bekezdése nem vonatkozik valós jogügylet alapján beálló adókötelezettségre
Emberi Jogok Európai Bírósága
  • I. A Bíróság úgy véli, hogy a törvény 1. és 2. §-a alapján a családok számára járó ellátásra való jogosultság nem tehető függővé attól, hogy a gyermekek két biológiai szülője közül melyik magyar állampolgár. A Bíróság hozzáteszi: irreleváns, hogy a kérelmezők anyja 2008. január 1-jét követően magyar állampolgárokkal azonos feltételek szerint jogosulttá vált az ellátásra, mivel akkor már nem igényelhette a támogatást, hiszen a kérelmet a gyermekek születését követő 180 napon belül kellett benyújtani, s visszamenőleges hatályú benyújtásra nem volt lehetőség. Összegezve: mivel a Kormány nem terjesztett elő meggyőző érvet a második és a harmadik kérelmező szóban forgó ellátásból való kizárásának igazolására, a Bíróság arra a megállapításra jut, hogy ez az eltérő bánásmód megkülönböztetésnek minősült
  • II. A Bíróság levonja a következtetést, miszerint az alperes Állam hatóságainak makacs vonakodása attól, hogy a végrehajtást elrendelő végzésben foglaltaknak eleget tegyenek, a hazai jog semmibe vételét jelentette, és önkényességgel volt egyenértékű. E magatartás alapvetően obstruktív jellege nyilvánul meg abban is, hogy az eljárás hossza tekintetében a magatartás az Egyezmény 6. Cikke 1. bekezdése megsértésének megállapításához vezetett. – A Bíróság megismétli, hogy az Egyezmény 13. Cikke hazai hatóság előtti hatékony jogorvoslatot biztosít minden olyan személy számára, aki érvekkel alátámasztott alapon állítja, hogy az Egyezményben számára biztosított jogokat és szabadságokat megsértették. A Bíróság úgy véli, hogy az ezen Cikk alapján az Államokra háruló kötelezettség annak a kötelezettségnek a biztosítását is magában foglalja, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok végrehajtják a nyújtott jogorvoslatot. – A Belügyminisztérium, amelyet mindenek előtt köt a jogállamiság követelménye, hajthatatlanul ellenállt a kérelmező arra irányuló jogszerű kísérleteinek, hogy biztosítsa a hazai bíróságok által számára megítélt jog végrehajtatását. A kérelmező 10. Cikk alatti jogai megsértésének hazai szintű orvoslását célzó eljárás nem bizonyult hatékonynak. Ebből következik, hogy az Egyezmény 10. Cikkével együtt olvasott 13. Cikket megsértették

Összes lapszám