Folyóiratok » Bírósági Határozatok

Bírósági Határozatok

HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2010. VII. szám - 2010. július

Szerkesztő: Lomnici Zoltán dr. (Szerkesztőbizottság elnöke)

A jogászok között csak "BH"-nak nevezett kiadványról túlzás nélkül állítható, hogy nélkülözhetetlen minden gyakorló jogász számára, hiszen a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága által hozott legfontosabb, válogatott határozatokat teszi közzé, külön-külön fejezetekben foglalkozva a büntetőjog, a polgári jog, a gazdasági jog, a munkajog és közigazgatási jog területén hozott döntésekkel.

Az egyes számok tartalmazhatnak továbbá jogegységi határozatokat, kollégiumi állásfoglalásokat, választottbírósági határozatokat, az Emberi Jogok Európai Bíróságának és az Európai Közösségek Bíróságának ítéleteit, valamint az egyes kollégiumok véleményét valamely jogi szabályozással kapcsolatos kérdés viszonylatában.

Jogegységi határozat
  • 3/2010. KJE jogegységi határozat az 1/2010. KJE alkalmazásának megszüntetéséről
Kollégiumi vélemény
  • BK 87. vélemény a szabálysértések alkalmazásának egyes kérdéseiről
Büntető ügyszak
  • 172 A társtettesség megállapításának nem feltétele, hogy az ölési cselekményben résztvevők egyaránt halálos eredményt közvetlenül előidéző magatartást fejtsenek ki. Társtettes az is, aki felismerve társa szándékát, vele akarategységben, egymás tevékenységét kölcsönösen kiegészítve vesz részt a bűncselekmény elkövetésében. Ez határolja el a társtettességtől a fizikai bűnsegélyt, ugyanis a bűnsegéd – szemben a társtettessel – nem tanúsít tényállásszerű magatartást, mindössze a tettesi alapcselekmény külső feltételeit biztosítja – Társtettese ezért az emberölés bűntettének, aki – ismerve társa ölési szándékát – azért kötözi össze a társa által folyamatosan bántalmazott sértett kezeit, hogy annak ellenállását megtörje, s társa a sértettet megfojthassa
  • 173
  • I. A vagyonelkobzás együttes (egyetemleges) alkalmazásának nincs helye.
  • II. A vagyonelkobzás nem mellőzhető azon az alapon, hogy a terhelt által elsikkasztott, majd felhasznált vagyon további sorsa nem volt tisztázható.
  • 174
  • I. Közúti baleset gondatlan okozása vétségében való büntetőjogi felelősséget önmagában a megengedett legnagyobb sebesség túllépése nem alapozza meg, ha a főútvonalon haladó elsőbbségre jogosult a 0,5 másodperc cselekvési késedelme miatt nem tudja elhárítani az elsőbbségadási kötelezettség megszegésével más által előidézett és az ütközés előtt mindössze 2–2,5 másodperccel észlelhető közvetlen veszélyhelyzetet.
  • II. Nem érinti a vád törvényességét, ha a tárgyalás eredményeként azt kell megállapítani, hogy a sértett sérülése a vádiratban írtnál súlyosabb, maradandó fogyatékosságot eredményezett.
  • 175 Az álló jármű ajtaja kinyitásával kapcsolatos szabály nemcsak a szabályosan közlekedőket védő, hanem arra vonatkozó általános kötelezettség, hogy a kinyíló ajtó senkit ne veszélyeztessen és más járműben se okozzon kárt. Közúti baleset gondatlan okozása vétségét valósítja meg ezért az álló jármű vezetője, ha a figyelmetlen ajtónyitása következtében a mellette kerékpárral elhaladónak nyolc napon túl gyógyuló sérülése keletkezik.
  • 176 Hivatali visszaélést valósít meg a szolgálatot teljesítő rendőr, aki a bűncselekmény helyszínén intézkedve a rablás bűncselekményével gyanúsítható személy kezét a feltehetően e bűncselekményből származó tárgyakat tartalmazó kézikocsihoz bilincseli és ezzel – a szökésének megakadályozásán túl – arra kényszeríti, hogy a kocsit a rendőrség épületébe testi erővel behúzza.
  • 177 Garázdaság vétségét valósítja meg a terheltnek az a magatartása, hogy egy település belterületén, kora délután, a sértett utcán parkírozó gépkocsijára lapáttal ráütött, a gépkocsi szélvédőjét pedig téglával betörte, s ezáltal megrongálta. A dolog ellen kifejtett intenzív erőszak ugyanis alkalmas a megbotránkoztatásra vagy riadalom keltésére. – A megbotránkoztatás vagy riadalomkeltésre alkalmasság megállapíthatóságának nem feltétele mások tényleges jelenléte vagy észlelése, hanem elegendő annak akár távoli de reális esélye is.
  • 178 A rongálás bűncselekményét közvetett tettesként követi el az a telektulajdonos, aki a szomszédjával közös telekhatáron, a korábbi tulajdonossal egyetértésben ültetett fákat – anélkül, hogy a telekhatár módosításához szükséges, a jogszabályban előírt bírósági vagy más hatósági eljárás lefolytatását kezdeményezné –, az alkalmazottjával kivágatja.
  • 179 A szolgálati visszaélés vétségének és az azzal egyidejűleg megvalósított vagyon ellen bűncselekményeknek (pl. sikkasztásnak) a halmazata látszólagos: amennyiben az utóbbi bűncselekmény büntetési tétele a szolgálati visszaélésnél súlyosabb, az alaki halmazatot a szubszidiaritás, amennyiben pedig azonos vagy enyhébb, úgy a specialitás küszöböli ki, ezért csak a vagyon elleni bűncselekmény állapítható meg az elkövető terhére.
  • 180 A másodfokú bíróság ítélete ellen a vádelejtés kivételével – valamennyi megszüntető okra alapított eljárás megszüntetésével kapcsolatos eltérő rendelkezés esetén – fellebbezésnek van helye. E fellebbezés joghatályossága szempontjából közömbös, hogy a fellebbezés jogosultja a másodfokú bíróságnak az eljárást megszüntető eltérő rendelkezését nem kifogásolja.
Polgári ügyszak
  • 181 A szerződést megerősítő nyilatkozat akkor értékelhető a megtámadási jogot megszüntető jognyilatkozatként, ha abból kitűnik a megtámadási igényérvényesítésről lemondó szándék is.
  • 182 Az ingatlanra megkötött adásvételi szerződéssel az azon elidegenítési és terhelési tilalommal rendelkező jogosult nyilatkozatáig függő jogi helyzet alakul ki: a szerződés nem jön létre, de ezen időszak alatt a szerződő felek nyilatkozataikhoz kötve vannak és a szerződésből eredő igényeik nem évülnek el.
  • 183 Az adásvételi szerződés elállás miatti felbontása esetén – ha a vevő a tulajdonába került ingatlant megterhelte – az eredeti állapot nem állítható helyre, csak úgy, hogy az ingatlanon jóhiszeműen jogot szerző harmadik személy jogosultsága fennmarad.
  • 184 A korlát nélküli előterasz mellett elesett felperes kárigénye szempontjából az építési előírások önmagukban nem döntik el a kárfelelősség kérdését, vizsgálni kell, hogy a lépcső hiányának volt-e szerepe a baleset bekövetkezésében, azaz az okozati összefüggés bizonyított-e.
  • 185 Az örökbefogadás felbontására nem kerülhet sor azon az alapon, hogy az örökbefogadó szülők házasságát a bíróság felbontotta és a különélő örökbefogadó szülő nem kívánja a kiskorú gyermekével a kapcsolatot tartani.
  • 186
  • I. Gyermekelhelyezési perben a fél által a kirendelt igazságügyi szakértő véleményével szemben benyújtott magánszakértői vélemény alapot adhat a jogszabályban meghatározott szakértői testület megkeresésére.
  • II. A gyermektartásdíj megállapításánál nemcsak a kötelezett kimutatott jövedelmének, hanem vagyoni viszonyainak is jelentősége van.
  • 187 Nincs helye a szülői felügyelet megszüntetésének, ha a bűncselekményt elkövető szülőnek, a szabadulását követően a gyermekekkel kapcsolatos magatartásában tartósan, olyan mértékű pozitív változás következett be, amely – a gyermekek elsődleges érdekére figyelemmel – a szülői felügyelet visszaállítására adna alapot.
  • 188 Ha a fél tárgyalás tartását kéri és a bíróság olyan tárgyaláson hozza meg ítéletét, amelyre a feleket szabályszerűen nem idézte meg, ez olyan súlyos eljárási szabálysértés, amely alapján az ítélet hatályon kívül helyezése indokolt.
  • 189 A felfüggesztés hatálya mindaddig fennmarad, amíg a bíróság a felfüggesztés megszüntetéséről nem rendelkezik
  • 190 A kötelezett egyoldalú elhatározásával nem térhet el a teljesítésnek az őt marasztaló jogerős ítéletbe foglalt módjától
Gazdasági ügyszak
  • 191
  • I. A választottbírósági ítélethez ugyanolyan anyagi jogerő fűződik, mint a jogerős rendes bírósági ítélethez
  • II. A jogerő jogintézményének alkalmazása a választottbírósági eljárásban is alkotmányos követelmény. A közrendbe ütközés, mint érvénytelenítési ok körében vizsgálható, hogy a választottbíróság jogerős ítéletében az anyagi jogerő alkotmányos követelményét mint a közrend részét, tartalmának megfelelően alkalmazta-e. Nem zárta-e el a választottbírósági szerződést megkötő felet attól, hogy igényét bírói úton – adott esetben a választottbíróság előtt – érvényesítse.
  • 192 A másodfokú bíróság előzetes döntéshozatali kérelmet elutasító végzésével szemben benyújtott fellebbezés érdemben nem vizsgálható
Munkaügyi ügyszak
  • 193 Ha a Hszt. valamely kedvezményre, így a szolgálati viszonyban töltött idő 1,2-szeres szorzóval számítására való jogosultságot szigorúan körülhatárolt együttes feltételekhez köti, a törvény későbbi, a kedvezmény kiterjesztését célzó, a feltételeket megváltoztató módosítása a korábbi feltételek eltérő értelmezését nem eredményezheti
  • 194 I. Az ügy elbírálása során irányadó jogszabály alkalmazása nem mellőzhető azon az alapon, hogy az a bíró megítélése szerint alkotmányellenes. A bíró az alkalmazandó norma alkotmányosságával kapcsolatos aggályait az Abtv. 38. §-ában szabályozott jogintézményen keresztül nyilváníthatja ki, a norma alkotmányellenességről és annak a konkrét ügyben való alkalmazása kizárásáról az Alkotmánybíróság dönt – II. Az összehasonlítható helyzetben lévő személyek közötti, egyenlő bánásmód követelményét sértő különbségtétel megállapításának feltétele az is, hogy a jogsérelmet szenvedő fél valószínűsítse, hogy a jogsértéskor – ténylegesen, vagy feltételezése szerint – rendelkezett az Esélytv. 8. §-ában meghatározott védett tulajdonsággal. E kötelezettség nem teljesíthető kizárólag közelebbről meg nem határozott egyéb helyzetre való hivatkozással. Az Estélytv. a személyiség lényegi vonásához tartozó tulajdonságon, valamely, a személytől független adottságon alapuló különbségtétellel szemben biztosít védelmet
  • 195 Ha a munkáltató ismeri a munkavállaló rossz egészségi állapotát, az idős édesanyja gondozásával kapcsolatos kötelezettségeit, az ennek figyelmen kívül hagyásával történt külföldi kirendelés rendeltetésellenes
Közigazgatási ügyszak
  • 196 Dohánytermék internetes forgalmazása esetén a weboldal nem minősül a dohánytermék eladási helyének. Az itt megjelentetett reklám a dohányáru reklámozásának tilalmába ütközik
  • 197 Területi ellátási kötelezettség hatósági határozattal történő módosításakor a szakellátáshoz való hozzájutás vizsgálata során a konkrét közlekedési körülményeket is vizsgálni kell
  • 198 Egyidejűleg érkezettnek kell tekinteni azokat a földhivatali beadványokat, amelyek ugyanazon a napon benyújtásra (postán egyszerre érkeztek, egyszerre kézbesítették, gyűjtőszekrényből egyszerre vesznek ki) és a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok keltezési ideje is megegyezik. A beadványok adminisztratív azonosítását, megkülönböztetését szolgáló iktatószám sorrendet ebben az esetben nem állít fel. Az egyidejű és ellentétes tartalmú kérelmeket nem lehet egymásra tekintettel elbírálni, az ellentmondás feloldása a polgári bíróság feladata
  • 199 A trianoni békeszerződéssel (1921. évi XXXII. tc.) elcsatolt délvidéki területen született személy kérelmére – magyar állampolgársága hiányában – magyar állampolgárságát tanúsító hatósági bizonyítvány nem állítható ki
  • 200 Az adózó és az adóhatóság között nem áll fenn polgári jogviszony; nem a Ptk., hanem az Art. szabályai az irányadóak az adóhatóság késedelmes tőke visszatérítésére
  • 201 Kapcsolt vállalkozások között – a független felek között érvényesíthető ellenértéktől eltérő – ellenérték alkalmazása esetén az adózás előtti eredményt növelni kell azzal a különbözettel, mely a tényleges és a független féllel szemben elérhető összeg különbségében mutatkozik
  • 202 Illetékfizetési kötelezettség keletkezését vagyonszerzést tanúsító okirat alapján lehet csak megállapítani, téves bejegyzés esetén illetékfizetés – vagyonszerzés hiányában – nem írható elő
  • 203 A termőföldre vonatkozó vételi ajánlatot nem kell közölni az elővásárlásra jogosulttal, ha az ajánlat olyan helybenlakónak minősülő gazdálkodó szervezet részvényesétől érkezett, aki az ingatlan haszonbérlője
Emberi Jogok Európai Bírósága
  • I. A fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2000. május 29-ei 1346/2000/EK tanácsi rendeletet – különösen annak 3., 4., 16., 17. és 25. cikkét – akként kell értelmezni, hogy az alapeljáráshoz hasonló ügyben a fizetésképtelenségi főeljárás valamely tagállamban történő megindítását követően az olyan másik tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai, amely tagállamban nem indítottak másodlagos fizetésképtelenségi eljárást, kötelesek – a rendelet 25. cikkének (3) bekezdésén és 26. cikkén alapuló kizáró okokra is figyelemmel – elismerni és végrehajtani az e fizetésképtelenségi főeljárásban hozott valamennyi határozatot, következésképpen nem jogosultak e másik tagállam jogszabályai alapján a fizetésképtelennek nyilvánított adósnak ezen említett másik tagállam területén található vagyontárgyaira vonatkozó végrehajtási intézkedéseket elrendelni, amennyiben az eljárás megindításának helye szerinti állam jogszabályai ezt nem teszik lehetővé, továbbá amennyiben nem teljesülnek az említett rendelet 5. és 10. cikkének alkalmazási feltételei
  • II. Az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról (Keretirányelv) szóló, 2002. március 7-ei 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet és az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról (Egyetemes szolgáltatási irányelv) szóló, 2002. március 7-ei 2002/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, mint a távközlésről szóló 2004. július 16-ai törvény (ustawa – Prawo telekomunikacyjne) 57. cikke (1) bekezdésének 1. pontja az alapügy tényállásának megvalósulásakor hatályos változatában, amely megtiltja, hogy a szolgáltatások nyújtásáról szóló szerződésnek a végfelhasználó általi megkötését valamely másik szolgáltatás igénybevételéről szóló szerződés megkötéséhez kapcsolják. A belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet („Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”) azonban úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely egyes kivételektől eltekintve az adott ügy különleges körülményeinek a figyelembe vétele nélkül tilt az eladó által a fogyasztónak tett mindenfajta kapcsolt ajánlatot

Összes lapszám