Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Folyóiratok » Bírósági Határozatok

Bírósági Határozatok

HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2010. VIII. szám - 2010. augusztus

Szerkesztő: Lomnici Zoltán dr. (Szerkesztőbizottság elnöke)

A jogászok között csak "BH"-nak nevezett kiadványról túlzás nélkül állítható, hogy nélkülözhetetlen minden gyakorló jogász számára, hiszen a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága által hozott legfontosabb, válogatott határozatokat teszi közzé, külön-külön fejezetekben foglalkozva a büntetőjog, a polgári jog, a gazdasági jog, a munkajog és közigazgatási jog területén hozott döntésekkel.

Az egyes számok tartalmazhatnak továbbá jogegységi határozatokat, kollégiumi állásfoglalásokat, választottbírósági határozatokat, az Emberi Jogok Európai Bíróságának és az Európai Közösségek Bíróságának ítéleteit, valamint az egyes kollégiumok véleményét valamely jogi szabályozással kapcsolatos kérdés viszonylatában.

Büntető ügyszak
  • 204 Az elévülés olyan büntető anyagi jogi természetű jogintézmény, amely a törvényben meghatározott kezdőnaptól számított elévülési idő elteltével az elkövető büntethetőségét megszünteti, függetlenül attól, hogy az elévülés bekövetkezte munkanapra vagy ünnep-, illetve munkaszüneti napra esik-e. – A pótmagánvádló bár a bírósági eljárásban eltérő szabály hiányában az ügyész jogait gyakorolja, mégsem „büntetőügyekben eljáró hatóság”, ezért az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított eljárási cselekménye az elévülést nem szakítja félbe
  • 205 Közúti baleset gondatlan okozásának vétségét valósítja meg az útkereszteződésbe szabad jelzés mellett a megengedettnél nagyobb sebességgel behajtó jármű vezetője, aki a figyelmetlensége miatt későn észleli, ezért nem biztosít elsőbbséget a megkülönböztető hang- és fényjelzéssel haladó járműnek és az emiatt bekövetkezett ütközés eredményeként a mentőautó utasa 8 napon túl gyógyuló sérülést szenved
  • 206 Nem bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettét, hanem magánokirat hamisítás vétségét valósítja meg a II. r. terhelt, aki valótlan tartalmú hamis magánokiratot (szakmunkás bizonyítvány fénymásolatot) bocsát az I. r. terhelt rendelkezésére annak igazolására, hogy jogosult személy- és vagyonőri bizonyítvány kiadása feltételéül szolgáló tanfolyam elvégzésére
  • 207 A csődbűncselekmény és a tartozás fedezete elvonásának bűntette az azonos jogtárgy-sértés folytán látszólagos alaki halmazatban áll egymással, ezért a tartozás fedezete elvonásának bűntette, mint generális bűncselekmény helyett az ahhoz képest speciális bűncselekmény, a csődbűntett megállapításának van helye
  • 208 A sikkasztás bűncselekményének megállapíthatósága szempontjából a „rábízás” fogalma alatt az idegen dolog birtokba adását, a birtoklás jogának rövidebb vagy hosszabb időre történő átengedését kell érteni – Nem értékelhető rábízásként a felkérés, amely a dolog pillanatnyi őrizetére vagy felügyeletére vonatkozik: az így átadott dolog eltulajdonítása lopást való­sít meg
  • 209 A sikkasztást sajátjaként rendelkezéssel valósítja meg a felszámoló biztos, aki a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyonából pénzkölcsönt nyújt
  • 210 A szolgálatban kötelességszegés bűncselekménye rendőr által kizárólag a rendőri szolgálat során a szolgálat ellátásával szoros kapcsolatban követhető el. Ha a meg nem történt balesetről a rendőr fiktív igazolást állít ki, ezzel nem katonai bűncselekményt követ el, s a cselekményének elbírálása nem tartozik a katonai büntetőeljárás hatálya alá – Az elfogultsági kifogás elbírálatlansága, ha azt nem a bíró maga vagy a tanács elnöke jelentette be, nem akadálya a kifogásolt bíró további eljárásának, s – 2009. augusztus 13. napját követően bejelentett ilyen kifogás esetén – annak sem, hogy a kifogásolt bíró az ügydöntő határozat meghozatalában részt vegyen
Polgári ügyszak
  • 211 Az egyes ügycsoportok tekintetében cselekvőképességet korlátozó gondnokság felülvizsgálata során a bíróság akkor helyezheti további ügycsoportokban vagy általános jelleggel korlátozó gondnokság alá az alperest, ha kellő és részletes indokát adja annak, hogy a korábbi határozattal szemben a gondnokság alá helyezés módosítása miért szükséges
  • 212 A tulajdonostárs építkezéséhez történő jognyilatkozat pótlása nem vezethet a használat egyoldalú megváltoztatásához és nem róhat aránytalan terhet a tulajdonostársakra. Nem járhat a tényleges használati viszony és a jogi állapot közötti egyensúlyi helyzet további romlásával – Az ex lege bekövetkező tulajdoni arány módosulás kizárásához nem elegendő az olyan perbeli nyilatkozat, hogy ezt az igényt a ráépítő a perben nem érvényesíti
  • 213 Az ingatlan tulajdonosa felel az ingatlanán lévő fa lehullott ága által okozott kárért, ha karbantartási, ellenőrzési kötelezettségének elmulasztása megállapítható. Az ingatlan tulajdonosát a szomszédos ingatlanról átnyúló ágak tekintetében is terheli az a kötelezettség, hogy azok megvizsgálásuk alapján megállapítsa, hogy azok balesetveszélyesek-e
  • 214 Ha a gépjármű hibáját több hónap alatt sem tudják eredményesen kijavítani, a jogosult akkor is elállhat az adásvételi szerződéstől, ha a kötelezett a kijavítást egyébként továbbra is vállalja
  • 215 Nem szűnik meg a bérleti szerződés, ha a jogviszonyt a meghalt bérlő jogutódja folytatja. Ilyen esetben az eredeti szerződéses jogviszony – a bérlő személyében bekövetkezett változással – marad fenn és nem kell a szerződést ismét írásba foglalni
  • 216 Nem jogszabálysértő a házastársi közös vagyonhoz tartozó társasági részesedés értékének – a vállalkozás könyv szerinti értéke alapján történő – elszámolása, ha a reális piaci érték megállapításához szükséges eszközérték a megfelelő adatok hiánya miatt nem határozható meg
  • 217 A perújítási eljárás során változatlan tényállás mellett történő eltérő jogi minősítés nem ütközik a keresetváltoztatási tilalomba
Gazdasági ügyszak
  • 218 A környezetvédelmi hatóság által kiszabott bírság megosztásához a hatásterületen lévő önkormányzatoknak bizonyítaniuk kell, hogy a szennyezés a területükön is meghaladta a jogszabályban írt határértéket, vagy hogy a szennyezés a határértéket meghaladóan bekövetkezhet
  • 219 Nincs helye az adósságrendezés elrendelésének, ha az adós az adósságrendezési kérelem benyújtásáról való tudomásszerzés előtt – akár az esedékességet követő 60 napon túl – a hitelező követelését bármilyen formában vitássá tette
  • 220 Amennyiben az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésben díjazásként jutalékot kötöttek ki, e szerződés megszűnését követően kötött szerződés alapján az ügynök – a Ptk. 478. § (3) bekezdésére hivatkozással – nem tarthat igényt a munkájával arányos díjazásra
  • 221 Kis- és mikrovállalkozás követelésének besorolásánál irányadó szempontok, ha a vállalkozás a követelését a felszámolás kezdő időpontja után engedményezéssel szerezte meg
Munkaügyi ügyszak
  • 222 A szakszervezet véleményezési jogának megsértése miatt előterjesztett kifogás esetén a szakszervezet kérelme a munkáltatói döntés hatályon kívül helyezésére, érvénytelenségének kimondására nem, hanem csak a jogsértés megállapítására irányulhat
  • 223 A munkaidőkeretben az általánostól eltérő munkarendben való foglalkoztatásra figyelemmel a munkaidő-beosztástól függően a szombati nap is minősülhetett rendes munkanapnak. A munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő számításakor az Mt. 151. § (2) bekezdésében megjelölt távolléteket a munkavállalóra irányadó napi munkaidő mértékével, és nem pedig az adott beosztása szerinti munkaidővel kell beszámítani
  • 224 A prémiumévek program keretében foglalkoztatott köztisztviselőnek az önkéntes nyugdíjpénztári támogatásból való kizárása az egyenlő bánásmód követelményét nem sérti
  • 225 Ha a korkedvezményre jogosító munkakörrel kapcsolatban a jogszabály a munkaidőre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz, a korkedvezményre jogosító munkakörben, teljes munkaidőben való munkavégzés a jogosultság feltétele. A társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata során az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság véleménye a bíróságot határozata meghozatalában nem köti
Közigazgatási ügyszak
  • 226 Bírói alkalmatlanság megállapításának kezdeményezése fellebbezésben megvalósíthat etikai vétséget
  • 227 Az egyenlő bánásmód követelményének megtartását az eljárás alá vont szervezetnek kell bizonyítania. Az eljárás megindításához a sérelem valószínűsítése szükséges
  • 228 Ha a hazai jogszabály hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütköző rendelkezése nem felel meg az EK szerződés egyenlő elbánás követelményének, – az elsőbbségi elvéből következően – a közösségi jog alkalmazandó
  • 229 A természetvédelmi érdekből elrendelt korlátozás esetén a tényleges kár megtérítését kérheti a tulajdonos, vagy a használó. Az elmaradt vagyoni előny nem vonható ebbe a körbe
  • 230 A nyomvonal jellegű építmény fogalma nem azonos a nyomvonalas építmény fogalmával
  • 231 Az adóhatóság a bejelentett érték ellenőrzésére jogosult, csak az Itv. 70. §-ban felsorolt esetekben állapíthatja meg a bejelentett értéktől eltérő mértékben a forgalmi értéket
  • 232 A térképészi hibát az ingatlan-nyilvántartási felmérési adatok alapján lehet ellenőrizni, más hiteles nyilvántartás adata nem vehető figyelembe
  • 233 Reklámtábla lebontását elrendelő ügyben szakhatóság bevonására nincs szükség
  • 234 Az ellenőrzést megkezdő hatóság illetékességét nem érinti, ha az adózó székhelyet változtat, így iratbemutatási kötelezettségét is teljesítenie kell
  • 235 Az innovációs járulékfizetési kötelezettséget érinti, ha a vállalatcsoporton belüli költségmegosztásra vonatkozó megállapodás van érvényben
Az Európai Unió Bíróságának ítéletei
  • I. A fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2000. május 29-ei 1346/2000/EK tanácsi rendeletet – különösen annak 3., 4., 16., 17. és 25. cikkét – akként kell értelmezni, hogy az alapeljáráshoz hasonló ügyben a fizetésképtelenségi főeljárás valamely tagállamban történő megindítását követően az olyan másik tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai, amely tagállamban nem indítottak másodlagos fizetésképtelenségi eljárást, kötelesek – a rendelet 25. cikkének (3) bekezdésén és 26. cikkén alapuló kizáró okokra is figyelemmel – elismerni és végrehajtani az e fizetésképtelenségi főeljárásban hozott valamennyi határozatot, következésképpen nem jogosultak e másik tagállam jogszabályai alapján a fizetésképtelennek nyilvánított adósnak ezen említett másik tagállam területén található vagyontárgyaira vonatkozó végrehajtási intézkedéseket elrendelni, amennyiben az eljárás megindításának helye szerinti állam jogszabályai ezt nem teszik lehetővé, továbbá amennyiben nem teljesülnek az említett rendelet 5. és 10. cikkének alkalmazási feltételei
  • II. Az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról (Keretirányelv) szóló, 2002. március 7-ei 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet és az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról (Egyetemes szolgáltatási irányelv) szóló, 2002. március 7-ei 2002/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, mint a távközlésről szóló 2004. július 16-ai törvény (ustawa – Prawo telekomunikacyjne) 57. cikke (1) bekezdésének 1. pontja az alapügy tényállásának megvalósulásakor hatályos változatában, amely megtiltja, hogy a szolgáltatások nyújtásáról szóló szerződésnek a végfelhasználó általi megkötését valamely másik szolgáltatás igénybevételéről szóló szerződés megkötéséhez kapcsolják

Fórum


Összes lapszám