Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Folyóiratok » Bírósági Határozatok

Bírósági Határozatok

HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2010. IX. szám - 2010. szeptember

Szerkesztő: Lomnici Zoltán dr. (Szerkesztőbizottság elnöke)

A jogászok között csak "BH"-nak nevezett kiadványról túlzás nélkül állítható, hogy nélkülözhetetlen minden gyakorló jogász számára, hiszen a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága által hozott legfontosabb, válogatott határozatokat teszi közzé, külön-külön fejezetekben foglalkozva a büntetőjog, a polgári jog, a gazdasági jog, a munkajog és közigazgatási jog területén hozott döntésekkel.

Az egyes számok tartalmazhatnak továbbá jogegységi határozatokat, kollégiumi állásfoglalásokat, választottbírósági határozatokat, az Emberi Jogok Európai Bíróságának és az Európai Közösségek Bíróságának ítéleteit, valamint az egyes kollégiumok véleményét valamely jogi szabályozással kapcsolatos kérdés viszonylatában.

Büntető ügyszak
  • 236 A csempészet és a jövedékkel visszaélés bűncselekményeinek alaki halmazata látszólagos, a speciális elve folytán az elkövető terhére csak a csempészet bűncselekménye állapítható meg. Ebből az is következik, amennyiben a vádban csempészetként értékelt és az elkövetés idején ekként is minősülő cselekmény a Btk. 2. §-ának helyes alkalmazása folytán az elbíráláskor az elkövető terhére már nem állapítható meg, a bíróságnak vizsgálnia kell azt, hogy a vád tárgyává tett magatartás jövedékkel visszaélés bűncselekményének megállapítására alkalmas-e
  • 237 Nem magyar állampolgár bűnössége közokirat-hamisítás bűntettében Magyarországon akkor állapítható meg, ha a hamis közokiratot belföldön készítette vagy készíttette, külföldön elkövetett és az elkövetés helye szerint is büntetendő ilyen cselekmény esetén akkor, ha a legfőbb ügyész a büntetőeljárás megindítását elrendeli
  • 238 Önmagában a több vagyon elleni bűncselekmény elkövetése még nem alapozza meg az üzletszerűséget, ha a rendszeres haszonszerzésre törekvés nem állapítható meg
  • 239
  • I. Az emberrablás bűntettének – különösen súlyos hátrányt okozva történő – elkövetése valósul meg, ha a terheltek a sértettet egy héten át jogellenesen fogva tartják, folyamatosan bántalmazzák, életveszélyesen fenyegetik, megalázzák (levetkőztetik, megláncolják, fejét leborotválják)
  • II. A különösen súlyos hátrányt okozó emberrablás bűntettével alaki halmazatban a társtettesként elkövetett súlyos testi sértés bűntette is megvalósul, ha a fogva tartott sértett a fogva tartók bántalmazása folytán nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket is elszenved
  • 240 Az azonos időszakban, azonos adónemre elkövetett adócsalás esetén az adócsalásnak a Btk. 310. § (1) bekezdésében meghatározott alapesete és e § (5) bekezdésében meghatározott alapesete kizárják egymást. Az utóbbi megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha az adómegállapítás megtörtént és törvényes volt, tehát az elkövető az adómegállapítás körében nem valósított meg az I. alapeset szerint értékelendő adócsalást
  • 241
  • I. A Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozatot felülvizsgálati okot jelentő eljárási szabálysértés miatt akkor is felülbírálja, ha az indítványt nem ebből az okból nyújtották be
  • II. Felülvizsgálati eljárásban a határozat hatályon kívül helyezését eredményező eljárási szabálysértés, ha a jogerős ítéletben megállapított tényállás olyan ellentmondásokat tartalmaz, amelyek miatt a büntetőjogi felelősségre vonás szempontjából jelentős kérdésekben nem állapítható meg, hogy a bíróság milyen tényállásra alapította a felmentő rendelkezését
  • 242
  • I. A hamis tanúvallomás az érintett számára akár előnyös, akár hátrányos határozat meghozatalához is vezethet, ezért ez a személy a bűncselekmény sértettjének sem tekinthető.
  • II. Sértetti jogállás hiányában a hamis tanúzás miatt benyújtott vádindítvány nem törvényes vád, s ez a vádindítvány elutasítását, illetőleg, ha a törvényes vád hiányát a másodfokú bíróság észleli, az elsőfokú érdemi határozat hatályon kívül helyezése mellett a büntetőeljárás megszüntetését eredményezi
  • 243 Feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a másodfokú bíróság – ítéletének indokolása szerint – mellőzte a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést, ami a másodfokú ítélet rendelkező részéből nem tűnik ki
Polgári ügyszak
  • 244 A megtámadási jogot megszüntető, szerződést megerősítő jogosulti nyilatkozatból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy a jogosult a megtámadási ok ismeretében is vállalja a szerződés teljesítését
  • 245 A gépkocsira vonatkozó adásvételi szerződés szempontjából lényeges körülmény az, hogy a gépkocsi valós állapota megfelel-e annak amit – egyebek mellett – a szervizkönyv tartalmazott
  • 246 A csekk megküldésének elmaradása sem mentesíti a biztosítottat a biztosítási díj fizetése alól, mert a díjfizetés a biztosító cselekménye nélkül is lehetséges
  • 247
  • I. A végrendeleti örökös hozzátartozójának tanú­kénti aláírását az okiratot szerkesztő ügyvéd ellenjegyzése nem helyettesíti
  • II. Az alakilag hibás végrendelet az örökhagyó akaratának feltárásával – a favor testamenti elv alkalmazásával – nem tehető érvényessé
  • 248 Házastársi tartásdíj, illetve nagykorú gyermek tartásdíjának felemelésénél, valamint megszüntetésénél irányadó szempontok, ha a volt házastárs egészségi állapotában, továbbá az eltartásra szorulók számában lényeges változás következett be
  • 249
  • I. Nem szüntethető meg a szülői felügyeleti joga annak a szülőnek, akinek a gyermekével szembeni – egyébként súlyosan kifogásolható – magatartása nem felróható, mert pszichés megbetegedésére vezethető vissza
  • II. A szülői felügyelet megszüntetésére önmagában az alperes perbeli elismerése alapján nem kerülhet sor
  • 250 A lakásban jogcím nélkül lakó személynek az elhelyezéséről szóló jogerős döntés után tanúsított, a lakásbérleti jogviszony megszüntetésére okot adó, felróható magatartásának a jogkövetkezménye
  • 251 Közbenső ítélet kizárólag annak elbírálására, hogy az ügyben melyik ország jogát kell alkalmazni, nem hozható. A jogalap fennállásának megállapítása esetén, a közbenső ítélet indokolásának azokat a konkrét jogszabályi rendelkezéseket is tartalmaznia kell, amelyek alapján a keresettel érvényesített jog fennállása megállapítható
Gazdasági ügyszak
  • 252 Nem ad jogi alapot a kezesnek a kezesi szerződéstől való elállásra, ha a jogosult a kölcsönszerződés felmondása előtt nem tájékoztatja a kezest a kötelezett késedelméről
  • 253 A jogszabályban előírtaknak megfelelő – a tulajdonostársakat a tulajdoni hányaduk arányában terhelő – költségviselésről szóló társasházi közgyűlési határozat a kisebbség jogos érdekének lényeges sérelmére hivatkozással megalapozottan nem támadható
  • 254 Nem jogszabálysértő az írásbeli szavazás útján hozott lakásszövetkezeti közgyűlési határozat amiatt, ha az igazgatóság tájékoztatója meghaladja a döntéshozatalhoz szükséges és elégséges adatokat. Az sem ad alapot a határozat eredményes megtámadására, ha az írásbeli szavazás eredményeként elfogadott határozatról szóló értesítésben az igazgatóság nem ad tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről
  • 255 Nem állapítható meg az adós fizetésképtelensége, ha a hitelező által küldött fizetési felszólítás nem felel meg – a köztük fennálló szerződésben – a kapcsolattartás nyelvére vonatkozó kikötésnek
  • 256 Az adós és a biztosító között létrejött biztosítási szerződésben az adós szerződésszegése esetére vállalt – fizetési kötelezettséget tartalmazó – nyilatkozat alapján a biztosító és a hitelező között csak akkor jön létre kezesi szerződés, ha a hitelező a biztosító nyilatkozatát kezességvállalásként elfogadta
Munkaügyi ügyszak
  • 257
  • I. Rendeltetésellenes joggyakorlásra hivatkozás esetén vizsgálandó, hogy a munkáltató miért az érintett köztisztviselő (munkavállaló) jogviszonyát szüntette meg
  • II. A jogellenesség jogkövetkezményeként járó elmaradt illetmény számításakor nem minősül máshonnan megtérülő – az elmaradt illetmény összegét csökkentő – jövedelemnek a felmentés folytán kifizetett végkielégítés és szabadságmegváltás
  • 258 A munkaszerződés azon rendelkezéséből, hogy a munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel, rendes vagy rendkívüli felmondással történhet, nem következik, hogy a próbaidő alatti megszüntetés indokolást igényel
  • 259 Ha a Munka Törvénykönyve (Mt.) hatálya alá tartozó munkáltató feladatainak ellátását a közalkalmazotti törvény hatálya alá tartozó munkáltató átveszi, a munkavállalók munkaviszonya az átadó munkáltatónál az Mt. szabálya szerint megszűnik. Az átvevő munkáltatónak azonban törvényi kötelezettsége valamennyi érintett munkavállaló foglalkoztatására vonatkozó ajánlat megtétele, és a munkavállalók hozzájáruló nyilatkozata esetén a foglalkoztatásuk
  • 260 Ha a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapjául szolgáló jövedelemként a jogszabály a szerződés szerinti jövedelmet rendeli figyelembe venni, az nem értelmezhető kizárólag a személyi alapbérre leszűkítve. Szerződés szerinti jövedelemként munkaviszony esetén a munkaszerződés alapján a munkavállalót megillető valamennyi egészségbiztosítási járulékalapot képező munkabért – így a bérpótlékot is – figyelembe kell venni attól függetlenül, hogy a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint járó bérpótlékot a munkaszerződés rögzíti-e
Közigazgatási ügyszak
  • 261
  • I. A különleges rendeltetésű (honvédelmi) építmények esetén is alkalmazandó általános építésügyi előírások szerepe
  • II A jogaik és jogos érdekeik érintettsége alapján ügyfélként a hatóságok által elismert személyek kereshetőségi jogának hiányára az eljárt hatóság sikerrel nem hivatkozhat, mert ezzel saját határozatának törvénysértő voltát állítja
  • III. A Natura 2000 védettség alatt álló terület szomszédságában történő beruházás megítélésének szempontjai
  • 262 A kisajátításról szóló törvény a hatályba lépését követően indult kisajátítási-közigazgatási eljárásokra és nem a közigazgatási perekre vonatkozik
  • 263 Az a személy, akit garázdaság vétsége miatt jogszerűen elítéltek és vele szemben intézkedést alkalmaztak, nem kaphat lőfegyver megszerzésére hatósági engedélyt addig az időpontig, amíg adatait a bűnügyi nyilvántartásban kezelik. A büntetett előélethez fűződő joghátrányok alóli mentesülés a lőfegyver megszerzési engedélyezési eljárásban a sajátos engedélyezési feltételek miatt nem releváns
Az Európai Unió Bírósága határozatai
  • I. A harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státuszok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2004. április 29-i 2004/83/EK tanácsi irányelv 12. cikke (1) bekezdése a) pontjának első mondata alkalmazásában akkor élvezi valaki az Egyesült Nemzetek más, az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosától különböző ügynökségének védelmét vagy támogatását, ha ténylegesen igénybe veszi e védelmet vagy támogatást
  • II. Nem ellentétes az uniós joggal – különösen az EK 17. cikkel –, ha valamely tagállam visszavonja az uniós polgártól e tagállam honosítás útján megszerzett állampolgárságát, amennyiben azt csalárd módon szerezték meg, feltéve hogy a visszavonásra irányuló határozat tiszteletben tartja az arányosság elvét

Összes lapszám