Folyóiratok » Bírósági Határozatok

Bírósági Határozatok

HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2010. X. szám - 2010. október

Szerkesztő: Lomnici Zoltán dr. (Szerkesztőbizottság elnöke)

A jogászok között csak "BH"-nak nevezett kiadványról túlzás nélkül állítható, hogy nélkülözhetetlen minden gyakorló jogász számára, hiszen a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága által hozott legfontosabb, válogatott határozatokat teszi közzé, külön-külön fejezetekben foglalkozva a büntetőjog, a polgári jog, a gazdasági jog, a munkajog és közigazgatási jog területén hozott döntésekkel.

Az egyes számok tartalmazhatnak továbbá jogegységi határozatokat, kollégiumi állásfoglalásokat, választottbírósági határozatokat, az Emberi Jogok Európai Bíróságának és az Európai Közösségek Bíróságának ítéleteit, valamint az egyes kollégiumok véleményét valamely jogi szabályozással kapcsolatos kérdés viszonylatában.

Kollégiumi vélemény
  • I. - 1/2010. (VI. 28.) PK vélemény az érvénytelenség jogkövetkezményeiről
  • II. - BKv 88. A részben felfüggesztett szabadságvesztésről
Büntető ügyszak
  • 264
  • I. A 2002. április 1. napja előtt bűnszervezetben elkövetett, és ezen időpontot követően elbírált legalább öt évi szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény esetében az elbíráláskor hatályos törvény alkalmazása – a büntetési tétel felső határának törvényben előírt kétszeresére emelkedése folytán – az elkövető számára rendszerint nem eredményezhet kedvezőbb határozatot, ezért a cselekményt az elkövetéskor hatályos büntetőtörvényt alkalmazva kell elbírálni
  • II. A büntetőtörvény időbeli hatályára vonatkozó rendelkezés nem vezethet az elkövetéskori és az elbíráláskori büntetőtörvény vegyített alkalmazásához. Az elkövetéskori törvény alkalmazása esetén a kiutasítás mellékbüntetés alkalmazási feltételei is aszerint alakulnak, akkor is, ha az elbíráláskori szabályok ebben a tekintetben az elkövetőre nézve kedvezőbbek
  • 265
  • I. A materiális közokirat-hamisítás, valamint az intellektuális közokirat-hamisítás halmazata valóságos, amennyiben az elkövető egy szabadságvesztésre ítélt másik személy nevében jelentkezik a büntetés végrehajtására, az ő személyi azonosító okmányaival igazolja magát, s ezáltal a hatósági nyilvántartásokba az a valótlan adat kerül bejegyzésre, hogy az elítélt a büntetésének végrehajtását megkezdte viszont azoknak a magánokiratoknak az elítélt másik személy nevével történt kiállításával és felhasználásával, amelyek a büntetés végrehajtásának szükségszerű velejárói – mert saját nevének feltüntetése esetén az előző bűncselekményeit önmaga leleplezné – a magánokirat-hamisítást nem követi el
  • II. A közokirat-hamisítások rendbelisége aszerint alakul, hogy az elkövető hány más nevére szóló valódi közokiratot használ fel, továbbá ezáltal közreműködése folytán hány közokiratba kerül valótlan adat
  • 266 A kijelölt gyalogos-átkelőhelyet meg nem engedett sebességgel megközelítő, a gyalogos-átkelőhely előtt álló jármű mellett meg nem álló jármű vezetőjének halálos közúti baleset gondatlan okozása vétségében a büntetőjogi felelőssége akkor is megállapítandó, ha nem gyalogost, hanem a gyalogos-átkelőhelyen szabálytalanul áthaladó és az álló jármű takarása miatt nem észlelt kerékpárost gázolja el
  • 267 A tiltott pornográf felvétellel visszaélés bűntette esetében jelentősége annak van, hogy a képfelvétel rögzítésének időpontjában az azon szereplő személy a 18. életévét még nem töltötte be. Közömbös, hogy a pornográf felvétel nyilvánosságra hozatalának időpontjában a személy már betöltötte-e a 18. életévét
  • 268
  • I. Nem állapítható meg csalás bűncselekményé­ben a bűnössége annak a terheltek, akinek a kölcsön felvételekor szándékában áll a kölcsön visszafizetése és ennek reális lehetősége is adott, azt rendszeresen törleszti, de a hitel megszerzése érdekében a köztisztviselők részére biztosított és kiegészítő kamattámogatással nyújtott hitel folyósításának a feltételei tekintetében a hitelintézetet tévedésbe ejti
  • II. Magánokirat-hamisítás vétségének minősül az önkormányzat jegyzője által a közszolgálati jogviszonyról kiállított valótlan tartalmú munkáltatói igazolásnak a köztisztviselők részére biztosított és kiegészítő kamattámogatással nyújtott hitel megszerzése érdekében való felhasználása
Polgári kollégium
  • 269 A közös tulajdon természetbeni megszüntetésénél az értékviszonyokat az ingatlan ezen időpont szerinti tényleges állapota határozza meg. Jövőbeli esemény bekövetkezésétől függően várható esetleges értékemelkedés nem változtat a közösség ítélethozatalkori értéken történő megszüntetésén
  • 270 Az ingatlan folyamatos birtoklása, használata, terheinek viselése az annak eladójával szemben fennálló a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez hozzájáruló kötelmi jellegű igény elévülésének megszakadását eredményezi. Ez az állapot fennáll egészen addig, amíg az eladó a szerződés érvényességét nem vitatja, illetve az ingatlan birtokát vissza nem követeli, ezért az elévülés megszakadásának a vizsgálatakor az eladó magatartásának van ügydöntő jelentősége
  • 271 Hibás teljesítésnek minősül, ha az ingatlan az adásvételi szerződés teljesítésekor nem rendelkezik a szerződésben megjelölt közműcsatlakozással
  • 272 A helyi önkormányzat kezelésében lévő közút kezelésével kapcsolatban felmerült kártérítési felelősség
  • 273 A szociális gondoskodás egyes feladatainak átvállalásáról kötött együttműködési megállapodás felmondására a megbízási szerződés szabályainak alkalmazása
  • 274 Az ajándékozással vegyes gondozási szerződés megszüntetésére irányuló kereset elbírálásánál annak a szerződésnek a szabályait kell figyelembe venni, amelynek elemei a felek viszonyában a szerződéskötéskor meghatározóak. A szerződés megfelelő kielégítéssel történő megszüntetése esetén – a nyújtott szolgáltatások és a viszony megromlásában a felek felróható magatartása mellett – jelentősége van annak is, hogy a szerződés ingyenes elemet is tartalmazott
  • 275 A kötelesrészre jogosultakat is megilleti az örökhagyóval kötött tartási szerződés megtámadásának joga; ezért a szerződés megtámadása iránti keresetük a kereshetőségi jog hiánya miatt csak akkor utasítható el, ha eredménnyel nem várható annak megállapítása, hogy az öröklésből való kitagadásuk érvényes
Gazdasági ügyszak
  • 276
  • I. A megrendelő általános elállási jogának korlátozását jelenti, ha a vállalkozási szerződés az elállás jogát nyomós ok fennállásához kötötte. A megrendelő a vállalkozó kárát köteles megtéríteni, ha az elállás jogát megalapozó nyomós ok a saját érdekkörében merült fel
  • II. Ha a vállalkozási szerződés építési ütemtervet és részteljesítési határidőket is tartalmaz, a késedelmi kötbérfizetési kötelezettség a részteljesítési határidők felróható elmulasztásához kapcsolódik, ha a felek az ütemterv betartását is kötbérrel akarják biztosítani, ebben kifejezetten írásban meg kell állapodniuk
  • 277 Az egyik hitelező a másik hitelező igényének nyilvántartásba vétele, illetve besorolása miatt – a törvényben írt határidőn belül – kifogással élhet, de ez csak akkor lehet eredményes, ha a felszámoló nyilvánvalóan jogszabálysértéssel fogadta el és sorolta be a bejelentett hitelezői igényt
  • 278 A felszámolás elrendelése után a bérleti szerződés felmondással való megszüntetése az adós gazdasági tevékenysége ésszerű befejezéséhez kapcsolódik. A felmondás folytán megszűnt bérleti szerződésből eredő kártérítési és kötbérigények azonban nem az adós felszámolás alatti gazdasági tevékenységének a folytatásából keletkeztek, ezért felszámolási költségként nem érvényesíthetők
Munkaügyi ügyszak
  • 279 A miniszter utasítása a szolgálati jogviszony alanyaira, vagyis a fegyveres szervre és a hivatásos állomány tagjára, az állami költségvetésre is kiható jogokat és kötelezettségeket erre irányuló felhatalmazás nélkül, vagyis a jogalkotási törvény garanciális szabályainak mellőzésével nem állapíthat meg
  • 280 A gyes igénybevétele miatti fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállalót a munkáltatói jogutód köteles foglalkoztatni
  • 281 Ha a bíróság a munkavállalót a munkáltatói rendkívüli felmondás jogellenessége miatt az eredeti munkakörébe visszahelyezte, de ő munkavégzésre több hét elteltével, felhívások ellenére nem jelentkezett, az emiatt közölt munkáltatói rendkívüli felmondás jogszerű
Közigazgatási ügyszak
  • 282 Az adóhatóság nem sért bizonyítási eljárási szabályokat azzal, ha meg nem állapított jogsértésre nem folytat bizonyítást vagyonosodási vizsgálatban
  • 283 Az adóvégrehajtás korlátozása vagy megszüntetése nem változtatja és nem semmisíti meg az adó megállapítás tárgyában hozott határozatot
  • 284 A szokásos piaci ár meghatározásával kapcsolatos nyilvántartási kötelezettség elmulasztása miatt kiszabott mulasztási bírság jogszerűségének bírósági felülvizsgálata
  • 285 Az áthárított adóösszeget tartalmazó számla kibocsátása adófizetési kötelezettséget keletkeztet akkor is, ha egyébként a szolgáltatás nyújtására ténylegesen nem került sor
  • 286 A befektetések költségei a magánszemély tagokat terhelik, ennek más által történő átvállalása adomány, amely a magánszemélynél adóköteles egyéb jövedelmet kezdeményez
  • 287 Nem hatósági ügyben hozott önkormányzati határozatokat a polgármester nem támadhatja meg bíróság előtt. A keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani
  • 288 Társasági adóalap nem csökkenthető jogszerűen olyan vásárlással, amit jövedelem nagy veszteséggel történő továbbeladás követ, mert azt olyan ügyletnek kell tekinteni, amely a vállalkozási tevékenységgel nincs összefüggésben
Az Európai Bíróság határozatai
  • I. Az EK 43. cikkel és az EK 48. cikkel ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amelynek értelmében a belföldi székhelyű vállalkozás köteles megfizetni az olyan hozzájárulást, mint amilyen a szakképzési hozzájárulás, amelynek összegét e vállalkozás bérköltségei alapján, a másik tagállamban létrehozott fióktelepén felmerülő bérköltségeket is beleértve számítják ki, ha a gyakorlatban e vállalkozást megakadályozzák abban, hogy ilyen fióktelepe tekintetében a szóban forgó hozzájárulás csökkentésének e szabályozás által biztosított lehetőségeivel éljen, illetve azokhoz hozzáférjen
  • II. A Közösséggel szemben indított, szerződésen kívüli felelősség megállapítása iránti kereset, még ha az érintett tagállam polgári jogi felelősségre vonatkozó általános szabályrendszerétől eltérő, különös jogi szabályt bevezető nemzeti szabályozáson alapul is, az EK 288. cikk második bekezdésével összefüggésben értelmezett EK 235. cikk alapján nem tartozik a nemzeti bíróságok hatáskörébe

Összes lapszám