Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Folyóiratok » Bírósági Határozatok

Bírósági Határozatok

HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2011. I. szám - 2011. január

Szerkesztő: Lomnici Zoltán dr. (Szerkesztőbizottság elnöke)

A jogászok között csak "BH"-nak nevezett kiadványról túlzás nélkül állítható, hogy nélkülözhetetlen minden gyakorló jogász számára, hiszen a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága által hozott legfontosabb, válogatott határozatokat teszi közzé, külön-külön fejezetekben foglalkozva a büntetőjog, a polgári jog, a gazdasági jog, a munkajog és közigazgatási jog területén hozott döntésekkel.

Az egyes számok tartalmazhatnak továbbá jogegységi határozatokat, kollégiumi állásfoglalásokat, választottbírósági határozatokat, az Emberi Jogok Európai Bíróságának és az Európai Közösségek Bíróságának ítéleteit, valamint az egyes kollégiumok véleményét valamely jogi szabályozással kapcsolatos kérdés viszonylatában.

Jogegységi határozatok
  • I. - 3/2010. BJE a büntethetőség elévüléséről
  • II. - 3/2010. PJE kifogás előterjesztéséről felszámolási költségekkel kapcsolatban
  • III. - 5/2010. KJE a polgármesteri tisztség megszüntetéséről
  • IV. - 6/2010. KJE jogegységi határozatok és kollégiumi állásfoglalások alkalmazásának mellőzéséről
Kollégiumi vélemények
  • BKv. 89. vélemény A Be. 412. § (1) bekezdése alapján elrendelt nyomozás határideje – a Be. 176. § (1) bekezdésének első mondatában meghatározott – legfeljebb 2 hónap, amit a nyomozást elrendelő bíróság állapít meg. A határidő meghosszabbítására az ügyész tesz indítványt a bíróságnak. A határidő meghosszabbításáról a bíróság – ésszerű időtartam meghatározásával – dönt
  • BKv. 90. vélemény a pótmagánvádas eljárás gyakorlati tapasztalatai alapján felmerült egyes jogértelmezést igénylő kérdésekről
Büntető ügyszak
  • 1
  • I. A rablás bűntette esetén az elállás akkor önkéntes, ha a megkezdett bűncselekmény befejezésétől történő visszalépés döntően belső motivációból eredő elhatározásból származik. Ez a helyzet áll fenn akkor, amikor az elkövetőnek – külső körülményektől nem akadályozva – minden lehetősége megvan a bűncselekmény zavartalan befejezésére, ám mégis felhagy az elkövetési magatartás folytatásával.
  • II. Nem tekintendő a cselekmény önkéntes abbahagyásának, ha a terhelt a sértett váratlan és szokatlan (zajkeltő) viselkedése által kiváltott pánikreakcióban hagy fel a cselekmény folytatásával
  • 2 A személyes adattal visszaélés vétségét nem valósítja meg az a terhelt, aki a feljelentése alapján indult – a sérelmére elkövetett – rágalmazás vétsége miatti büntetőeljárásban hozott, és részére hivatalosan kézbesített áttételt elrendelő határozatot azért adja át két munkatársának, hogy arról fénymásolatot készítsenek, majd azt egy önkormányzati képviselőnek és egy helyi lap szerkesztőjének kézbesítsék
  • 3
  • I. A közúti veszélyeztetés bűntettét eshetőleges szándékkal valósítja meg, aki az előzéssel kapcsolatos közúti közlekedési szabály szándékos megszegésével nyergesvontatóból és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel az előtte szabályosan lassító mikrobuszt vészfékezésre és hirtelen irányváltoztatásra kényszeríti, aminek következtében e járművet a vezetője a jobb oldali járdára felhajtva tudja megállítani
  • II. A tudati tények vitatása a jogerős határozat által megállapított tényállás támadásának tekintendő, emiatt a felülvizsgálati indítvány a törvényben kizárt
  • 4 A hivatalos személy elleni erőszak bűncselekményének megállapítására egyéb feltételek mellett alkalmas az olyan erőszak is, amely nem közvetlenül az eljáró hivatalos személyre, hanem más személyre vagy dologra irányul, de a hatása – áttevődve a hivatalos személyre – akadályozza őt a jogszerű intézkedésében
  • 5 A gazdasági társaság felszámolását elrendelő jogerős bírósági végzés közlését követően a gazdasági társaság képviseletre jogosult tagját a cégbíróság felé bejelentési kötelezettség nem terheli, ezért az a körülmény, hogy a székhely megváltozását nem jelenti be, bűnösségének gazdasági adatszolgáltatás elmulasztásának vétségében való megállapítását sem eredményezi
  • 6 A társasági nyereségadóval kapcsolatos adócsalás miatti büntetőjogi felelősség az adóhatóság megtévesztésének a hiányában nem állapítható meg, ha a terhelt társasági adóköteles árbevételként nem tünteti fel azt a követelést, amelyet polgári jogi szerződés alapján nem érvényesített
  • Polgári ügyszak
  • 7 Ingatlan eszmei tulajdoni hányada elbirtoklás útján történő megszerzésének nem előfeltétele a jogerős közigazgatási határozat a föld megoszthatóságáról
  • 8 Nincs lehetőség arra, hogy a vételi ajánlat közlését és elfogadását követően az eredeti szerződő felek – korábban végzett értéknövelő beruházásra hivatkozva – az elővásárlási jogát gyakorló féltől magasabb összeget követeljenek
  • 9 Amennyiben az önkormányzatok közötti társulási megállapodás szabályozza a közös fenntartású intézmény fenntartási költségeinek viselését, ezt meghaladó költségviselésre a társult önkormányzat nem kötelezhető
  • 10 Jogszerűen él az eladó az elállási jogával, ha a több évvel korábban megkötött adásvételi szerződésből eredő, őt megillető vételárhátralékot nem kapta meg, és azt a vevő – az erre kötelező jogerős ítélet ellenére – nem fizeti meg és a végrehajtásra sincs remény
  • 11 Ha a kórház a csecsemőt másik, azonos ellátási szintű kórházba helyezi át, a minden egészségügyi intézményre irányadó szakmai előírásokra valamint az aktuális csecsemő szűrővizsgálatok elvégzésére vonatkozóan a másik intézmény felé tájékoztatási kötelezettség nem terheli és nincs ilyen kötelezettsége a szülő felé sem
  • 12 A rendőrség kártérítési felelőssége megállapítható, ha előre bejelentett nagyobb tömeget megmozgató rendezvényre biztosítási tervet nem készített, így nem tudott az eseményre felkészülni, emiatt rögtönözve, szakszerűtlen intézkedéseket hozott
  • 13 Átalánydíjas építési szerződés esetében a kikötött díjon felül csak a pótmunkák ellenértéke számolható el. Az átalánydíjas szerződésben meghatározott munkának a tervtől részben eltérő tartalommal való elvégzése esetén sem térhetnek át a felek a tételes elszámolásra. Ez irányadó arra az esetre is, ha a munka befejezésére nem kerül sor. Ekkor az elszámolás akként történhet, hogy az elmaradt munkarésszel kapcsolatos díjtételeket az átalányárból levonásba kell helyezni, és a vállalkozó az átalánydíj arányos részére tarthat igényt
  • 14 Perújítási ok új szakértői vélemény csak akkor lehet, ha új tényekből való következtetésen alapul, vagy az alapperben ismert tényekből mutatja ki az alapperben eljárt igazságügyi szakértő szakkérdésben való tévedését
Gazdasági ügyszak
  • 15 Amennyiben a települési és a megyei önkormányzat közötti jogvita kizárólag a közoktatási feladatok megyei működtetésbe adására vonatkozik, ennek elbírálásánál az önkormányzatokra vonatkozó anyagi jogi jogszabályok az irányadók. Amennyiben azonban a jogvita abból a megállapodásból ered, amelyet a felek a feladatátadáshoz kapcsolódó vagyonátadás és használat körében kötöttek, a Ptk. szabályait kell alkalmazni
  • 16 A szállítmányozó a megbízóval szemben nem felel a vele szerződött fuvarozó szerződésszegéséért, csak azért a kárért felelős, amely a fuvarozóval szembeni igényérvényesítési kötelezettségének elmulasztása miatt éri a megbízót
  • 17 Nincs jogi lehetőség arra, hogy a bíróság a peres eljárás befejezése után a jogerős határozattal megítélt követelésnek egy másik jogerős ítélet alapján fennálló tartozásba történő beszámításával a fél tartozásának összegét határozattal megállapítsa. Az erre irányuló kérelmet elutasító végzés ellen nincs helye fellebbezésnek
  • 18 Nincs jogi akadálya annak, hogy a takarékszövetkezet a közgyűlésre szóló meghívóban, a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlést ugyanazon napra, de későbbi időpontra hívja össze, ezért a megismételt közgyűlésen hozott határozat ez okból nem törvénysértő
  • 19 Az üzletrészét átruházó tagnak a korlátolt felelősségű társaság tartozásáért való korlátlan felelőssége megállapításának feltétele, ha a cég – az átruházást követően – megszüntetési eljárás keretében a cégjegyzékből törlésre került
Munkaügyi ügyszak
  • 20
  • I. Hiányos műveleti utasítás, a munkagép kezelésének szabályozatlansága, továbbá az, hogy a munkavállaló könnyelműen bízik a munkadarab eldőlésének elmaradásában, a munkáltatóra terhesebb kármegosztást indokol [Mt. 174. § (3) bekezdés].
  • II. A csatlakozó felülvizsgálati kérelmet jogi képviselő igénybevételével kell benyújtani
  • 21 A korkedvezményre jogosító munkakör megállapításához a Tny. 8/B. § (2) bekezdésében írt jogkör a jogosultsági feltételek egyike (korkedvezmény hatálya) vonatkozásában lehetőséget biztosít a nyugdíjbiztosítási szervnek az igény kedvezőbb elbírálására alapot adó döntés meghozatalára, nem tartalmazza azonban a jogot az e kérdésben felmerült vita eldöntésére; a Tny. 8/B. § (3) bekezdése a munkaköri feltételre vonatkozó döntési hatáskört rögzíti
  • 22 A kereseti kérelemhez kötöttség a másodfokú eljárásban is alkalmazandó
  • 23 A szülők megegyezésétől függ, hogy a gyermek gondozásával, nevelésével kapcsolatos teendők közül kire hárul nagyobb rész a gyermek tényleges fizikai gondozása, és kire a nevelése terén. Ennek megítélésén önmagában az, hogy az egyik szülő a gyermeket otthon gondozza, nem változtat
Közigazgatási ügyszak
  • 24 Üzletszerű tevékenységként történő minősítése gépjárművek értékesítésének. A minősítés szempontjai csak tisztázott tényálláson alapulhatnak
  • 25 A földhasználati nyilvántartás alapja az ingatlan-nyilvántartás. A földhasználati eljárásban nem kifogásolható a korábban jogorvoslattal nem támadott földhasználati jogot megállapító, illetve azt bejegyző közigazgatási határozat. A bizonyítás eredményét kivételes esetben lehet felülmérlegelni
  • 26 A bányászati jogot törölni kell, ha a kitermelés megkezdésére rendelkezésre állt 5 éves határidő eredménytelenül telt el
  • 27 Az Szja. tv. 67. § (9) bekezdés a) pontjának ak) alpontjában az illeték kiszabása alapjául szolgáló érték az Itv.-ben meghatározott forgalmi érték
  • 28 A közigazgatási határozat meghozatalát megelőző ellenőrzések és a hatósági eljárás adatai, egyéb tények, körülmények a bírósági felülvizsgálat során csak akkor vehetők figyelembe, ha ezeket az ügy érdemében hozott másodfokú jogerős adóhatósági határozat is tartalmazza
Az Európai Unió Bírósága határozata
  • I.
  • 1. Az EK 49. cikket úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan tagállami szabályozás, mint az alapeljárásbeli is, amely tiltja a gazdaság magánszereplői által más tagállamokban haszonszerzési céllal szervezett szerencsejátékok e tagállam lakosai részére történő reklámozását.
  • 2. Az EK 49. cikket úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan tagállami szabályozás, amely a szerencsejátékokra kizárólagos jogokat biztosító rendszert terjeszt ki, és amely szerint a valamely más tagállamban szervezett ilyen játékok reklámozása súlyosabb szankciókkal sújtható, mint a nemzeti területen engedély nélkül szervezett ilyen játékok reklámozása. A kérdést előterjesztő bíróság feladata annak vizsgálata, hogy az alapeljárás tárgyát képező nemzeti szabályozás ilyennek minősül-e

Összes lapszám