Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Folyóiratok » Bírósági Határozatok

Bírósági Határozatok

HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2011. II. szám - 2011. február

Szerkesztő: Lomnici Zoltán dr. (Szerkesztőbizottság elnöke)

A jogászok között csak "BH"-nak nevezett kiadványról túlzás nélkül állítható, hogy nélkülözhetetlen minden gyakorló jogász számára, hiszen a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága által hozott legfontosabb, válogatott határozatokat teszi közzé, külön-külön fejezetekben foglalkozva a büntetőjog, a polgári jog, a gazdasági jog, a munkajog és közigazgatási jog területén hozott döntésekkel.

Az egyes számok tartalmazhatnak továbbá jogegységi határozatokat, kollégiumi állásfoglalásokat, választottbírósági határozatokat, az Emberi Jogok Európai Bíróságának és az Európai Közösségek Bíróságának ítéleteit, valamint az egyes kollégiumok véleményét valamely jogi szabályozással kapcsolatos kérdés viszonylatában.

Kollégiumi vélemények
  • 3/2010. (XII. 6.) PK vélemény az érvénytelenségi és a törlési per kapcsolatáról
  • 3/2010. (XI. 8.) KK vélemény a Közigazgatási Kollégium véleményeinek felülvizsgálatáról
  • 4/2010. (XI. 18.) KK vélemény a bírósági titkár eljárásáról
  • 5/2010. (XI. 8.) KK vélemény a bírósági tanács összetételéről közigazgatási perben
  • 6/2010. (XI. 8.) KK vélemény az illetékkötelezettségről
  • 7/2010. (XI. 8.) KK vélemény a fellebbezési jogról adott téves tájékoztatásról
  • 8/2010. (XI. 8.) KK vélemény a közigazgatási perben hozott ítélet kézbesítéséről
  • 9/2010. (XI. 8.) KK vélemény közigazgatási perben a pertárgy megjelöléséről
  • 10/2010. (XI. 8.) KK vélemény az elsőfokú közigazgatási szerv új eljárásra kötelezéséről
  • 11/2010. (XI. 8.) KK vélemény a közigazgatási perben a nem kijelölt bíró eljárásáról
  • 12/2010. (XI. 8.) KK vélemény a jogegységi határozat alkalmazásáról
  • 13/2010. (XI. 8.) KK vélemény a közigazgatási perbe történő beavatkozásról
  • 14/2010. (XI. 8.) KK vélemény a keresetlevél elkésettségéről
  • 15/2010. (XI. 18.) KK vélemény a szülő–gyermek kapcsolattartását érintő határozatról
  • 16/2010. (XI. 8.) KK vélemény a kisajátítási kártalanítás összegének megállapításával és a kisajátítási perekkel kapcsolatos egyes kérdésekről
  • 17/2010. (XI. 8.) KK vélemény a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztéséről
  • 18/2010. (XI. 8.) KK vélemény az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog keletkezésének időpontjáról
Büntető ügyszak
  • 29 Foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében nem állapítható meg a terhelt büntetőjogi felelőssége, amennyiben nem a munkakörében és nem a felügyelete alá tartozó munkavégzéssel összefüggésben, hanem más személy foglalkozási szabályszegése miatt alakult ki az életet, testi épséget vagy egészséget közvetlenül veszélyeztető helyzet
  • 30
  • I. A nemi erkölcs elleni bűncselekmények szempontjából a sértett felügyelet alatt állása mint minősítő körülmény megállapítható akkor is, ha rövid az az időtartam, ami alatt az elkövető meghatározhatja a passzív alanytól elvárt magatartást, kiskorú esetén gyakorolhatja mindazon jogokat, amelyek az adott körülmények között a szülőt illetnék
  • II. Több magánindítványra büntetendő nemi erkölcs elleni bűncselekmény esetén a magánindítványt bűncselekményenként külön-külön kell beszerezni, kivéve azt a bűncselekményt, amellyel összefüggésben nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is elkövettek
  • 31
  • I. A bántalmazásával szemben az eljáró hivatalos (közfeladatot ellátó) személyt a törvény még az eljárás (intézkedés) jogszerűtlensége esetén is védi, a bántalmazó azonban jogos védelem címén mentesülhet.
  • II. Hivatalos személy elleni erőszak esetén bántalmazáson a testi sértés okozását, valamint a testnek pusztán fájdalomokozási vagy becsületsértési célú érintését kell tekinteni; az ezen kívül eső fizikai ráhatás: akadályozás
  • 32
  • I. Közérdekű üzem működésének megzavarása bűntettének nem a kísérletét, hanem befejezett alakzatát valósítják meg, akik a feltorlódó gépjárműforgalom miatt el nem szállítható személygépkocsikkal lezárják a közúti híd valamennyi forgalmi sávját és ezáltal három órán át akadályozzák a személyszállítást végző társaság autóbuszainak a közlekedését
  • II. A gyülekezéshez való alkotmányos jogosultság a közérdekű üzem működések jelentős mértékben megzavarásával megvalósított bűncselekmény miatti büntetőjogi felelősségre vonás alól nem ad felmentést
  • 33
  • I. A terhelt haszonszerzés végett olyan személyeket vett rá lakásépítési támogatás igénylésére, akik erre – személyi és szociális helyzetük alapján – jogosultak voltak, de az építkezéshez önerővel nem rendelkeztek és lakásépítési szándékuk sem volt. Az építési szándékot, a rendelkezésre álló önerőt és az építkezések készültségi fokát illetően valótlan tények állításával és hamis okiratok felhasználásával a lakásépítési támogatást folyósító pénzintézetet megtévesztette és a támogatás összegének felvételével kárt okozott, ezáltal csalást valósított meg
  • II. A kár a megtévesztett pénzintézet vagyoni rendelkezésekor – a lakás támogatás kifizetésével – bekövetkezett -- III. Az üzletszerű elkövetés megállapítható a cselekmények csekélyebb száma, akár egy bűncselekmény esetén is, ha az elkövető rendszeres haszonszerzésre törekszik, még akkor is, ha ténylegesen nem jutott vagyoni előnyhöz
  • 34
  • I. Nem felel meg a törvényes vád követelményének az intellektuális közokirat-hamisítás miatt benyújtott vádirat, ha nem tartalmazza a cselekmény elkövetésének helyét, idejét és/vagy az elkövetési magatartásnak megfelelő azokat a tényeket, hogy a terhelt miként működött közre abban, hogy a közokiratba (hatósági nyilvántartásba) valótlan adat kerüljön bejegyzésre
  • II. Elköveti a hitelsértés vétségét, aki a hitel fedezetéül szolgáló gépkocsit – valójában annak tulajdonát is – átruházva színlelt kölcsönszerződéssel adja más birtokába, így a gépkocsi feltalálási helye ismeretlenné válik, s – a hiteltörlesztés elmaradása folytán – a hitelező kielégítése meghiúsul
Polgári ügyszak
  • 35 Nem irányul lehetetlen szolgáltatásra a szerződés azért, mert abban a vételár kifizetésének és az eladott ingatlan tehermentesítése technikai lebonyolításának menete nem áll összhangban a vevők által a vételárhoz hitelt folyósító bankkal kötött hitelszerződésben foglaltakkal
  • 36 Általános kártérítés megítélésére akkor kerülhet sor, ha bizonyítást nyer, hogy a károsultnak a kára bekövetkezett, a kár mértéke azonban pontosan nem állapítható meg a teljes körűen lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeképpen sem
  • 37 Vállalkozási szerződésnek a felektől független kívülálló okból történő módosulása
  • 38 A jogszabály által a kibocsátási határérték túllépésére biztosított moratórium nem mentesíti a környezethasználót a hatóság által megállapított egyedi határérték betartása, illetve az általános megelőző környezetkárosítást megszüntető tevékenység folyamatos és kötelező ellátása alól
  • 39 Magyarországra kiterjedő oltalom hiányába, önmagában a védjegy közismertsége alapján védjegybitorlás miatt pert indítani nem lehet Versenyhelyzet hiánya miatt a Magyarországon gazdasági tevékenységet ténylegesen nem folytató külföldi székhelyű felperes a tisztességtelen verseny tilalmába ütköző magatartás miatt nem léphet fel
  • 40
  • I. Nem kötelezhető a szükséges tanulmányai miatt rászoruló nagykorú gyermekének tartására az, aki ezáltal saját szükséges tartását veszélyeztetné
  • II. A nagykorú gyermek tartására irányuló perben a bíróság hivatalból bizonyítást nem folytathat le
  • 41 A társasházközösség korlátozott perbeli jogképessége megítélésének szempontjai
Gazdasági ügyszak
  • 42 Megbízotti minőségben való károkozásnak minősül, ha a lakástakarék-pénztár ügynöke – az ügyfelet megbízotti jogkörének terjedelméről megtévesztve – olyan pénzügyi szolgáltatásra vesz át pénzt az ügyféltől, amely szolgáltatás nem tartozik a pénzügyi intézmény tevékenységi körébe. Ebben a minőségben való károkozásért a lakás-takarékpénztár felelős
  • 43 Ha a cégjegyzékből való törlés folytán a meghatalmazást adó ügyvezető képviseleti jogosultsága megszűnik, az általa meghatalmazott jogi képviselő a cégeljárásban nem járhat el. Amennyiben a cégjegyzékbe bejegyzett ügyvezetőtől kapott meghatalmazást – felhívás ellenére – nem csatolja, az adatváltozás iránti kérelme elutasításra kerül
  • 44 Ha a felperes a szerződés semmisségének megállapítása iránti keresetében a jóerkölcsbe ütközés ténybeli alapjaként olyan körülményekre hivatkozik, amelyek a Cstv. szerint önálló megtámadási kereset alapjául szolgálnak, a szerződés érvénytelensége ezen a címen nem állapítható meg
  • 45 Ha a kívülálló harmadik személy az adós helyett felajánlja a pénzszolgáltatást, akkor ezt nem teljesítheti oly módon, hogy azt tartozásként a saját, vagy az adósnak a jogosulttal szembeni követelésébe beszámítja
  • 46 A félnek a költségmentesség engedélyezése iránti kérelmében a vagyoni, jövedelmi viszonyaira vonatkozó valótlan nyilatkozata nem minősül a Pp. 8. § (3) bekezdés a) pont szerinti „az ügyre vonatkozó valótlan tényállításnak”, ezért emiatt vele szemben pénzbírság kiszabása nem alkalmazható. A valótlan adatok közlésének büntetőjogi következményei lehetnek
Munkaügyi ügyszak
  • 47 A munkakör ellátásának jelentős, a munkáltató érdekkörébe eső okokból fennálló nehezítettsége esetén a munkavállaló súlyos gondatlanságát csak teljesen aggálytalan bizonyítékok alapján lehet megállapítani
  • 48
  • I. A kétséget kizáróan bizonyított, a munkaidő teljes tartama alatt fennálló pszichés egészségügyi kockázat a segédápoló munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott illetménypótlék iránti igényét megalapozza
  • II. Az egészségügyi kockázat fennállását a 25/2000. (IX. 30.) NM rendelet alapján nem lehet megállapítani. Erről az 1993. évi XCIII. tv. (Mvt.) 87. §-a rendelkezik
  • 49 A rokkantsági nyugdíjra való jogosultsághoz az 50–79% mértékű egészségkárosodás, továbbá a rehabilitáció tárgyában meghozott, a törvény által előírt tartalmú szakvélemény szükséges
  • 50 Ha csoportos létszámcsökkentésnél egyes munkakörök tekintetében a munkáltató maga határozza meg a létszámcsökkentés mértékét, és ez az érintett közalkalmazott felmentése előtt megvalósult, ezt követően ugyanezen indokkal a létszám további egy fővel való csökkentése jogellenes
Közigazgatási ügyszak
  • 51 Vezetési és pihenési idő túllépése esetén nemcsak a szállítási vállalkozás lehet felelős a jogsértésért
  • 52 Az új Áfa. tv. hatályba lépését szabályozó átmeneti rendelkezések értelmezése. Az adójogszabály visszamenőleges hatályának vizsgálata körében az adókötelezettség keletkezésének időszakát kell irányadónak tekinteni. Nem tiltott visszamenőleges hatály az, ha a fordított Áfa. új szabályait a törvény hatályba lépése előtt megkötött vállalkozási szerződésekre kell alkalmazni
  • 53 A munkáltató terhére kizárólag arra az időszakra vonatkozóan róható fel a gépjárművezető tevékenységét igazoló okiratok hiánya, amikor az ellenőrzés alá vont járművezető az alkalmazásában állt
Az Európai Unió Bírósága határozata
  • I.
  • 1) A várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről (tizedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) szóló, 1992. október 19-i 92/85/EGK tanácsi irányelv 11. cikkének 1–3.pontja közvetlen hatállyal bír, és magánszemélyek számára olyan jogokat keletkeztet, amelyekre hivatkozhatnak azon tagállammal szemben, amely nem vagy nem megfelelően ültette át ezen irányelvet a nemzeti jogába, és amely jogokat a nemzeti bíróságok kötelesek védelemben részesíteni.
  • 2) A 92/85 irányelv 11. cikkének 1. pontját úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely szerint a terhessége miatt a munkavégzés alól átmenetileg mentesített várandós munkavállalónak azon átlagkeresetének megfelelő díjazáshoz van joga, amelyet a terhessége kezdetét megelőző referencia-időszak során kapott, a készenléti díj kivételével.
  • 3) A 92/85 irányelv 11. cikkének 2. és 3. pontját úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely szerint a szülési szabadságon lévő munkavállalónak azon átlagkeresetének megfelelő díjazáshoz van joga, amelyet az említett szabadság kezdetét megelőző referencia-időszak során kapott, a készenléti díj kivételével

Fórum


Összes lapszám