Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Folyóiratok » Bírósági Határozatok

Bírósági Határozatok

HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2011. III. szám - 2011. március

Szerkesztő: Lomnici Zoltán dr. (Szerkesztőbizottság elnöke)

A jogászok között csak "BH"-nak nevezett kiadványról túlzás nélkül állítható, hogy nélkülözhetetlen minden gyakorló jogász számára, hiszen a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága által hozott legfontosabb, válogatott határozatokat teszi közzé, külön-külön fejezetekben foglalkozva a büntetőjog, a polgári jog, a gazdasági jog, a munkajog és közigazgatási jog területén hozott döntésekkel.

Az egyes számok tartalmazhatnak továbbá jogegységi határozatokat, kollégiumi állásfoglalásokat, választottbírósági határozatokat, az Emberi Jogok Európai Bíróságának és az Európai Közösségek Bíróságának ítéleteit, valamint az egyes kollégiumok véleményét valamely jogi szabályozással kapcsolatos kérdés viszonylatában.

Jogegységi határozat
  • 4/2010. PJE a közhasznú társadalmi szervezetekkel kapcsolatos egyes kérdésekről
Büntető ügyszak
  • 54 A Btk.-nak a jogos védelemre vonatkozó, a 2009. évi LXXX. törvény 4. §-ával módosított szabályai, mert szélesebb körben nyújtanak lehetőséget felmentő ítélet hozatalára, a korábbi jogállapothoz képest enyhébb elbírálást tesznek lehetővé; ezért a hatályba lépésüket – 2009. augusztus 9. napját megelőzően elkövetett cselekményeket elbírálva is e szabályokat kell alkalmazni
  • 55 Halálos közúti baleset okozásának vétségét valósítja meg a terhelt, aki gépjárművel a közvilágítás nélküli autópályán haladva nem fokozott óvatossággal és megfelelő oldaltávolságot tartva közelíti meg a több mint 110 méterről észlelt, műszaki hiba miatt a leállósávban tartózkodó, elakadásjelző háromszöggel és vészvillogó működtetésével megjelölt elromlott járművet, valamint a láthatósági mellényt viselő figyelmeztető gyalogost és emiatt halált eredményező sérüléseket okozóan elüti a meghibásodott gépjármű bal oldali kerekénél a műszaki hiba elhárításán dolgozó sértettet
  • 56 Önbíráskodás bűntettét és ezzel halmazatban testi épség elleni fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntette kísérletét valósítja meg a terhelt, aki jogosnak vélt követelések kielégítése érdekében fenyegetéssel kényszeríti a sértettet aranynak látszó lánca átadására, majd két hónap múlva az eredeti tartozás uzsorakamattal növelt, jogtalan haszonnak tekintendő összegének a megszerzése céljából alkalmaz testi épség elleni fenyegetést, illetve erőszakot
  • 57 Sikkasztással halmazatban nem állapítható meg a számvitel rendjének megsértése, ha a gazdasági társaság ügyvezetője a sikkasztással eltulajdonított készpénzbevételről szóló bizonylatokat nem szerepelteti a társaság könyvelésében
  • 58
  • I. Csalást valósít meg a fővállalkozó, ha a fizetésképtelensége tudatában köt szerződét az alvállalkozóval, akinek a díját az elvégzett munka ellenére nem fizeti ki.
  • II. Felülvizsgálati eljárásban a polgári jogi igény érdemi elbírálására nincs lehetőség
  • 59
  • I. Társtettesként elkövetett csalás bűncselekmé­nyében állapítandó meg a bűnössége annak a hitelintézeti vezetőnek, aki az ingófedezettel biztosított gyorshitel eszköz- és egyéb fedezete megléte tekintetében közreműködik a hitelintézet tévedésbe ejtésében és tisztában van azzal, hogy a kölcsön felvevőjénél a visszafizetés reális feltételei nincsenek meg.
  • II. Az ügy másodfokú elintézéséből nincs kizárva az a bíró, aki az ügyben 2003. július 1-jét megelőzően az 1973. évi I. törvény rendelkezései szerint a terhelt előzetes letartóztatása kérdésében határozott
  • 60
  • I. A törvényes vád hiányát a vád alaki vagy tartalmi elégtelensége eredményezheti. A tartalmi követelményeknek nem felel meg a vád, ha nem tartalmazza a cselekmény pontos körül-írását, s emiatt abból az adott magatartás büntetőtörvénybe ütközése nem állapítható meg, s a bűnösségre vonatkozó anyagi jogi következtetés levonására alkalmatlan.
  • II. A rágalmazás vétsége tárgyában benyújtott feljelentés nem tesz eleget a törvényes vád tartalmi követelményeinek, ha abból a konkrét sérelmet okozó kijelentések leírása hiányzik, s az sem állapítható meg, ki a cselekmény sértettje
  • 61 Magánvádas eljárásra tartozó ügyekben az ügyészség, illetve a nyomozóhatóság a feljelentést köteles átvenni, illetőleg jegyzőkönyvbe foglalni és a feljelentés elutasítása helyett azt a magánvádas eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak megküldeni
Polgári ügyszak
  • 62A környezetvédelmi egyesület és az ügyész keresetindítási joga a levegő bűzzel való szennyezésének megtiltása iránt. A környezetvédelmi perben a Ptk. rendelkezései a környezetvédelmi jog háttér jogaként alkalmazhatóak
  • 63 Lehetőség van akár valamennyi, akár csak bizonyos szerződéses kötelezettségek kötbérrel való biztosítására. A jogosultat kötbér kizárólag ennek a szerződéses kötelezettségnek a nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése után illeti meg, amire nézve ezt a szankciót kikötötték
  • 64 A jogerős ítéleten alapuló, az ítélet meghozataláig lejárt és a jövőben esedékes használati díj követelését a tulajdonostárs az őt terhelő megváltási ár tartozásba beszámíthatja. A megváltási ár tartozás beszámítás útján történt kiegyenlítésének megállapítása iránt kereset indítható
  • 65 A hibás teljesítés miatt közölt elállás jogszerűségét a kötelezettek utólagos – az elállás közlését követő – intézkedései nem érinthetik
  • 66 Ha az ügyvéd a megbízási szerződésben kikötött „sikerdíjához” azért nem jut hozzá, mert az eredmény a megbízási szerződés megbízó részéről történt önkényes felmondása után következett be, a megbízottat a sikerdíj kártérítés címén megilleti
  • 67 Az adásvételi szerződés felbontása esetén a vevő a szerződés felbontásáig terjedő időben nem tekinthető az ingatlan tulajdonostársának, így ebben az időszakban általa más tulajdoni hányadra megkötött adásvételi szerződéssel szemben az elővásárlási jog gyakorolható
  • 68 A felmondás akkor is közöltnek minősül, ha azért nem jut az érdekelt fél tudomására, mert az a kézbesítést megakadályozza
  • 69 A kirendelt védő nem tekinthető egyéb közfeladatot ellátó személynek, ezért a nyomozó hatóság adatkezelőként nem kötelezhető az Avtv. 19. § (4) bekezdése alapján a kirendelt védő nevének és kirendelési számának, mint közérdekből nyilvános adatnak a kiadására
Gazdasági ügyszak
  • 70 Az irányított betegellátási rendszer megszüntetése nem mentesíti az egészségbiztosítási pénztárat a rendszerben résztvevő egészségügyi szolgáltatók által elért és esedékessé vált megtakarítás összegének az ellátásszervező részére történő kifizetése alól
  • 71 A polgári eljárásban a gazdasági társaság meghatalmazottjaként szereplő ügyvéd képviseleti jogosultsága nem szűnik meg a társaság szervezeti képviselőjének személyében utóbb bekövetkezett változás miatt. A képviselet ellátására való jogosultság mindaddig megilleti, ameddig a cégjegyzékbe bejegyzett új szervezeti képviselő a meghatalmazást, illetve annak alapjául szolgáló megbízási szerződést fel nem mondja és a meghatalmazás megszűnését a bíróságnak be nem jelenti
  • 72 Időelőttiség miatt meg kell szüntetni azt a pert, amelyet a hitelező a részvényesekkel szemben arra alapítva indított, hogy a korlátolt felelősségükkel a hitelező rovására visszaéltek. Ez a felelősségi szabály ugyanis már nem létező társaság volt tagjának (részvényesének) a felelősségére vonatkozik
  • 73 Önkormányzat többségi befolyása alatt álló kft. törvényes működésének feltételei, amennyiben a többségi befolyás köztes vállalkozáson keresztül valósul meg
Munkaügyi ügyszak
  • 74 A Pp. 336/A. § (2) bekezdés első fordulata a hivatalból indított eljárások esetére biztosítja a fél számára, hogy vitassa a tényállás megállapítási kötelezettség teljesítését. A Pp. 336/A. § (2) bekezdésére történő hivatkozás esetén tehát, ha a közigazgatási eljárás hivatalból indult, a félnek bizonyítania kell, hogy nem került sor a bizonyítási eljárás befejezésével annak lezárására, a bizonyítékok ismertetésére, tehát nem volt lehetősége a bizonyítási eljárás során a bizonyítási cselekményeket megismerni, és további indítványokat tenni
  • 75 Az általános munkajogi szabályoktól eltérő jogorvoslati feltételekről nyújtott teljes körű tájékoztatás hiányában a keresetlevelet az elévülési időn belül lehet előterjeszteni
  • 76
  • I. A munkavállalók szociális érdekei miatt megtartott sztrájk jogszerű. A jogszerűség kérdését kizárólag az 1989. évi VII. törvény (Sztv.) alapján kell elbírálni.
  • II. Több sztrájkkövetelés esetén a sztrájk jogszerű, ha van legalább egy olyan követelés, amely törvénybe nem ütköző cél elérésére irányul
  • 77 Ha a felperes ismételten nem szabályszerűen nyújtja be a keresetlevelét, a keresetindításra megszabott határidő nem hosszabbodik meg
Közigazgatási ügyszak
  • 78 Fokozott ellenőrzés elrendelésének időtartama alatt személyek ellenőrzése, adataik rögzítése önmagában – az előírások betartása esetén – nem tekinthető jogszabályba ütközőnek
  • 79 A végrehajtási iroda a helyi iparűzési adó alanya
  • 80
  • I. A közbeszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírás meghatározása a Kbt. 58. § (3) és (7) bekezdésében foglalt előírások figyelembevételével.
  • II. A Kbt. 58. § (7) bekezdése az ajánlatkérő mérlegelési jogkörébe adja annak eldöntését, hogy a közbeszerzés tárgya szükségessé teszi-e meghatározott gyártmányú, eredetű védjegyre, dologra való hivatkozást a műszaki leírásban
  • 81 Ingatlan apportálásával történő törzstőke emelés esetén a vagyonszerzés illetékkiszabásra történő bejelentésének határideje nem a cégbírósági végzés közlésétől kezdődik, hanem az apportálásról hozott határozat meghozatalától
  • 82 Ügyféli státusz hiányát megállapító alperesi döntés végzésnek minősül, melynek befogadhatóságát nemperes eljárásban kell megállapítani
  • 83 Önkormányzati beruházásban megvalósított szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséhez kapcsolódó áfa-levonás vizsgálata a régi és az új Áfa. tv. alapján
  • 84 Hatósági engedély hiányában hosszabb időn keresztül megvalósított jogellenes hulladékkezelés állapot jellegű tevékenység, ezért a bírságolásra nyitva álló egy éves szubjektív határidőt nem a hulladéklerakó engedélyének hiányától, hanem a jogellenes tevékenység tudomásra jutásától kell számítani
  • 85 Továbbértékesítési céllal megvásárolt ingatlan esetén az ingatlanforgalmazó a továbbértékesítésnek csak adásvétellel tehet eleget és csak ezzel teljesíti az Itv. 23/A. § (1) és (7) bekezdés szerinti feltételt
  • 86 Az AETR Megállapodás 10. cikk 1/a) pontja és ezzel összhangban a 3821/85/EGK rendelet 3. cikk (1) bekezdése a menetíró készülék beszerzését és használatát a közúti áruszállításra alkalmazott járművek esetében megköveteli. Ezen előírásokat összevetve a 2002/15/EK irányelv 2. cikk (1) és (4) bekezdésében foglaltakkal megállapítható, hogy a menetíró készülék használata az ukrán honosságú járműszerelvényben kötelező, a 3821/85/EGK rendelet előírásait nem közösségi jármű, illetve járművezető esetében is alkalmazni kell
  • 87 A hulladéklerakást megakadályozó kerítés létesítése az erdő védelmét szolgálja, ezért erdészeti létesítménynek minősül. Megépítéséhez az erdészeti hatóság engedélye szükséges
Az Európai Unió Bírósága határozata
  • I. Az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikkének (1) és (4) bekezdését az alábbiak szerint kell értelmezni:
  • a 2004/38 irányelv átültetésének időpontját, nevezetesen 2006. április 30-át megelőzően az ezen időpontnál korábbi közösségi jogszabályokkal összhangban történő ötéves folyamatos tartózkodást figyelembe kell venni a huzamos tartózkodási jognak az ezen irányelv 16. cikke (1) bekezdése jogcímén történő megszerzése tekintetében, és
  • a fogadó tagállamtól való, két egymást követő évet meg nem haladó, 2006. április 30. előtt és az ezen időpontot megelőzően történő ötéves, folyamatos és jogszerű tartózkodást követően bekövetkezett távollét nem olyan jellegű, hogy hatással legyen a huzamos tartózkodási jognak a hivatkozott 16. cikk (1) bekezdése jogcímén történő megszerzésére

Összes lapszám