Folyóiratok » Bírósági Határozatok

Bírósági Határozatok

HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2011. V. szám - 2011. május

Szerkesztő: Lomnici Zoltán dr. (Szerkesztőbizottság elnöke)

A jogászok között csak "BH"-nak nevezett kiadványról túlzás nélkül állítható, hogy nélkülözhetetlen minden gyakorló jogász számára, hiszen a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága által hozott legfontosabb, válogatott határozatokat teszi közzé, külön-külön fejezetekben foglalkozva a büntetőjog, a polgári jog, a gazdasági jog, a munkajog és közigazgatási jog területén hozott döntésekkel.

Az egyes számok tartalmazhatnak továbbá jogegységi határozatokat, kollégiumi állásfoglalásokat, választottbírósági határozatokat, az Emberi Jogok Európai Bíróságának és az Európai Közösségek Bíróságának ítéleteit, valamint az egyes kollégiumok véleményét valamely jogi szabályozással kapcsolatos kérdés viszonylatában.

Büntető ügyszak
  • 123
  • I. A részesség járulékos jellegéből következik: több tettes által elkövetett több alapcselekmény esetén a részesi elkövető (pl. felbujtó) személyének azonossága az ő vonatkozásában akkor sem eredményez folytatólagosságot, ha egyébként az alapcselekmények rövid időközökben elkövetettek, a részesi (pl. felbujtói) akaratelhatározás egységes és a sértett személye is azonos; a részes bűncselekményeinek rendbelisége és minősítése a tettesi alapcselekményekhez igazodik
  • II. Amennyiben a felülvizsgálati indítvány kizárólag a másodfokú ítéletben alkalmazott jogi minősítést támadja, nem érintve – sőt, helyeselve – az elsőfokú bíróság ítéletének ettől eltérő jogi minősítését, a Legfelsőbb Bíróság nincs elzárva attól a lehetőségtől, hogy a másodfokú bíróság ítéletének jogi minősítését megváltoztatva eltérjen az elsőfokú bíróság jogi minősítésétől is, és a felülvizsgálati indítvány iránya által lehetővé tett körben a törvényes minősítés tekintetbevételével döntsön a kiszabott büntetés törvényes voltáról
  • 124 Segítségnyújtás elmulasztásával kapcsolatos büntetőjogi felelősség alól nem mentesíti a veszélyhelyzetet előidéző, a megállási és meggyőződési kötelezettségét elmulasztó terheltet a bűncselekmény befejezettségét követő segítőkész magatartása
  • 125 Amennyiben a hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás szükségszerű eszközcselekménye valamely másik hivatali kötelesség jogtalan előnyszerzési célzatú megszegése, az előbbi bűncselekmény megállapítása mellett a hivatali visszaélés (anyagi) bűnhalmazatban megállapítása kizárt
  • 126
  • I. Hamis pénz kiadása vétségét valósítja meg, aki a valódi gyanánt jogszerűen megszerzett hamis pénzt, annak hamis vagy hamisított voltát utóbb felismerve forgalomba hozza; ellenben pénzhamisítás bűntette valósul meg, amennyiben az utóbb már a hamisság vagy hamisítottság ismeretében forgalomba hozott pénznek a valódi gyanánt való megszerzése – akár eladói, akár vásárlói oldalon – jogszerűtlen volt
  • II. A hamis pénz kiadásának vétségére irányuló előkészületi cselekmény – szemben a pénzhamisítás előkészületével – a törvény szerint nem büntetendő
  • 127 Csalást valósít meg a terhelt, aki a sértettet tévedésbe ejtve, fizetési szándék nélkül vesz igénybe szállodai szolgáltatást, amelynek meg nem fizetése vagyonban bekövetkezett értékcsökkenésnek (kárnak) és nem elmaradt vagyoni előnynek tekintendő
  • 128 Jogtalan elsajátítás vétségét valósítja meg, aki a bankszámlájára tévedésből átutalt összeget a jogosult felszólítása ellenére nem hajlandó visszafizetni, hanem azt korábban nem jelzett és a jogosult által el nem ismert követelése beszámítására kívánja fordítani
  • 129 Az előzetes letartóztatás indokoltságának felülvizsgálata akkor szükséges, ha az előzetes letartóztatásban töltött idő (folyamatos vagy összeszámított) tartama a törvényben megszabott határt meghaladja és a vádlott ténylegesen előzetes letartóztatásban van
  • 130
  • I. A nem jogerősen hosszabb tartamú végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt vádlottal szemben – a foganatosított, ám rendszeresen félbeszakított házi őrizet helyett – lakhelyelhagyási tilalom rendelhető el, ha a személyi szabadság korlátozása szükséges, de a vádlott rendszeres gyógyellátása az enyhébb intézkedést indokolja
  • II. A házi őrizetben töltött időnek kiszabott szabadságvesztésbe való beszámítása törvényi kötelezettség, s a vádlottat megillető „előnynek” nem tekinthető, s ezért sem a kényszerintézkedés fenntartásánál, sem megszüntetésénél – ekként – figyelembe nem vehető
  • 131 A cselekmény elkövetésekor beszámítási képességgel rendelkező, ám ezt követően elmebeteggé váló vádlottal szemben – mindaddig, amíg e beszámítási képességet kizáró kóros elmeállapot fennáll – büntetőeljárás nem folytatható, azt (felgyógyulásáig, illetve a büntethetőség elévüléséig) fel kell függeszteni
Polgári ügyszak
  • 132A gyülekezési jog gyakorlása nem minősül birtokháborításnak, ha az nem jár mások alapvető jogának szükségtelen zavarásával és egyben megfelel a szükségesség és az arányosság követelményének
  • 133 Nem állapítható meg, hogy a szerződés harmadik személy kielégítési alapját vonta el, ha nem bizonyított, hogy a szerződés megkötésekor a követelés már fennállt
  • 134 A biztosítási szerződésnek a díj nem fizetése miatti megszűnése nem állapítható meg, ha a biztosító a késedelmes díjfizetés, és a biztosítási eseményről történt tudomásszerzése ellenére a szerződéses jogviszonyt fenntartotta, a károsultnak kifizetést teljesített
  • 135 A gyermektartásdíj alapjaként a kötelezett külföldi jövedelme is figyelembe vehető, ha az azonos időszakra belföldön megállapított munkabér és egyéb juttatás a gyermek indokolt szükségleteit nem fedezi
  • 136 Feléled a házastársi tartásra való jogosultság, ha a jogosult a házastársi közös vagyon megosztása során neki jutott vagyonrészt az indokolt szükségletei körében felélte és a tartásra – jövedelemszerző tevékenységre irányuló erőfeszítéseinek eredménytelensége miatt – ismét rászorul
  • 137 A kizárási ügyet elbíráló másodfokú bíróság határozatának meghozatala után az eljárás elhúzódása miatt a fél által előterjesztett kifogás érdemben már nem vizsgálható, mert a kifogás elbírálására és az esetleg szükséges intézkedések elrendelésére kizárólag az eljárás befejeződéséig van lehetőség
Gazdasági ügyszak
  • 138 Ha a hitelező villamos energia továbbadására irányuló szerződésből eredő követelésének meg nem fizetésére alapítja az adós fizetőképtelenségét, de a szerződés létrejötte nem bizonyított, a bíróság az eljárást megszünteti
  • 139 Érvénytelen szerződés esetén a szerződés megkötésével okozott károk megtérítése iránti igény érvényesíthető. Az érvénytelen szerződés teljesítésének elmaradásából eredő kár megtérítése azonban jogszerűen nem kérhető
  • 140
  • I. A felszámolás kezdő időpontja után az adós képviseletében eljáró beltag által a hitelezői igény kielégítése az adós vagyonából jogellenes. Az átutalt összeget a jogalap nélkül gazdagodó hitelezőnek vissza kell fizetnie az adós vagyonába
  • II. A részleges vagyonfelosztási javaslatot jóváhagyó jogerős végzéshez anyagi jogerő fűződik. Nem fűződik viszont anyagi jogerő a közbenső mérleget és az ahhoz kapcsolt szöveges jelentést jóváhagyó bírósági végzéshez
  • 141
  • I. A főkövetelés elévülése a jelzálogjogot megszünteti. A főkövetelés fennállása és érvényesíthetőségének ideje alatt a jelzálogjog – amennyiben más okból nem szűnik meg – fennmarad és az abból származó igény bírósági úton érvényesíthető mind a személyes kötelezettel szemben, ha a dologi biztosítékot maga nyújtja, mind pedig a harmadik személlyel a dologi zálogkötelezettel szemben
  • II. A Legfelsőbb Bíróság 1/2007. PJE jogegységi határozatában a mögöttes felelősség kérdésében kifejtett jogelvek a dologi jelzálogkötelezett felelősségére nem alkalmazhatók 0
  • 142 Az illetékhiánnyal beadott cégbejegyzési kérelmet a cégbíróság – hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül – elutasítja. Ha a kérelmet – az illeték lerovása mellett – ismét benyújtják, és a bíróság a cég bejegyzését elrendeli, a korábbi elutasító végzést hatályon kívül helyezi. E hatályon kívül helyezett végzéssel – mint nem létező határozattal – szemben fellebbezésnek nincs helye
Munkaügyi ügyszak
  • 143 A megbízási szerződés alapján előadóművészként tevékenykedő személynek járulékot kell fizetnie a társadalombiztosítási jogviszonya fennállásához
  • 144 A kérelem előterjesztésére meghatározott törvényi határidő elmulasztásának jogkövetkezménye annak érdemi vizsgálat nélküli elutasítása, illetve a kérelem tárgyában indult eljárás megszüntetése. A kifogás benyújtására nyitva álló határidő elmulasztását a kérelem érdemi elbírálása körében kell értékelni; mulasztás esetén a kérelem elutasításáról kell dönteni
  • 145 Amennyiben a megszüntetett intézményből átvett közalkalmazottak foglalkoztatása közalkalmazotti jogviszony keretében folytatódik, nem valósul meg a jogviszonyváltás. A jogviszonyváltás nem minősül munkáltatói jogutódlásként
  • 146 A munkaviszony közös megegyezéssel megvalósult megszüntetésével összefüggésben a munkavállaló által tett olyan nyilatkozat, amely szerint nincs követelése a munkáltatóval szemben, a munkáltatót – a nyilatkozat határidőben történt megtámadása következtében – nem mentesíti az esetleges túlmunkával kapcsolatos elszámolási kötelezettsége alól
Közigazgatási ügyszak
  • 147 Az illeték alapját képező forgalmi értéket az Itv. 70. § (1)–(3) bekezdései alapján kell megállapítani, nem törvényes az az alperesi eljárás, ha a szerződésben foglalt nettó vételárhoz hozzászámítja az általános forgalmi adót, de az Itv. 70. §-a szerinti bizonyítási eljárást nem folytatja le
  • 148 A jövedéki termék származása más hitelt érdemlő módon is igazolható. Jövedéki nyilvántartás hiányossága esetén a bizonyításnak zárt láncolatot kell alkotnia az eredet igazolásához
  • 149 A fogyasztóvédelmi hatóság csak az Fgytv. személyi hatálya alá tartozó forgalmazóval szemben járhat el, hozhat intézkedést
  • 150 A műsorszolgáltatási jogosultság gyakorlása felfüggesztésének helye van, ha a műsorszolgáltató akár egyetlen alkalommal is gyűlölet keltésére alkalmas műsorrészt sugároz
  • 151 A telekhatár-rendezésre elvi engedély sem adható, ha – a már kialakult, beépített telkek esetén – csak az egyik telek méretei felelnek meg az építésügyi előírásoknak, míg a másik telek méretei nem tesznek azoknak eleget
  • 152 Ha a vagyonszerző a lakóház építésére alkalmas telektulajdonon 4 éven belül lakóházat épített és a nevére kiadott használatba vételi engedély a teljes lakóházra vonatkozik, a vagyonszerzése akkor is illetékmentes, ha mint építtető-tulajdonos időközben a társasházból lakásokat értékesített
  • 153 Terület belterületbe vonásához a szabályozási tervről szóló rendelet módosítása szükséges. Belterület a helyi építési szabályzatban és szabályozási terven ekként jelölt terület. A tervezett terület belterületté válásához önkormányzati testületi döntés és kötelező engedélyezési és egyeztetési eljárások lefolytatása szükséges
  • 154 Az Alkotmánybíróságnak – az alkotmányossági probléma eldöntése alapjául szolgáló – jogszabály-értelmezése a jogalkalmazó szervekre nézve kötelező. Ha az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést állapít meg amiatt, hogy a törvény nem tartalmaz határidőt a bányatelek megnyitása utáni kitermelés megkezdésére, a bányászati hatóság nem alapozhatja döntését arra, hogy a törvény ilyen határidőt mégis tartalmaz
Az Európai Unió Bírósága határozata
  • Az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározat 4. cikke 6. pontját és 5. cikke 3. pontját úgy kell értelmezni, hogy amennyiben az érintett végrehajtó tagállam átültette belső jogrendjébe e kerethatározat 5. cikkének 1. és 3. pontját, az érintett személy távollétében kiszabott büntetés végrehajtása céljából kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtása az említett 5. cikk 1. pontja értelmében azon feltételhez köthető, hogy az érintett személyt, aki a végrehajtó tagállam állampolgára vagy lakosa, szállítsák vissza ez utóbbi tagállamba, hogy adott esetben ott töltse le a kibocsátó tagállamban a jelenlétében tartott újbóli tárgyaláson vele szemben kiszabott szabadságvesztés-büntetést.

Fórum


Összes lapszám