Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Folyóiratok » Bírósági Határozatok

Bírósági Határozatok

HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2009. I. szám - 2009. január

Szerkesztő: Lomnici Zoltán dr. (Szerkesztőbizottság elnöke)

A jogászok között csak "BH"-nak nevezett kiadványról túlzás nélkül állítható, hogy nélkülözhetetlen minden gyakorló jogász számára, hiszen a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága által hozott legfontosabb, válogatott határozatokat teszi közzé, külön-külön fejezetekben foglalkozva a büntetőjog, a polgári jog, a gazdasági jog, a munkajog és közigazgatási jog területén hozott döntésekkel.

Az egyes számok tartalmazhatnak továbbá jogegységi határozatokat, kollégiumi állásfoglalásokat, választottbírósági határozatokat, az Emberi Jogok Európai Bíróságának és az Európai Közösségek Bíróságának ítéleteit, valamint az egyes kollégiumok véleményét valamely jogi szabályozással kapcsolatos kérdés viszonylatában.

Jogegységi határozat
  • 1/2008. KPJE jogegységi határozat a fellebbezési jog egyes kérdéseiről
Kollégiumi vélemény
  • BK 72. vélemény a szakértő alkalmazásáról
Büntető ügyszak
  • A kábítószerrel visszaélés elkövetőjével szemben a vagyonelkobzás nem korlátozható az értékesítésből származó nyereségre
  • A büntetés végrehajtása nem függeszthető fel, ha a terhelt – a kiskorú veszélyeztetése bűntettét megvalósító folyamatos jellegű elkövetési magatartás utolsó részcselekményét – a szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének próbaideje alatt követi el
  • Az emberölés bűntette különös kegyetlenséggel elkövetettként minősül, ha az elkövető az ölés véghezvitele során a földön fekvő sértettet perceken át fojtogatja, fejére közepes-nagy erejű ütéseket mér, majd nyakát fűrészlappal elmetszi – Az önhibából eredő ittas állapotban elkövető cselekményét – a felismerési képesség ittasság okozta korlátozottságának figyelmen kívül hagyásával – a cselekmény tárgyi oldalának értékelése alapján kell elbírálni
  • Közúti baleset gondatlan okozása vétségében kizárólag az általános balesetelhárítási kötelezettség alapján nem állapítható meg a személygépkocsival 20 km/óra sebességgel szabályosan balra kanyarodó terhelt büntetőjogi felelőssége, akinek 2–3 másodperc állt rendelkezésére, hogy az úttesten szabálytalanul áthaladó gyalogos elütését lassító fékezéssel elkerülje
  • A környezetkárosítás bűntettét valósítja meg, aki erdejében – az erdészeti hatóság engedélye nélkül – tarvágást végez, s ennek következtében az erdő oly mértékben károsodik, hogy korábbi állapota csak emberi beavatkozással – újratelepítéssel – állítható helyre – Nem értékelhető a törvényes vád hiányaként és a vádon túlterjeszkedésként sem, ha a vádhoz képest az elkövető kilétét és valamely bűncselekmény törvényi tényállásába illeszkedő elkövetési magatartás lényegét illető változtatás nélkül, tehát a tettazonosság keretei között a bíróság a vádiratban le nem írt tényt – pl. egy másik bűncselekmény törvényi tényállásának részét alkotó eredményt – is megállapít, és a cselekményt ennek figyelembevételével értékeli – A felülvizsgálati eljárásban a törvény szerint kötelező védelemről a terhelt joghatályosan az alkotmányos önrendelkezési jogára hivatkozással sem mondhat le
  • A törvényes vád hiánya kizárja – a programgyártó jogtulajdonosok tekintetében – a szerzői jogok megsértése miatt a büntetőeljárás lefolytatását és a bűnösség megállapítását – Ebben a körben nincs helye a „vádtól eltérő további tények” megállapításának – Amennyiben a törvényes vád hiánya a jogerős határozattal megállapított bűnösségi körnek csak egy részét érinti, a Legfelsőbb Bíróságnak a felülvizsgálati eljárásban az ítélet részleges hatályon kívül helyezése és a büntetőeljárás részleges megszüntetése mellett nyilvános ülésen módja van – a bűnösséget törvényes vád alapján megállapító ítéleti rendelkezések tekintetében – a büntetés felülvizsgálatára, annak enyhítésére, feltéve, hogy az ehhez szükséges adatok a felülvizsgált határozatból megállapíthatók – Ellenkező esetben viszont a felülvizsgált ítélet teljes körű hatályon kívül helyezése mellett az eljárt bíróságot új eljárásra kell utasítani
  • Az előzetes letartóztatás feltételeinek vizsgálatánál konkrét, az adott ügyre vonatkozó tényeken alapulhat az a következtetés, hogy fennáll a szökés, elrejtőzés vagy a bűnismétlés veszélye – A hosszú időn át tartó kényszerintézkedés fenntartását az a közérdek indokolhatja, ami nagyobb súllyal esik latba, mint a személyi szabadság sérthetetlenségének követelménye
  • A Be. 327. § (2) bekezdésében megállapított előzetes letartóztatási ok olyan külön ok, amely a Be. 129. § (2) bekezdésében felsoroltakon kívül esik – Ebben az esetben a szökés, elrejtőzés veszélye önmagában – a nem jogerősen kiszabott szabadságvesztés tartamára tekintettel – vizsgálandó – Óvadék letételének és arra tekintettel az előzetes letartóztatás megszüntetésének csak akkor van helye, ha az előzetes letartóztatás elrendelésére kizárólag a Be. 129. § (2) bek. b) pontjában megjelölt okból került sor – Ha az óvadék elfogadásának törvényi akadálya van, a bíróságnak ülést tartania nem kell, hanem a törvényben kizárt indítványt tanácsülésen kell elutasítani
Polgári ügyszak
  • A jogerős ítélet elkobzást kimondó rendelkezésének jogellenességére hivatkozással a peres fél nem érvényesíthet kárigényt – Ilyen esetben a kártérítési per bírósága nem értékelheti – az elkobzással, annak törvényi tényállásával összefüggésben – a büntetőbíróság mérlegelési tevékenységét, az indokolási kötelezettségének a teljesítését
  • Hepatitis C vírusfertőzésre alapított kártalanítási igény esetén az orvosszakértői és szakmai álláspontok nem hagyhatók figyelmen kívül a bizonyítékok értékelésénél
  • A szálloda felelőssége az őrzöttként hirdetett parkolóban elhelyezett gépkocsi eltulajdonításából eredő kárért
  • A felelősségbiztosítás biztosítottjának jogutód nélküli megszűnése nem szünteti meg a biztosító kártérítési járadék fizetési kötelezettségét – A károsult a polgári jog általános szabályai szerint jogosult keresetindításra a biztosítóval szemben a járadék felemelése iránt
  • A vagyonelkülönítésre irányuló házassági vagyonjogi szerződés nem zárja ki a házastársak közötti ajándék visszakövetelésének lehetőségét – Nincs mód azonban visszakövetelésre, ha a konkrét szerződésből az állapítható meg, hogy a felek az egymásnak juttatott vagyoni értékek megtérítéséről kölcsönösen lemondtak
  • A helyiségbérleti jogviszony felmondása, a felmondás hatályosulása
  • A regionálisan szervezett ítélőtáblák illetékességéről külön törvény rendelkezik – A fellebbezés lehetőségéről, benyújtásának helyéről és idejéről szóló tájékoztató nem része az ítéleti rendelkezésnek, ahhoz kötőerő nem fűződik – A jogszabály egyértelmű rendelkezése esetén – a bíróság kárfelelőssége szempontjából – súlytalan az az indok, hogy a hatálybalépés óta eltelt rövid idő alatt még nem alakult ki egységesnek mondható gyakorlat
  • Az ugyanazon okból ugyanazon peres felet érintően ismételten kiszabásra kerülő pénzbírság összege sem haladhatja meg a pertárgy értékét
  • A felek szerződésének a keresetlevélben foglaltaktól eltérő jogi minősítése nem jelenti a kereseti kérelmen való túlterjeszkedést
Gazdasági ügyszak
  • A felfüggesztő feltétellel kötött szerződésből eredő követelés engedményesével szemben a kötelezett kifogásként hivatkozhat arra, hogy a felfüggesztő feltétel bekövetkeztének hiányában a szerződés nem lépett hatályba
  • A távközlési szolgáltatásokat a hordozott és nem hordozott számmal rendelkező előfizetők azonos feltételekkel, a számhordozás miatti megkülönböztetés nélkül vehetik igénybe – Jogszabálysértő ezért az a reklámfelhívás, amely az előfizetőket fizetési kedvezmény biztosítása mellett számváltozás nélküli szolgáltatóváltásra hívja fel – Ez a magatartás egyben a tisztességtelen bojkott felhívás tilalmába is ütközik
  • Ha a hitelező nem jelenti be igényét a főadós állami vállalat elleni felszámolási eljárásban, akkor a mögöttes felelőssel szemben sem léphet fel a vagyonelvonáson alapuló kezesi felelősség jogcímén
  • A részvényes kártérítési felelősséggel tartozik, ha – a szindikátusi szerződést megszegve – meghatározott pénzösszegnek a tőketartalékba vállalt befizetését jogos ok nélkül megtagadja – Az okozott kár szakértői bizonyítás nélkül nem állapítható meg, mert az nem azonos a befizetni elmulasztott összeg részvényekre vetített matematikailag arányos részével
  • A helyi önkormányzat a tulajdoni igényét az önkormányzati törvény alapján – amennyiben azt a vagyonátadó bizottságnál 1995. március 31-éig nem terjesztette elő – bírósági eljárásban is érvényesítheti, ha bizonyítani tudja, hogy az alperes kizárólagos tulajdonába adott szennyvízelvezető rendszer olyan több helyi önkormányzat szükségletét kielégítő, jelentősebb közcélú vízi-létesítmény, amelyet a vagyonátadó bizottságnak az állam tulajdonából az érintett települések önkormányzati közös tulajdonába kellett volna adnia
  • Ha a saját váltó kiállítására a kiállító és rendelvényes közötti jogviszonyból eredő követelés biztosítékaként került sor és a váltó forgatása folytán az alapügyletnek és a váltókötelemnek más-más személy lett a jogosultja, az alapügyletből eredő tartozás megfizetése nem szünteti meg a váltóadós váltóból eredő fizetési kötelezettségét – Ha azonban az alapjogviszonynak és váltókötelemnek ugyanaz a személy a jogosultja, vele szemben a váltókötelezettért kezességet vállaló személy a váltón alapuló követeléssel szemben kifogásként hivatkozhat arra, hogy a váltójogosult követelése megszűnt, mert az alapjogviszonyból eredő – váltóval biztosított – követelése kielégítésre került
Munkaügyi ügyszak
  • A röntgenkészülék, illetve radioaktív sugárforrás használata során, a sugármeneti idő alatt a közalkalmazott egészségkárosító kockázat mellett végzi a munkáját – Erre tekintettel az illetménypótlékra való jogosultsága attól függően állapítható meg, hogy ez a kockázat fennáll-e a munkaideje legalább felében, vagy a védelemhez használt egyéni védőeszköz állandó, illetve tartós használata fokozott megterhelést jelent-e
  • A munkáltatót terheli a bizonyítás arra vonatkozóan, hogy a munkavállaló által végzett tevékenység miért vált szükségtelenné
  • A cégjogban harmadik személlyel szemben érvényesülő szabályok a munkáltatói jogkör gyakorlására kihatással nincsenek, így a munkajogi előírásoknak megfelelő rendes felmondás érvénytelensége nem állapítható meg
  • A károsult családjában előfordult tragikus események – halálesetek – után a testvér munkahelyi baleset miatt bekövetkező halála az életben maradt testvér nem vagyoni kártérítés iránti követelését megalapozza, különösen ha a feldolgozatlan haláleset miatt fennálló betegség folyamatos orvosi kezelést tesz szükségessé
Közigazgatási ügyszak
  • A jogtanácsosi igazolvány kiállításával kapcsolatos eljárás nem közigazgatási ügy, közigazgatási perben az igazolvány kiállítása nem támadható
  • A parlagfűvel fertőzött terület – a helyszíni eljáráson – főbb töréspontjának meghatározásával kell azonosítani – Az ingatlan nyilvántartási adatait és tulajdonosát (használóját) ennek alapján az ingatlanügyi hatóság közli
  • Jogszabálysértő az áru különleges tulajdonságának alaptalan állítása
  • A bíróság által megismételni rendelt új eljárás eredményeként hozott határozatot támadó perben a korábbi közigazgatási határozattal szemben újabb jogszerűségi kifogások nem hozhatók fel
  • Nem valósítja meg fogyasztóvédelmi szabály megsértését, ha az utazási iroda szórólapján a részvételi díjtól elkülönülten, de összegszerűen megjelölve feltünteti a külön fizetendő díjakat
  • Telepengedély jogosultja csak akkor kötelezhető intézkedés megtételére, ha tevékenységét megváltoztatta, illetve tevékenysége a jogszabályi előírásoknak, valamint az engedélyezési feltételeknek nem felel meg
  • Dohányáru reklámozása csak a törvény által megengedett körben lehetséges
  • A műsorszolgáltatók felelősséggel tartoznak az általuk sugárzott műsorszámokért, ha azt külső gyártótól vásárolják, kötelesek előzetesen megvizsgálni, hogy a műsorszám megfelel-e a rá vonatkozó törvényi követelményeknek
Választottbírósági határozat
  • Engedményezéssel csak követeléseket és nem jogokat lehet átruházni
Az Európai Bíróság határozata
  • Valamely nemzeti szabályozó hatóság nem kötelezheti a nyilvános helyi hálózattal összekapcsolt hálózat üzemeltetőjét, hogy a helyi hálózat piaci erőfölénnyel rendelkező üzemeltetőjének hozzájárulást fizessen az előfizetői hurok átengedése miatt a helyi hálózat üzemeltetőjénél keletkező veszteség rendezésére a 2003. év tekintetében – A 96/19 irányelvvel módosított 90/388 irányelv 4c. cikkének, valamint a 98/61 irányelvvel módosított 97/33 irányelv 12. cikke (7) bekezdésének közvetlen hatálya van, és erre a nemzeti szabályozó hatóság valamely határozatának megtámadása esetén a magánszemélyek közvetlenül hivatkozhatnak a nemzeti bíróság előtt

Összes lapszám