Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Folyóiratok » Bírósági Határozatok

Bírósági Határozatok

HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2009. II. szám - 2009. február

Szerkesztő: Lomnici Zoltán dr. (Szerkesztőbizottság elnöke)

A jogászok között csak "BH"-nak nevezett kiadványról túlzás nélkül állítható, hogy nélkülözhetetlen minden gyakorló jogász számára, hiszen a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága által hozott legfontosabb, válogatott határozatokat teszi közzé, külön-külön fejezetekben foglalkozva a büntetőjog, a polgári jog, a gazdasági jog, a munkajog és közigazgatási jog területén hozott döntésekkel.

Az egyes számok tartalmazhatnak továbbá jogegységi határozatokat, kollégiumi állásfoglalásokat, választottbírósági határozatokat, az Emberi Jogok Európai Bíróságának és az Európai Közösségek Bíróságának ítéleteit, valamint az egyes kollégiumok véleményét valamely jogi szabályozással kapcsolatos kérdés viszonylatában.

Jogegységi határozat
  • 4/2008. PJE jogegységi határozat a tartási követelés iránti perekről
Kollégiumi vélemény
  • 3/2008. (XI. 24.) PK vélemény a házassági bontóperben érvényesített tárgyi költségfeljegyzési jogos kereseti kérelmek illetékének viseléséről
Büntető ügyszak
  • Eshetőleges szándékkal és nem gondatlanságból elkövetett emberölést valósít meg az a terhelt, aki – önhibájából eredő ittas állapotban – a sértettel kialakult kölcsönös dulakodás során, a vele szemben álló sértettet 10 cm pengehosszúságú késsel közepes-nagy erővel megszúrja és a bordaporcok, valamint a szív átmetszése perceken belül a sértett halálát eredményezi
  • Üzletszerűen elkövetettként minősül a lopás, ha a terhelt több mint két évig a vele egy faluban élő lakosok háztartását rendszeresen fosztogatva élelmiszert, különféle használati tárgyakat és háziszárnyasokat tulajdonít el – A bűnöző életmódjának a megítélésén nem változtat, hogy az így megszerzett javakat a családjával együtt feléli
  • Emberölés bűntettének a kísérletét – és nem közlekedési bűncselekményt – valósít meg az a terhelt, aki tehergépkocsijával kilenc kilométeren keresztül üldözi a sértettet, majd balesetet okozva nagy sebességgel belehajt a sértett által vezetett személygépkocsiba -- Hamis vád bűntettét valósítja meg a meghatalmazott védő, aki a legfőbb ügyészhez intézett beadványában azt állítja, hogy az általa védett terhelt ellen tudatosan hamis tények alapján azért emelt vádat, mert így kívánta meghiúsítani az őt megbízó bűnözők büntetőjogi felelősségre vonását
  • Nem bűnsegédként elkövetett lopást, hanem bűnpártolás vétségét valósítja meg, aki anélkül, hogy ebben az elkövetést megelőzően megegyezett volna, közreműködik a lopásból származó előny biztosításában – Nincs helye felülvizsgálatnak, ha a terhelt bűnössége nem a jogerős ügydöntő határozatban szereplő, hanem más bűncselekményben állapítható meg és a törvénysértő minősítés nem eredményezte törvénysértő büntetés kiszabását
  • Sikkasztás bűntettét nem valósítja meg a gazdasági társaság vagyonkezelésre jogosult ügyvezetője, aki a társaság vagyonrészeinek értékesítéséből befolyt összeget a taggyűlés hozzájárulása nélkül fordítja a társaság ténylegesen fennálló és elismert tartozása kifizetésére
  • A kereskedéssel megvalósított kábítószerrel visszaélés elkövetőjével szemben a bűnismétlésnek – e bűncselekmény jellegéből származó – elvont veszélye nem elégséges ok az előzetes letartóztatásra – A bűnismétlés veszélyére ilyen esetben is az eset konkrét körülményeinek – ezek között a bűnözői beszerzési kapcsolatoknak – pontos elemzésével lehet következtetni – Az előzetes letartóztatás hosszabb, esetleg többéves tartama a bűnözői kapcsolatok meglazulásával, megszűnésével járhat, s ezzel a bűnismétlés reális veszélye is megszűnhet
  • Előzetes letartóztatásban levő vádlott ügyében az eljárást soron kívül kell lefolytatni – Ennek betartását nem hátráltathatja a hatáskör – hivatalból kötelező – vizsgálatának elvégzése sem, és nem eredményezheti az érdemi ügyintézés elhúzódó (egy évet is elérő) szünetelését
  • A különleges eljárás lefolytatására az a bíróság az illetékes, amelynek mulasztása folytán vált szükségessé az eljárás
Polgári ügyszak
  • Az adásvételi szerződés feltűnően nagy értékkülönbségre alapított megtámadásának határideje nem számítható attól az időponttól, amikor az eladó birtokbaadási kötelezettségének a szerződésben foglaltakkal szemben csak a vele szemben indított végrehajtási eljárás következtében tesz eleget
  • Ha a büntetőbíróság jogerős ítéletében azt állapítja meg, hogy a kölcsönadók jogosulatlan pénzintézeti tevékenységet folytattak, a kölcsönszerződés semmisségét kell megállapítani – Ennek következtében a kölcsönszerződés biztosítására kötött adásvételi szerződés is semmis
  • A bérbeadói oldalon történt jogutódlás a bérleti jogviszony tartalmát nem változtatja meg, ezért a szerződés módosítását meghatározó tartós jogviszony kezdete a szerződésnek a jogelőd bérbeadóval történt megkötésétől számítandó
  • A személyes közreműködésre kötelezett megbízotti alkalmazott orvos helyettesítését az alkalmazott munkaviszonyának megszűnéséig láthatja el a megbízott
  • Nem tartozik a hagyatékhoz az a folyószámla-követelés, amelyre az örökhagyó halála esetére kedvezményezettet jelölt; ilyen rendelkezés a betéti szerződés fennállása alatt is tehető – A házassági vagyonjogi szabályokon alapuló követelés is megszűnik, ha öröklés folytán ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett
  • A költségvetési forrásokat terhelő, állami kötelezettségvállalást tartalmazó támogatási szerződés megkötésének feltételei
  • A személyhez fűződő jog megsértése miatt indult perben kizárt a felülvizsgálat, ha a felperes olyan tényállítás miatt kéri a felülvizsgálati kérelmében az objektív szankciók alkalmazását, amelyre vonatkozóan az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította és azt a felperes fellebbezéssel nem támadta – Értékhatárra tekintettel kizárt a felülvizsgálati kérelem abban a tekintetben is, hogy a 600 000 forint nem vagyoni kártérítés iránti keresetét a jogerős ítélet elutasította
Gazdasági ügyszak
  • A mögöttes felelős a követelés elévülésére akkor is hivatkozhat az ellene indított perben, ha előzőleg a főkötelezett tartozásáért való helytállási kötelezettségét írásban elismerte
  • A jelzálogjog a biztosított követelést részben kielégítő harmadik személyre a teljesítés arányában száll át, amennyiben jogosult volt az adós helyett teljesíteni és a teljesítés folytán megtérítési igénye keletkezett az adóssal szemben – A korábbi és az újabb zálogjogosultat a rész-zálogok a fennmaradó és a kielégített követelés arányában illetik meg – A megtérítési igény jogosultja az ingatlan-nyilvántartásban az eredeti hitelező követelésének biztosítására fennmaradó rész-zálogjogot követő rangsorban jogosult a zálogjogának a bejegyzését kérni az átszállás mértékének megfelelő hányadrészben, illetve a követelés összegszerű meghatározása mellett
  • Ha a bíróság a társasház fűtési rendszere átalakításának jóváhagyását megtagadó közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítására irányuló perben a keresetet már jogerősen elutasította, a közgyűlési határozat végrehajtása iránt indított perben nem lehet vitássá tenni a határozat érvényességét
  • Nincs helye az ítélet kiegészítésével az eredeti állapot helyreállításának, ha a felperes a szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló keresetében nem kérte az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását
  • A települési önkormányzatoknak az egészségügyi alapellátás folyamatosságát napi 24 órán keresztül biztosítaniuk kell, a háziorvosi feladatok rendelési időn kívüli ellátására ügyeleti szolgálatot vagy készenlétet kell szervezniük – Ha a települési önkormányzat a vállalkozási szerződés keretében működő háziorvossal a készenlétre nem köt szerződést, de a háziorvos a folyamatos alapellátás érdekében a készenlétet ellátja, a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint jogosult díjazásra
  • Választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránti perben, ha a felperes csak a választottbírósági ügyben szereplő egyik fél – mint alperes – vonatkozásában kéri a választottbírósági ítélet érvénytelenítését – egységes pertársaság hiányában – a választottbírósági eljárásban szereplő másik fél perben állása nélkül is elbírálható a kereseti kérelem – A másik fél jogvesztő keresetindítási határidőn túli alperesként történő perbevonása az eredeti alperessel szemben a per megszüntetését nem eredményezheti – A választottbírósági ítélet közrendbe ütközés címén való érvénytelenítésére irányuló kereseti kérelemre is vonatkozik az érvénytelenítési kereset előterjesztésére engedett jogvesztő határidő – A választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránti perben az ítélet meghozatala után felmerült új körülmények és bizonyítékok nem vizsgálhatók – Az érvénytelenítés iránti per perújítás helyett nem használható
Munkaügyi ügyszak
  • A kötelező pályázati kiírás nélküli tanársegédi kinevezés érvénytelen
  • A munkaviszony megszüntetésekor kiadandó iratok hiánya, illetve nem megfelelő tartalma a munkáltató kártérítési felelősségét megalapozhatja
  • Az egészségügyi intézményben dolgozó közalkalmazott kettős kockázatra figyelemmel pótszabadságot igényelhet
  • Amennyiben a munkáltató az 50%-os megváltozott munkaképességű munkavállalót nem foglalkoztatja, részére nem fizet bért, majd rendkívüli felmondással él amiatt, mert a munkavállaló az orvosi vizsgálatra felhívó utasításnak sürgősen nem (hanem csak utóbb) tett eleget, a rendkívüli felmondás jogellenes
  • A polgármester kinevezését a képviselő-testület egyoldalú intézkedésével nem változtathatja meg
Közigazgatási ügyszak
  • Készfizető kezesség beváltása iránti kérelem tárgyában hozott adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata
  • A lakásszerzési kedvezménnyel kapcsolatos szabályozás célja, hogy az ismételten lakásra fordított jövedelem ne viseljen adót
  • A nemzetközi közúti árufuvarozást végző személyekre vonatkozó rendelkezések megtartását a vámhatóság is jogosult ellenőrizni
  • Külföldön nyilvántartásba vett adóalany áfa-visszatérítésének feltételei
  • A környezetvédelmi termékdíj mértékének meghatározása használt gumiabroncsra vonatkozóan
  • Ha az egyetemi hallgató az ugyanazon tantárgyból fennálló hat vizsgalehetőséget nem veszi igénybe, hallgatói jogállása megszűnik
Az Európai Bíróság határozatai
  • I. A nemzeti bíróság feladata, hogy az alapügyben szereplő helyzetet a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló irányelv 3. cikke (3) bekezdésének azon értelmezésére tekintettel értékelje, amely értelmezés szerint a vállalkozásátruházás időpontjában lejáró kollektív szerződésben rögzített munkafeltételek fenntartására ezen időpontot követően nincs garancia
  • II. A szakoktatás és szakképzés elismerésének második általános rendszeréről szóló EGK tanácsi irányelv 1. cikkének a) pontját, valamint a 3. és 4. cikkét úgy kell értelmezni, hogy a fogadó tagállam illetékes hatóságai ezen irányelv 3. cikkének értelmében – ugyanezen irányelv 4. cikke alkalmazásának fenntartása mellett – akkor is kötelesek elismerni egy más tagállam illetékes hatóságai által kibocsátott oklevelet, ha ez az oklevél a fogadó tagállam olyan intézményében – részben vagy egészben – folytatott képzést igazol, amely intézményt e tagállam joga nem ismer el oktatási intézményként
Emberi Jogok Európai Bírósága határozata
  • A Bíróság megállapítja, hogy az eljárás túlzottan hosszú volt, és nem felelt meg az „ésszerű idő” követelményének. A Bíróság megismétli, hogy az eljárás hosszának ésszerű voltát az eset egyedi körülményeinek fényében, és az alábbi kritériumokra figyelemmel kell megítélni: az ügy bonyolultsága, a kérelmező és a releváns hatóságok magatartása, valamint a per tétje a kérelmező számára. Ez utóbbi kritériumot illetően a Bíróság megjegyzi, hogy személyi állapottal kapcsolatos ügyekben különleges szorgalommal kell eljárni, arra figyelemmel, hogy az eljárás elhúzódása milyen lehetséges következményekkel járhat, nevezetesen a családi élet tiszteletben tartásához fűződő jog élvezete tekintetében. Ezzel összefüggésben a Bíróság különösen sajnálatosnak tartja, hogy az Alkotmánybíróság – egy állami szerv, amelynek feladata volt, hogy az ügyben felmerült előzetes jogkérdésben döntsön – késleltette az eljárást azzal, hogy több mint öt éven át nem hozta meg a döntést
Fórum
  • A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma által elfogadott vélemények számozása

Összes lapszám