Folyóiratok » Bírósági Határozatok

Bírósági Határozatok

HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2009. III. szám - 2009. március

Szerkesztő: Lomnici Zoltán dr. (Szerkesztőbizottság elnöke)

A jogászok között csak "BH"-nak nevezett kiadványról túlzás nélkül állítható, hogy nélkülözhetetlen minden gyakorló jogász számára, hiszen a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága által hozott legfontosabb, válogatott határozatokat teszi közzé, külön-külön fejezetekben foglalkozva a büntetőjog, a polgári jog, a gazdasági jog, a munkajog és közigazgatási jog területén hozott döntésekkel.

Az egyes számok tartalmazhatnak továbbá jogegységi határozatokat, kollégiumi állásfoglalásokat, választottbírósági határozatokat, az Emberi Jogok Európai Bíróságának és az Európai Közösségek Bíróságának ítéleteit, valamint az egyes kollégiumok véleményét valamely jogi szabályozással kapcsolatos kérdés viszonylatában.

Jogegységi határozat
  • 2/2008. KPJE jogegységi határozat a társadalmi szervezet megszűnéséről és a megszűnt társadalmi szervezet vagyonának rendezéséről
Kollégiumi vélemények
  • 3/2008. (XI. 24.) KK vélemény a kizárólagos illetékességi okokról közigazgatási perben
  • BKv. 73. az 1/2007. BKv. B/II/3/a) pontjának kiegészítéséről
Büntető ügyszak
  • Közokirat-hamisítás bűntettét bűnsegédként sem valósítja meg a Kft. ügyvezetője, aki az üzletrészét érvényes adásvételi szerződéssel átruházza, majd a Kft. új üzletrész-tulajdonosai készítik el és nyújtják be a cégbíróságra azt a társasági szerződést módosító okiratot, amely nem a valóságnak megfelelően tartalmazza az új ügyvezető személyét
  • Szabadságvesztés – így a pénzbüntetés átváltoztatásával a helyébe lépő szabadságvesztés – foganatba vételének tartama alatt az azzal összbüntetésbe nem foglalható korábbi másik elítélésből származó feltételes szabadság nem folyhat
  • Nem járművezetéstől, hanem a foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés kiszabásának van helye azzal a járművezetővel szemben, aki a foglalkozása körében vezetett jármű rakományát fosztogatja – Vagyon elleni bűncselekmények elbírálása esetén az elkövetési érték, a kár, vagy a vagyoni hátrány összege a történeti tényállás része, így annak támadása felülvizsgálati eljárásban akkor is a törvénynél fogva kizárt, ha ez minősítés-változást eredményezne – Az elkövetési érték (kár) meghatározásának alapja a kiskereskedelmi ár, attól függetlenül, hogy a sértett kedvezményes beszerzési forrással rendelkezik
  • Hamis vád bűntette mellett az intellektuális közokirat-hamisítás bűntette is megvalósul, ha az elkövető az ellene indított büntetőeljárás során más létező személynek adja ki magát és ennek megfelelő adat kerül az ügyben eljáró hatóságok által készített közokiratba
  • Tartozás fedezetének elvonása bűntettét valósítja meg a Betéti Társaság beltagja, aki a Bt. gazdasági tevékenységéből származó tartozás fedezetéül érvényes szerződéssel lekötött saját tulajdonú személygépkocsit más gépjárműre cseréli, majd azt korábbi tartozás fejében harmadik személynek adja át
  • Törvényes vád hiányában nem szüntethető meg a büntetőeljárás, ha az ügyész a végindítványban egészíti ki a vád tényállását olyan tényekkel, amelyek további bűncselekmény tényállási elemeit tartalmazzák
  • A vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés esetén jogtalan előnyt adó személy nem sértett, ezért az előny összegére kártérítés címén polgári jogi igényt nem érvényesíthet
  • Az eljárás során keletkezett iratról a büntetőeljárásban eljáró személyek részére az ügy befejezését követően iratmásolat kiadása – Az Emberi Jogok Európai Bírósága eljárásaiban részt vevő személyekre vonatkozó Európai Megállapodás 3. Cikke, Egyezmény 6. cikk 3/b) pontja
Polgári ügyszak
  • A bíróság a kiskorú gyermek elhelyezése, tartása, a szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás tárgyában akkor is elrendelhet hivatalból bizonyítást, ha azokról nem házassági perben kell döntenie – A kapcsolattartás korlátozásának és módosításának elhatárolása
  • Az öröklési szerződésre is irányadó az a szabály, hogy a kötelezett halálával a szerződés nem szűnik meg, ha az addig nyújtott tartás az ellenszolgáltatást nem fedezi, hanem a kötelezettség – az örökhagyó tartozásaiért való felelősség szabályai szerint – a jogutódra száll át – A kötelezett szerződésszegése nem állapítható meg, ha a tartási szolgáltatásokat a jogosult igényei szerint teljesíti
  • A legnagyobb gondosságot az ügyeletes orvos és a mentő személyzete akkor tanúsítja, ha mindaddig, amíg esély van a túlélésre, addig mindent megtesz annak biztosítására
  • A gyógyszer előírás nélküli alkalmazása esetén bekövetkezett egészségkárosodás miatt keletkezett károkért az állam csak akkor felel, ha a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény szerinti kártérítésre kötelezett a törvény 7. § (1) bekezdésének d) pontja alapján mentesül a felelősség alól – Az állam felelőssége ezért csak a gyártó felelősségének elbírálásától függően állapítható meg
  • Az adatkezelő a közérdekű adat megismerésére irányuló kérelem elutasítása esetén annak jogszerűsége alátámasztására a perben olyan indokra is hivatkozhat, amely az eredeti elutasításban nem szerepelt. Ha a kért adat nincs rögzített információk formájában az adatkezelő birtokában, az adatkezelő annak előállítására csak akkor kötelezhető, ha az számottevő nehézséget nem jelent. Ha az igénylő valamennyi, az adatkezelő által kezelt adat megismerését igényli, úgy jogszerűen hivatkozik az adatkezelő általában arra, hogy a kérelem teljesítése nemzetbiztonsági érdeket sért vagy mások jogait veszélyezteti
  • Ha a vételár kifizetését az eladó hiúsítja meg, az adásvételi szerződés teljesítésével késedelembe esik akkor, ha a vevő tulajdonjogának a bejegyzéséhez szükséges nyilatkozatot nem adja meg – Az érdekmúlás olyan objektív tény, melynek bekövetkezte attól függetlenül megállapítható, hogy a kötelezett tudott-e róla
  • Nem hivatkozhat utóbb érdekmúlásra a fél, ha a garanciális hiba javítása a jótállási feltételekben meghatározott határidőn belül nem készült ugyan el, de határidőn túli javítást érdekmúlásra történt hivatkozás nélkül átvette, majd a dolgot hosszabb időn át használta
Gazdasági ügyszak
  • A kárpótlási jegyek kielégítésére kijelölt állami termőföldeken fennmaradt az állami gazdaság kezelői joga, e vagyoni jog elvonása esetén az állami vagyonkezelő szervezet kezesként felel – az elvonás arányában és az elvont vagyon erejéig – az adósnak az elvonás időpontjában fennálló tartozásaiért – A mögöttes adóssal szemben a követelés elévülése mindaddig nyugszik, amíg a főkötelezett vagyonából legalább a részleges behajtás lehetőségével reálisan számolni lehet
  • Az elővásárlásra jogosult személy nem köteles a pályázati felhívásban szereplő bánatpénzt befizetni. A felszámolónak kellő időt kell biztosítani arra, hogy az elővásárlási jogát gyakorló személy a pályázat eredményeként kialakult feltételeket teljesíteni tudja
  • A felügyelő bizottság tagjai és a könyvvizsgáló felelősségének megállapításánál irányadó szempontok
Munkaügyi ügyszak
  • Munkaviszony hiányában az alperes kártérítési felelőssége nem állapítható meg akkor, ha a felperes a mezőgazdasági gépeivel vállalkozási tevékenységet végzett, azt megszüntetve a gépeit az alperesnél helyezte el. A gépeivel harmadik személy kezdeményezésére épületbontási tevékenységben vett részt, ahol balesetet szenvedett
  • A fogtechnikus munkakört ellátó felperes 1995. évtől kezdődően dolgozott porártalmas munkahelyen; a szilikózis betegséggel összefüggő vétkes károkozás alól a munkáltató nem mentette ki magát, felelőssége fennáll
  • Ha a közalkalmazotti jogviszonyban a felmentési (közös megegyezéses) ok bármilyen mértékben összefügg a munkáltató működésével, azt a csoportos létszámleépítésre vonatkozó jogszabályok alkalmazása szempontjából figyelembe kell venni
  • Ha jogutódlás alapján a jogelődnél fennállt munkaviszonyok a jogutódnál folytatódtak, emiatt a jogutóddal szükségtelenül megkötött munkaszerződéseknek a próbaidő kikötésére vonatkozó része jogellenes
Közigazgatási ügyszak
  • A vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás vizsgálata céljából nincs törvényes akadálya annak, hogy a Gazdasági Versenyhivatal az 1996. évi LVII. törvény 65/A. §-a szerinti eljárásban beszerzett bizonyí­tékot a helyszíni kutatással érintett vállalkozáson kívül, más vállalkozással (ügyféllel) szemben folytatott eljárásban felhasználja
  • Az Országos Választási Bizottság határozata ellen nem nyújthat be bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet az, aki az OVB által fellebbezés folytán elbírált Fővárosi Választási Bizottság határozata meghozatalában a hatóság tagjaként részt vett. Ebben az esetben a bírósági felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának van helye
  • A nyilvánosság elvének érvényesülése a választási eljárásban
  • A szociális finanszírozás szempontjából a törvény a közhasznú társaságot az egyházi jogi személyektől elkülönítve tárgyalja, annak fogalmától megkülönbözteti és így a kiegészítő normatív támogatásból – többek között – a közhasznú társaságot is kizárja
  • Ha a beruházás nem kizárólagosan szolgálta az adóalanyiságát eredményező gazdasági tevékenységet, nem lehet élni az áfa-levonási joggal
Választottbírósági határozat
  • Ha a vétel tárgya nem csupán maga az ingatlan, hanem az ingatlant tulajdonló gazdasági társaság tagsági jogainak összessége, az az ingatlan vételára nem pusztán az ingatlanhoz, hanem a vétel tárgyát alkotó üzletrészhez igazodik
Az Európai Bíróság határozata
  • A Bíróság megsemmisíti a Y. A. Kadi és az Al Barakaat Foundation pénzeszközeit befagyasztó tanácsi rendeletet – Az Elsőfokú Bíróság ítéletét hatályon kívül helyezve a Bíróság megállapítja, hogy a közösségi bíróságok hatáskörrel rendelkeznek a közösség által elfogadott, az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa határozatait végrehajtó intézkedések felülvizsgálatára. E hatáskört gyakorolva a bíróság megállapítja, hogy a rendelet sérti Y. A. Kadi és az Al Barakaat közösségi jogból eredő alapvető jogait

Összes lapszám