Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Folyóiratok » Bírósági Határozatok

Bírósági Határozatok

HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2009. IV. szám - 2009. április

Szerkesztő: Lomnici Zoltán dr. (Szerkesztőbizottság elnöke)

A jogászok között csak "BH"-nak nevezett kiadványról túlzás nélkül állítható, hogy nélkülözhetetlen minden gyakorló jogász számára, hiszen a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága által hozott legfontosabb, válogatott határozatokat teszi közzé, külön-külön fejezetekben foglalkozva a büntetőjog, a polgári jog, a gazdasági jog, a munkajog és közigazgatási jog területén hozott döntésekkel.

Az egyes számok tartalmazhatnak továbbá jogegységi határozatokat, kollégiumi állásfoglalásokat, választottbírósági határozatokat, az Emberi Jogok Európai Bíróságának és az Európai Közösségek Bíróságának ítéleteit, valamint az egyes kollégiumok véleményét valamely jogi szabályozással kapcsolatos kérdés viszonylatában.

Kollégiumi vélemények
  • BK 64. vélemény. Nincs eljárási akadálya annak, hogy a bíróság az eljárás felfüggesztését, az ügy egyesítését, áttételét, elkülönítését megelőzően tartott tárgyalásra figyelemmel az elölről kezdett tárgyaláson a vallomások, a szakértői vélemény rögzítését mellőzze
  • BK 65. vélemény. Feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező ok az, ha a tárgyalást az elsőfokú bíróság annak ellenére, hogy a tanács összetételében a hivatásos bíró személye megváltozott, nem kezdte elölről. Nem feltétlen hatályon kívül helyezési ok, hanem relatív eljárási szabálysértés az, ha a bíróság a tárgyalást annak ellenére, hogy a korábbi tárgyalás óta hat hónap eltelt, nem kezdi elölről, illetve a hat hónapon belül megtartott tárgyalást a tárgyalás anyagának ismertetésével nem ismétli meg
  • BK 66. vélemény. A Be. 359. § (3) bekezdése alapján a vádlottnak a bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegségére tekintettel a másodfokú eljárás felfüggesztésének csak akkor van helye, ha a tárgyalás a vádlott távollété­ben nem tartható meg
  • BK 74. vélemény. Az engedélyezett titkos informá­ció­gyűjtés eredménye, illetőleg az engedé­lyezett titkos adatszerzés eredménye a büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználható. A titkos informá­ciógyűjtés illetőleg a titkos adatszerzés engedély alapján és időbeli korlátok között végezhető, tekintettel az egyszeri meghosszabbítás lehetőségére is
Büntető ügyszak
  • Bűnszervezetben követi el az embercsempészés bűntettét, aki – általa is tudottan – megfelelő úti okmányokkal nem rendelkező afrikai országok állampolgárainak anyagi ellenszolgáltatás fejében Olaszországba juttatásával foglalkozó csoport tevékenységéhez oly módon kapcsolódik, hogy a migránsokat hamis rendszámmal szállító gépjárművek Magyarországon és Ausztriában való haladását az általa vezetett gépkocsival előfutói tevékenységgel biztosítja – Bűnszervezetben elkövetést az ítélet rendelkező részében a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezéshez kapcsolódóan kell kifejezésre juttatni
  • A nemi erkölcs elleni bűncselekmények körében, a Btk. 209. §-a szerinti – a magánindítványra és nem magánindítványra büntetendő bűncselekmények közötti – összefüggés tartalmát tekintve olyan tárgyi összefüggés, amelyet az a szükségszerű kapcsolat alapoz meg, hogy a nem magánindítványra büntetendő cselekmény felderítése feltételezi a magánindítványra büntetendő cselekmény felderítését is. A tárgyi összefüggés előző szempontokon alapuló – megállapíthatóságát nem zárja ki az anyagi halmazatban levő bűncselekmények eltérő motívuma
  • A gazdasági adatszolgáltatás elmulasztása vétségének a megállapítására nincs lehetőség, ha a valóságnak megfelelő adatok, jogok, tények bejelentésére vonatkozó kötelezettség tényleges teljesítése esetén azok nyilvántartásba bejegyzésére alakszerű formai hibák miatt nem kerül sor
  • Az orgazdaság bűncselekményével kapcsolatos jogi megállapítások a jövedéki orgazdaság esetében is irányadók. Egyéb törvényi feltételek meglétében a folytatólagosság egységébe vonhatók a jövedéki orgazdaság törvényi tényállását megvalósító, de a bűncselekményként értékeléséhez szükséges értékhatárt el nem érő részcselekmények
  • A sikkasztást nem a rábízott idegen dologgal sajátjaként rendelkezéssel, hanem annak jogtalan eltulajdonításával valósítja meg, aki a sértett megbízásából raktározott árut annak megvásárlására tett ajánlatának a visszautasítását követően a tulajdonosa számára ismeretlen helyre szállítja
  • Nem sújtható rendbírsággal a tanú, aki a bíróság által megadott határidőn belül írásban nem teszi meg vallomását. Az írásbeli vallomástétel elmulasztásának a jogkövetkezménye csupán annyi, hogy a tanút meg kell idézni és az általános szabályok szerint szóban ki kell hallgatni
  • Nem valósít meg abszolút hatályon kívül helyezési okot – s így felülvizsgálati okot sem –, ha a tanács elnöke a Be. 292. § (2) bekezdésében foglalt törvényi felhatalmazásra figyelemmel, a vádlottak távollétében hallgatja meg azokat a tanúkat, akik személyi adataik zártan kezelését azért kérték, mert féltek a vádlottak bosszújától
  • A harmadfokú eljárásban nincs helye bizonyításnak. Ezért a harmadfokú bíróságnak hatályon kívül kell helyeznie a megalapozatlan másodfokú határozatot, ha a megalapozatlanságot bizonyítás nélkül nem lehet kiküszöbölni – Az ügyvédjelölt védőt helyettesítő tevékenységét a törvény korlátozza, de a sértett képviseletében bármely bíróság előtt eljárhat
  • A hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban felmerült új tény alapján megállapított súlyosabb minősítés esetén a súlyosítási tilalom miatt súlyosabb büntetés csak erre irányuló ügyészi indítvány esetén szabható ki
Polgári ügyszak
  • Ha az időszakos kiadvány keltezés hiányában nem felel meg az időszaki lappal szemben megkívánt feltételeknek, sajtó-helyreigazítás nem követelhető
  • Nem állapítható meg a szerződés jóerkölcsbe ütközése, ha az a közfelfogásban érvényesülő erkölcsi normarendszert súlyosan nem sérti
  • Ha a kijavítási kötelezettség nem szavatossági felelősségen alapul, akkor a kötelezett nem hivatkozhat arra, hogy a jogosult a hibát ismerve vette át a szolgáltatást
  • A bérleményben folytatandó tevékenység gyakorlásához szükséges feltételek biztosítása kü­lön kikötés nélkül nem tartozik a bérbeadó szavatossági kötelezettségei közé, ezért a bérlő erre való hivatkozással nem mentesül a díjfizetési kötelezettsége alól
  • Hibás gázkazán értékesítése folytán a kazánt beépítő vállalkozó kárának megtérítésére a gyártó–értékesítő köteles
  • A kiskorú gyermek az orvosi hiba miatt őt ért vagyoni károkat a saját jogán érvényesítheti akkor is, ha a károkozás folytán a felmerült kiadásokat a szülője viselte, vagy a jövőben viselni fogja. A károsult a gyermek, és kártérítésre is ő tarthat igényt
  • A törvénynek az a rendelkezése, hogy a kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a jövedelme 50%-át nem haladhatja meg, mind a pénzbeni, mind a természetben nyújtott tartásra irányadó – A százalékosan is megállapított tartásdíj alapösszegének a százalékos marasztaláshoz kell igazodnia
  • A gyermekelhelyezés megváltoztatásának van helye, ha a szülő a másik szülőnek a gyermekkel való kapcsolattartását hosszabb időn át, hatósági intézkedések ellenére meghiúsítja, a különélő szülőt alaptalanul a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekménnyel vádolja és lejáratásába a gyermeket is bevonja
  • A végrehajtást kérőnek a jogutódlás megállapítása iránti kérelme, valamint a jogutódlás kérdésében meghozott végzés végrehajtási cselekmény, amely megszakítja a végrehajtási jog elévülését
  • Az ingatlan árverését az árverési hirdetményben közölt feltételek szerint kell lefolytatni
Gazdasági ügyszak
  • Téves ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnek minősül az ingatlan-nyilvántartásban szereplő jogosult névváltozásának az átvezetése, ha nemcsak a neve, de a személye is megváltozott. A bejegyzés kiigazítását keresettel nemcsak az ingatlan-nyilvántartási érdekelt, hanem bárki kérheti, aki a téves bejegyzés folytán sérelmet szenvedett, és a sérelem orvoslását eredménytelenül kísérelte meg az ingatlanügyi hatósági eljárásban
  • Eladási bizomány esetén az adásvételi szerződés a bizományos és a vevő között jön létre, így e szerződés eredményes megtámadása esetén az eredeti állapotot a vevő és a bizományos között kell helyreállítani
  • A betéti társaság egyedüli kültagjának halálát követő hat hónapon belül új kültag bejegyzésére nem kerülhet sor olyan betéti társaság esetében, amely a társasági szerződését az 1997. évi Gt. rendelkezéseinek megfelelően nem módosította, illetve nem jelentette be a cégbíróságnak, hogy a betéti társaság a 2006. évi Gt.-nek megfelelően mely időponttól működik
  • Nem jön létre az ingatlan-adásvételi szerződés, ha a társaság nevében az együttes cégjegyzésre jogosultak közül csak az egyik szervezeti képviselője írja alá a szerződést és a másik képviselőnek a szerződés megkötéséről nem volt tudomása
  • Jogellenesen jár el a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet, ha az állami tulajdonban lévő vállalkozói vagyon értékesítése során egy adott gazdasági társaság privatizációjának a lezárásakor a részvények ellenében elfogadott kárpótlási jegyek értéke nem éri el az átalakulási vagyonmérlegben meghatározott vagyon 10%-át. Nem terheli kártérítési felelősség, ha nem nyer bizonyítást, hogy a kárpótlási jegy birtokosa e jogellenes magatartás miatt kényszerül a kárpótlási jegyeit a privatizáció befejezése előtt eladni
Munkaügyi ügyszak
  • A bíróság a közvetett bizonyítékok értékelésével megállapíthatja a munkavállaló által teljesített túlmunka idejét, amennyiben a munkáltató a munkaidő-nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget
  • A banki ügyintéző téves utalást hajtott végre, ezt azonban a munkáltató oldalán felmerült körülmények is befolyásolták, a rendkívüli felmondás jogellenesnek minősítése megalapozott -- A felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértés indokait magában a kérelemben kell megjelölni – A felmentési tilalom a gyermek ápolására, gondozására kapott fizetés nélküli szabadság időtartamára áll fenn. A később kezdődő felmentési idő már nem tartozik a felmentési tilalmi időszakhoz
  • 24 éves korban, 67%-os munkaképesség-csökkenést okozó munkahelyi balesetnél munkavállalói közrehatás alapján a munkáltatóra terhesebb 25–75%-os kármegosztás alkalmazásával a nem vagyoni kártérítés címén 10 millió forint megfizetése iránti kereset alapján 7 millió forintban való marasztalás a törvénynek megfelel
Közigazgatási ügyszak
  • Fegyveres biztonsági őrség létrehozására nem a bértárolást végző szervezetet kell kötelezni, hanem a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos tevékenységet végző tulajdonos társaságot kell kötelezni
  • Öt nap munkaidő-kedvezmény illeti az ikergyermekek édesapját
  • A gyártói ellenőrzésen túli forgalmazói ellenőrzés nem jogszabályi kötelezésen alapul, az erre utaló árujelzés nem jogszabályba ütköző
  • A közbeszerzési törvény megsértésével kötött vállalkozási szerződés referenciaként az újabb közbeszerzési eljárásban nem használható fel
  • Az ügyvédi fegyelmi eljárás költségeiről, annak viseléséről dönteni kell, és a fegyelmi határozat ezen része is külön perben támadható
  • A víziközmű társulatok által megvalósított csatornaberuházás utáni forgalmi adót az önkormányzat nem igényelheti vissza, a víziközművek üzemeltetésére való átadása nem minősül áfa adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységnek
  • A gazdasági reklám fogalom-meghatározásának értelmezésekor nem lehet kizárólag a nyelvtani értelmezésre hagyatkozni
Az Európai Bíróság határozatai
  • I. A védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló első tanácsi irányelv 12. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a védjegy tényleges használatának minősül, ha a védjegyet valamely nonprofit egyesület a nyilvánossággal való kapcsolatában, a rendezvények hirdetése során, az üzleti iratain, valamint a reklámanyagain használja, az egyesület tagjai pedig azt az adományok gyűjtése és szétosztása során kitűzőként viselik
  • II. A Bíróság Franciaországot átalányösszeg megfizetésére kötelezi, mert nem hajtotta végre kellő gyorsasággal a Bíróságnak a 2004-ben, a géntechnológiával módosított szervezetek (gmo) tárgyában hozott ítéletét – Az ügy körülményei miatt a Bíróság az átalányösszeg mértékét 10 millió euróban állapítja meg
  • III. A kétszeres büntetés tilalma olyan elítélés esetében is alkalmazandó, amely sohasem volt közvetlenül végrehajtható – Ez az értelmezés annak elkerülésére irányul, hogy bárki ellen a szabad mozgáshoz való jogának gyakorlása következtében ugyanazon cselekmény miatt több szerződő állam területén is büntetőeljárást lehessen indítani
  • IV. Az Elsőfokú Bíróság hatályon kívül helyezi az OHIM-nak a bud megjelölés többek között a sör tekintetében, közösségi védjegyként történő lajstromozására vonatkozó határozatait – Az OHIM számos hibát követett el azáltal, hogy elutasította a Budějovický Budvarnak az Anheuser-Busch lajstromozás iránti kérelmeivel szembeni felszólalásait

Összes lapszám