Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Folyóiratok » Bírósági Határozatok

Bírósági Határozatok

HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2009. V. szám - 2009. május

Szerkesztő: Lomnici Zoltán dr. (Szerkesztőbizottság elnöke)

A jogászok között csak "BH"-nak nevezett kiadványról túlzás nélkül állítható, hogy nélkülözhetetlen minden gyakorló jogász számára, hiszen a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága által hozott legfontosabb, válogatott határozatokat teszi közzé, külön-külön fejezetekben foglalkozva a büntetőjog, a polgári jog, a gazdasági jog, a munkajog és közigazgatási jog területén hozott döntésekkel.

Az egyes számok tartalmazhatnak továbbá jogegységi határozatokat, kollégiumi állásfoglalásokat, választottbírósági határozatokat, az Emberi Jogok Európai Bíróságának és az Európai Közösségek Bíróságának ítéleteit, valamint az egyes kollégiumok véleményét valamely jogi szabályozással kapcsolatos kérdés viszonylatában.

Joegységi határozat és végzés
  • 1/2009. PJE. jogegységi határozat Nincs helye felülvizsgálatnak az olyan vagyonjogi ügyben hozott jogerős közbenső ítélet ellen, amelyben a keresettel érvényesített követelés értéke nem haladja meg az egymillió forintot
  • 2008. El. II. JE/K.2/4. jogegységi végzés A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának Jogegységi Tanácsa és a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának vezetője által indítványozott jogegységi eljárásban a jogegységi határozat meghozatalát mellőzi
Kollégiumi vélemény
  • 1/2009. (II. 23.) KK vélemény Az alapítványra vonatkozó változás nyilvántartásba vételéről
Büntető ügyszak
  • Az önkényuralmi jelkép használatának vétségét – formális tényállásszerűsége ellenére – társadalomra veszélyesség hiányában nem valósította meg az a cselekmény, hogy a terheltek egy aktuális politikai esemény ellen agitálva olyan plakátokat helyeztek el a közterületen, amelyek az önkényuralmi jelképek által képviselt eszmeiségekkel analógiát vonva kívántak ösztönözni az elkövetők által ellenzett politikai esemény elutasítására. A cselekmény a képi ábrázolás által sugallt gondolati tartalommal éppen az önkényuralmi szimbólumok, s így azok által képviselt ideológiák megvetendőségét – nem pedig népszerűsítését – hangsúlyozta, így a jogvédte érdek – a köznyugalom veszélyeztetése – nem valósult meg, a cselekmény materiális jogellenessége hiányzott. Ez esetben a terheltek felmentésének van helye
  • Tevékeny megbánás miatt a büntetőeljárás megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a terhelt a bűncselekménnyel okozott kárt a sértettnek közvetítői eljárás keretében térítette meg, vagy a káros következményeket közvetítői eljárás keretében tette jóvá – Ha az eljárás adatai alapján az állapítható meg, hogy a sértett kárát a terhelt már jórészt megtérítette, s a sértett ezzel megelégedve további követelést vele szemben nem támaszt és megbocsát, úgy a bíróság a tárgyalás előkészítése során – az egyéb feltételek megvalósulása esetén – a büntetőeljárást legfeljebb hat hónapra felfüggesztheti a közvetítői eljárás lefolytatása érdekében
  • A vagyonelkobzást megalapozó általános törvényi előfeltételek megvalósulásakor a vagyonelkobzás alkalmazása kötelező, és annak nem akadálya, hogy a bűncselekmény elkövetésével szerzett vagyon-növekmény már nincs meg teljes egészében, mert azt az elkövető felélte – A vagyonelkobzás e törvényhely szerinti alkalmazásának kötelezettsége attól függetlenül fennáll, hogy az elkövetőnek egyáltalán van-e bármilyen vagyona
  • A közérdekű adattal visszaélés vétsége törvényi tényállásában említett, a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések alatt a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) és az elektronikus információ-szabadságról szóló 2005. évi XC. törvény rendelkezéseit kell érteni – Közérdekű adattal visszaélés vétsége nem valósul meg, ha az azokat kezelő szerv vezetője megtagadja az önkormányzat költségvetésének előkészítése során felhasznált adatok kiadását
  • A rágalmazás vétségének megvalósulásához szükséges tényállításon olyan – a sértett magatartását egyedileg felismerhetően meghatározó – nyilatkozatot, kijelentést kell érteni, amelynek tartalma valamely múltban megtörtént, vagy jelenben történő esemény, jelenség, állapot – A rágalmazás feltétele az is, hogy az elkövető által tett – a becsület csorbítására alkalmas – tényállítás (híresztelés) jogellenes legyen – Nem valósít meg bűncselekményt a hatóság előtt folyamatban lévő eljárásban az ügyfél által az őt megillető jogok keretei között az ügy tárgyával, az abban érintett személlyel összefüggésben az ügy tisztázása érdekében tett – gyalázkodástól, becsmérléstől mentes – tényállítás akkor sem, ha a becsület csorbítására objektíve alkalmas volna
  • A hatóság félrevezetésének vétségét valósítja meg az elkövető akkor is, ha el sem követett bűncselekmény elkövetését jelenti be a hatóságnak – Ez a magatartása az igazságszolgáltatás érdekeit sérti, mert olyan terület felé irányítja a hatóság munkáját, ahol nem követtek el bűncselekményt
  • Az állatkínzás vétségét valósítja meg, aki a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény által tilalmazott olyan halcsapdákat használ, amelyek a halak fulladását vagy pusztuláshoz vezető sérülés okozását idézi elő, veszélyeztetve ezáltal a halállományt és károsítva annak élőhelyét – A bűncselekmény a veszélyhelyzet kialakulásával befejezetté válik; a pusztulás vagy az élőhely károsodás tényleges bekövetkezése nem tényállási elem
  • Készpénzhelyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétsége valósul meg – hasonlóan a közokirattal visszaéléshez – ha az elkövetők a különböző vagyontárgyak eltulajdonításakor a sértett bankkártyáihoz is hozzájutnak, s azokat tartósabban, a dolog feletti valóságos uralmat biztosító módon birtokolják
  • Csalást valósít meg az a terhelt, aki a söröző alkalmazottjától úgy kér és fogad el 100 000 forint hitelt a pókergép használatához, hogy tudja: ezt az összeget a játékot követően nem lesz képes visszafizetni – A cselekmény téves jogi minősítése önmagában nem, hanem csupán akkor alapos felülvizsgálati ok, ha egyidejűleg törvénysértő büntetés kiszabásához is vezet
  • A pótmagánvádló által benyújtott vádindítványnak is meg kell felelni a törvényes vád tartalmi követelményeinek – A vád történeti tényállásának tartalmaznia kell a vád minősítése szerinti bűncselekmény törvényi tényállási elemeinek megfelelő konkrét tényeket, így a pontos elkövetési magatartást, a cselekmény elkövetésének helyét, idejét, módját is
  • A tanúvallomás és a szakértői vélemény elsőfokú bírósági tárgyaláson való felolvasását megengedő törvényi rendelkezések a másodfokú eljárásban is alkalmazhatók, ezért nem sért eljárási szabályt a másodfokú bíróság tanácsának az elnöke, ha a tanácsban bekövetkezett változás miatt elölről kezdett tárgyaláson a tanú korábbi vallomását és a szakértői véleményt felolvassa
Polgári ügyszak
  • A bíróság nem rendelkezik hatáskörrel a kötelező kamarai tagság alapján fizetendő tagdíj érvényesítése iránt indított perek elbírálására
  • A perköltség viselésére vonatkozó kivételes eljárásjogi szabály kiterjesztően nem értelmezhető, ezért a keresettel szemben védekező alperes nem mentesül a költségek viselése alól, ha az utóbb előterjesztett jogcímen a módosított kereset teljesítését nem ellenzi
  • A jogosulatlanul igénybe vett lakáscélú állami támogatás visszaigénylése nem polgári per, hanem közigazgatási hatósági eljárás keretében történhet. Az eljárás a Magyar Államkincstár hatáskörébe tartozik. Jogerős határozatát az adó­hatóság hajtja végre
  • A Legfelsőbb Bíróság jogegységi tanácsának határozatát – a Magyar Közlönyben történt közzétételétől kezdődően – a bíróság akkor sem mellőzheti, ha arra a peres felek nem hivatkoztak
  • A felszámolási vagyonba került ingatlannal kapcsolatos, szerződésen alapuló rendelkezési jogok csak akkor érvényesülnek, ha a Cstv. speciális szabályai azt nem zárják ki
  • Határozott időre kötött jelzálogjog szerződés megszűnése esetén a bíróság a jogosult törlési nyilatkozatát ítéletével pótolhatja
  • A közös tulajdon megszüntetése nem lehetséges olyan módon, amely a haszonélvezettel rendelkező tulajdonostárs haszonélvezeti jogának a megszűnését eredményezi a haszonélvező hozzájárulása nélkül
  • A gyermek amiatt, hogy az apja őt az édesanyja sérelmére elkövetett erőszakos közösüléssel nemzette, személyhez fűződő joga megsértésének megállapítását nem kérheti, és ebből eredően kártérítési igényt sem érvényesíthet
Gazdasági ügyszak
  • Ha az egyéni vállalkozó özvegye folytatja a vállalkozói tevékenységet, de az elhunytnak nem örököse, az egyéni vállalkozó által kötött pénzforgalmi bankszámla szerződésnek sem válik jogosultjává, így a bankszámla feletti rendelkezési jog sem illeti meg
  • A szövetkezet közgyűlésein (részközgyűlésein) hozott határozatok hatályon kívül helyezését önmagában már az is megalapozza, ha a határozatot hozó szerv összehívása nem volt szabályszerű. A közgyűlés (részközgyűlés) összehívására csak az igazgatóság jogosult akkor is, ha azt a tagok legalább 10%-a vagy a felügyelőbizottság írásban indítványozza
  • Idegen nyelven kiállított csekk hiteles vagy a felek által elfogadott egyszerű magyar nyelvű fordítása esetén tisztázható csak megalapozottan a csekk fajtája, a csekk szereplőinek csekkjogi helyzete és az a körülmény, hogy a hitelintézet a csekket beváltotta-e vagy a csekk átruházása folytán olyan csekkbirtokosnak minősül-e, amelyet a csekk átruházójával szemben megtérítési igény illet meg, ha a címzett a bemutatott csekket nem fizette ki
  • Kirívóan alacsony vételáron, közvagyonnak minősülő ingatlan tulajdonjogát közjogi funkciót betöltő személy részére átruházó adásvételi szerződés jóerkölcsbe ütközik
  • Külföldi vállalkozás bejegyzés alatt lévő fióktelepe (előfióktelep) nevében eljáró cégjegyzésre jogosult személyek is megvalósíthatnak tisztességtelen piaci magatartást, amely miatt a bejegyzést követően a fióktelep perelhető
  • A hitelezői választmány szabályszerű megalakulásának nem előfeltétele, hogy a felszámoló a törvényben írt határidőn belül a hitelezőket a választmány megalakítása céljából összehívja. A felszámolónak ez a kötelezettsége törvényi biztosítéka annak, hogy a hitelezők élhessenek a hitelezői választmány megalakítására vonatkozó jogosultságukkal
  • A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet képviseletében a felszámoló által kötött szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perben a felszámoló az eredeti állapot helyreállítására nem kötelezhető
Munkaügyi ügyszak
  • Ha a rendes felmondáskor annak indoka (a munkakör leszűkülése) még nem állt fenn, a későbbi körülmények e korábbi indok valótlanságát már nem érinthetik, ezért a felmondás jogellenes -- A létszámcsökkentésen alapuló átszervezés indokának valóságát nem érinti, ha a munkáltató korábban is foglalkoztatott munkavállalója útján gondoskodik egyes tevékenységek ellátásáról és a másik munkavállaló munkaviszonyát szünteti meg
  • A munkavédelmi oktatáson való részvétel megtagadása a rendkívüli felmondást megalapozza
  • Amennyiben a munkavégzés, a munkakörülmények nem függnek össze a munkavállaló rokkanttá válásával, a munkáltató kártérítési felelőssége nem áll fenn
  • A munkáltató üzletrészével rendelkezés nem ad jogot a munkavállalónak arra, hogy felettesét a munkavállalók előtt lejárassa, a munkahelyi légkört rontsa
  • Több egymást követő vezetői megbízás esetén az utolsó vezetői megbízás visszavonása után a megbízás előtti kinevezésnek megfelelő foglalkoztatást kell a besorolásnál alapul venni
Közigazgatási ügyszak
  • Mezőgazdasági termékek esetén erga omnes vámtételt kell alkalmazni, mivel az aktív feldolgozás ténye és nem annak fajtája határozza meg a vámeljárást
  • Az áfa-levonási jog gyakorlása során – a bírság kiszabásakor – meg kell különböztetni a tartalmi és alaki hiányosságokat
  • A közigazgatási hivatal környezetvédelmi ügyben adott szakhatósági állásfoglalásában hatáskör hiányában nem írhat elő védőtávolságot, ha erre vonatkozóan a rendezési tervben nincs övezeti besorolás, illetve nincs külön jogszabályi előírás
  • Az autóbuszvezető, ha nem menetrend szerinti járatot vezet, nem jogosult azon időszakra korkedvezményre
  • Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés vizsgálata kedvezményrendszer alkalmazása esetén, a jogutód versenyjogi felelőssége
  • A vagyonszerzés illetékkiszabásra való bejelentésétől kell számítani a 2 éves eladási határidőt
Választottbírósági határozat
  • A megbízási díj fizetésére vonatkozó kötelezettségvállalás szerződésbeli feltétele azzal megvalósult, hogy az alperes eladói nyilatkozatával a felperesek által közvetített vevővel szerződést írt alá
Fórum
  • Emlékeztető a civilisztikai kollégiumvezetők 2009. év február hó 17–19. napján megtartott országos tanácskozásán megvitatott kérdésekről

Összes lapszám