Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Folyóiratok » Bírósági Határozatok

Bírósági Határozatok

HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2009. VI. szám - 2009. június

Szerkesztő: Lomnici Zoltán dr. (Szerkesztőbizottság elnöke)

A jogászok között csak "BH"-nak nevezett kiadványról túlzás nélkül állítható, hogy nélkülözhetetlen minden gyakorló jogász számára, hiszen a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága által hozott legfontosabb, válogatott határozatokat teszi közzé, külön-külön fejezetekben foglalkozva a büntetőjog, a polgári jog, a gazdasági jog, a munkajog és közigazgatási jog területén hozott döntésekkel.

Az egyes számok tartalmazhatnak továbbá jogegységi határozatokat, kollégiumi állásfoglalásokat, választottbírósági határozatokat, az Emberi Jogok Európai Bíróságának és az Európai Közösségek Bíróságának ítéleteit, valamint az egyes kollégiumok véleményét valamely jogi szabályozással kapcsolatos kérdés viszonylatában.

Jogegységi határozat
  • 1/2009. KJE A bíróság a téves formában meghozott közigazgatási döntést, illetve a nem alakszerű formában megjelenő közigazgatási aktust hivatalból a tartalma szerinti eljárásban vizsgálja felül. A bíróság a fél beadványát tartalma szerint veszi figyelembe
Büntető ügyszak
  • Ha az elkövető nem tudja, hogy a Btk. 288. §-ának (1) bekezdésében avagy a 314. §-ának (1) bekezdésében meghatározott melyik hazai és uniós intézmény támogatás-politikájának a sérelmével követi el a tényállásszerű cselekményét, javára a Btk. 27. §-a szerinti tévedés szabályai nem alkalmazhatók. E bűncselekmények véghezviteli magatartásnak kifejtése időpontjában az elkövető tudatának nem kell átfognia a sértett személyét, azt, hogy egy vagy több támogató támogatás-politikáját sértette-e. A jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette, valamint az EK pénzügyi érdekei megsértésének bűntette speciális a magánokirat-hamisítás és a közokirat-hamisítás tényállásához képest, ennélfogva alaki halmazatuk látszólagos és csupán a gazdasági bűncselekmények állapíthatóak meg
  • Az eljárás tárgyául szolgáló egyetlen vagyon elleni bűncselekmény elkövetése is alapja lehet az üzletszerű elkövetés megállapításának, ha a terheltet az eljárást megelőzően – az elbírált cselekménnyel közvetlen időbeli kapcsolatban elkövetett – ugyanolyan vagy hasonló – több bűncselekmény miatt más büntetőeljárás(ok)-ban jogerősen elítélték
  • Nem kihívóan közösségellenes annak a magatartása, aki az őt ért folyamatos támadást hárítja el a védekezéssel – A hamis vád következményeire történt figyelmeztetés és az erre adott válasz szó szerinti jegyzőkönyvezésének elmulasztása miatt a terhelt vallomását nem kell kirekeszteni a bizonyítékok közül – Ha a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megalapozatlannak tartja, a megalapozatlanság konkrét okát meg kell jelölnie. Ezután alkalmazhatja annak törvényes következményeit.
  • Zsarolás bűntetténél a jogtalan haszonszerzési célzat megállapíthatóságához nem szükséges polgári jogi előzetes kérdés elbírálása, ha a követelés jogtalansága az ítéleti tényállás alapján egyértelműen megállapítható – Zsarolás bűntette a kikényszerített magatartással okozott bármilyen mértékű kár bekövetkezésével befejezetté válik
  • Jármű önkényes elvételének bűntette a rábízott idegen gépi meghajtású jármű jogtalan használatával akkor valósul meg, ha a megbízástól eltérő használat akadályozza vagy korlátozza a tulajdonost a tulajdonjogából folyó jogosítványai gyakorlásában – E bűncselekmény nem állapítható meg, ha a rábízott jármű engedély nélküli használata a tulajdonos érdekében történik
  • Amennyiben kétséges, hogy a terhelt és a sértett között akár az elkövetés idején, akár az eljárás során történő kihallgatáskor élettársi viszony állott fenn, úgy a sértettnek a tanúvallomás tételének kötelessége alóli mentességét biztosítani kell
Polgári ügyszak
  • A forgalomképtelen ingatlan felszínén, felszíne alatti vagy feletti részén emelt épület tulajdonjogát kizárólag a földtulajdonos szerezheti meg; következésképpen forgalomképtelen ingatlan esetén osztott tulajdon keletkezése kizárt
  • Erdei fák magjának elvetése gyep-legelő művelési ágú ingatlanon a telepítő számára nem keletkeztet tulajdonjogot feldolgozás, dologegyesítés, ráépítés jogcímén
  • A szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közötti feltűnően nagy értékkülönbségnek a szerződéskötéskor kell fennállnia. A szerződéskötéssel elérni kívánt és reálisan megvalósítható cél figyelembevételével megállapított vételár feltűnő aránytalansága nem állapítható meg azon okból, hogy az a cél utóbb meghiúsult
  • Az ún. fedezetelvonó szerződéseknek eltérő a megítélése a Ptk., illetve a Cstv. alapján. Ha az adóssal szemben felszámolási eljárás indult, az adós és a jogszerző személy közötti szerződésnek a hitelezőkkel szembeni viszonylagos hatálytalansága esetén a szerződő fél az elvont fedezetnek a felszámolási vagyon részére való visszaszolgáltatására kötelezhető, és nem szolgálhat kizárólag a hitelező igényének kielégítésére
  • A tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges jognyilatkozat kiadását az eladó nem tagadhatja meg arra hivatkozással, hogy a vevővel szemben a vételár kiegyenlítését követően kötelmi jogviszonyból származó követelése keletkezett
  • Hibás teljesítés miatt árleszállítás akkor érvényesíthető. ha a felet ebből adódóan tényleges érdeksérelem éri, amely a vételár csökkentésével orvosolható
  • Nem szűnik meg a házassági életközösség, amíg a felek között érzelmi és a gazdasági kapcsolat – egyikük házasságon kívüli viszonya ellenére – fennmarad – Semmis az a házastársi közös vagyont megosztó szerződés, amelynek ügyvédi ellenjegyzése a törvény rendelkezéseinek nem felelt meg
Gazdasági ügyszak
  • A választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt csak a fél, továbbá az a személy indíthat keresetet, akire az ítélet rendelkezést tartalmaz. E személyeken kívül, bárki által – jogi érdekeltségre hivatkozva – közrendbe ütközésre, mint érvénytelenségi okra alapított kereset sem indítható
  • A polgármester az önkormányzat képviseletében akkor köthet az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan átruházására irányuló szerződést, ha a képviselő-testület akár a szervezeti-működési szabályzatában, akár eseti testületi határozatában a tulajdonosi jogok gyakorlását a polgármesterre átruházta vagy a megkötött szerződést utólag jóváhagyta – Az álképviselőként eljáró polgármesternek a foglalkoztatási jogviszonyával összefüggésben történt károkozásáért az önkormányzat tartozik felelősséggel, de vizsgálni kell azt is, hogy a károsult eleget tett-e kárenyhítési kötelezettségének
  • Nem jogszabálysértő a társasház közgyűlésé­nek az a határozata, amellyel a tulajdonostársnak megtiltják a társasházban lévő üzlethelyiség hasznosításának azt a módját, amely a működési engedélyben megjelölt tevékenységi körtől eltér
  • A felszámoló által az adós vagyonáról, a kielégítés várható mértékéről adott – a valós helyzetnek meg nem felelő – tájékoztatás esetén a felszámoló kártérítési felelőssége megállapításának szempontjai és a károsult hitelező közreható magatartásának értékelése
  • A polgári bíróságnak a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítania, ha a felperes a keresetét olyan szerződés megszegésére alapítja, amely választottbírósági kikötést tartalmaz; nem kerülhet sor a keresetlevél elutasítására, ha a választottbírósági szerződés nem jött létre, érvénytelen, hatálytalan vagy betarthatatlan
  • Ha a fellebbezést benyújtó fél a fellebbezését visszavonja, a csatlakozó fellebbezés hatálytalanná válik. A csatlakozó fellebbezés hatálytalanná válását megállapító, másodfokú eljárás során hozott végzéssel szemben fellebbezésnek nincs helye
Munkaügyi ügyszak
  • A keresetképtelenség idejére állásidőre járó munkabér nem fizethető. Állásidő időtartamá­ra a táppénzre való jogosultság fennáll
  • A vezető e tevékenységében okozott károkért fennálló felelőssége a munkavállaló vétkességre tekintet nélküli felelősségétől eltér – A követelés jogcímének megváltoztatása az elévülésre nem hat ki
  • A bíróság az elkésetten előterjesztett felülvizsgálati kérelmet elutasítja; az, hogy az igazgatóság a jogerős ítélet kézhezvétele után hat hónappal határozott a felülvizsgálat felől, a kimentést nem alapozza meg
  • Lényeges szerződésszegést követ el a munkáltató, ha a szorgalmi időszakban a munkavállaló számára nem biztosítja teljes körűen a kötelező iskolai foglalkozásokon való részvételt, és a szabadnapokat. Ez a munkavállalónak a tanulmányi szerződésben kikötött szankció alóli mentesülését eredményezi
Közigazgatási ügyszak
  • Gépjárművek garanciális javítása áfa-körön kívüli szolgáltatás nyújtásának minősül
  • A Hatodik Irányelv és az Áfa. tv. 38. §-ának összevetése az államháztartási támogatás miatti arányosítás körében
  • A hatóság a hivatalból indult eljárásról az eljárás alá vont ügyfelet kell, hogy értesítse, a hatósági ellenőrzés csak az eredmény ismerete után eredményezheti az eljárás megindítását
  • Az alaptérkép elkészítésére vonatkozó előírások megsértése, az egyeztetés elmaradása, az alaptérkép kijavítása iránti kérelem elbírálásakor nem hagyható figyelmen kívül
Az Európai Bíróság határozatai
  • I. A vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében vett ajánlatkérőnek az ezen irányelvben meghatározott eljárást csak az olyan szerződések odaítélésére kell alkalmaznia, amelyek az ajánlatkérőnek az említett irányelv 3–7. cikkében felsorolt ágazat vagy ágazatok keretében folytatott tevékenységeihez kapcsolódnak
  • II. A meglévő hulladéklerakókra vonatkozó nemzeti szabályozással az Olasz Köztársaság, mivel elfogadta és hatályban tartotta a hulladéklerakókról szóló tanácsi irányelv rendelkezéseit a nemzeti jogba átültető törvényerejű rendeletet, nem teljesítette az 1999/31 irányelv 2–14. cikkéből eredő kötelezettségeit
  • III. Amennyiben valamely tagállam a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról a nemzeti jogszabályban bizonyos meghatározott termékértékesítések, illetve szolgáltatásnyújtások tekintetében fenntartotta az előzetesen felszámított adó visszatérítésével járó adómentességet, az ilyen termékértékesítéseket vagy szolgáltatásnyújtásokat végző gazdasági szereplő nem hivatkozhat semmilyen, a közösségi jog alapján közvetlenül érvényesíthető, ahhoz való jogra, hogy e termékértékesítések vagy szolgáltatásnyújtások a nulla százalékos hozzáadottértékadó-kulcs alá tartozzanak

Összes lapszám