Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Folyóiratok » Bírósági Határozatok

Bírósági Határozatok

HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2009. VII. szám - 2009. július

Szerkesztő: Lomnici Zoltán dr. (Szerkesztőbizottság elnöke)

A jogászok között csak "BH"-nak nevezett kiadványról túlzás nélkül állítható, hogy nélkülözhetetlen minden gyakorló jogász számára, hiszen a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága által hozott legfontosabb, válogatott határozatokat teszi közzé, külön-külön fejezetekben foglalkozva a büntetőjog, a polgári jog, a gazdasági jog, a munkajog és közigazgatási jog területén hozott döntésekkel.

Az egyes számok tartalmazhatnak továbbá jogegységi határozatokat, kollégiumi állásfoglalásokat, választottbírósági határozatokat, az Emberi Jogok Európai Bíróságának és az Európai Közösségek Bíróságának ítéleteit, valamint az egyes kollégiumok véleményét valamely jogi szabályozással kapcsolatos kérdés viszonylatában.

Jogegységi határozatok
  • 1/2009. BJE jogegységi határozat a Btk. 277. §-ának (1) bekezdésében meghatározott okirattal visszaélés vétségének „megszerzés” elkövetési fordulata nem azonos a Btk. 316. §-ának (1) bekezdésében írt „elvétel” elkövetési magatartással
  • 2/2009. BJE jogegységi határozat a terhelt helyett más által 2006. július hó 1. napját megelőzően felajánlott és letett óvadékot, a korábbi eljárásjogi rendelkezéseknek megfelelően változatlanul a letevőnek – és nem a terheltnek – kell visszaadni, ha ennek feltételei fennállnak -- 2/2009. PJE jogegységi határozat a per első tárgyalása elmulasztásának jogkövetkezményeként – törvényben meghatározott perek (pertípusok) kivételével – valamennyi perben helye van bírósági meghagyás kibocsátásának
Kollégiumi vélemények
  • BK 75. vélemény a tárgyalás megtartásának lehetősége meg nem jelent vádlott esetében
  • BK 76. vélemény a súlyosítási tilalom a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban
  • BK 77. vélemény a védő perújítási vagy felülvizsgálati indítvány előterjesztésére való jogosultsága
Büntető ügyszak
  • A külön törvény szerint szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személlyel szembeni kiutasítás alkalmazhatóságánál nem a bíróság által kiszabott szabadságvesztés tartama, hanem azon bűncselekménynek a büntetőtörvényben meghatározott büntetési tétele az irányadó, amelyben a bíróság a terhelt büntetőjogi felelősségét megállapította
  • Pénzhamisítás bűntette miatt próbára bocsátás alkalmazása törvénysértő – A büntetés korlátlan enyhítésére vonatkozó általános részi törvényi rendelkezés [Btk. 87. § (4) bekezdés] alapján a törvényben meghatározott legenyhébb büntetési nem megválasztására nyílik lehetőség, az intézkedés alkalmazása azonban kizárt
  • Hűtlen – és nem hanyag – kezelést valósít meg a vállalatnak az a vezérigazgatója, aki a vállalat munkaszervezetét és munkáját köteles irányítani és ellenőrizni mindazon ügyekben, amelyekben döntési jogosultsággal rendelkezik. E kötelességeit megszegve a tanácsadói szerződésben rögzített követelményeknek meg nem felelő, a vállalat konkrét gazdálkodási problémáit nem érintő, csak korábban már publikált szakkönyvi, tankönyvi ismereteket tartalmazó „tanulmányok” szolgáltatásáért a szerződésszerű díjazás, valamint a szabadalom-hasznosítási szerződésben garantált termelési megtakarításokat nem teljesítő, ezért ténylegesen üzembe sem helyezett berendezés után szabadalom-hasznosítási díj kifizetéséről rendelkezik
  • A rablás és a személyi szabadság megsértése halmazatban állapítandó meg, ha az elkövető a rablás befejezése után a sértett személyi szabadságától megfosztott állapotát fenntartja – Szakértő kirendelése kötelező, ha a vádlott vagy a védő a vádirat kézbesítésétől számított 15 napon belül a nyomozás során kirendelt szakértő mellett más szakértő kirendelését indítványozza. Ez alól kivételt csak a Be. 111. § (4) bekezdés második mondata enged
  • Nem valósul meg eljárási szabálysértés, ha azoknak a terhelteknek a védelmét – akiknek az érdekei nem ellentétesek – ugyanaz a védő látja el – Az, hogy a terheltek érdekei ellentétesek-e, kizárólag a védekezésüknek, illetve a vallomásuknak a tartalma alapján dönthető el. Ha a terheltek egybehangzóan tagadják a bűncselekmény elkövetésében való részvételüket, vagy azonos az előadásuk e cselekményről, érdekellentétükről nem lehet szó, még akkor sem, ha az egyik vagy egyes terhelteknek az lenne a valóságos kedvezőbb büntetőjogi megítéléshez vezető – érdeke, hogy a társaitól eltérő vallomást tegyen
  • A védő által önállóan előterjesztett perújítási indítvány elutasítása esetén a bűnügyi költség viselésére a terheltet kell kötelezni
  • Megalapozatlan a zár alá vétel feloldása, ha a magánfél által kezdeményezett végrehajtás lényeges körülményeinek a tisztázása elmarad – Teljesítés hiányában a végrehajtási jog elévüléséig nincs törvényes lehetőség a zár alá vétel feloldására
  • A másodfokú bíróság ítélete elleni fellebbezés akkor is joghatályos, ha a fellebbezésre jogosult nem a harmadfokú eljárást lehetővé tevő rendelkezést kifogásolja – Ha a másodfokú bíróság ítélete több bűncselekményről rendelkezett, a harmadfokú bíróság a másodfokú ítéletnek nemcsak a fellebbezést megalapozó eltérő rendelkezését, hanem – az elsőfokú bíróság ítéletének felmentő vagy eljárást megszüntető rendelkezését helybenhagyó döntése kivételével – az egyéb bűncselekményekre vonatkozó rendelkezéseit is felülbírálja
Polgári ügyszak
  • Az ingatlan eszmei hányadának az egyik tulajdonostárs által történő elbirtoklása nem kizárt
  • A tulajdonos személyében bekövetkezett változás a bérleti szerződés egyéb tartalmára nem hat ki, ezért a jogviszonyra irányadó a felmondás szerződésbeli korlátozása is
  • A felperes perindításhoz fűződő jogi érdeke fennállását a bíróságnak minden ügyben egyedileg kell megvizsgálnia. A felperesnek az ügyhöz kapcsolódó érdekeltsége nem jelenti automatikusan a jogi érdek fennállását
  • Annak eldöntésénél, hogy az élettársi közös vagyon megosztásában a felek írásban, illetve szóban teljes körűen megállapodtak-e, a bíróságnak a felek szerződési nyilatkozatai mellett a szerződéskötés előzményeit és a feleknek az ügyletkötést követő magatartását is értékelnie kell
  • Kórház kártérítési felelőssége egészségkárosodással született magzat miatti károkért, annak alapján, hogy helytelenül történt a bizonyítékok mérlegelése atekintetben, hogy a választott szülési módra vonatkozó döntés megfelelő volt-e
  • A baleseti kártérítésként fizetendő háztartási kisegítői járadék alapja és összegszerűsége körében értékelendő körülmények
  • A biztosító mentesülését eredményező, a biztosított alkalmazottja által tanúsított súlyosan gondatlan magatartás megítélése során az alkalmazott számára konkrétan előírt gondosság követelményének van jelentősége
  • A gondnokság alá helyezés megszüntetése iránti perben a gondnokság alatt álló, személyesen eljáró felperes részére ügygondnok kirendelése nem mellőzhető
Gazdasági ügyszak
  • A felszámolási nem peres eljárás része a felszámoló előtt lefolytatott szakasz is, ezért – a Cstv. eltérő rendelkezése hiányában – a felek és képviselőik azokat az iratokat is megtekinthetik, amelyek ebben a szakaszban kerültek a felszámolóhoz
  • A visszavásárlási ár egyenlő az eredeti vételárral, a szerződéskötést követően az általános forgalmi adóra vonatkozó jogszabályi változás folytán az eladó által kifizetett általános forgalmi adó nem hárítható át a vevőre
  • A büntető feljelentés önmagában nem jogellenes és nem valósítja meg a személyiségi jog megsértését, ha nem tartalmaz indokolatlanul sértő, lejárató kijelentéseket, valótlan tényállítást. Nem alapozza meg a feljelentő kártérítési felelősségét az sem, ha azt a személyt, akit a feljelentő – az ügy körülményei alapján – a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, a büntetőeljárás során felmentik
  • Termőföld eladása esetén az egyéni mezőgazdasági vállalkozót és az őstermelőt azonos rangsorban illeti meg az elővásárlási jog, ezért az eladó választhatja meg, hogy melyikükkel köti meg az adásvételi szerződést
  • Megalapozzák egyes hitelezők indokolatlan előnyben részesítését azok a szerződések, amelyekkel a fizetésképtelen adós – pár héttel a felszámolás kezdő időpontját megelőzően – a vállalkozó kölcsönkövetelését akként egyenlíti ki, hogy átvállalja a vállalkozónak az alvállalkozók felé fennálló tartozásait, majd e követelések fejében ingatlanok tulajdonjogát ruházza át az alvállalkozókra – Az adós ingatlanának értékesítése körében a felszámoló által kötött adásvételi szerződéseket a hitelezők a Cstv. 40. § (1) bekezdés c) pontja alapján nem támadhatják, erre csak a Cstv. 49. § (5) bekezdése vagy a Ptk. alapján van jogi lehetőség
Munkaügyi ügyszak
  • A rendes felmondás közlésekor fennálló keresőképtelen állapot – a táppénzben részesülésre tekintet nélkül – az intézkedés jogellenességét alapozza meg
  • Rendkívüli felmondást megalapozó kötelezettségszegésnek minősül, ha az igazgatóhelyettes a húsüzemben a vállalkozó által felszámított takarítási költségeket nem ellenőrzi, emiatt közel 3 millió forint többlet kifizetésére került sor
  • Az egyes kárigények keletkezésének, és elévülésének idejét jogcímenként kell vizsgálni
  • A munkavégzésre irányuló polgári jog körébe tartozó jogviszonyok és a munkaviszony elhatárolását a jogviszony tényleges tartalmi elemeinek értékelésével kell elvégezni
Közigazgatási ügyszak
  • A privatizációs törvény hatályba lépése előtt átalakult közüzemi vállalatnak az átalakulás folytán létrejött gazdasági társaság tulajdonába nem került vagyona az Állami Vagyonügynökséghez tartozó vagyon, melyre a privatizációs törvény hatálya kiterjed
  • Ha a korlátozási kártalanítás összege 2000. októberi ingatlanforgalmi helyzet alapján, az akkori értékek figyelembevételével kerül megállapításra, a kártalanítási összeg utáni kamat is ettől az időponttól jár
  • Az egyéb feltételek fennállta esetén az önálló vállalkozó mezőgazdasági tevékenységet folytató termelő másik tagállam polgárai szerezhetnek magyar állampolgárokkal azonos szabályok szerint termőföld-tulajdon jogot
  • Az ingatlan bérlési jog, mint vagyonértékű jog az áfa alkalmazásában nem minősül tárgyi eszköznek
  • A fokozottan védett, illetve védett növényfajok, mint áruk szabad mozgásának korlátozása a közösségi jog által lehetővé tett szigorúbb intézkedések révén, a védendő természetvédelmi érdekre tekintettel elfogadható
  • A műemléki védettségű épület és műemléki környezete nem zárja ki a telekegyesítés engedélyezését
  • A szolgáltatás ellenértékének megállapítása során a fizetés és a teljesítés közötti ok-okozati összefüggést is vizsgálni kell
Európai Bíróság határozata
  • I. A hulladékok égetéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének (1) pontjában szereplő „hulladék” fogalmába nem tartoznak bele a gáz halmazállapotú anyagok – A hulladékégető műnek az irányelv 3. cikkének 4. pontjában szereplő fogalmába minden olyan műszaki egység és berendezés beletartozik, amelyben hulladék hőkezelése történik, amennyiben a hőkezelés során keletkezett anyagokat később elégetik, és e tekintetben az ekként minősítésnek nem feltétele az egész égetőüzem megléte

Összes lapszám