Folyóiratok » Önadózó

Önadózó

2008. július-augusztus havi szám - 2008. július

Önadózó - az adózók lapja. Megjelenik minden hónap első napján.

Önadózó Ügyfélszolgálat: 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 06 1 267 5010.

Előfizetés: info@onadozo.hu

Az Önadozó online folyóirat honlapja →

  • Melléklet: Fordított adózás az építőiparban

A fordított adózás lényege az általános szabállyal szemben, hogy a terméket beszerző, illetve a szolgáltatást igénybe vevő adóalany, más néven a megrendelő számolja el az adóhatósággal az áfa-összeget. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vevő az eladó részére csak a nettó ellenértéket fizeti meg, és a saját bevallásában fizetendő adóként tünteti fel azt az adóösszeget, amelyet az általános szabályok szerint az eladónak kellene fizetendő adóként bevallania. A továbbiakban kizárólag az új Áfa törvény 142. § (1) bek. a) és b) pontjában tételesen megjelölt ügyletekkel kapcsolatos áfa-fizetési rendet ismertetjük.

  • Adónavigátor mikro- és kisvállalkozásoknak.

Bemutatjuk Böröczkyné Verebélyi Zsuzsannát

Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna előadásain rendszerint telt ház van, legyenek a hallgatói mikro- és kisvállalkozások vezetői vagy mérlegképes könyvelők. Portré rovatunkban őt mutatjuk be, vele beszélgettünk egy mérlegképes továbbképzés után arról, hogy elsősorban az adózással kapcsolatban mi okoz napi gondokat a kisebb cégeknek.

  • Magánszemélyek ingatlan bérbeadása

Az ingatlanok hasznosításának egyik népszerű formája a bérbeadás. Az elmúlt években elég sok egymástól eltérő törvényértelmezés látott napvilágot az ingatlan-bérbeadás szja és eho szabályaira vonatkozóan. Mindezek után kedvező fordulat történt a jogalkotásban és 2008-tól egyértelmű megfogalmazást találhatunk a törvényben. Már csak a magánszemélyeknek kell „sokismeretlenes” egyenleteken keresztül kiszámolnia, melyik adózási szabállyal lehet a legkevesebb adót befizetnie.

  • Szolgáltatások teljesítési helye - ki és hol fizeti az áfát? (2.)

Az előző számban a témakör taglalását az Áfa tv. 42. §-ában található szolgáltatások teljesítési helyével fejeztük be. Időközben több kérdés érkezett az eddig említett témakörrel kapcsolatban, amelyre a jogszabályi ismertetés folytatását megelőzően szeretnék reagálni.

  • Nyári szja kérdések

Iskolakezdési támogatás – üdülési csekk – üdülési szolgáltatás
A nyár aktuális szja kérdéseivel foglalkozunk: a béren kívüli juttatások legtipikusabb formái közé tartozik az iskolakezdési támogatás és az üdülési csekk, vagy szolgáltatás nyújtása a munkáltató részéről. Az egyes juttatásoknál a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: szja-törvény) tételesen felsorolja azokat az eseteket, amikor a juttató szempontjából az adómentességre vonatkozó feltétel megvalósul.

  • Pályázni pedig érdemes! Friss kiírások, információk

Sorozatunkban gyakran hangsúlyoztuk, hogy milyen nehézségekkel jár nem csak, sőt, talán nem is elsősorban az európai uniós pályázatok elkészítése, hanem a teljesítés és az a folyamat, amíg az utófinanszírozási rendszerben valóban megérkezik a bankszámlánkra a pénz. Ennek ellenére állítjuk: pályázni pedig érdemes. Júniusban főként a kutatás-fejlesztés, az innováció, valamint termékfejlesztés témakörben kiírt pályázatokkal találkozhattunk a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, illetve a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal hivatalos honlapjain.

  • Pályázatok elszámolása

Az Önadózó számaiban rendszeresen tájékoztatunk arról, hogy milyen pályázatokon milyen célra lehet állami vagy uniós forrásokat igényelni. A pályázatok elkészítésében szívesen vesznek részt erre szakosodott pályázatíró cégek, a megnyert pályázattal azonban legtöbbször „magukra hagyják” a vállalkozókat. Az ígéret forintra váltásában pedig legtöbbször vagy saját maguk, vagy könyvelői segítséggel evickélnek a vállalkozók, és rengeteg hibát elkövetnek az elszámolások során. A pályázatok elszámolása, bár mindegyik egyedi, azért rengeteg közös vonás van bennük. Jelen cikkünk pedig ezért azoknak próbál segítséget nyújtani, akik saját maguk számolják el a támogatás-igénylésüket.

  • Magyar vállalkozók munkavégzése az unióban

A magyar állampolgárságú egyéni és társas vállalkozók Európai Unió tagállamaiban történő munkavégzéséhez Kapcsolódó társadalombiztosítási szabályok
A szakemberek egyre gyakrabban szembesülnek olyan kérdéssel, hogy milyen szabályokat kell alkalmazni abban az esetben, ha a magyar állampolgár egyéni, társas vállalkozói tevékenysége mellett vagy attól függetlenül az Európai Unió bármely tagállamában vállal munkát.

  • Speciális járulékfizetési kötelezettségek

Ebben a cikkben azt tekintjük át, hogy a járulékfizetési kötelezettség teljesítése szempontjából kik azok, akikre speciális szabályok vonatkoznak, és melyek azok az előírások, amelyek meghatározzák a fizetendő járulék típusát, illetve mértékét. Szót ejtünk a társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások közül azokról, amelyhez járulékfizetési kötelezettség fűződik, például a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, ápolási díjban, álláskeresési támogatásban, gyermeknevelési támogatásban részesülők járulék fizetéséről. Megemlítjük a START-kártyás foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményeket, az egyházi személyek járulékfizetési kötelezettségét, a nyugdíjas foglalkoztatottak kötelezettségeit és még sok egyebet is.

  • Nyugdíjasok kereső tevékenységére vonatkozó társadalombiztosítási előírások

Korlátok és átmeneti szabályok

2008. január 1-jétől kezdődően több tekintetben is megváltoztak azok a jogszabályi előírások, amelyek mentén a nyugdíjasok keresőtevékenységet folytathatnak. A szabályozás változásai érintik mind a járulékfizetési kötelezettséget, mind pedig a keresőtevékenység folytatásának korlátait. Rövid anyagunkban a saját jogú öregségi nyugdíjasokra vonatkozó előírások mellett bemutatjuk a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasokra, valamint rehabilitációs járadékban részesülőkre, továbbá az egészségkárosodott személyek egyes szociális járadékaiban részesülőkre vonatkozó rendelkezéseket is.

  • Az öregségi nyugdíj jogosultság szabályainak változásai 2008-2013. II. rész

Az új rendelkezések – mint ahogy azt az első részben is írtam - 2008. és 2013. között különböző időpontoktól kerülnek bevezetésre. A nyugdíjtörvény legfontosabb módosításai meghatározzák az előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételeit az egyes években. Az előző számban részletesebben csak a 2008. évben életbe lépő szabályokkal foglalkoztam, kik, milyen feltételekkel jogosultak 2008. évben előrehozott öregségi nyugdíjra, valamint csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra, hogyan történik a havi átlagkereset kiszámítása.

  • Alkotmánybírósági határozat a vagyonbecslés szabályairól

Az Alkotmánybíróság a közelmúltban hozta meg 125/B/2005. AB. számú határozatát, melyben az adózás rendjéről kiadott 2003. évi XCII. törvény (Art.) 108. és 109. §-ai alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése tárgyában érkezett három indítványról döntött egy eljárásban. Az Art. 109. § (1) és (3) bekezdése tekintetében az indítványokat elutasította, míg a 108. § és a 109. § (2) bekezdését érintő indítványt visszautasította.

  • Előtársaságok beszámolási és bevallási kötelezettségei

A társaságok alakulásához kívánunk segítséget nyújtani a szükséges jogszabályok ismertetésével a gazdasági vezetők, az adó- és számviteli szakemberek számára. Áttekintés kívánunk nyújtani az előtársaságok cégbejegyzéséről, beszámolási és szabályzat készítési kötelezettségéről, bejelentési és bevallási kötelezettségéről. A számviteli törvény változása hatással van az adóbevallásra is, ezért külön kitérünk az előtársasági időtartamra, ha önálló beszámolási és adóbevallási kötelezettség vonatkozik, vagy nem vonatkozik rájuk.

  • Hiánypótlás - pótbevallás

Itt a nyár, egy kicsit kiszakadhatunk a határidők szorításából, csökken a könyvelőkre nehezedő teher. Esetleg már túl egy pihentető nyaraláson, a gyerekek táborban vagy a nagyinál, minden adott hát a nagy rendrakáshoz. Gyakran fordul elő, hogy ez idő tájt keresnek fel bennünket elhanyagolt cégek kétségbeesett vezetői és közlik, hogy néhány éve hiányosan, vagy egyáltalán nem lettek benyújtva a kötelező bevallásaik. Miután a könyvelő magához tért első döbbenetéből, meg kell tervezni a feladatot.

  • Magyarok külföldön – külföldiek Magyarországon

Külföldi munkavállalás, tanulmányok folytatása esetén járulékfizetési, illetve egészségbiztosítási kérdések
Magyarország Uniós csatlakozását követően egyre többen keresnek munkahelyet külföldön, valamint folytatnak külföldön tanulmányokat. Ugyancsak ez a helyzet a külföldi állampolgárok esetében, akik Magyarországon dolgoznak, illetve tanulnak. Néhány példával szeretnénk bemutatni a járulékfizetés és az egészségügyi ellátással kapcsolatos gyakran felmerült kérdéseket a teljesség igénye nélkül.

  • Környezetvédelmi termékdíj: önellenőrzés és pótbevallás az elévülési időn belüli időszakra (2003-2007)

A környezetvédelmi termékdíjas szabályozás legutóbbi, nagy horderejű változásai 2008. január 1. óta jelentenek új kihívást a hazai gazdálkodók széles rétegének. A változások lényege, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal korábbi feladat- és hatáskörét átvéve a vámhatóság jár el a termékdíj bevallása, befizetése, kiszabása, visszaigénylése, valamint az ezzel kapcsolatos ellenőrzések tekintetében.

  • Devizás ügyletek könyvviteli elszámolása II.

Előző lapszámunkban a devizás ügyletek alapelvi kérdéseivel foglalkoztunk, jelen lapszámunkban néhány gyakorlati példa kerül ismertetésre. A témához kapcsolódva megjegyezzük, hogy a 2007. évi 9. számban is közzétételre került néhány egyszerűbb számpélda a devizás ügyletek elszámolása témakörében.

  • Mikor kell a munkavállalót alkalmassági vizsgálatra küldeni?

A munkavállaló egészségének, munkavégző képességének megóvása érdekében a Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) kötelezi a munkáltatót arra, hogy a munkavállaló munkaköri alkalmasságáról orvosi vizsgálat során is meggyőződjön. Az a munkavállaló, aki orvosi vizsgálaton nem vett részt, vagy azon alkalmatlan minősítést kapott, az adott munkakörben nem foglalkoztatható. A foglalkozás-egészségügyi rendelkezéseket megsértő munkáltató az Mvt. 82. §-a alapján munkavédelmi bírság kiszabására számíthat.

  • Kábítószer-probléma a munkahelyeken

Ezelőtt 10-15 évvel még nem volt túl sok probléma ezzel a kérdéssel, aki alkoholos állapotban, tántorogva jött be a munkahelyre: az nyilvánvalóan munkára képtelen állapotban volt, megszondáztatták és hazaküldték, a munkaideje pedig igazolatlannak minősült. Manapság a munkahelyeken már a drogokkal kell szembesülni. Mit tehet a munkáltató?

  • Gondolatok a cégeljárásról

A 90-es évek elején már javában létezett az ún. cégalapítási „láz”, rengeteg Bt. és Kft. jött létre. Az akkori jogalkotói és minisztériumi elképzelések szerint nem adtak ki túl sok, vagy részletes szabályt a cégbejegyzés módjára, sőt olyan gondolat érvényesült, hogy ez felesleges is, minden megyei cégbíróság majd kialakítja a saját gyakorlatát, az ügyvédek pedig ismerjék meg, hogy az egyes helyeken milyen a regula.

  • Off sHORE a bíróságon

Az alábbiakban egy megtörtént esetet dolgozunk fel, amely egy off shore cég Magyarországon kifejtett tevékenységéről és annak hivatalos adójogi megítéléséről szól. A jogeset a foglalkoztatási jogviszonyok minősítése körében is tanulságokkal szolgál.

  • Gyógyszálló idegenforgalmi adója

Lapunk 2007-ben közölt egy jogesetet, melyben az elsőfokú közigazgatási bíróság a felperes keresetének helyt adott. A felülvizsgálati bíróságként eljáró Legfelsőbb Bíróság ítéletével azonban a felperes keresetét elutasította. A felperes egyik szállodája működési engedéllyel rendelkezik általános belgyógyászati járóbeteg és reumatológiai, valamint fizioterápiás járóbeteg szakellátásra. A gyógyszálló vendégeinek többsége beutaló nélkül érkező gyógyvendég, akiket a felperes idegenforgalmi adó alól mentes személynek tekintett. Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél idegenforgalmi adónemben ellenőrzést végzett, melynek eredményeként adóhiány, adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. Megállapította, hogy a felperes nem tekinthető egészségügyi intézménynek, gyógyvendégei nem mentesek az idegenforgalmi adó alól. Döntését a helyi adókról szóló 1990. évi C törvény (a továbbiakban: Htv.) 31.§ (1) bekezdés b) pontjára, 52.§ 34. pontjára, valamint az egészségügyről szóló 1997. CLIV. törvény ( a továbbiakban: Eü. tv.) 81.§ (2) bekezdésére, 89.§ (1) bekezdésére és 100. §-ára alapította.

  • A beltag felelőssége a betéti társaság adótartozásáért

Az itt közölt jogesetben a bíróság az Art., a Gt. és a Cégtörvény szabályait alkalmazva döntött a beltag felelőssége kérdésében. Nem vitás, hogy a Bt.-nek végrehajtható adótartozása áll fenn, melyet a társaságtól behajtani nem lehetett. A jogvita abban áll, hogy a felperesi álláspont szerint a 2003-ban kelt módosító okirat alapján a beltagsági viszonya 2003-ban megszűnt, ezért az ezt követően keletkezett tartozásokért nem felel. Annak megállapítása során, hogy adott időszakban ki volt a Bt. beltagja, a közhiteles cégnyilvántartás adatai adnak eligazítást. Önmagában egy korábbi dátumozású társasági szerződést módosító szerződés egy megfelelő időpontban történő változásbejegyzést tanúsító cégbírósági végzés nélkül nem ad alapot a beltagság megállapításához.

  • Átfogó ellenőrzés eredményeként hozott határozat bírósági felülvizsgálata

Az adóhatóság az egyéni vállalkozó adózónál átfogó ellenőrzést végzett, melynek eredményeként több adónemben állapított meg jelentős összegű adókülönbözetet. A bíróságnak az adózó által előterjesztett eljárási és anyagi jogszabálysértések elbírálásával kellett meghoznia ítéletét.

  • A kiállítóterek

Mi ösztönözhet egy vállalati vezetőt, tulajdonost arra, hogy kiállítótér létrehozása mellett döntsön? Általában az, hogy egy szép, esztétikus környezet elegáns megoldás arra, hogy az ott fogadott vendégek, partnerek tájékozódjanak, megismerjék a céget és ezzel együtt kellemesen is érezzék magukat.


Összes lapszám