Folyóiratok » Önadózó

Önadózó

2008. december havi szám - 2008. december

Önadózó - az adózók lapja. Megjelenik minden hónap első napján.

Önadózó Ügyfélszolgálat: 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 06 1 267 5010.

Előfizetés: info@onadozo.hu

Az Önadozó online folyóirat honlapja →

Portré: Pölöskei Pálné a társasági adózásról

A magyar adórendszerben leginkább a társasági az az adó, amelyen nem kell feltétlen változtatni. Talán azt meg lehetne megvizsgálni, elemezni, hogyan hatnak a kedvezménynek minősülő adóalap módosítások és az adókedvezmények, és azokat, amelyek nem hatékonyak, meg kellene szüntetni, egyszerűsítve a szabályozást. Ami azonban ennél fontosabb, a különadó megszüntetése, ha erre megérnek a feltételek, valamint a munkát terhelő adók csökkentése.

Adófeltöltés idén december 20-ig

Közeledik az év vége, amely a vállalkozások számára azzal is jár, hogy egyes adóknál december 20-ával – ugyan ez szombatra esik, de munkanap - az előlegen felül befizetést kell teljesíteni. E befizetéseket a várható éves kötelezettség alapján az adózónak kell megbecsülni. A kötelezettség nem teljesítése, késedelmes teljesítése vagy részbeni teljesítése mulasztási bírságot von maga után.

Év végi bevallási aktualitások

Felvetődik a kérdés, hogy az év utolsó hónapjában, decemberben van-e az adózóknak valamilyen különleges bevallási, vagy befizetési kötelezettségük. Bár sokan úgy gondolják, hogy már ekkor bevallási „nagyüzem” van, azonban az éves kötelezettségek bevallása ténylegesen csak a következő év első hónapjaiban aktuális. Néhány dologról ugyanakkor nem érdemes elfeledkezni.

Egyéni vállalkozók, őstermelők év végi teendői

A személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó adózóknak az éves adóbevallás kiöltésekor - a pénzforgalmi szemléletre tekintettel - már nem lehet olyan gazdasági döntéseket hozniuk, amelyekkel az adófizetési kötelezettségüket optimalizálni tudnák. Az adó optimalizálása mellett vannak olyan év végi feladatok is, amelyet a törvény amiatt rendel el, hogy az adókötelezettség teljesítése ellenőrizhető legyen. Ezek a feladatok többek között a nyilvántartások megfelelő vezetése és lezárása, a tevékenységhez használt tárgyi eszközök, nem anyag javak nettó értékének megállapítása, a készletek számbavétele leltározás keretében, illetve a selejtezés.

Nonprofit szervezetek számvitele, adózása

Átfogó képet adunk az alapítványok, egyesületek gazdálkodási szabályairól, könyvvezetési, beszámoló készítési és bevallási feladatairól. Külön írások szólnak a nonprofit szervezetek társasági adó, általános forgalmi adó, és személyi jövedelemadó kötelezettségeiről. Foglalkozunk 1%-os kérdésekkel, az illetékszabályokkal, és kifutó közhasznú társaságok előtt álló döntési lehetőségekkel.

Nonprofit – Beszámoló, könyvvezetés - Alapítványok, társadalmi szervezetek könyvvezetési, beszámolási szabályai

Írásunkban ismertetjük a társadalmi szervezetek beszámolási, és könyvvezetési kötelezettségének szabályait, kitérve a könyvvizsgálati kötelezettségre is. Részletesen tárgyaljuk a nyilvánosságra hozatal, a letétbe helyezés, közzététel, a közhasznúsági jelentés, a számviteli – gazdálkodási szabályzatok kérdését.

Nonprofit - Bevallás - Egyesületek, alapítványok bevallási kötelezettségéről

Az egyesületekre, alapítványokra, valamint általánosságban a társadalmi szervezetekre az adóbevallás vonatkozásában hasonló szabályok vonatkoznak, mint a gazdasági társaságokra. Bevallási kötelezettségük attól függően alakul, hogy mely adónem alanyai.

Nonprofit – Társasági adó - Alapítványok, közalapítványok és a társadalmi szervezetek társasági adózása

Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet a társasági adónak különös adóalanya, mely abban mutatkozik meg, hogy a társasági adóalap és az adókötelezettség megállapításánál sajátos szabályokat érvényesíthetnek, sőt, bizonyos esetekben mentesülnek az adó megfizetése alól. Mindezt az indokolja, hogy e szervezetek alapvetően nem vállalkozási tevékenység végzésére jönnek létre, működésük legfőbb célja nem a vagyon-, illetve a jövedelemszerzés, hanem az össztársadalmi érdekek kielégítésének szolgálata.

Nonprofit – Áfa - Alapítványok, egyesületek Áfa törvény szerinti adózása

Az egyesületek, alapítványok tevékenységével összefüggő Áfa törvényi szabályozás az egyik legbonyolultabb adózási technika a magyar adózás rendszerében. A gazdasági társaságok tevékenységére megírt Áfa törvényt jelentősen bővíteni kellett annak érdekében, hogy a nem profit érdekelt jogi személyek adózása szabályozásra kerüljön. Többek között szükséges volt az adómentes értékesítések, a közösségi árumozgások, a levonási jog szabályainak bővítése illetve speciális, az általánostól eltérő rendelkezések megalkotása. Egyszerűbb lehetőségként kínálkozna annak kijelentése a törvényben, hogy a nonprofit szervezetek nem adóalanyok, de ez esetben a nonprofit szektor a piaci verseny érvényesülését zavarhatná, akadályozná.

Nonprofit – Szja - Közcélú adományok és juttatások - nonprofit szervezetek személyi jövedelemadó kérdései

A nonprofit szervezetek többségében valamely közérdekű cél, közhasznú feladat ellátására jönnek létre és végzik tevékenységüket, melynek elősegítése érdekében (alaptevékenységük veszélyeztetése nélkül) lehetőségük van a profitszerzésre, de elsődlegesen vállalkozási tevékenységet nem végezhetnek. Éppen ezért, mivel az állam mellett bizonyos funkciókat (humán vagy szociális jellegű szolgáltatások) önállóan látnak el, ezért a nonprofit szervezetek támogatóit és szolgáltatásainak igénybevevőit számos adókedvezmény illeti meg, mely kedvezmények többek között a személyi jövedelemadóról szóló törvény1 (továbbiakban: szja-törvény) alapján érvényesíthetők.

Nonprofit – Illeték - Alapítványokra, társadalmi szervezetekre vonatkozó illetékszabályok

Az alapítvány, közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület és a közhasznú társaság – de még az egyházak és egyházi intézmények is - személyük jellege folytán mindenre – vagyonszerzési, eljárási illetékekre is - kiterjedő illetékmentességgel rendelkeznek - kivéve, ha vállalkozási tevékenységük után társasági adót fizettek.

Nonprofit – Közhasznú társaság - Közhasznú társaságok – hogyan tovább?

A közhasznú társaság kifutó cégforma, mivel 2007. július 1-jét követően már nem alapítható. Ezen társaságok 2009. június 30-ig vagy módosítják a társasági szerződésüket és nonprofit Kft-ként működnek tovább, vagy más nonprofit gazdasági társasággá alakulhatnak át, vagy pedig jogutód nélküli megszűnésüket kell elhatározniuk.

Anyák és leányok – avagy az IFRS szerinti Konszolidált kimutatások I.

Most induló sorozatunkban a nemzetközi számviteli szabályok szerinti konszolidált pénzügyi beszámolók, vagy csoportbeszámolók lényegét és elkészítésének módját mutatjuk be. Első alkalommal a beszámolókészítés alapelveit, az irányítás meghatározását és a goodwill elszámolását ismertetjük.

Átalakulás - Számvitel - Az egyesüléssel, illetve szétválással történő átalakulások számviteli specialitásai

Az átalakulások szabályait bemutató cikksorozatban korábban már áttekintésre kerültek az átalakulások számvitelének általános szabályai. Most az egyesülések, illetve a szétválások specialitásai kerülnek bemutatásra.

Újrahasználható csomagolás a termékdíjas szabályozásban

2008. év vége közeledtével nem árt áttekinteni, mit tettünk helyesen, és mit tehetnénk a jövőben annak érdekében, hogy a környezetvédelmi termékdíjat csak a kötelező mértékben fizessük meg és feleslegesen sem bírság, sem túlzott adó ne terheljen bennünket. Írásunkban elsősorban a raklapokkal, göngyölegekkel kapcsolatos kötelezettségeket ismertetjük.

Új lehetőségek a cég eredményének optimalizálására II.

Előző havi lapszámunkban megjelent „Új lehetőség a cég eredményének optimalizálására” című írásunkban egy új típusú konstrukciót ismertettünk, amely jelen adózási környezetben valódi előnyt nyújthat a vállalkozások egész palettájának. Ugyanakkor biztosan sokakban felmerült a kérdés: hogyan működik egy ilyen megoldás, és milyen jogi háttér áll mögötte? Illetve a legfontosabb: hogyan fogja a gyakorlatban hasznosítani ezt egy könyvelő vagy egy adótanácsadó?

Amit a megbízási jogviszonyról tudni kell

Munkavégzésre irányuló jogviszony megbízási szerződésen is alapulhat. Amennyiben a tevékenység jellege megengedi, a felek a szerződési szabadság alkotmányos joga alapján élhetnek azon jogukkal, hogy a szerződés típusát közös akarattal megválasszák, azaz ne munkaszerződést, hanem megbízási szerződést kössenek. E két szerződéstípus elhatárolásának kialakult gyakorlata van, csak utalunk a színlelt szerződések problémájára, az ebben a körben kiadott 7001/2005. (MK 170.) FMM-PM együttes irányelvre a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése során figyelembe veendő szempontokról. Írásunkban hangsúlyosan csak a megbízási jogviszony keretében munkát végzők biztosítási és járulékfizetési kötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket tekintjük át, igyekezve példákon keresztül magyarázni a szabályokat és az eljárást.

Vagyongyarapodás – kontra családjog

A vagyonosodási vizsgálatok során az egyik leggyakrabban felmerülő, jogvitára okot adó probléma a házassági vagyonjogi (családjogi) szabályok alkalmazhatósága. A családjogi törvény (Csjt.) a közös vagyoni vélelmet állítja fel a 27.§-ában, vagyis minden a házassági életközösség fennállása alatt szerzett vagyontárgy (bevétel) a házastársak egyenlő arányú közös tulajdona, a kiadások pedig szintén közösek. Ugyanakkor az Szja. törvény 4.§ (6) bekezdése kimondja, hogy a házassági vagyonközösség alatt szerzett jövedelem után az azt megszerző házasfelet terheli az adókötelezettség.

Év végi ünnepek az irodában

A karácsonyt és az új évet nemcsak otthoni környezetben ünnepeljük, hanem munkahelyünkön kollégáink, partnereink társaságában is.

Kérdések és válaszok


Összes lapszám