Folyóiratok » Önadózó

Önadózó

2009/1. szám - 2009. január

Önadózó - az adózók lapja. Megjelenik minden hónap első napján.

Önadózó Ügyfélszolgálat: 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 06 1 267 5010.

Előfizetés: info@onadozo.hu

Az Önadozó online folyóirat honlapja →

20 ÉVES AZ ÖNADÓZÓ!

Nagy elődeink 1989 évben indították el az Önadózó újságot, amely azóta együtt sír és nevet olvasóközönségével. Mi történt az elmúlt 20 évben? Induló szerzőink - azóta a szakma nagyjai, országos szaktekintélyek - már akkor kijelölték azt a szakmai színvonalat, amely azóta is a minőség irányadó mércéje lapunk számára. Ebből az időből - tehát a kezdetektől ered, hogy az Önadózót gyakorlati szakemberek írják a napi gyakorlat számára.

2009 ÉVI ADÓVÁLTOZÁSOK

A pénzpiaci válság a 2009. évi adótörvények elfogadására és hatályba lépésére is kihatott - közel egyhónapos csúszást okozva. Aktuális rovatunkban a 2009. évi változásokat ismertetjük. Van néhány újdonság, amelynek jelentőségét úgy tűnik, még a szakmai közönség sem értékelte eléggé. Ilyen az Szja törvényben a 35%-os osztalékkulcs eltörlése - ez az egyetlen apró intézkedés többet ér, mint ezer adóreform-koncepció és adócsökkentési ígéret. Év közben egy-egy terület részletesebb kifejtésére is sort kerítünk.

MÓDOSÍTÁSOK A TÁRSASÁGI ADÓZÁSBAN

Az Országgyűlés 2008. december 1-jén fogadta el az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényt, amely néhány módosítást társasági adózást érintően is tartalmaz. Ezek egyike a 10 százalékos adómérték alkalmazásának egyes feltételeit érinti. Más része a közhasznú társasági forma 2009-ben történő megszűnésével függ össze. Végül átmeneti időre egyes külföldről származó jövedelmek általános elvektől eltérő adóztatását fogalmazza meg.

AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

A szakmai közönség által várt, alkalmazást elősegítő pontosítások elmaradtak az Áfa törvény 2009. évre szóló módosítása során, kizárólag néhány nem különösebben fontos szabálypontosításra kerül sor, valamint az utazásszervezési tevékenységre vonatkozó rendelkezések kerülnek módosításra. A nem túl jelentős szövegterjedelem lehetővé teszi, hogy a szabályokat a törvényszöveggel egybeszerkesztett kommentár formájában tegyük közzé.

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ VÁLTOZÁSOK

Adómentes béren kívüli juttatások - Hivatali, üzleti célú utazás és a kiküldetési rendelvénnyel való elszámolás - Háztartási kedvezmény - Osztalék adózása - Tagi kölcsön elengedésével összefüggő osztalék adózása - Falusi vendégfogadás - Mezőgazdasági őstermelők - Útnyilvántartás vezetése

KÜLÖNADÓ VÁLTOZÁSOK

A magánszemélyekre és a társas vállalkozásokra vonatkozó különadó kötelezettségek nem változnak. Egyszerűsödnek a magánszemélyek adóelőleg szabályai.

EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ

Nyilvántartási kötelezettségre vonatkozó szabályok között új előírás, hogy a beszerzésekről kapott bizonylatot, más egyéb bizonylat mellett az adó megállapításához való jog elévüléséig kell megőrizni. E kötelezettség a bizonylat rontott példányára is vonatkozik. Hatályon kívül kerültek a cégautó adóra való utalások a törvényből. A cégautó adót az eva már nem foglalja magába. A cégautó adóra vonatkozó új szabályok szerint a társas vállalkozásokra vonatkozik az adófizetési kötelezettség, az egyéni vállalkozó adóalanyokra nem.

CÉGAUTÓ ADÓ 2009

Amennyiben a hivatali, üzleti utazásra kiküldetési rendelvény alapján kerül sor és a kifizető költségtérítés címén a személygépkocsi hivatali, üzleti célú használatára tekintettel nem ad többet mint a jogszabály szerint igazolás nélkül levonható összeg, akkor ez az összeg nem minősül bevételnek, és szóba sem jön a cégautóadó fizetési kötelezettség. Nem magánszemély tulajdonában lévő személygépkocsi esetében a magáncélú használat nem adóztatható körülmény. Nem magánszemély tulajdonában lévő vagy általa pénzügyi lízingbe vett személygépkocsi esetében a cégautó adó fizetési kötelezettség miatt nincs szükség menetlevél vezetésére.

AZ ADÓELJÁRÁSI SZABÁLYOK VÁLTOZÁSAI 2009

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 2009. évi módosítása sok szempontból különleges a korábbi évekhez képest. Mindenekelőtt a jogszabály elfogadása nem történt meg a "szokásos" november 15-éig (így általánosságban a hatálybalépés sem következik be 2009. január 1-jén), a Parlament az alább részletezett három törvény közül kettőt december elején hagyott jóvá, így a hatálybalépés - e jogszabályokban található rendelkezések vonatkozásában - 2009. február 1-jén fog (fő szabály szerint) megtörténni. További különlegesség, hogy az Art.-ot módosító rendelkezések nem egy jogszabályban, hanem háromban találhatók meg. Egyrészt az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló jogszabályban, ezen túlmenően a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényben, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénynek és egyéb törvényeknek a számviteli beszámoló közzétételi rendjével, valamint a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerével összefüggő módosításáról szóló törvényben is találhatók Art.-ot módosító rendelkezések.

VÁLTOZÁSOK A JÁRULÉKFIZETÉSBEN

Bevezetésként talán annyit, hogy a kihirdetett törvénymódosítások inkább az eljárási rendet igyekeznek pontosítani, erősítve a különböző igazgatási szervek közötti együttműködést. Új előírás a külföldön dolgozó magánszemélyek bejelentési kötelezettsége, melynek célja az egészségügyi szolgáltatások igénybevételével összefüggő visszaélések visszaszorítása.

EHO VÁLTOZÁSOK

A változások egyaránt érintik a százalékos és a tételes egészségügyi hozzájárulás szabályait - az alapvető szabályok azonban változatlanok.

VÁLTOZIK A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ SZABÁLYOZÁS

A Magyar Közlöny 161. számában került kihirdetésre a 2008. évi LXIX. törvény, melyet az Országgyűlés 2008. november 10.- én fogadott el. Az 1995. évi LVI. törvényt módosítja az elfogadott jogszabály, melynek értelmében csökkennek az érintett vállalkozások adminisztratív terhei, illetve csökkennek a termékdíjból származó adóterhek is, viszont a kereskedelmi csomagolás tekintetében megszűnnek korábbi mentességek.

KÜLFÖLDI VONATKOZÁSÚ JOGÜGYLETEK A TÁRSASÁGI ADÓBAN

A külföldiek belföldről származó és a belföldiek külföldről származó jövedelme után keletkező társasági adókötelezettség. A külföldi személy Magyarországról származó jövedelme lehet telephelynek, fióktelepnek betudható jövedelem, ingatlan hasznosításból származó jövedelem jogdíj, kamat, osztalék jövedelem, illetve egyéb jövedelem. Belföldi adózó külföldről származó jövedelemre tehet szert külföldi vállalkozásban való részvétellel, külföldi telephely útján és külföldi telephely nélkül is. Eltér a szabályozás attól függően, hogy milyen típusú és milyen eredetű jövedelemről van szó: megkülönböztetünk osztalékot és nem osztalék jellegű jövedelmet, Magyarországgal adóegyezményt kötött és adóegyezményt nem kötött országból származó jövedelmet. Ezen jövedelmeket tekintjük át írásunkban.

DE MINIMIS TÁMOGATÁSOK A TÁRSASÁGI ADÓBAN

A de minimis támogatások fogalma - Kivételek a Rendelet hatálya alól, Mezőgazdasági termékek termelése, feldolgozása, forgalmazása, - A társasági adóban nevesített de minimis támogatások - Hogyan kell (lehet) a de minimis támogatást érvényesíteni?

KONSZOLIDÁLT KIMUTATÁSOK II.

Kisebbségi részesedés - Csoporton belüli tranzakciók. Sorozatunk első részében a Nemzetközi Beszámolókészítési Szabványok (IFRS) szerinti konszolidáció alapelveit ismertettük. Megismerkedtünk ezen kívül a goodwill fogalmával, illetve különböző fajtáival és elszámolásával. A második részben a kisebbségi részesedés fogalmával, illetve elszámolásával foglalkozunk. Szó lesz ezen kívül még a csoporton belüli tranzakciók elszámolásáról és ezek hatásáról az összevont eredményre.

HOGYAN PÁLYÁZZUNK TÁMOP FELHÍVÁSOKRA?

Sorozatunkban annak a folyamatnak a pénzügyi vonulatát mutatjuk be, mely a pályázat összeállításától a támogatási szerzőség megkötésén keresztül egészen a projekt zárásáig segít a megfelelő dokumentumok és a pénzügyi elszámolások elkészítésében. Elsőként a pályázat összeállításánál figyelembe veendő fontosabb tudnivalókat mutatjuk be, különös tekintettel a költségvetés elkészítésére.

ADÓZÁS KÜLFÖLDÖN - AUSZTIRA

Munkavállalás, vállalkozás, cégalapítás , adózás Ausztriában. Napjainkban egyre több városi legenda kering a külföldi munkavállalásról, ide értve az országunk határain kívülre helyezett cégek működtetését is. Sorozatunkkal igyekszünk átfogó képet adni a lehetőségekről, és eloszlatni a tévhiteket.

A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ 1 SZÁZALÉKÁRÓL

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szf. törvény) alapján a magánszemélyek az adójuk 1 százalékáról legelőször 1997-ben rendelkezhettek, akkor még csupán civil kedvezményezettek részére. A későbbiek során ez a rendelkezési lehetőség kiegészült egy további, második 1 százalékkal, melyet az egyházak, illetve - az ateista adózók számára is rendelkezési lehetőséget biztosítandó - a költségvetési előirányzatok részére lehetett felajánlani. A több mint tíz éves törvény a fentieken túl is számos alkalommal módosult, továbbá 2009. január 1 jétől is újabb változások hatályba lépése várható.

BÉRNEVELÉS, BÉRHÍZLALÁS ADÓZÁSA

A vetőmag-bértermelés, a bérnevelés, bérhizlalás és kihelyezett állattartás adójogi megítélése. A vetőmag-bértermelőkkel, a bérnevelőkkel, bérhizlalókkal és kihelyezett állattartókkal (akik többségükben mezőgazdasági őstermelők) történő elszámolás során a feleket időről időre elbizonytalanítja az a tény, hogy az Szja törvény által termékértékesítésként kezelt vetőmag-bértermelés, bérnevelés, bérhizlalás és kihelyezett állattartás az Áfa törvény szerint szolgáltatásnyújtásnak minősül.

ELEKTRONIKUS SZÁMLÁZÁS CÉGEK KÖZÖTT

Az elektronikus számlázás széles körű elterjedése összefügg az internet hozzáférés lehetőségével. A KSH adatai szerint 2008. közepén az internet előfizetések száma meghaladta a 2 milliót. A számla kibocsátói és a nem lakossági befogadói oldalon, azaz a vállalatok körében pedig a komolyabb cégek már csaknem mind rendelkeznek online hozzáféréssel.

FOGLALKOZÁSA: HÁZTARTÁSI MENEDZSER

Foglalkozása: háztartásbeli. Áll a nem is olyan régi hivatalos iratokon. Kicsit lenézett, de ugyanakkor irigyelt asszonyok sorsa jelenik meg előttünk. Ma már új tartalommal megtöltött feladat ez, a szó szoros értelmében menedzseri munka. Igazgatja, vezényli a családba tartozók életét.

AZ UNIÓS JOG ELSŐBBSÉGE A BÍRÓSÁGON

Lapunk 2008. májusi számában már közzétételre került egy jogeset, melyben a bíróság a nemzeti jogon alapuló határozat jogszerűtlenségét állapította meg, mert az irányadó magyar jogszabály kötelezően alkalmazandó uniós irányelvbe ütközött. A most közölt ügyben a korábban hatályos ÁFA törvény 36.§ (3) bekezdéséről derült ki az, hogy sértette az uniós irányelvet, így a csatlakozást követően nem volt alkalmazható. Ez azt jelenti, hogy 2004. május 1. napjától 2007. december 31. napjáig - egyéb feltételek fennállása esetén - adólevonási jog gyakorolható volt azokban az esetekben is, melyeknél a levonási jog keletkezésének 36.§ (1) bekezdése szerinti időpontja megelőzte az adóalanyként történő bejelentkezés időpontját.

IRODA KIS PÉNZBŐL

Az új évben biztosan sokan gondolják úgy, hogy vállalkozásba kezdenek, vagy munkájuk mellett még másodállásban is dolgozni fognak. Ha a kezdeti lépések felemésztik az összes rendelkezésünkre álló anyagi erőforrásunkat, akkor vajon kevés pénzből hogyan teremtsünk magunknak egy kis irodát, amire mindenképpen szükségünk lesz?

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK

ADÓ-INFO


Összes lapszám