Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Folyóiratok » Önadózó

Önadózó

2009/4. szám - 2009. április

Önadózó - az adózók lapja. Megjelenik minden hónap első napján.

Önadózó Ügyfélszolgálat: 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 06 1 267 5010.

Előfizetés: info@onadozo.hu

Az Önadozó online folyóirat honlapja →

A CÉGAUTÓ ADÓRÓL

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) tartalmazza a cégautókra vonatkozó új szabályozást 2009. február 1-jétől. Ezzel egyidejűleg a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (Szja tv.) 2009. február 1-jétől hatályukat vesztették a cégautó adóra vonatkozó rendelkezések. Tekintettel arra, hogy az új rendelkezések 2009. február 1-jétől lépnek hatályba, 2009. január hónapjára még az Szja tv. szerinti cégautó adót kell fizetni. Közöljük a törvény szövegét is.

A 2008 ÉVI BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

Bár a számviteli törvény közel nem olyan gyorsan változó törvény, mint az adótörvények, évente egyszer, amikor a beszámolók elkészítése van napirenden, érdemes a már évek óta változatlan szabályokat is feleleveníteni. Cikkemben a könyvvizsgálati tapasztalataim szerint gyakran hibás, vagy problémát okozó kérdéseket gyűjtöttem csokorba.

VÁLTOZÁSOK A 0958 SZÁMÚ BEVALLÁSBAN

Az alábbiakban felsorolásra kerül az egyéni vállalkozók és a biztosított mezőgazdasági őstermelők járulékbevallásának legfontosabb változásai a tavalyi évhez képest, illetve példán keresztül bemutatjuk a bevallási időszak-biztosítási idő kitöltését a különböző jogviszony típusok és jogviszony váltások esetén.

VISZONTELADÓK ADÓZÁSI SZABÁLYAI

2008. január 1.-től a használ termékkel kereskedő adóalanyokat az Áfa törvény viszonteladónak nevezi. Az új jogszabály fogalomhasználatából adódóan több értelmezési probléma látott napvilágot, amelyre eddig egyértelmű eligazítást nem kapott az adózói társadalom. Jelen írásban megkísérlem saját értelmezésem alapján megvilágítani a problémaköröket és valamilyen támpontot adni a megoldásukra, illetve a jogszabály értelmezésére.

RENDEZETT MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK AZ ADÓZÁSBAN II.

Előző számunkban a rendezett munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó jogszabályokat, alkalmazási körüket, és az általános feltételeit ismertettük. Most a rendezett munkaügyi kapcsolatok különös feltételeinek ismertetésén a sor.

VÁLTOZÁSOK A JÖVEDÉKI SZABÁLYOZÁSBAN - 2009

2009-ben is változott a jövedéki adótörvény (a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény) és végrehajtási rendeletei. Az ún. salátatörvényben (2008. évi LXXXI. törvény) meghatározott módosítások jelentik a változások gerincét. A következő évi költségvetés elfogadásáról és az adótörvények következő évi módosulásairól az egyébként megszokott november közepéhez képest később értesültünk, december vége felé a végrehajtási rendeletek változásai is megjelentek. Jelen cikkben a jövedéki területet érintő, törvényi és rendeleti szintű változásokról adunk áttekintést.

NONPROFIT TÁRSASÁGOK ADÓKÖTELEZETTSÉGEI

Nonprofit gazdasági társaság 2007. július 1-jétől alapítható, illetve az ekkor már működő gazdasági társaság ettől az időponttól dönthet úgy, hogy nonprofit gazdasági társaságként folytatja tevékenységét. A nonprofit gazdasági társaság közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú nyilvántartásba vételt is kérhet - és a feltételek teljesítése esetén - kaphat. A társasági adó és a különadó kötelezettség szempontjából jelentősége van annak, hogy a nonprofit gazdasági társaság rendelkezik vagy nem rendelkezik közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú besorolással. A cikk a 2009-ben hatályos előírásokat ismerteti és akkor utal vissza a 2008. évi szabályra, ha az eltér a 2009. évitől. Külön szól a cikk a közhasznú társaság tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság adókötelezettségéről.

EGYÉNI VÁLLALKOZÁS ÁTALAKÍTÁSA EGYÉNI CÉGGÉ ÉS KFT-VÉ - ADÓZÁS, SZÁMVITELI- ÉS JÁRULÉK-KÖTELEZETTSÉGEK AZ ÁTALAKULÁS SORÁN

A vonatkozó szervezeti szabályok szerint az egyéni vállalkozás az egyéni cégként való bejegyzését követően egyszemélyes kft-vé, illetve zártkörűen működő részvénytársasággá alakulhat át. Itt következő írásainkban komplex módon áttekintjük az egyéni vállalkozás átalakításának adózási és számviteli kérdéseit. Az átalakulás további kérdéseire ajánljuk Olvasóink figyelmébe a 2008/10. lapszmunkat, amelyben a gazdasági társaságok átalakulását vizsgáltuk hasonlóan komplex megközelítésben.

EVA - MEGÉRI MÉG?

Mind az év végi adótörvény-változások, mind a nyárra tervezett adóátrendezések jelentősen érintik az egyes adónemeket, míg az EVA szabályai szinte változatlanok maradtak. Ami viszont változott, az sok jót nem hozott az EVA-alanyoknak, így ismét nagyon népszerűvé vált a következő kérdés: Megéri még nekem egyáltalán EVA-alatt maradni? Erre a kérdésre próbálunk választ keresni.

A SZOKÁSOS PIACI ÁR HATÓSÁGI MEGHATÁROZÁSA MAGYARORSZÁGON

Az OECD irányelvekben foglalt ajánlással összhangban 2007. január 1-jétől Magyarországon is bevezetésre került az APA (Advance Pricing Arrangement), a szokásos piaci ár adóhatósági megállapításának jogintézménye. Az előzetes ármegállapítás célja, hogy az adózók már a szerződés megkötése előtt megállapodjanak az adóhatósággal az adott - egyedi - ügylet szokásos piaci árában - vagy ennek meghatározási módszerében -, és ezáltal lehetőségük nyíljon adókockázatuk csökkentésére. Az APA egy olyan meghatározott időre szóló megállapodás, amelyben a felek (az adóhatóság(ok) és az adózó) meghatározzák egy bizonyos kapcsolt ügyletük árképzésének feltételrendszerét. Az APA mindkét fél részére jelentős előnyökkel jár. A vállalatoknak adókockázataik csökkentésében, adófizetési kötelezettségük tervezhetőségében segít, míg az adóhatóságok munkáját a gyorsabban lefolytatható ellenőrzések teszik hatékonyabbá.

TÁRSULT VÁLLALKOZÁSOK KIMUTATÁSA A TULAJDONOSI MÉRLEGEKBEN

Sorozatunk eddigi részeiben áttekintettük az összevont beszámoló készítés, vagyis konszolidáció alapelveit, a mérleg és eredménykimutatás elkészítését, illetve a goodwill elszámolásának kérdéseit. Jelen fejezetben megvizsgáljuk közelebbről a társult vállalkozások kimutatását a tulajdonosi mérlegekben.

TÁMOGATÁS IGÉNYLÉSE ÚMFT PROJEKTEK ESETÉBEN

Az a tény, hogy megnyertünk egy uniós pályázatot, még nem jelenti a megítélt támogatás bankszámlánkra történő azonnali átutalását. A támogatás lehívására ugyanis két módunk van: ha nem rendelkezünk elegendő saját erővel, kérhetünk előleget a projekt elindítására, a továbbiakban pedig a projekt terhére elszámolni kívánt számláink benyújtásával igényelhetjük a pénzünket. Erről a két finanszírozási formáról és a gyakorlati tudnivalókról olvashatunk az alábbiakban, figyelembe véve a 281/2006 (XII.23.) Kormány rendelet előírásait.

GYAKORLATI TUDNIVALÓK AZ E-NYENYI-RŐL - NYENYI ADATSZOLGÁLTATÁS AZ ÜGYFÉLKAPUN KERESZTÜL

Továbbra is a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek felé benyújtandó ún. NYENYI adatszolgáltatás hagyományos formái [nyilvántartó lap, mágneses adathordozó (jellemzően: floppy)] mellett a 2006. évre vonatkozó adatszolgáltatástól kezdődően mód van az Ügyfélkapun keresztül elektronikus úton történő teljesítésre is. Az e-NYENYI térnyerését jelzi, hogy míg a 2006-ra vonatkozó adatszolgáltatásnak csak a kötelezettek 2%-a tett így eleget, addig - ugyanazon, választást engedő, jogszabályi környezetben - a 2007. évi NYENYI-t már a kötelezettek egyötöde teljesítette elektronikus úton. A 2008. évre teljesítendő NYENYI adatszolgáltatás 2009. április 30-ai (illetve egyes kötelezettekre nézve augusztus 31-ei) határidejének közeledtével ezért éreztük indokoltnak, hogy röviden felvázoljuk azokat a gyakorlati tudnivalókat, amelyeknek az adatszolgáltatások készítői munkájuk során hasznát vehetik.

FÓKUSZBAN: HORVÁTORSZÁG - ADÓZÁS, CÉGALAPÍTÁS, MUNKAVÁLLALÁS HORVÁTORSZÁGBAN

A külföldi vállalkozási, munkavállalási lehetőségeket bemutató sorozatunk harmadik állomása a sokak által kedvelt Horvátország, ahova nem csak nyaralni, kirándulni járnak a magyarok.

A HORVÁT-MAGYAR KETTŐS ADÓZTATÁS ELKERÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ EGYEZMÉNY GYAKORLATI ALKALMAZÁSA

Írásunkban ismertetjük a 2000. évi XVIII. törvénnyel kihirdetett, a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi Egyezmény előírásait, és értelemszerűen a magyar és a horvát belső szabályokat. Praktikus segítséget szeretnénk nyújtani az Egyezmény értelmezéséhez, elsősorban magánszemély adóalanyok esetében. Jó tudni, hogy a leírtak majd minden ilyen tárgyú Egyezmény értelmezése során jól alkalmazhatók.

ADÓINFO


Összes lapszám