Fórum joghallgatók régebbi elöl     új hozzászólás


Jogi Szakvizsga - ÍRÁSBELI

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2017.01.29. 12:27

A tényállás nagyjából rendben van:
A felperes a buszról szállt le. A busz mögül, a busz takarásából lépett a szemből jövő motoros elé, aki elütötte.
Azt, hogy a motoros féktávolsága 18 méter volt, fogadjuk el, ha egyszer ezt írták az esetleírásban. (Tegyük fel, hogy szakértő állapította meg.)

Ptk. 6:535. § és 537. §.

Ha valóban a féktávolság volt a 18 méter (és nem a fékút), akkor az alperesnek meg kellett volna állnia a 24 méterről észlelt felperes előtt, tehát a károsult magatartása nem hatott közre. (Bár kétségkívül szabályt szegett.)

www.kbs-ugyved.hu

gerbera317 # e-mail 2017.01.29. 12:09

Egy csomó felesleges körülményt felvonultat a leírás, míg lényeges körülmények közlését mellőzi. Bőven elég lett volna ennyit közölni:
Felperes gyalogos át akar kelni az úton. Megvárja, hogy az éppen közeledő nagy méretű jármű (busz) elhaladjon, majd átkel az úton. Ekkor érkezik az ellenkező irányból alperes motorkerékpárjával, aki a busz takarásából kilépő felperest 24 méterről észleli, fékez (18 méter a féktáv), de megállni már nem tud, a felperest elüti.

Végül is, édesmindegy, hogy lakott területen vagy azon kívül történt a dolog, és hogy a motoros 50 vagy 90, esetleg 160 km/h-s sebességgel érkezett.
Ha ötvennel jött, a kb. 1 másodperces reakcióidő alatt kb. 14 métert haladt még fékezés nélkül az észlelést követően, a maradék 10 méter pedig nem lehetett elég ahhoz, hogy megálljon, 86,4 km/h fölötti sebességnél pedig már féknyom nélkül ütötte el a gyalogost.
A gyalogosnak nem volt elsőbbsége, akkor sem, ha kereszteződésnél történt a dolog. Bh-k egész sora mondja ki, hogy az elsőbbségadásra kötelezett nem hivatkozhat a másik sebesség-túllépésére, kivéve, ha a sebessége megtévesztő volt (ezt sokan nem értik, de gyakorlatilag azt jelenti, hogy gyorsított), vagy nem volt időben észlelhető (pl. kanyarban). Ilyenkor az -egyébként elsőbbséget élvező - gyorsan hajtót legfeljebb megvágják gyorshajtásért, de a balhét az elsőbbségadást elmulasztó viszi el.
Helyben kell hagyni az I.f. ítéletet, csak az indoklást kell kicsit pontosítani, azt viszont nagyon.

Immaculata # e-mail 2017.01.29. 09:59

Hát a feladat hibásan van leírva az biztos, de ha tényleg 18 méter a féktávolság, akkor abból az is következhet, hogy a gépjármű gumijai kopottak voltak, vagy a fékkel lehetett a baj, talán a forgalomban sem közlekedhetett vele. Ha így van, akkor a teljes felelősség a károkozóé.

Minden esetre ez a feladat tisztán szakértői kérdés, semmi jogászi szépség nincs benne.

Immaculata # e-mail 2017.01.29. 09:59

Hát a feladat hibásan van leírva az biztos, de ha tényleg 18 méter a féktávolság, akkor abból az is következhet, hogy a gépjármű gumijai kopottak voltak, vagy a fékkel lehetett a baj, talán a forgalomban sem közlekedhetett vele. Ha így van, akkor a teljes felelősség a károkozóé.

Minden esetre ez a feladat tisztán szakértői kérdés, semmi jogászi szépség nincs benne.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2017.01.29. 09:24

A féktávolság 18 m? Nem a fékút?

www.kbs-ugyved.hu

Immaculata # e-mail 2017.01.29. 06:28

Anikó04

Ha leszámítjuk, hogy kevered a motorkerékpárt a gépjárművel, meg nem is annyira polgárjogi a feladat, mint kresz ismeret,
véleményem szerint, mivel nem írták, hogy milyen útról van szó, így gondolom egyenrangú útkereszteződés lehetett, akkor pedig mindig lassítani kell az útkereszteződés előtt, mert a jobbkéz szabály érvényesül.
Megnéztem, egy 50 km/h sebességgel közlekedő autónak száraz úton 14 méter a féktávolsága, 90 km/h-nál 42m. Ha 24 méteren belül sem tudott megállni, akkor több, mint 70 km/h-val közlekedhetett.
Szerintem lakott terület lehetett, különben írta volna, hogy főút. Alperes nem tartotta be a lakott területen megengedett legnagyobb sebességet, plusz még a kereszteződés miatt lassítania is kellett volna úgy, hogy meg tudjon állni.
Ha nincs kijelölt gyalogos átkelőhely, akkor útkereszteződésben csak a kanyarodó autók esetében van elsőbbsége a gyalogosnak, egyenesen közlekedő autók esetében a gyalogosnak el kell engednie a közlekedő autót.
Megosztanám a felelősséget is és a kártérítés összegét is.

Impossible # e-mail 2017.01.28. 23:04

"a busz elől kilépő felperest" - mi az h a busz elől kilépő? A busz már elment addigra, hogy ő kilépett. :D A jogesetnek nem kellene esetleg normálisnak lennie? Vagy csak a megoldásnak? :D

Anikó04 # e-mail 2016.11.14. 16:49

Sziasztok!
A segítségeteket szeretném kérni. Az alábbi polgári anyagi jogi írásbeli feladatnak a BH-jára, megoldására lenne szükségem, hogy meggyőződjek arról, hogy amit írtam helytálló-e. Persze segítség annak is, aki még most fog menni.

Felperes kártérítés iránti pert indít alperessel szemben (200.000,-Ft)
Felperes egy buszon utazik, ami nem az arra kijelölt helyen, hanem az útkereszteződésben áll meg. Felperes leszáll a buszról, megvárja, hogy a busz elhaladjon és átkel az úton. A menetirány szerinti jobb oldalon ekkor érkezik alperes motorkerékpárjával, aki a busz elől kilépő felperest 24 méterről észleli, és fékezik is (18 méter a féktáv), de nem tudja már megállítani az autót, felperest elüti.

I. fokú ítélet: Felperes keresetét elutasította, tekintettel arra, hogy Alperes „elháríthatatlan ok miatt”, (Felperes magatartása miatt) mentesül a kártérítési felelősség alól.
Hozzon másodfokú ítéletet!

Shirley01 # e-mail 2016.10.25. 15:31

Köszi :) Azért remélem valami egyszerűbb lesz a vizsgán :D

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2016.10.25. 12:06

Nekem tetszik. :)

www.kbs-ugyved.hu

Shirley01 # e-mail 2016.10.25. 09:20

Hehe, köszi, nagyon találó válasz :) Én is arra gondoltam, hogy nagyon szubjektív a kérdés. Szerintem itt a 22/2012. (V. 11.) AB határozat alapján az Alkotmánybíróságnak vizsgálnia kell, hogy az indítvány

  1. az Abtv. 38. § (1) bekezdésében meghatározott szervtől vagy személytől származik-e, (igen)
  2. az Alaptörvény konkrét rendelkezésének értelmezésére vonatkozik-e, (igen)
  3. konkrét alkotmányjogi problémával összefügg-e, (szerintem nem)

és végül d) az értelmezés közvetlenül levezethető-e az Alaptörvényből. (igen) de ez már mindegy, mert a c) ponton elbukott az indítvány.

Szóval szerintem elutasítja, de pont a c) pont elég szubjektív sajnos...

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2016.10.24. 23:52

Hát az attól függ, hogy éppen ki a köztársasági elnök, és kik az alkotmánybírók.

www.kbs-ugyved.hu

Shirley01 # e-mail 2016.10.24. 21:27

Sziasztok!

C rész írásbeli kérdésként találtam ezt a fórumon és két egymással ellentétes megoldás is van rá:

Kérdés: A köztársasági elnök az országgyűlés feloszlatására vonatkozó alkotmányi szabályok értelmezését kéri az Alkotmánybíróságtól indítványában. Indítványában kifejti, hogy bár a feloszlatás alkotmányos feltételei jelenleg nem állnak fenn, de " a Kormány jelentős bizalomvesztésére ezek bekövetkezése nem zárható ki, így az Alkotmánybíróság általi alkotmányértelmezés elengedhetetlen az alkotmányi rendelkezések alkalmazására való felkészüléshez". Az államfői indítvány utal arra is, hogy az alkotmánybírósági eljárás valószínű elhúzódása miatt is fontos, hogy az eljárás már most elkezdődjön.
Mit vizsgál, hogyan dönt az Alkotmánybíróság?

  1. válasz: az AB csak konkrét alkotmányjogi probléma esetén végez alkotmányértelmezést (ez egy ABhatározatban van). Ha ilyen nem merül fel, (az indítványban szerepel is: "a feloszlatás alkotmányos feltételei jelenleg nem állnak fenn", és a rendelkezések jövőbeni esetleges alkalmazása nem elég konkrét), azaz csak általában kell értelmezni az alkotmány rendelkezéseit, az Alkotmánybíróság elutasítja az indítványt.
  2. válasz: Az Abtv. alapján az Alkotmánybíróság feladata az Alkotmány rendelkezéseinek az értelmezése, az ott megjelölt kiemelt közhatalmi szereplők kérésére. Az Alkotmány értelmezése azonban nem korlátozódik erre a hatáskörre [36/1992. (VI. 10.) AB határozat], a normakontroll gyakorlása során ugyanis minden esetben szükséges a kapcsolódó alkotmányi rendelkezés értelmének a feltárása. Az Abtv.-ben rögzített alkotmányértelmezési hatáskör ehhez azt teszi hozzá, hogy elvi lehetőséget ad az Alkotmány absztrakt értelmezésére is. Ugyan az Abtv. az „Alkotmány rendelkezéseinek értelmezését” teszi az Alkotmánybíróság feladatává, az Alkotmánybíróság gyakorlata az „egyes rendelkezések” értelmét nem önmagukban, hanem az egész Alkotmány rendszerére tekintettel tárja fel.

Az Alkotmánybíróság – hatáskörét megszorítóan értelmezve – kellő közelséget követel meg a tényállás és az Alkotmány vonatkozó rendelkezése között, és csak „konkrét alkotmányjogi probléma” megoldására adható alkotmányértelmezés [31/1990. (XII. 18.) AB határozat]. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság bizonyos távolságot is megkövetel; elvárja, hogy a kérdés ne kötődjön túl szorosan az ügyhöz, hogy a döntés ne váljon tényállásszerűvé [36/1992. (VI. 10.) AB határozat], hiszen az Alkotmánybíróság nem tanácsadója, hanem bírája az Országgyűlésnek [16/1991. (IV. 20.) AB határozat].
Az Alkotmánybíróság olyan szempontból is megszorítóan értelmezte hatáskörét, hogy nem kívánta átvenni más szervek, így különösen a rendes bíróságok jogszabályértelmező hatáskörét. Ennek megfelelően absztrakt alkotmányértelmezésre irányuló indítványt csak akkor bírál el érdemben, ha az adott alkotmányjogi probléma közvetlenül – más jogszabály közbejötte nélkül – levezethető az Alkotmányból.
Tehát A KE jogosított közszereplő, ezért kérésére értelmezni köteles az AB az Alkotmány rendelkezését a vonatkozó kérdésre.

Van valakinek esetleg ötlete, hogy melyik lehet a jó megoldás?

Előre is köszönöm a választ!

jogiszakvizsga2016 # e-mail 2016.10.19. 18:23

Kedves Szakvizsgázók!

A mai napon sikeres szakvizsgát tettem a C részből, ezért megválnék az alábbi könyvektől:

1. Közigazgatási jog (Dialóg Campus Kiadó 2015) nincs kihúzva, 4.500,- Ft (eredeti ár:5.980,- Ft),
2. Az Európai Unió joga Harmadik Kiadás (Novissima Kiadó), 3.500,- Ft (eredeti ár:4.500,- Ft)
A könyvek nincsenek kihúzva egyáltalán, érintetlenek.

3.Közigazgatási jog (Patrocínium Kiadó 2016) 3.500,- Ft (eredeti ár:4.300,- Ft).
Ez a könyv többségében ceruzával van kihúzva, az első kb 80 oldal tollal.

Budapesti, főként belvárosi átvételt vállalok.

Sok sikert mindenkinek!

JTika # e-mail 2016.09.05. 13:47

Sziasztok!

Büntetőjog szakvizsgához szeretném megvenni az alábbi könyveket:

Vókó György
JSZS: Büntetés-végrehajtási jog és szabálysértési tételek (6., teljesen átdolgozott kiadás)
Megjelenés 2015-09-14

Herke Csongor
JSZS: Büntető eljárásjog (5., átdolgozott kiadás)
Megjelenés 2014-09-00
E-mail címem: jakab.katalin88@gmail.com

Segítségeteket előre is köszönöm!

Üdv: Kata

katah # e-mail 2016.09.01. 00:03

Általános tudnivalók:

1 feladatot kell húzni és négy óra alatt kidolgozni (pl. vélemény, határozat, ítélet).

Jogszabályt bármit lehet használni nyomtatott formában, de semmi mást nem (pl. BH-t sem) és kézzel írott jegyzet sem lehet a papírlapokon.

Az írásbeli tárgyhoz kapcsolódó szóbeli részvizsgát kell először letenni (gyakorlatilag néhány napon belül).

A szóbeli azzal kezdődik, hogy a vizsgáztató osztályozza az írásbelit, majd megkérdezi, hogy fenntartjuk-e az álláspontunkat: ezért mindenképpen érdemes utánanézni a jó megoldásnak.

katah # e-mail 2016.08.31. 23:54

Sziasztok!

Közös email (gmail, drive)

Nekem az a tapasztalatom, hogy azt a tárgyat érdemes választani írásbelin, amiből a legtöbb gyakorlata van az embernek - bárki bármit mond a "nehézségéről".

Evi85 # e-mail 2015.12.30. 15:41

Sziasztok!Én most szeretnék menni büntetőjogból írásbelire. Anyagi jogra gondoltam, de még bizonytalan vagyok benne. Mire számítsak? Hogy épül fel az írásbeli?Hány feladat...stb.?

szakvizsga2015 #   2015.11.26. 21:21

Sziasztok!

B rész, azonbelül is büntetőjog írásbelire milyen törvényeket érdemes vinni a Btk-n kívül?

Régen olvastam, hogy a KRESZ-t, vagy pl. a régi Btk-t...

A Novissimás kisalapú törvénykönyvek jók amúgy? Vagy Kell nyomtatni olyat, aminek nincs a hátuljában az a pár BJE?

szakvizsga2015 #   2015.09.10. 01:24

Gittussal foghatok kezet tanácstalanságban. Nem tudom eldönteni, hogy btk vagy be legyen az írásbeli.

Egyáltalán, milyen támpontot lehet alapul venni?
Milyen feladat tud lenni egy btk és milyen egy be írásbeli vizsgán?

Én, mint laikus azt tudom elképzelni, hogy:
btk: egy jogeset, amit minősíteni kell
be: ítéletet, vádiratot ilyesmit írni...

Lehet az írásbeli tárgyon változtatni a regisztráció után?

gittus22 #   2015.09.08. 21:20

Dr. Attika!
Tény, hogy még nem kezdtem el tanulni -ergo hiányos a tudásom - , de a Be-ben a szóban kihirdetett ítélet ellen vagy azonnal vagy 3 nap gondolkodás, postai úton kézbesített elen pedig 8 nap a határidő, nem? 15 napos fellebezésről nem is hallotam a be-ben, csak Pp-ben... :( Ez hol van a törvényben? és mi a válasz a kérdésedre? :D
köszönöm!

Dr.Attika # e-mail 2015.09.07. 20:05

Azért javaslom, ahogy alább írtam. nem az eljárás a könnyebb.Az anyagi jog tradicionális az eljárásjog meg csak ki van találva.
Kérdésem: miért 15 nap az általános fellebbezési határidő?

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

gittus22 #   2015.09.07. 13:24

Szia Dr. Attika!
Miért az anyagi jogot javaslod? Ott van egy csomó Bh hogy mi hogyan minősül. Én úgy gondoltam eddig, hogy az eljárás a könnyebb. Abból is tervezem, hogy írok. :( Igaz még tudok módosítani. Ott mi lehet ami a nagyon nehéz kategória? Tudnál mondani egy példát? legalább iránymutatásként. :) Köszönöm szépen.

Dr.Attika # e-mail 2015.07.15. 07:39

Kedves Violavirág!
Írásbelire a büntető anyagi jogot javaslom, mert ott nem kell annyira tökéletesen ismerni a törvényi jogot, mint az eljárási részek esetében.

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

laila0616 # e-mail 2015.07.14. 22:39

Sziasztok!
Valszeg ez nagyon hülye kérdés, de felmerült bennem. A munkajog írásbelin mennyire kell részletesen megszövegezni egy ítéletet? Minden pontra ki kell térni?
Vagy egy álláspont kialakításánál?
Előre is köszi a segítséget!