SOS - Polgár jogi jogesetmegoldás

Fórum → joghallgatók
régebbi elöl     új hozzászólás

Monika000 # 2011.11.10. 16:29

A jogesetem megoldásához kérném a segítségüket,ami egy pénzügyi joghoz kapcsolódó eset , köszönöm:):

1. Az ajánlatkérő beszerzési igényét kívánja realizálni. Megadja Önnek a beszerzéssel kapcsolatosan rendelkezésére álló információkat, melyek a következők: becsült érték egybeszámítási szabályokat is figyelembe véve) a szerződés teljes időtartamára vetítve: nettó 23 millió forint. A szerződés időtartama: 1 év. A beszerzés vegyesen tartalmaz árubeszerzést és szolgáltatás-megrendelést.

Az ajánlatkérő Öntől kér tanácsot. Határozza meg, hogy az ajánlatkérőnek milyen további Információt kell szolgáltatnia ahhoz, hogy Ön az alkalmazandó eljárásrendet meg tudja választani! A szükséges információ hiányában vázolja a lehetséges alternatívákat az alkalmazandó eljárásrend tekintetében!
Információtartalom vázlata

 A közbeszerzés tárgyai
 Több beszerzési tárgyat tartalmazó szerződés minősítése
 A közösségi és a nemzeti általános és különös közbeszerzési értékhatárok ismerete, egyszerű eljárás specifikus szabályai
 A közösségi és a nemzeti általános és különös eljárási rend elhatárolása, a Kbt. szerkezeti felépítése

Mary68 # 2005.06.15. 11:22

I. jogeset:

Lényeges tényező a felmondási ok. A bérlő a felmondási indokot vitatta, szerinte nem az ő károkozó magatartása miatt vizes a helyiség. Fontos tisztázni, hogy felróható károkozás történt-e egyáltalán.
A bérbeadó a 8 napos felmondási időt követően önhatalommal kitetette a bérlőt a helyiségből, arra való hivatkozással, hogy a köztük köttetett bérleti szerződés ezt megengedi, s bérlő azt jóváhagyólag aláírta.

A Ptk 200. § (1). bekezdése a szerződéses szabadság polgári jogi alapelvének megfelelően kimondja, hogy „A szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja.”

A köztük lévő szerződés szerint felmondási ok a bérleti díj nem fizetése, vagy a helyiség nem rendeltetésszerűen való használata. Alperes a bérlet felmondásakor vitatta annak jogosságát, nem szerződés szerűségét, mert megítélése szerint a felperes az üzletet étteremként akarja üzemeltetni.
E feltevés végül is beigazolódott azzal, hogy felperes kártérítési igényt terjesztett elő elmaradt haszna megtérítéseként az általa nyitni szándékolt étterem késedelmes nyitása miatt.
Ez bizonyítja, hogy a felmondási ok nem valós, az általa gyakorolt cselekmény nem a Ptk. 115. §-a által biztosított tulajdon védelmi eszköz, hanem inkább az 1978. évi IV. törvény 273. §-ába ütköző önbíráskodásnak minősül.

Ptk. 115. § (1) A tulajdonjogi igények nem évülnek el.
(2) A tulajdonos a birtokvédelem szabályai szerint önhatalommal is kizárhat vagy elháríthat minden olyan jogellenes beavatkozást vagy behatást, amely tulajdonjogának gyakorlását akadályozza, korlátozza vagy lehetetlenné teszi.
(3) A tulajdonos követelheti a jogellenes beavatkozás vagy behatás megszüntetését, ha pedig a dolog a birtokából kikerült, követelheti a visszaadását.

1978. évi IV. törvény: Önbíráskodás: 273. § (1) Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Nem valósul meg önbíráskodás, ha az erőszak vagy a fenyegetés alkalmazása az igény érvényesítésének megengedett eszköze.
Ptk 4. § -a „A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése”
4. § (1) A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.
(4) Ha ez a törvény szigorúbb követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat. Aki maga sem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a másik fél felróható magatartására hivatkozhat.

Felperes által gyakorolt „önhatalom” nem volt jogszerű, a bíróság a felperes kártérítési igényét el fogja utasítani, s az eredeti állapotot helyre fogja állítani.

Mary68 # 2005.06.15. 11:19

A gondozási szerződés érvényességét vizsgálva:
A gondozási szerződést ügyvéd által ellenjegyzetten kötötték, s a tulajdonjog átíratása is megtörtént.
A Ptk. 14. § (1). bekezdése szerint Korlátozottan cselekvőképes az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett.
15. § (1) Cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett.
Esetünkben nem volt szó bíróság általi cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezésről.

De a Ptk. 17. § (1) bekezdése szerint Gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen az, aki olyan állapotban van, hogy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - tartósan vagy a jognyilatkozata megtételekor átmenetileg - teljesen hiányzik.
Az orvosszakértői vélemény nem mondja ki teljes biztonsággal, hogy Havas Ottó a szerződés megkötésekor cselekvőképtelen volt, sőt annak korlátozott voltára is csak úgy nyilatkozott, hogy az “korlátozott lehetett”.

Tehát úgy kell tekinteni, hogy a szerződés megkötésekor Havas Ottó cselekvőképes volt.

( Ha nem lett volna cselekvőképessége teljes birtokában, akkor sem lehetne a szerződést érvénytelennek minősíteni, figyelemmel a Ptk. 17. § (3). bekezdésére: “A gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen nagykorú személy jognyilatkozatát - a végintézkedése kivételével - cselekvőképtelenség miatt nem lehet semmisnek tekinteni, ha tartalmából és körülményeiből arra lehet következtetni, hogy a jognyilatkozat a fél cselekvőképessége esetében is indokolt lett volna.”
Tekintettel arra, hogy fiával nem tartotta a kapcsolatot, s kórházi tartózkodása alatt is csak egyszer látogatta meg, így a gondozási szerződés Havas Ottó érdekét szolgálta élettársa által. “A korlátozott cselekvőképességen és a cselekvőképtelenségen alapuló semmisségre csak annak érdekében lehet hivatkozni, akinek a cselekvőképessége korlátozott vagy hiányzik. “ Ptk. 16/A § (1) )

A jóerkölcsbe ütközik az ítélkezési gyakorlat szerint az eltartási vagy gondozási szerződés akkor, ha az eltartást vagy gondozást vállaló személy a gondozási szerződés megkötésekor orvosi vélemény alapján vagy egyéb módon tisztában van az eltartásra szoruló egészségi állapotával, és tudja azt, hogy olyan gyógyíthatatlan betegségben szenved, mely viszonylag rövid idõ alatt biztosan a halálához vezet.

A 2004. évi 59. sz. Bírói Határozat szerint “Nem minősül a „jóerkölcsbe” ütközőnek az a gondozási szerződés, melynek megkötése előtt a gondozó már huzamos ideje ellátta a gondozásra szoruló személy körüli, szerződésben utóbb rögzített feladatokat és a gondozott súlyos betegsége ellenére közeli halálára sem kellett számítani.”

Ptk. 200 §(2). Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.”

Esetünkben Tavasz Mária a szerződés megkötését megelőzően már tartási és gondozási szolgáltatást nyújtott azzal, hogy Havas Ottót a kórházban minden nap látogatta, ápolta. Tekintettel arra, hogy elhunyt fia apját évekig nem látogatta, a kórházban is csak egyszer látogatta meg, Havas Ottó gondozása és ellátása más módon nem lett volna megoldható.

Fentiek alapján Havas Ottó és Tavasz Mária között megkötött gondozási szerződés érvényes, az Tavasz Mária nem vét a jó erkölcs ellen, a bíróság azt hatályában tartja, felperes keresetét elutasítja.

szevasz # 2005.06.10. 12:59

Szia Corman!

a 3. kérdésedre a válasz - ha még aktuális: a címer első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Benne van az Alkotmányban (79. évi XX. tv.)

Cola (törölt felhasználó) # 2005.04.03. 16:51

gondnokság nélkül is lehet cselekvőképtelen valaki, és ezen a címen még kérheti is a szerződés semmissé nyilvánítását...abban igaza van Rexornak, hogy ez így elég gáz, de ettől ez még így van. a bíróság ebben az esetben rendkívüli részletességgel köteles vizsgálni azt, hogy az adott ügylet megkötésekor a fél cselekvőképtelen volt-e vagy sem...

Corrman # 2005.04.03. 11:23

Sziasztok! Elsős éves joghallgató vagyok, s szeretnék segítséget kérni az alábbi 5 feladattal, kérdéssel kapcsolatban!
Előre is köszönöm:

  1. Az autójára tilosban parkolás miatt kerékbilincset raknak fel. Mennyi idő alatt kell ezt leszedni, ha a büntetést befizette?
  2. Mekkora a legkisebb lehetséges egyéni zárkaméret egy börtönben?
  3. Hivatalosan milyen színű sávok találhatóak a magyar címerben?
  4. Legalább hány óra gyakorlati képzésben kell részt vennie ahhoz, hogy drámapedagógus végzettséget szerezhessen?
  5. Egy 17 éves gyermek jegyet váltott egy 18 éven felülieknek szóló filmre. Vissza kell-e váltania a mozinak a jegyét?
Legislator # 2005.04.02. 11:22

OFF
Hello, Rexor! Ezer éve nem láttalak, mi a pálya veled?
ON

Sunshine after the rain.

Rexor # 2005.03.31. 13:16

Ja még figylemedbe ajánlom a Pp. 311. § (1) bekezdését. A gondnokság alá helyezeés az azt kimondó ítélet jogerőre emelkedésének napjától kezdődik, visszemenőleges hatálya nincs...

Rexor # 2005.03.31. 13:07

Kedves alorinc légysyzives nézd meg a Ptk. 14. §-t, elég egyértelmű, hogy a cselekvőképtelenséget a bíróság mondja ki.. Vegyük az "iskolapéldádat". Kötök egy szerződést majd 1 hét múlva arra hivatkozva hogy aznap beszámithatatlan voltam semmisnek nyilvánitom. Elég gáz lenne, mert mindenki ezzel élne. a második eseteben az eredeti állapot helyreállítása alatt azt értem, hogy a bérlőt visszahelyezi a bérelménybe. De ha itt tartunk, oldd meg a jogesetet a saját belátásod szerint :), mintha kicsit tanárbácsisan osztanád az észt.

alorinc # 2005.03.31. 12:10

Az első esetre sem jó a javaslatod, mivel ez irreverzibilis szolgáltatás, hogy gondolod a restituciót?

Ajánlatom, hogy ne teljesen oldajm meg: nézz utána, hogy a bérleti szerződésnél a törvény mit ír elő a bérlő és mit a bérbeadó kötelezettségeként. Az önhatalommal kapcsolatban pedig a PTK elejét, illetve a Kötelmi rész elejét nézd meg.

A második esetnél nézd meg a korlátozottan cselekvőképes nagykorú ügycsoportjait.

alorinc # 2005.03.31. 12:03

Azért ez annyira nincs így, hiszen tudjuk, h. létezik cselekvőképtelen / korlátozottan cselekvőképes személy bírósági gondnokrendelés nélkül is.

iskolapéldája a nyáron bundát vásárló egyén, aki aztán átmeneti cselekvőképességének hiányára hivatkozva visszakapta a bunda árát.

Rexor # 2005.03.30. 10:18

Az első esetben véleményem szerint a bíróság visszaállítja az eredeti állapotot. Azonnali felmondásnak akkor van helye, ha nem rendeltetésszerűen használta a bérlő, de ez ebben az esetben nem bizobyitott. Ugyanakkor rendes felmondással fel lehet mondani a béreletet, ennek a határideje nem szerepl a jogestben. Az önhatalom alkalamazása jogtalan volt.

Második jogesetben a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezést bíróság állapitja meg, igy cselekvőképesnek tekinthető. Tehát a szerződés érvényes (valszeg eltartási szerződésnek minősíti a bíróság).

Mary68 # 2005.03.30. 09:33

A segítségeteket kérem az alábbi két jogeset megoldásához !!
Első éves joghallgató vagyok, az alapelvek témaköréből kell a "megoldás" alapját meríteni.

I. jogeset

Vincze úr egyéni vállalkozó, divatáru kereskedelemmel foglalkozik. Bérleti szerződést köt a Király u. 22. sz. alatt található üzlethelyiségre Varga Pállal. A szerződés alapján határozatlan időre bérbe veszi az üzletet havi 80.000 Ft-os bérleti díj fejében. Azonnali felmondási okként jelölik meg a felek, ha a bérlő nem fizeti a bérleti díjat, vagy nem rendeltetésszerűen használja az üzletet. A szerződés alapján azonnali felmondás esetén a bérlő kötelezettsége, hogy 8 napon belül kiürítve átadja az üzlethelyiséget a bérbeadónak. Ennek elmaradása esetén a bérbeadó jogosult onnan a bérlőt önhatalommal kitenni.

A szerződést a felek jóváhagyólag aláírták, majd két évig zavartalan volt a viszonyuk. 2003. augusztusában Varga Pál (bérbeadó) azonnali hatállyal felmondta a szerződést arra hivatkozással, hogy az üzlet leromlott állapotban van, azt a bérlő rongálja. Felszólította a bérlőt a kiköltözésre, aki vitatta a felmondás jogosságát és arra hivatkozott, hogy az üzlet állapotát a fal vizesedése okozza, ami a nem megfelelő szigetelés eredménye. A bérlő hivatkozott arra is, hogy szerinte a közelben nyíló új főiskola miatt a bérbeadó meg akar szabadulni tőle, mert az üzletet étteremként akarja üzemeltetni.

A bérbeadó tíz nap múlva két nagydarab fiatalember társaságában jelent meg az üzletben, akik elkezdték kipakolni a berendezést. Varga Pál hivatkozott a bérleti szerződésre, mely szerint önhatalommal is kiteheti a bérlőt. Vincze úr ennek jogosságát vitatta és kihívta a rendőrséget. A rendőrség az üzlet kipakolását megakadályozta és felhívta a feleket, hogy vitájukat a bíróságon rendezzék.

A per felperese Varga Pál, aki hivatkozik a felek által jóváhagyólag aláírt bérleti szerződésre, amelyben az önhatalom megengedhetőségéről állapodtak meg a felek. Előadja továbbá, hogy nem tudott a kérdéses üzletben éttermet nyitni, mivel azt a bérlő a felmondás ellenére használja, ezért 560.000 Ft. elmaradt hasznának megtérítését követeli.
Vincze úr azzal védekezik, hogy szerződésben jogvita rendezésének esetére önhatalmat kikötni nem lehet. Kéri továbbá, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a felmondás jogszerűtlen volt. A kártérítési igény elutasítását is kéri.
Varga Pál szerint, ha Vincze úr tudta, hogy nem lehet önhatalmat kikötni, mégis belement, és aláírta a szerződést, nyilvánvalóan rosszhiszeműen járt el. Saját rosszhiszemű eljárására (felróható magatartására) nem hivatkozhat ebben a perben, ezáltal előnyöket nem szerezhet.

Hogyan dönt a bíróság?

II. Jogeset

Havas Ottó élettársi kapcsolatban élt 1990 óta Tavasz Máriával. Az asszony odaköltözött hozzá a tanyájára, főzött, mosott rá, egyébként Tavasz Máriának nem volt munkahelye, jövedelme. 1994-ben a tanyáról beköltöztek a városba, ahol Havas Ottó vásárolt egy családi házat. Nem sokkal később Havas Ottó szívinfarktuson esett át, folyamatos orvosi kezelés alatt állt, majd 1995-ben mozgásközpontot érintő agyvérzés miatt hónapokig mozgáskorlátozott volt, kórházi kezelésre, majd sokáig orvosi felügyeletre szorult. Tavasz Mária folyamatosan ápolta, minden nap látogatta a kórházban. Havas Ottónak volt egy 35 éves fia, Havas Lajos, aki évekig nem tartotta a kapcsolatot apjával, az infarktus után egyszer meglátogatta a kórházban.
Havas Ottó 1996. február 23-án ügyvéd által ellenjegyzett gondozási szerződést kötött Tavasz Máriával, melynek értelmében Tavasz Mária vállalta Havas Ottó gondozását, ápolását, gyógykezeltetését, főzést és mosást, valamint a gondozott illő eltemettetését. Cserébe Havas Ottó ráíratta a ház tulajdonjogát.
1996. novemberében – közvetlen előzményként pszichiátriai tüneteket produkálva - Havas Ottó szív- és légzési elégtelenségben meghalt. Örököse, Havas Lajos (felperes) pert indított Tavasz Mária (alperes) ellen, kérte annak megállapítását, hogy a gondozási szerződés érvénytelen, mert édesapja – betegségéből eredően – cselekvőképtelen állapotban volt annak megkötésekor. Hivatkozott arra is, hogy Havas Ottó és Tavasz Mária nem voltak élettársak, legfeljebb jó ismerősök, és az alperes az általa végzett házimunkáért megfelelő ellenszolgáltatást kapott, amikor édesapja lakásában lakhatott, élelmezéséről gondoskodtak.
Tavasz Mária a kereset elutasítását kérte, hivatkozott arra, hogy Havas Ottó nem állt gondnokság alatt, így nyilvánvalóan cselekvőképes volt, amikor a szerződést megkötötték. Az eljáró ügyvédnek feltűnt volna, ha az egyik fél nem cselekvőképes, ekkor ugyanis érvényes szerződés nem köthető, illetve az ügyvéd nem ellenjegyezheti.
A bíróság által kirendelt orvosszakértő megállapította a néhai orvosi leletei alapján, hogy Havas Ottó cselekvőképessége „korlátozott lehetett” a gondozási szerződés megkötésekor.

Hogyan dönt a bíróság?