summa cum laude


HE0222 # 2005.09.23. 13:50

Szia drpici,

kutyafuttában csak annyit írok, hogy érdeklődj, de óvatosan, mert amire készülsz, enyhén szólva illegális.

drpici # 2005.09.23. 08:38

Sziasztok!

Bocsánat hogy közbeszólok, nem egészen idevágó a téma, csak azzal a "kamuból jogászként felvett" dologgal lenne kapcsolatos amit Asus és HEO222 említett.
Nekem ugyanis pont ilyesmire lenne szükségem, de nem tudom hogy csinálják a gyakorlatban az általatok szidalmazott egyének. Mielőtt közéjük sorolnátok, elmondom, h miről van szó: Van egy álláslehetőség, amit szeretnék elfogadni, de ez ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony és a szakvizsga bizottságnál úgy tájékoztattak, hogy kb fogalmuk sincs :) , de szerintük nem fog beszámítani a szakvizsgához. Ezért szeretnék egy fiktív jogviszonyt ami viszont beszámít, miközben jogi munkát végeznék máshol.
A problémám, hogy a nem túl magas ösztöndíjból elég nehéz lenne a minimálbér után fizetendő járulékokat kigazdálkodni. Ezért szeretnék megbízásban csinálni vmit, de nem tudom milyen munkakört lehet így, amit a szakvizsga biz. is elfogad...
Ebben kérném segítségeteket, előre is köszi minden ötletet!

(ha nem akarjátok itt ezzel foglalni a helyet, a munkajog/megbízás+minimálbér topicban is ez iránt érdeklődöm.)

andzsinszan # 2005.09.22. 17:34

Ami a felvetett kérdés érdemi részét képezi: nagyon haladunk afelé, hogy szétbontják a szakvizsgát és lesz ügyvédi/egyéb, arról még vita van, hogy a köziget és bírói, ügyészit szétbontsák e. Szóval lóg a levegőben.

Arról meg megkérdezem T. kollegák véleményét, hogy a felsőoktatási tv. szerint idézet "A Kormány – az esedékesség évét megelőzően – évenként állapítja meg az új
belépők létszámkeretét az egyes képzési területek és a képzés munkarendje szerint. A
Kormány döntését a munkaerő-piaci szereplők e törvényben meghatározottak szerinti
bevonásával, a munkaerő-piaci előrejelzések, a pályakövetési rendszer tapasztalatainak, a
diplomás munkanélküliség helyzetének értékelésével hozza meg, azzal a megkötéssel, hogy
figyelembe kell venni a döntéshozatal évében benyújtott jelentkezések számát."

Namost ezzel az a baj, legalábbis akikkel beszéltem azt mondták, hogy megérne egy alkotmánybírósági beadványt, hogy azok szólnak bele a felvehetők létszámába, akiknek érdekük, hogy kevesebben legyenek, ergo kisebb legyen a konkurrencia. Szerintetek???

HE0222 # 2005.09.22. 07:38

Bubó, szerintem elbeszélünk egymás mellett. Amit írtál, azzal teljesen egyetértek. Azokban a családi Kft-kben, ahol tényleges jogi munkát végez valaki, valóban lehet tanulni. nem erre gondoltunk Asussal, amikor erről írtunk, hanem a kamuból jogászként felvettekre, akik nem végeznek semmilyen jogi munkát, de ketyeg a gyakorlati idejük. Mint írtam, részemről nincs negatív hozzáállás a jogi előadókhoz, az ügyvédjelöltekhez annál inkább( noha én is ez utóbbi csoporthoz tartozom).

Rexor # 2005.09.22. 07:25

A munkaköri leírás, és eleve hogy hogy hívnak szerintem nem oszt nem szoroz, ezt úgyis munkahely válogatja. Az én munkahelyemen például egész mások az elnevezések, de ez az ami abszolút nem érdekel. AZ ügyvéd szó jobban -vagy inkább ismertebben- cseng valakinek a fülében, mint az hogy jogi előadó, de ez már csak azért van, mert alapvetően az ügyvédekről lehet a legtöbbet hallani a médiában. Lobbizni pedig lobbizzanak, ha megtehetik.

Vannak nem jogvégzett ismerőseim, akik például gyakran megkérdezik mi a különbség az ügyvéd és a jogász között. Sokszor elmondtam már, hogy minden ügyvéd jogász, de nem minden jogász ügyvéd :)

dr. Bubo # 2005.09.22. 07:16

Olvasok én eleget. Kérdésem: hogyan tudod megítélni, hogy az az esetleg családi Kft.-nél lévő kolléga nem tanul-e többet, mint egy éppen csak létminimum környékén lézendő ugyvédi irodában dolgozó társa? Mert előfordulhat, hogy a családi cég jobb iskola cégjogban, mint egy ahhoz nem túl sokat konyító ügyvéd... Persze, lehet olyan eset is, hogy tényleg semmit nem tanul, de ez már azt hiszem, teljesen az ő gondja, tanulásra rákényszeríteni senkit sem lehet.

A köziges joi előadók homogenitása tekintetében nem vitatkozom, de ha belegondolsz, hogy a közig szerveknél is dolgoznak perekre, szerződésekre specializálódott, esetleg cégjogban, munkajogban is jártas jogászok, akkor igazán nem értem, hogy miért ez a negatív hozzáállás? Megint csak a központi szervek arroganciája szól belőlem, de ne csak a hatósági ügyekre tessék gondolni, amikor közig. szervek jogászainak munkájáról beszélünk...

A másik dolog: a munkaköri leírásom akkor is jogi előadóként fog megnevezni, ha már jogtanácsosként vagyok nyilvántartva, mert más munkaköri megnevezést a közigazgatásban nem tudnak kitalálni..

Rexor: még nyugodt vagyok, csak az piszkálja, ámde nagyon a csőrömet, hogy már megint a T. ügyvéd kollégák akarnak mindent meghatározni. Túl erős lobbi, és a közigazgatás jó részét is bevették már, nagy pénzekért semmit nyújtva.

HE0222 # 2005.09.21. 19:13

Bubó, Bubó, Bubó!!! Olvasd el légyszi figyelmesen, mit írtam, szó nem volt a közigazgatásban dolgozó jogi előadókról, henem a családi Kft-kbe KAMUBÓL felvett jogi előadókról írtunk!!! Azokról, akiknek csak papíron ketyeg a gyakorlati idejük, semmit nem tanulnak, mert nincs is kitől, nem jogász mellett dolgoznak, stb. Egyébként nem vagyok valami nagy véleménnyel az ügyvédjelöltekről, nem hiszem, hogy bármiben is különlegesebbek lennének más jogászoknál, legfeljebb az arcuk kétszer akkora. Megjegyzem, magam is ügyvédjelölt volnék. A köziges jogi előadók pedig szerintem nem annyira homogén csoport, mint a jelölteké, szerintem közig szerve válogatja, és persze a szakterület, hogy ki, mit, hogyan csinál, mit tanul, mennyit fejlődik, etc. Ebben aztán én tényleg nem szeretnék általánosítani, szerintem nem is lehet.

Rexor # 2005.09.21. 13:34

Nyugalom urak :) Nyilvánvaló, hogy itt mindenki a mundér becsületét védi, az ügyvédjelölt az ügyvédét, a közigazgatásban dolgozó pdig a sajátját. Teljesen mindegy, hogy hol tanulja meg valaki a szakmát a lényeg hogy megtanulja. És ezt nem a szakvizsga fogja eldönteni, hanem hogy hogy ismerik el az ember munkáját. Szóval senkinek nem kell sétve érzenie magát, Asusu és He0222 is a saját tapasztalatát mondja el, senki nem szidta a közigazgatásban dolgozókat. Úgyhogy Bubo rileksz :)

Kála # 2005.09.21. 13:18

Nem kellene elfelejteni azt sem, hogy vannak még olyan cégek, vállalkozások, akik nem ügyvéddel dolgoztatnak, hanem saját jogtanácsossal, jogi előadókkal. Mitől lenne az ő jogi rálátásuk, megszerezhető jogi gyakorlatuk kisebb, mint egy ügyvédé?!

mekkmester # 2005.09.21. 12:45

Egyetértek veled, Bubo! Be kellene látni, hogy a szakvizsga nem mindenkinek az ügyvédi praxis megkezdéséhez kell. Nem minden jogász akar ügyvéd lenni (még szerencse). Egy középszintű ügyvéd mellett letöltött jelölti idő egyáltalán nem biztos, hogy hasznosabb mondjuk a közigazgatásban eltöltöttnél. Főleg, ha utána továbbra is a közigazgatásban fog dolgozni. Lehet, hogy egy ügyvéd mellett nagyobb rálátás van a jog világára, de a nagy szakosodás miatt még ez sem biztos. Tény, hogy aki ügyvédnek készül, jobban jár, ha ügyvéd mellett helyezkedik el, de ettől még nem kell lenézni egy jogi előadót. Ha megfelelő lenne a szakvizsga rendszer, akkor teljesen mindegy lenne, hogy ki hol tölti el a 3 évet, csak az tudna szakvizsgázni, aki megszerezte a szükséges gyakorlati tudást. A szakvizsga azonban nem más, mint egy 2. államvizsga.

dr. Bubo # 2005.09.21. 08:53

Bocsánat, nagyon sértve érzem magamat. Jogi előadóként kezdtem a közigazgatásban, nem ügyvédjelöltként, már ezért is a t. kamarai tag kollégák megvetésével szembesülök. Még a felvetés is botrányos, hogy az ügyvédi kamara ilyen jogosultságot akar magának.

Nem elég, hogy - tisztelet a ritka kivételnek - az ügyvédek rendszerlátó és szakmai ismeretei a nulla felé tendálnak, még ők akarnak diktálni.

Zokon esik az is, hogy szakvizsga után a jogtanácsosi papírjaimmal és nemzetbiztonsági C átvilágítással csak a kapukon keresztül mehetek be az engem (is) nyilvántartó bíróságra, míg az ügyvédjelöltként jegyzett egyedek igazolványukat csukottan mutatják be. A jogtanácsosi tvr. elavult, az ügyvéd lobbi meg fúrja az újabbat, mert addig tudnak zavarosban halászni, közben, kihasználva a joghézagot, a kamarából kizárt, vagy felfüggesztett egyedek jt.-ként dolgoznak.
Ehhez jön még néhány jó névként eladott egyed, akinek a tevékenységét, ha kissé jobban megvizsgálod, látszik a felfújt lufi.

Legislator # 2005.09.20. 15:03

Lehet, hogy sosem lesz nagy...név a szakmában:))). Persze, mindenhez szerencse kell.


Sunshine after the rain.

HE0222 # 2005.09.20. 14:58

Persze. Az x családi Kft. előadója pedig, ha 3 évig semmit nem lát, nem tanul, mihez kezd, ha nagy lesz?

Asus # 2005.09.20. 13:55

Bizonyára megvan a maga előnye,hiszek azonban abban,ha valaki ügyvéd akar lenni,az csak ügyvéd mellett lesheti el a folyamatokat.

Természetesen,önmagában ott ülni és megismerni a folyamatokat nem elég,mellette ugyanúgy tanulni kell....

HE0222 # 2005.09.20. 13:51

De azért mégsem lennék jogi előadó x családi Kft-nél, nulla fejlődési és tanulási lehetőséggel, hogy még azt is elfelejtsem, ami az 5 év alatt rámragadt az egyetemen:)

HE0222 # 2005.09.20. 13:49

Egyetértek, Asus! És ráadásul szerencsétlen ágrólszakadt jelöltről idéntől 40 ezer regisztrációs díjat is legombol a kamara!

Asus # 2005.09.20. 13:46

Az ügyvédi kamara jobban tenné,ha nem az ügyvéddé vállás feltételeinek a megnehezítésén fáradozna,hanem követelné az egyéb jogi előadók nyílvántartásba vételét!

Mégiscsak gusztustalan,hogy egy nyomorult ügyvédjelöltet azzal fenyegetnek,hogy leellenőrzik éppen dolgozik-e,

ezzel szemben jogi előadók x családi Kft-nél,valódi,érdemmi munka nélkül "vannak a levegőben.Egy ügyvéd kiad egy igazolást és ez a jogi előadó mehet szakvizsgázni......

Hol itt a jogállam?

Legislator # 2005.09.20. 13:26

Praeclare: ilyet az ELTÉ-n utoljára 1973-ban adtak. (Már ha ez ekvivalens a promotio sub auspiciis praesidentis rei publicae doctor-ral, de oda még kitűnő érettségi vizsga is kell, ha jól tudom).


Sunshine after the rain.

HE0222 # 2005.09.13. 19:25

A Budapesti Ügyvédi Kamara, illetve egyes tagjai fontolgatják, hogyan kéne létszámstopot csinálni, véget vetni annak, hogy az ügyvédjelöltek ennyire elszaporodjanak, mert úgy vélik, tarthatatlan a helyzet. Olvastam egy cikket, melyben az egyik ügyvéd kifejti, hogy az Alkotmányban írt vállalkozási szabadságot nem kéne vonatkoztatni az ügyvédi hivatásra, igenis kéne hatóságilag szabályozni a létszámukat, nehezíteni az ügyvéddé válás feltételeit. Szóval komoly szervezkedés folyik. Ilyen körülmények között félő, hogy évről évre tarthatatlanabb lesz a helyzete a jelölt-jelölteknek.

Vadmacs # 2005.09.13. 17:11

Sziasztok! Az alapvető probléma az, hogy van x álláshely és van rá x+n végzett jogász. A képleten kétféleképpen lehet változtatni, vagy kevesebb jogászt képzel vagy több munkahelyet teremtel. Ettől függetlenül nem hiszem azt, hogy a summa cum laude diplomás cicababák a gyakorlatban is megállják a helyüket. A gyakorlat ugyanis nem magolásból áll.
.... Na most jól kimorogtam magam.


Üdv néktek

HE0222 # 2005.09.09. 21:06

Tenni kéne ez ellen a terror ellen. Szervezkedni kéne. Fel kéne nyitni a szemét a leendő ügyvédjelölteknek. Fogalmam sincs, hogy, de bicskanyitogató ez, ami van. Ugyanis irreális, abnormális, legközelebb már űrhajós-vizsgát fognak előírni.

Csaba-X # 2005.09.09. 21:02

Megint csak azt tudom mondani,hogy egyetértek!Azoban ,amit írsz azt kiegészíti az én mondanivalóm és nincs azzal ellentétben.

Ismételni tudom magam,hogy a nyelvtudás SZÛRÕ,a sok jelentkező közül elsőként azok szóródnak,akiknek nincs nyelvtudása és ez azzal jár,hogy egy nagyon tehetséges,fiatal jogász nem kap lehetőséget,hogy bizonyítson.Sajnos én nagyon sok példát tudok erre.

Amit a bíróságró írtál igaz,a hátszél kell,de úgy gondolom,ha nincs nyelvtudásod,akkor el is esel azonnal,hogy bekerülj ....

HE0222 # 2005.09.09. 20:55

A bíróságra nemcsak rite mellett kell a hátszél. Oda csak hátszéllel lehet menni ma már. Ennek a következményei is meglesznek/megvannak. Természetesen tisztelet a kivételnek.

HE0222 # 2005.09.09. 20:53

Szerintem sok esetben kamu ez a nyelvtudás-duma, amit feltételnek szabnak. Bevett gyakorlat, hogy így nehezítik el a jelentkezők helyzetét. vannak állások, amiket kötelező meghirdetni, de az ügyvéd már tudja, kit vesz fel, így ez csak egy plusz szűrő. De tegyük fel, hogy tényleg kell neki pl az angol tudás, de akkor is, hogyan bízhat meg egy ügyvédjelöltet egy komoly idegen nyelvű munkával? Erre szakfordítókat szoktak alkalmazni, akik felelősséget vállalnak a fordításért, uram bocsá közjegyzőt. Tényleg nem értem, miért van ez így.

Csaba-X # 2005.09.09. 20:50

Egyszerűen muszály nyelvet tanulni,nem mintha angolul folynának a bírósági tárgyalások...............

Bíróságokra Rite diplomával csak protekciósan lehet bekerülni,hiszen sorba állnak a summa cum laude diplomás,felsőfokú nyelvtudással rendelkező fiatalok.

Valami alapján szűrni kell.............csakúgy mint a fevételi-érettséginél...........