summa cum laude


szajbertattila # 2004.07.19. 09:00

hello:-)

miért baj az, ha ráér valaki? nem rossz dolog ez a dolog, szeressük is!!!:-))

K.V.B. # 2004.07.19. 06:14

Hat kazetta = hat lecke a Villám tananyagban. Igazából úgy kell tanulni, hogy az első leckét csak végighallgatod az első nap, nem nézel sem könyvet, sem mást. Második nap végighallgatod a második leckét könyv nélkül, aztán az első leckét úgy, hogy megpróbálod utána mondani a könyvből. Harmadik nap végighallgatod a harmadik leckét könyv nélkül, a másodikat a kazetta után mondod könyvből, az elsőt pedig leírod. És így tovább. Ha sürgős az ügy, vagy ha rá tudsz szánni három napot, bőven végig érsz hat kazettával, még egy-két órás pihenőket is beiktathatsz.
Az eredmény: fél év alatt heti kétszeri gyakorlással 0-ról középfokú. Működik!!!
A Villám tananyag boltban (Szerb utca, az ELTE-től nincs messze Bp-n) részletes leírást kapsz. Plusz ha már nagyon elrongyolódtak a kazettáid, díjmentesen kicserélik.
Én kapásból csak az ismétlő kazettákat hallgatom, és mellé mondom a tananyagot, nem hallgatom végig az első hat lassú tempós kazettát. A könyv nélküli ismétlés pedig prímán megy mosogatás közben este...
Kovács Jozsi-nak: igen, nagyon ráérek - reggeli- és ebédidőben. A joghurtom és kiflim mellé jól jön egy kis internetes csevej...

derill # 2004.07.16. 19:37

Ennyire látszik?
Ha hiszed ha nem, alig van pár szabad percem. Mindig csinálok valamit. Most épp fő a tészta:)) Remélem nem szét.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

derill # 2004.07.16. 19:36

Szupi:) Ezt kipróbálom! Van villámom angolból és németből. 6? ugy érted a 6 kazetta, vagy egy 6 kazettás kurzus egynek számit? Egymás után végighallgatom és közben olvasom, vagy csak hallgatom? Az angoloknál a leirt szó köszönőviszonyban sincs a kimondottal:( Meg van ELO-m is németből, angolból és olaszból.
Azzal is lehet? És utána? Ettől még nem fogom beszélni és nagyon szeretném. Legszivesebben minden nyelven megtanulnék, de boldog lennék akkor is, ha csak németül tudnék.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

Kovács Jozsi # 2004.07.16. 19:32

Úgy látom eléggé ráértek...


bausan

K.V.B. # 2004.07.16. 08:19

Minden elismerésem, hogy elvégezted a jogot, amikor a gimit is levelezőn végezted. Ez nem piskóta, és tapasztalatból tudom ezt: a férjem a jogi egyetemi tanulmányaim első három éve alatt csinálta meg a gimit munka mellett, és szenvedtünk elég rendesen, mivel elég szemét módon betartottak neki a munkahelyen.
Én a középiskolai tanáraimnak köszönhetem, hogy tudok tanulni: közgáz szakközépbe jártam, és ott mindent szó szerint kellett tudni az órai jegyzetből. Bár igaz, először apám volt, aki elővett a tanulással kapcsolatban: általános iskola 6.osztályban az első biológia tananyagot a kezébe vette, és közölte: most fel kell mondanom a tananyagot. Én mondtam, hogy csak kérdezzen, de ő hallgatni akarta csak, nem kérdezett. Mondtam, hogy az iskolában nem így kérik, és nem tudom összefüggően felmondani. Erre egy hatalmas pofon kíséretében visszadobta a tankönyvet azzal, hogy fél óra múlva ad még egy esélyt.
Innentől kezdte kezdtem el hangosan tanulni, és ez az egyetlen, ami engem segít. Nem hülyeség, hogy látja-hallja-mondja az ember egyszerre. Igaz, a jog tananyagtól sokszor nem volt hangom, annyit kellett beszélni...
Úgy tanulok, hogy egyszer elovasok és egyúttal szövegkiemelővel aláhúzok kb. 8-10 oldalt (nagyjából egy fejezet ennyi szokott lenni), aztán felmondom hangosan. Utána a vizsga napján reggel korán kelek (értsd: 3 óra körül), és még egyszer elmondom. Én szoktam utolsónak bemenni vizsgázni, mivel az utolsó pillanatig tanulok. És mindig nagyon jól szokott sikerülni. Ez az egyetlen titok, hogy a vizsgára szó szerint tudd az összes felsorolást: amit tegnap mondtál fel, aznap már nem tudod szó szerint! Ebből is látszik, hogy a vizsgáRA szoktam tanulni, vizsga után 3 héttel senki sem tudja felmondani szó szerint a dolgokat, és sok ember a vizsgán sem. Nálam ez az "egyszer elolvasom és felmondom" nagyon működik.
Az 5 nap tanulás a matek szigorlatomra volt, az külön kategória. Jogra általában 2, max 4 nap (szigorlatra), de azt hajnaltól éjfélig (megtehetem, mivel nincs gyerekem) Mostanában segít, hogy előveszegetem a könyvet a buszon, és míg utazok, napi 20 oldalt el tudok olvasni. Ha már úgy állok neki a tanulásnak vizsgaidőszakban, hogy alá van húzva a könyvemben a lényeg, mínusz 1 nap, ez biztos!
Olyan tananyag, ami nem érdekel? Hát olyannal még nem találkoztam. Talán ez a másik ok, ami miatt könnyebben megtanulom az anyagot: mindenhez tudok kedvet csinálni magamnak. Mindennek megvan a maga szépsége, így állok neki.
Nyelvtanulás: Villám tananyagot hallgass, nagyon-nagyon jól meg lehet tanulni. Én voltam egy két hetes "intezív"-nek mondott nyelvtanfolyamon, ahol olyanokkal jártam egy csoportba, akik már végigültek egy 120 órás tanfolyamot. Én hat (!!!) Villám tananyag után beültem közéjük (ha nekiülsz, kb. 3 nap), és sokkal jobban, helyesebben és főleg összefüggőbben beszéltem, mint ők. Nagyon tudom ajánlani.

derill # 2004.07.16. 07:02

Egyetértek veled. Ha jól vettem ki, akkor Te jogász-közgazdász végzettségü vagy:) Az a nagy álmom, hogy még közgáz tudásom is legyen (pénzügyi ismereteim a béka feneke alatt. De majd... most más van. Nem régen végeztem, 3 éve. Előtte pedig az állig. főiskolát, tehát 7 évig egyfolytában tanultam. Most jogi szakvizsga jön, és uniós szakjogászképzés. Aztán meglátom. Minnél többet tanulok, annál többet szeretnék tanulni.

Azért mesélek még valamit, és segithetnél nekem, és talán sok olvasónak is.

Én általános iskolában nem voltam jó tanuló. Sőt... Nem tudtam, hogyan kell tanulni, senki nem tanitott. Emlitettem, hogy nálunk a tanulás nem volt divat. És tanulni is tudni kell. Aztán bekerültem egy iskolába egyedül a sok ismeretlen közé, illetve egyetlen ismerős volt, akivel régen egy osztályba jártam. Õ viszont jeles tanuló volt. Mi ismertük csak egymást, igy egymás mellé ültünk. De ő nem volt hajlandó órán beszélgetni velem. Fél évig próbálkoztam, aztán feladtam, és elkezdtem tanulni - unalomból. Ennek köszönhetően félévkor nem buktam meg, a 6 egyes mellé az utolsó jegyem jeles volt. Akkor izleltem meg a tanulás, illetve inkább a tudás örömét. Utána végig jól tanultam, gimiben - azt is levelezőn végeztem munka mellett - szinte alig volt négyesem. És azóta tanulmányozom a tanulási technikákat is - a jelesekét természetesen.

Tehát elmesélhetnéd, hogy Te hogyan tanulsz.

Az én módszerem az, hogy előszőr elolvasom az anyagot, és a lényegeseket aláhuzom ceruzával. Másodszorra már sárga sorkiemelővel - ezek már csak a fogalmak. Ha van még időm ujraolvasni, akkor még a cimszavakat zölddel, ez arra szolgál, hogy ha vissza kell keresnem valamit, akkor megkönnyiti. Háromnál többször csak a jogszociológiát olvastam el (14-szer, de máig fogalmam nincs mit olvastam, pedig csak 140 oldal volt A/5-ös méretben).

Mit csinálsz az olyan anyaggal, ami ennyire nem érdekel?

És mi a helyzet a nyelvtanulással? Azzal nagyon szenvedek, pedig kellene. Nagyon kellene.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

K.V.B. # 2004.07.15. 07:17

Nagyon sok igazság van abban, amit írtál. Úgy érzem, kezdünk közös nevezőre jutni. Való igaz, hogy feleslegesnek tűnik a jogszabályok felsorolásainak megtanulása, és én magam is úgy tanulok, hogy nem a vizsga előtt, nem a vizsga után, hanem a vizsgára tudjam. Már nem tudnám felsorolni azokat a dolgokat, amiket két héttel ezelőtt megtanultam, és nem is kell, hiszen akár jövő héten változhat is. Másrészt akkora anyagot, mint a jogi tananyag, lehetetlen szó szerint fejben tartani hosszú ideig. De a lényeget és az összefüggéseket tudom, ha kell, 10 év múlva is!
Én elsősorban azokról beszéltem, akiknek lenne lehetőségük tanulni, és mégis úgy jönnek el vizsgázni, hogy majdcsak sikerül. Mert nem hajlandók éjszaka fennmaradni, utána meg a vizsgán kioktatják a tanárt, hogy bizony ők tudják, mert micsoda logikájuk van, összevissza kombinálnak mindenféle hülyeségeket, felhúzzák a tanárt, a többi mögöttük lévő meg szív... És általában ezeknek az emberkéknek szokott nagy szájuk lenni, hogy ők a talpraesettek, ők jobban megélnek az életben, meg kijőve a vizsgáról elmondják a tanárt mindenféle bunkónak, szemétnek stb.
Ha egyszer valamit becsülettel megtanulsz, az sokkal jobban megmarad benned hosszú távon, mintha egyszer sem tanulod meg, max. nagy vonalakban (függetlenül attól, hogy időhiány vagy lustaság miatt nem tanul valaki). Ehhez azt hiszem, nem kell nagy logika, hogy valaki belássa. Egyébként összefüggések nélkül nem is lehet jogot tanulni, ott minden szónak jelentősége van (de ezt nem Neked akarom mondani, aki már rég végeztél) Ötöst-négyest pedig úgy kaphatsz, ha becsülettel megtanulod, plusz a tanár kérdéseire is tudsz válaszolni, ami leginkább az összefüggések megértésére vonatkozik. Persze úgy is kaphatsz, ahogyan leírtad, én is láttam olyan évfolyamtársat, aki úgy jött ki diplomakonzultációról a tanszékvezetőtől, hogy húzkodta lefelé a miniszoknyáját (ez nem a jogon volt). Õ is jeles diplomával végzett, csak egy a különbség: ő az életben nem tudna otthon egyetemi matekot tanítani, én pedig tudok, éspedig azért, mert igen nagyon jól megtanultam, ahogyan az összes többit is.
Száz szónak is egy a vége: azt hiszem, az első megnyilatkozásom alkalmával beleestem abba a hibába, hogy általánosítottam, de Te is beleestél, derill! Vannak rite-ok, akik lusták és nagyszájúak, és vannak, akik szorgalmasak és kitartóak, csak a körülmények miatt nem tudnak jobbat produkálni. Attól még kitűnő ügyvéd lesz belőlük, mert tényleg a józan ész, és a szavak jelentőségének a felismerése az, ami egy jogászt jó szakemberré tesz! És hiába tanulja meg valaki a jogot ötösre becsülettel: ha jogi probléma adódik, úgyis fellapozza a törvényt, onnantól kezdve pedig már csak a logika az úr! De kérlek Te is fogadd el, amit írtam, mivel magamból indultam ki és az általam ismert rite-várományosokból és rite-okból! Természetesen vannak jelesre vizsgázók, és vannak jeles tanulók! A különbség: az előbbi kibulizza magának valahogyan a jelest, általában nagyképű is (hiszen jelesre vizsgázott!), de kettőt ne kérdezz tőle, mert tisztára sík; és vannak olyanok, akik tényleg megtanulják a tananyagot úgy, hogy a tudás az övék maradjon. Én minden nap tapasztalom, milyen előnyöm van az életben abból, hogy valamit igazán jól megtanultam (nemcsak a matematikában, hanem számos egyéb területen is), bár úgy érzem, a közgazdasági témában ez fokozottabban érvényben, mint a jogban, ami sokkal változékonyabb.

derill # 2004.07.14. 10:05

Hiába van szorgalmad, kitartásod, ha nincs időd. Ilyenkor a szorgalom és kitartás épp abban mutatkozik meg, hogy még birod, még nem adod fel. De a jegyeiden nem fog látszani. És Te irtad, hogy a jegyek számodra azt mutatják, hogy van szorgalma, és kitartása, tehát akinek rosszak a jegyei, annak nincs. Hát ez egyáltalán nem biztos. Nem árt vizsgálni a körülményeket is.

Becsülöm, ha mindaz igaz, amit leirtál. Amikor majd gyermeked lesz, meglátod, mennyi időt "kell" ráforditanod, tehát nem tudhatod még, hogy mi a különbség: gyermek mellett tanulni, vagy anélkül. Te szerencsés vagy, és én hibáztam, mert tanulhattam volna én is 20 évesen, ha akkor lett volna annyi eszem (ha a szüleim ugy neveltek volna). De ahonnan én jöttem, ott ez nem volt divat, a testvéreimnek csak 8 általánosa van, szüleimnek pedig csak 6 volt.

Az 5 nap számomra csak álom lett volna. De nem is rólam van szó (egyébként sem irtam le mindent, pl. hogy a 3. év első félévének elején közölték, hogy mégsem lesz tanszéki vizsga abból a nyelvből amiből akartam - amire 3 évig készültem -, vagy megyek rigó utcába, ahonnan köztudott, hogy sokszor akkor is visszatapsolják az embert, ha jól megy a nyelv, vagy válasszak másik nyelvet: német, angol, francia közül. Ha nem sikerül a rigós nyelvvizsga, nem tudom megkezdeni az államvizsgákat. Tehát nem mertem kockáztatni, választottam: németet. Sosem tanultam, de ott legalább van köze a leirtaknak a kiejtéshez. Tehát volt egész fél évem, hogy megtanuljak olyan szinten németül, hogy a tanszéki vizsgát le tudjam tenni. Közben betették a munkahelyemen a közig szakvizsgát, ha nem teszem le, nem tudnak kinevezni vezetőnek. Januárban tehát féléves vizsgák, márciusban szakvizsga, májusban év végi vizsgák, közben kórházba rohangálás, vezetni a gyámhivatalt, és megbizott irodavezetői teendőket is ellátni, család, gyerek, szeptember 12-én meghalt az édesapám, 15-én nyelvvizsgáztam, 17-én kezdtem az államvizsgát.)

De ez csak az én problémám.

A többiekről van szó. Elismerem, sokan vannak, akik azért rite-k, mert nem tanulnak. Nappalisok közt is van jópár, pedig semmi más dolguk nem lenne. De sokan épp a körülményeik miatt produkálnak rossz eredményt. Attól még lehetnek kimagasló tudásuak (én például a tanárok számára fontosnak tartott, ám használhatatlan anyagot csak elolvastam, sosem tanultam meg, és azóta sem volt rá szükségem. Pl. hogy melyik jogszociológus mikor mit csinált. Viszont igyekeztem minél több kapcsolódó anyagot elolvasni a fontosakhoz. Viszont a vizsgák sokszor felsorolásokból állnak. Azt gondolom, hogy a perekre felkészülésnek épp az a lényege, hogy az ahhoz kapcsolódó jogszabályokat az ügyvéd még egyszer átnézi, és ami fontos, akár kivülről megtanulja. A jogszabályok meg folyton változnak. Ezért fontosabb, hogy jogérzéke legyen: tehát ha nem tudja, hogy van-e jogszabály egy adott kérdésben, fontos tudnia, hogy ha lenne, akkor kb. minek kellene benne lennie. Ha ez az elképzelése egybevág a "megtalált" jogszabály szövegével, akkor jó uton halad. Ezért sem fontos betü szerint megtanulni felsorolásokat. De tudnia kell, hogy mit tartalmaz egy jogszabály. A gyámhivatal épp az a terület, ahol olyan iszonyatos mennyiségü joganyagot kell ismerni (mint egy ügyvéd esetében), hogy lehetetlen is lenne mindet betü szerint megtanulni. Na meg értelmetlen is. Fontosabb, hogy minél sürübben elővegye valaki a jogszabályokat, és amiben nem biztos, azt inkább megnézze.

És végezetül még egy tanulságos sztori:

Volt egy lány a suliban. 23 éves, anyukája mindent megcsinált helyette, neki csak tanulnia kellett. Az első félévben jogszociológia vizsgán jelest kapott. Nekem, meg még az osztálynak több mint felének nem sikerült, mert a tanár be akarta bizonyitani, hogy a jogszociológia fontosabb tantárgy mint a római jog. Igy többen is buktak belőle. A lány közölte: "hát tanulni kell!" Kis hiján megverték a többiek. Aztán nemzetközi jognál én mondtam neki: "hát tanulni kell!". Meg volt sértődve. Emlékeztettem. A vizsgáinak nagy része arról szólt, hogy kikönyörögte az ötöst, mert azért ötösre nem tudta, de végül megadták neki - de nem minden tanár. Summa cum laude lett. De ha kérdeznél tőle valamit, bociszemekkel nézne rád. Ha pedig két jogszabályt már kombinálni is kellene, akkor pánikba esne. Pontosan tudta, hogy a könyv 26. oldalának 6. bekezdése mit ir, de elvonatkoztatni nem tudott. Amikor megkérdezte tőle a tanár, hogy amikor fejszével fejbevágnak egy embert, mi az elkövetés tárgya, lazán közölte, hogy a fejsze. A tanár majdnem sirvafakadt. Merthogy az a fejsze egy tárgy, ami igaz.
Ennyit a summa cum laudéról - ami többnyire a magolási képességről szól - tisztelet a kivételnek.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

K.V.B. # 2004.07.14. 06:57

Kedves derill!
Bocs, nem akartam olyan keményen megfogalmazni a dolgokat az előbb, ahogyan végül is megjelentettem ezen a weboldalon, de amikor azt olvastam, hogy kimosták a gatyámat is és mindent alám toltak, elborult az agyam... Bár megértem volna!
Az egész előbbi szövegből egy a lényeg: nekem nem olyan problémáim voltak, hogy meg tudom-e mondani a gyereknek: ma nem érek rá vele foglalkozni, hanem olyan prózai kérdések: lesz-e mit enni aznap vagy sem? Anyukám nem dolgozhatott az epilepszia miatt, most már ott tartunk, hogy 2/3 akkora az agya az agyzsugorodás miatt, mint egy normális embernek. Az apám pedig a leírt eset óta háromszor volt munkanélküli. Persze már rég nem velük élek, hanem a férjemmel.
Csak annyit szeretnék mondani: a problémákat hosszan lehet sorolni, de nem érdemes, és főként nem szabad magunkat beleélni, mert csökkenti az erőnket ahhoz, hogy nekilássunk megoldani őket! És ez egy fiatal ember tapasztalata!

K.V.B. # 2004.07.14. 06:35

Kedves derill!
Ezúton közlöm Veled, hogy levelezős vagyok a jogon, és ugyanolyan feltételekkel tanulok, ahogyan leírtad, a gyerekneveléstől eltekintve. Viszont van helyette beteg nagypapám is az epilepsziás anyukám mellett... És a nagyapám 160 km-re lakik tőlünk, így odaugrani nem egyszerű...
Az apámék nem tudtak taníttatni, így azért lett az első diplomám annyira jó, amint írtam, mivel szükségem volt a köztársasági ösztöndíjra ahhoz, hogy Győrben egyáltalán el tudjam tartani magam, és el tudjam kezdeni a következő félévet. Az első félévben - mivel nem volt ösztöndíj - éjszakai munkára mentem, szörpöt csomagoltam. Ez nem vicc! 19 éves fejjel az ösztöndíjamból vezettettem be a meleg vizet (!!!) az apámék falusi házába, olyan szegény körülmények között éltem. Az apám munkanélküli lett, én pedig kiadtam a kolesz szobámat illegálisan, hogy abból is legyen pénzem, és bejártam Győrbe naponta 3-3 óra nettó utazással (plusz várakozási idők), mivel a vasúti bérlet és a buszjegy olcsóbb volt, mint amit ezért kaptam. Ekkor tanultam meg a buszon-vonaton tanulni, és így csináltam meg a kitüntetéses diplomát! Neked fogalmad sincs, hányszor szorítottam össze a fogamat, hogy nem bírom tovább... És mégis tovább csináltam. És eltartottam a családot (apám, anyám, öcsém, aki még tanult), amíg apám nem talált egy másik munkahelyet (6 hó). Hát ezért nem bírom a rite-ok siránkozását, mert én így csináltam meg a köztársasági ösztöndíjat többször is! Tudod, hányszor futottam végig a győri vasútállomástól a SZIF-ig? Csak hétfőtől csütörtökig minden nap... És keltem hajnali fél négykor, és feküdtem éjfélkor hetente kétszer (mert hál' Isten az órarend szerint reggel 8-kor volt két órám és este 5-kor kettő, így nem értem el, csak az éjszakai vonatot).
A mostani állapotom ehhez képest egy álomvilág: a buszon minden nap tudok tanulni a szorgalmi időszakba, dolgozom egy nagy cégnél már hat éve, mellette 10 tanítványom van matematikából otthon, így ha hazaérek, ők kerülnek elő, nem a tankönyv. Építkezünk a férjemmel, és én is főzök minden nap. Lefekszem éjfélkor, és kelek reggel hatkor.
Van viszont két nagy előnyöm: az egyik a tanulmányi szerződés (beismerem: behozhatatlan előny a szabadság), a másik pedig a felfogóképességem (sohasem tanultam 5 napnál többet egy vizsgára a jogon) Ja, és azt hiszem, az akaraterőm...
Azt szintén elismerem: nem a jegy mutatja meg teljes egészében a tudást. De a szorgalmat és a kitartást igenis megmutatja!

Legislator # 2004.07.13. 20:58

A bíróságon, ügyészségen stb. nem az alapján ítélik meg az embert, hogy milyen eredménnyel végzett, hanem hogy mit tud letenni az asztalra. Nem tudom, hogy itt írta

  • e valaki, hogy Kecskés Prof. pl. közepesre záróvizsgázott polgári jogból. A jegy nem mérce, a tudás a mérce.

Sunshine after the rain.

derill # 2004.07.13. 15:00

Ja és hozzáteszem, hogy mindezt egyetlen nap tanulmányi szabadság nélkül, ugy, hogy vizsgaidőszakban még helyettesiteni is beoszt a főnököd, nehogy magasabb végzettséged legyen nála. Egy-egy vizsga előtt maximum 1-2 nap szabadságot tudtam kivenni, mert a két vizsgaidőszakra és a konzultációkra (havonta három nap) nem volt elég a rendes szabadságom


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

derill # 2004.07.13. 14:58

K.V.B-vel meg aztán végképp nem. Gondolom nappalin végeztél, és anyukád kimosta a gatyádat is, mindent alád toltak. Fogalmad nincs mit jelent tanulni ugy, hogy mellette napi 10 órát dolgozol, és nem is akármilyen minőségi munkát, munka után rohansz a kórházba a beteg szüleidhez - természetesen két különböző kórházban van mindkettő - mellette még gyereket nevelsz, minden nap főzöl még vizsgaidőszakban is, mert tudod, hogy másképp a családod és szüleid a kórházban nem eszik meleg ételt.
Emellett még a gyermekedre is odafigyelsz, nem mondod neki, hogy nem érek rá, amikor el akarja mesélni mi volt az iskolában. Aztán este ugy 10-11 körül nekiállsz tanulni, amikor már tökéletesen fáradt vagy, és alig fog az agyad.

Én rite voltam, de a tudásomat mindenki felmérheti itt a fórumon. Rite pedig mindazért voltam, amit fent irtam. Volt, hogy a vizsgáig egyszerüen nem értem végig a könyvön, pedig minden szabad időmben tanultam. Csakhogy ez volt a legkevesebb. És nekem az első diplomám sem volt kitünő vagy jeles. Amit viszont kell, azt tudom, és igyekszem, hogy mindig többet tudjak.

Lehet egy summa cum laude is jobb nálam, csak ezt be kell bizonyitania. Ha sikerül, boldogan elismerem, mint ahogy itt másokat is példaképnek tekintek (Attila, Big Cat, Rexor stb.)


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

Legislator # 2004.07.08. 15:21

Bocsánat, a jogban sincs minden leírva. Amit meg leírnak, az is gyakran hibás.


Sunshine after the rain.

K.V.B. # 2004.07.07. 07:58

Tökéletesen egyetértek B.B.-vel! Az első diplomám nekem is közgazdász, és igen büszkén mutathattam meg az első állásinterjúmon a kitüntetéses minősítést... Nem volt kérdés, rögtön felvettek, és örültek, hogy ilyen eredményesen végzett embert találtak.
Ha munkáltató vagyok, számomra egyetlen dolgot jelent egy jeles vagy esetleg egy kitüntetéses diploma látványa: azt, hogy az illető nagyon pontosan tud tanulni. Nem a magolási képesség az első, amit eszembe jut róla, aki csak magol, nem képes jeles diplomát teljesíteni! Oda ész kell, jól forogjanak a gondolataid, és egyetlen vizsgán sem hibázhatsz, ha nem akarod elszúrni! Következtetek továbbá az illető szorgalmára, hiszen volt türelme a könyv felett ülni napokat (és ha még kiderül, hogy levelezőn, munka mellett végezte, akkor a kitartására is büszke lehet). Egy szóval jól terhelhető, pontosan dolgozó embert fogok kapni. A többi majd menet közben kiderül róla, de az biztos, hogy ha az elméletet meg tudta tanulni, és a vizsgán alkalmazni tudta az ismereteit, a gyakorlattal sokkal kevesebb problémája lesz, mint egy rite-nak, mivel a rite minősítés azt mutatja, hogy többször is előfordult, hogy az illető nem tanulta meg a tananyagot, józan parasztésszel pedig nem lehet hozzáállni a joghoz, csak precíz, pontos tudással! A rite-ok ne vigasztalják magukat, hogy talpraesettek: lehet, hogy azok, de egy jeles minősítésű biztos, hogy az, nemcsak lehet! Nem tudsz nyuszi módon vizsgázva ötöst kapni, ott nagyon észen kell lenni! Nem szokott elegendő lenni a tétel hozzá, kapsz egy-két kedves kérdést is, ha már úgy látszik, jól tudod az anyagot...
Sajnos nem tudok magolni, és kíváncsi lennék, hogy a közgáz szigorlaton ki tudna magolással átmenni. Próbáld meg megtanulni a négy síkú koordináta-rendszerben a makrogazdasági összefüggések ábrázolását magolással. Ez nem ám jog, ahol minden le van írva! Kapsz egy rahedli logikai sémát, és alkalmazd a tanár minden agyament kérdésére válaszolva mindenféle kombinációban!!!
Aki a jogon a felsorolásokat magolásnak fogja fel, az az egész gyakorlatot nem érti. Ha egy perben csak egyetlen kifejezés nem jut eszedbe abból a rahedli felsorolásból, amit akkor kellene előterjeszteni vagy amivel akkor lehetne élni, elvesztetted!

derill # 2004.07.05. 08:52

Hát B.B.-vel én sem. Mert ezek szerint én ronda vagyok:((( Pedig nem is. Csak munka mellett tanultam, tanulmányi szabadság nélkül. Tehát csak azt tanultam meg nagyon, amire szükségem volt. A jogszociológiát például nem. De átmentem belőle - köszönet érte Kajtár Professzor Urnak.

De tényleg az élet dönt. Kecskés professzor Ur például közepes eredménnyel államvizsgázott polgári jogból. Most ő tanitja:)) És nagy szaktekintély. Én meg családjogból vizsgáztam közepesre, mert utálok magolni, és nem is tudok. És be kell, hogy lássuk, hogy a vizsgaeredmény sokszor beskatulyázás következménye is - ha az első vizsgád rosszul sikerült, a többi is rossz lesz -, na meg a szerencsétől is függ - melyik tanár vizsgáztat, mit kérdez, és melyik lábával kelt fel.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

Kismac # 2004.06.28. 12:59

Sziasztok!

Nem értek egyet B.B.-vel. A magyar oktatási rendszer sajátja, hogy a tanárok a jó tanulókat pátyolgatják, és az bizony nem válik a javukra. Nem tudnak boldogulni, gőzük sincs a gyakorlati dolgokról- tisztelet a kivételnek persze. Míg a gyengébben muzsikálók talpraesettek, mert meg kell tanulniuk hogy egyedül boldoguljanak. Szegény summa cum-osok csak a pályán szembesülnek azzal, amivel a többiek, semmivel sem érnek többet a munkaerőpiacon. És ez bizony sokkoló egy éltanulónak, a tanárok akik kvázi a "felettesük" volt ajnározták, de a való világban ez már messze nincs így.

porszivocska # 2004.06.23. 17:58

JUSTINE nemműködik az emailed,kérlek írj az enyémre egyet,mert szeretnélek elérni!!

atlantic # 2004.01.30. 18:52

(Kérem, hogy a reklám célú, "copy-paste" hozzászólásokat mellőzzük. A hozzászólás szövege itt olvasható: http://www.jogiforum.hu/forum/13/68

Sz.K.)

B.B. # 2004.01.13. 10:26

Sziasztok!

Érdekes a téma, sok helyen hallani erről mostanában információkat.

Ott kezdeném, hogy amennyiben kiszűrjük a magyar munkaerőpiacon legfontosabb tényezőt, a HÁTSZELET (ami persze a tanulmányi eredményekre is hathat bizony), tehát vagy kizárólag hátszél nélküli jelentkezők, vagy "egyforma hátszéllel" rendelkező jelentkezők lehetőségeit nézzük, akkor biztos, hogy dönt az oklevél minősítése. Igaz, ez attól a szubjektív többlettől is függ, hogy a felvételben döntést hozó leendő munkáltatónak milyen volt a tanulmányi előélete. Az a helyzet, hogy ez szerintem minden szakmában számít, szerintem egy közgazdász- vagy mérnökdiplomán sem mutat jól a "közepes" minősítés, a "jó" pedig a nagy átlag. Sokan mondják, hogy nem nézik, nem foglalkoznak vele - pedig ha elküld az ember egy álláspályázatot az oklevelek másolatával, akkor bizony ott virít a dolog, és higgyük, hogy hidegen fogja hagyni azt, aki dönt. Mérni akarják a jelentkezők tulajdonságait, és hopp, ott egy (objektívnek látszó) szám. Begyöpösödött dolog ez, de begyöpösödött világban élünk, tele begyöpösödött munkáltatókkal (tisztelet persze a kivételnek). Jogi szakterületen nincs még tapasztalatom (negyedéves vagyok), de az első végzettségemmel kapcsolatban, a közgazdász-szakmában soha nem tesztelték a szaktudásomat - csak a pályázati anyagom és a velem folytatott sablon-beszélgetések ("dzsob interjú" :-)) és egy csomó szubjektív benyomás állt a rendelkezésükre, hogy döntsenek.

Amúgy - ezt nem bántásnak szánom - de az egész oktatásban, a jogon főképp azok érnek el kiemelkedő tanulmányi eredményeket, akik gépként pörgetik különböző adatok felsorolásait. Ez, a jogszabályok bemagoltatása és visszamondatása nem mutatja a megértést. Sokan szidják a jogbölcseleti tárgyakat, de igenis, azok tartalmának a MEGÉRTÉSE, az azzal kapcsolatos véleménynyilvánítási készség az egész jogász-szakma megértését, lényegének átérzését jelenti (jó eséllyel :-)). Igaz, sajnos jogbölcseleti tárgyakat is lehet megértés nélkül magolni, a vizsán itt is dominálnak az adatfelsorolások, ahelyett, hogy összefüggések, tendenciák megértését kérnék számon. Már korábbi (közgazdasági) tanulmányaim alatt rájöttem, hogy a mai oktatási rendszerben az összefüggések megértése önmagában az elégségeshez sem elegendő, de a részletek gondolkodás nélküli bemagolása jó út a jeles felé. Nem zárom ki persze azt, hogy egy jó tanuló érti is a dolgokat, de azt látom, hogy bár van ilyen, ez mégis ritka. Mintha magát a GONDOLKODÁSMÓDOT osztályoznák az oktatásban a valós tudás helyett.

Viszont hozzátennék ehhez még valamit: azt tapasztalom, hogy bizony a munkahelyeken is az a fajta gondolkodásmód a díjazott, ami a jó tanulókat jellemzi. Legalábbis nagyobb cégeknél, multiknál ez bizony így van. Akinek ott önálló gondolatai vannak, és a tetejében nem is pedálozik, aki nem része a rendszernek, azt általában kicsinálják. Tehát sok munkahelyen ugyanúgy nem a valós tudás számít, legalábbis közgazdasági területen ezt tapasztalom. Nem igazi, gondolkodó, összefüggéseket átérző közgazdászokat várnak a vezetők, hanem látványosan szorgoskodó BIZALMI embereket. Feltételezem, hogy divatosabb nagy ügyvédi irodákban is, ahol főképp szerződések kötése, ellenjegyzése folyik, szintén előfordulgat ez a jelenség.

Bocsánat, nem akartam senkit megbántani a fentiekkel - kivételek mindenhol vannak oda-vissza. Különben is a legszebb lányok általában jó tanulók... ;-)))

Kovács Jozsi # 2003.03.20. 21:10

Azért a lófütyit ne vedd komolyan, maradjunk annyiban, hogy a jogi felsőoktatás ma Magyarországon nagyon sokat fektet az elméletre és viszonylag keveset a gyakorlatra. Persze, ez nem jelenti azt, hogy ne kéne megtanulnod a polgári vagy a bűntetőjogot, illetve az ehhez tartozó eljárásjogokat. Sőt, nagyon meg kell tanulnod, de a gyakorlatban ugyis mindennek meglesz a maga törvényszerűsége, és azt is ugyanúgy meg kell tanulnod, mint az írott anyagot. Persze az is igaz, hogy a megtanultak jó részét, kb.50%-át valószínűleg az életben nem fogod használni (pl.: agrárjog és társai, no meg a jogelméleti-jogbölcseleti baromságok). A fennmaradó 50%-nak kb. 10-20%-a még így is passzivitásban marad és csak néha kell hozzányúlnod. Tehát az aktívan használt gyakorlati tudás kb az egyetemi tudás 30-40%-át teszi ki.

Eszerint az 5 év alatt megszerzett tudás 30 % használod fel a gyakorlatba.
Ez szerintem igen is lóf*sz. Gondoljatok bele, hogy mit tanultatok és mit tanulhattatok volna helyette.Na mindegy...

Ja még annyit, hogy befejezem az egyetemet( ha minden igaz) 2 éves gyakorlattal a hátam mögött. Mindenki döntse el, hogy ez mennyit is ér valójában. Én már tudom...


bausan

Justine # 2003.03.20. 15:07

Lunamars! Köszi a tanácsodat. Mit tegyek, ha nem elégít ki (csak) az elmélet tanulása?! Aki úgy érzi, 5 éven keresztül a könyveket akarja bújni, az tegye(ez is lehet jó megoldás). Én már döntöttem: gyakorlatot(tapasztalatot) is akarok szerezni.

A jogi karok sorrendjéről. Ákos nem is említette Miskolcot, pedig az ELTEÁJK honlapján olvasható felmérés szerint az objektív rangsorban Miskolc a második. Ha én lennék a munkáltató, senkit nem vennék fel csak azért, mert Eltés.
Üdv.


J.

Koi Gyula # 2003.03.10. 10:20

Béres-Deák Attila írta - 2003.03.7 18:51
Ez így igaz. A pályakezdőt is meg kell fizetni. Én még abban a szerencsés helyzetben kezdtem pélyámat (1982), amikor az átlagfizetés dupláját kaptam. Teljes energiával a hivatásomra tudtam koncentrálni, nem voltak anyagi problémák, szerettem a munkámat és nagyon sokat dolgoztam. Az ügzvédek is nagyot hibáznak, amikor a jelölt szemét kiszurják 50-60 ezer forinttal. Ez semmi egyéb, mint sz*rrágóság. Õ nyilván többet keres a jelölt munkájából adódóan. Na persze nem a földhivatali, cégbírósági sorbanállásra kellene használni, hanem érdemi munkára. Egy jogi diplomával kezdő nyugodtan elvárhatja a 200.000,-Ft körüli nettot.Ezt és annak közterheit, illetve még hasznot is tud 'termelni', ha értelmes unkát kap.” Most többek felvetéseire is szeretnék reagálni. Rexor! Lehet, hogy tényleg felesleges ez a sorrendezés, de ugye, 8 jogi kar van. És az a nagy igazság, hogy a munkaadó kényelmes. Én nem mondom, hogy ne kerülhetne bármely jogi karról ki nagyon értelmes, tehetséges jogászifjonc, de addig még eltelik egypár év(tized) amíg az ember be is bizonyíthatja rátermettségét. Más ha azt mondod: ELTE diplomám van, és más, ha azt mondod: kecskeméti diplomám van. Azéert ez a distinkció nem mindegy, és ez persze nem azt jelenti, hogy az ELTÉ-s srác kapja meg az állást, mert az eredmény(telenség) a diplomádon, a kapcsolataidon, esetleges publikációidon, gyakorlatodon, és foként a személyes ráhatásodon múlik. (Felejtsük el az olyan munkákat, ahol Te fizetsz, hogy dolgozhass, az más tészta). Hogy a munkaadó/szolgálatadó mennyire tájékozatlan, az lemérheto, hogy a közgazdász munkáltatók többsége(!) a legjobb BKÁE Közgáz kar diplomaként a közgazdász - informatikust jelölte meg. A leégés az, hogy onnan még nem is ment ki végzos évfolyam!!! Többiekhez: szerintem megalázó, hogy öt évet tanulsz a diplomáért, és évekig vacak fizetést kapsz (mert pl. még a közigazgatásba se tudsz bejutni, ami szerintem elofordulhat, foleg létszámstop idején). Az orvosok is viszonylag kis fizetéssel kezdenek, a közgazdászoknak talán több a lehetoség, de ott sincs kolbászból a kerítés. Tehát én azt várom el a társadalomtól hogy: annyit adjon a kezdo diplomásoknak, hogy ne kelljen szüleikkel élni, és akár önállóan is lakást tudjanak bérelni (esetleg majd venni is), és közben ne haljanak éhen. Vehessék meg azon szükséges szakkönyveket, miket elérni nem tudnak, és ez ne okozzon csodöt. A családosoknak legyen esélye gyermekvállalás esetén is az élheto, normális életre.


legislator

Béres-Deák Attila # 2003.03.07. 17:51

Ez így igaz. A pályakezdőt is meg kell fizetni. Én még abban a szerencsés helyzetben kezdtem pélyámat (1982), amikor az átlagfizetés dupláját kaptam. Teljes energiával a hivatásomra tudtam koncentrálni, nem voltak anyagi problémák, szerettem a munkámat és nagyon sokat dolgoztam. Az ügzvédek is nagyot hibáznak, amikor a jelölt szemét kiszurják 50-60 ezer forinttal. Ez semmi egyéb, mint sz*rrágóság. Õ nyilván többet keres a jelölt munkájából adódóan. Na persze nem a földhivatali, cégbírósági sorbanállásra kellene használni, hanem érdemi munkára. Egy jogi diplomával kezdő nyugodtan elvárhatja a 200.000,-Ft körüli nettot.Ezt és annak közterheit, illetve még hasznot is tud 'termelni', ha értelmes unkát kap.


attika