Munka Törvényköv


Fehér Kati # 2003.04.10. 18:44

Véleményem szerint akkor beszélhetünk túlóráról, ha a ledolgozott órák száma meghaladja a havi munkanapok száma * 8 óra. (Úgy gondolom ekkor túlórapótlékot is kellene fizetni.) Ha nincs kollektív szerz?dés, akkor a túlórák száma nem haladhatja meg évente a 144 órát, ha van akkor is csak max. 200 óra lehet.

Remélem tudtam segíteni.


Kati

Fehér Kati # 2003.04.10. 18:34

ferike írta - 2001.03.28 15:55
Kérem segitsenek a következökben?
1.tulórák elszámolása
mi számit tulórának?
2.a munkaidő hossa


Kati

Jason # 2003.03.25. 19:37

Udvozlet,

segitseget kérnék az alábbi témában: van kapcsolodo törvény ehhez:  egy munkahelyen (általános iskola) nyugdijas tanitót foglalkoztatnak státuszban, és a fiatal helyi lakos tanitónöt pedig nem veszik föl, csak határozott idejü szerződéssel (amit nem hosszabitanak meg). Az indok az, hogy nincs szabad státusz, ezért csak szerződéssel lehet dolgozni, ami ugye nem ad biztos munkát, de nem veszik fel állandóra, mert nincs hely, közben meg nyugdijas van az egyik állandó helyen. Emilt kérek, ha nem gond, elöre is köszi. Jason.

tropauer # 2003.02.05. 09:38

Sziasztok!
Egy egyszerű kérdésem lenne.érvényes-e  a szerződés,ha a nálam levő példányt a munkáltató nem írta alá,csak egy cégszerű pecsét van rajta?köszi


tropa

Franciska # 2003.01.29. 12:13

tropauer,
alapból vezető állású az első számú vezető és a helyettese, de ezen kívül a munkáltató bármelyik munkakört vezető állásúnak minősítheti (nem utólag, nem visszamenőleg, hanem akkor, amikor felveszi az illetőt). Ha téged így vettek fel, hogy ez volt a szerződésedben, és ezt aláírtad, akkor vállaltad, hogy rád a Munka törvénykönyve vezető állásúakra vonatkozó rendelkezései fognak vonatkozni.

Eszerint pl. a vezető munkaidő-beosztását maga állapítja meg, magyarul kötetlen a munkaideje. Tehát a szerződésedben tévesen szerepel a munkaidőbeosztás, hiszen a vezetőnek - szerintem - eleve nincs mások által kikötött munkaidőbeosztása.

A vezető továbbá - kötetlen munkaidejére tekintettel - nem jogosult túlórapénzre. Semmi szokatlan nincs abban, ha egy vezető reggeltől estig dolgozik, ez reális. Ezt a munkát általában persze kiemelt bérrel, egyéb plusz juttatásokkal kompenzálni szokták. Neked szerintem azt kell eldöntened, hogy amennyit kapsz anyagilag, annyiért megéri-e neked a napi 12 órás munkahely.
Mi az, hogy 'volt céged'? Időközben kiléptél ?

tropauer # 2003.01.29. 10:41

A volt cégem,olyan szerződést kötött velem,hogy én vezető állásban dolgozok,de én úgy tudom,hogy vezető állású csak a cég vezetője és annak helyettese lehet.A szerződésben napi 8 óra munkaidő van írva,de minden nap napi min.12 órát kell dolgozni,ez sokszor az éjszakába nyúlik.Se túlórát,se du.,éjszakai pótlékot nem fizetnek.Jogszerűen járnak-e el.Meg lehet-e ezt támadni?


tropa

Franciska # 2003.01.24. 17:14

Kedves Két Lotti és Béres-Deák Attila,
én már régebben találtam az Mt.-ben egy olyan passzust, amely szerint - szerintem - a határozott idejű munkaviszonyt max. 5 évig lehet hosszabbítgatni. Tehát nem lehet korlátlanul. Lásd: Mt. 79.§ (2) bek., azon belül is 'Ennek időtartama - az újabb munkaviszony létesítését is ideértve !!! - az öt évet nem haladhatja meg, ettől érvényesen eltérni nem lehet.'
Vagy nem jól értelmezem, hogy az 'újabb munkaviszony' a határozott idő lejártát követő újabb munkavizsony ?

Nekényi Edvárd # 2003.01.24. 13:25

Munkaszüneti napon a munkaidö-beosztás alapján munkát végzö havidíjas munkavállalót - a havi munkabérén felül - a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabére illeti meg - mondja az Mt. 149.§ (1) bek. a) pontja.
Tehát aznapra ~200%-os fizetést kap, aki pedig munkaszüneti napon otthon van ~100% fizetést kap, tehát mintha bement volna dolgozni egy rendes napon.
Az összes bére tehát azon a napon:~ 200%, a többletet,amit kap: ~100%.

A munkaidö napi mértéke 8 óra, míg a heti 40 óra - föszabály szerint.

Évenete 200 óra rendkívüli munakvégzés rendelhetö el, ha van ilyen tartalmú kollektív szerzödés, akkor 300.

Béres-Deák Attila # 2003.01.24. 08:57

Pontosabban rendeltetésellenes joggyakorlásnak minősül, ha különösebb indok nélkül többször egymás után , mindíg csak határozott idejű munkaviszonyt létesít a a munkavállalóval a munkáltató ugyanarra a munkakörre.


attika

Balázs Boglárka # 2003.01.24. 08:56

A folyamatos munkarendben foglalkoztatott technikai dolgozók (portások) bérük hány százalékát kell, hogy megkapják az ünnepnapon történő munkavégzésért?
Ugyanis eddig 200%-ot kaptak, de most már csak 100%-ot akarnak nekik adni. Változott a törvény?
Egyébként nekik mennyi a kötelező havi munkaidejük és mennyi lehet a megengedett éves túlórájuk?
Köszönöm


BB

Két Lotti # 2003.01.24. 07:42

Bárhányszor.  De olvastam valahol egy BH-t, miszerint ha a határozott idejű szerződéseket folyamatosan újítják meg (ne kérdezd, hogy hányszor, mert ezt esetje válogatja), és a perben a munkavállaló bizonyítani tudja, hgoy a határozott időt csak azért kötötték ki, hogy ezzel elkerüljék a határozatlan időhöz fűződő plusz munkajogi terheket, akkor a bíróság az írásbeli szerződés ellenére a munkaviszonyt mint határozatlan idejűt ítélte meg.


Ügyvéd - Társasági szakjogász

iszuram (törölt felhasználó) # 2003.01.24. 06:49

Tudja valaki, hogy határozott idejü szerződés tartamára mi vonatkozik? Hányszor lehet megujitani a szerződést?
Köszönom a válaszokat.

Frodó # 2003.01.14. 08:20

A fonokom unszolasara (jart a nyakamra) elvegeztem egy 2 eves masoddiplomas kepzest, amit a ceg tamogatott: utikoltsegeimet fizette, napidijat kaptam, a heti egy munkanapon levo oktatasi napokra munkabert kaptam, stb.
Meg a diploma megszerzese elott az addig szoban mar rebesgetett munkaszerzodest vegre elem tettek. Sajnos akkor meg nem voltam azzal tisztaban, hogy - mivel koteleztek a kepzesre - nem kell alairnom a szerzodest.
Bar igy is rendeztem egy kis beszelgetest, mivel 5 evet kellett alairnom, es nem lattam biztositottnak a kepzesben tanult ismereteimnek megfelelo poziciot es bert. A bizalom jelekent a szerzodest megis alairtam.
A helyzet azonban mara ellehetetlenult, a cegtol ki akarok lepni. A poziciom es berem lenyegeben valtozatlan, a cegnel a tanult ismereteimet alig tudom hasznositani, mert szemelyes erdekek szovevenyeit serti (menedzsment targyakrol van szo). A stressz miatt egeszsegem megromlott, foleg ezert tavozom. (A hosszu betegallomany nem megoldas.)
A szerzodes alairasa ota 1 ev telt el.

Kerdesem: hivatkozhatok-e arra, hogy kotelezve lettem a kepzesre, tehat a szerzodest rosszhiszemuen irattak ala, tehat semmis? (Csupan a ceghez lancolas miatt.)

Illetve milyen lehetosegem van a tandij visszafizetesenek elkerulesehez?

Elore is koszonom a valaszt!

Kócoska # 2002.07.30. 22:57

Egy jó nevű építtető cég folyamatosan dolgoztatja szombaton és vasárnap az embereit. Kinek a kötelessége ellenőrízni a pihenő  idő betartatását?
Mennyi túlórát kötelesek fizetni a dolgozóknak a munkaszüneti napokra? Ha valaki reklamál: fel is út, le is út! Ez törvényes?

Kócoska


Más az igazság és más a jog.

petyus # 2002.07.30. 10:10

Üdvözlet!

A segítségéteket kérném, mert kicsit felemás helyzetben vagyok. Szóval, találtam magamnak új munkahelyet, és két hete felmondtam a mostani munkámat. 1-én kellene kezdenem, de a mostani főnököm nem akar elengedni. Igaz, hogy még nem töltöttem le a teljes felmondási időt, de a felmondásomban benne volt, hogy 31-én megkapom a papírjaimat, amit alá is írt. aztán kaptam én is egy másik papírt, amiben azt írták, hogy a felmondási idő megszüntetése a munkám elvégzésétől, és a munka átadásától függ. Ezt viszont nem kellett aláírnom. Namost, az a legszebb az egészben, hogy ugyan be vagyok jelentve, mint alkalmazott, de munkaszerződésem viszont nincs, mert valahogy az elmaradt. Mit kezdjek most? Le kell töltenem a felmondási időt?


Petyus

Franciska # 2002.04.10. 12:04

Csoki,
az első kérdés az, hogy valóban munkaviszonyban vagy-e, vagy közalkalmazotti jogviszonyban - azért vetődik ez fel, mert írtad, hogy a közoktatási tv. vonatkozik rád.
Ha munkaviszonyban vagy, akkor azért nincs benne a munkaszerződésben, hogy mennyi a felmondási idő, mert a határozott idejű munkaviszonyt nem lehet rendes felmondással felmondani, így felmondási időd sincs. Ha a közös megegyezés nem járható út, akkor le kell dolgoznod a hátralevő időt, vagy felmondhatsz rendkívüli felmondással, de csak abban az esetben, ha a munkáltatód jelentős mértékben megszegte a kötelezettségeit, vagy olyan magatartást tanúsított, hogy a munkaviszonyt tovább nem tudod fenntartani (ennek okszerűségét bizonyítanod is kell, ha perre kerülne sor). A rendkívüli felmondásnak nincs felmondási ideje, azonnali hatályú lehet. Az Mt. 96.§-ban megtalálod az egyéb feltételeit is.

Csoki # 2002.04.09. 20:32

Az alábbi problémában szeretnék segítséget kérni!
Határozott idejű szerződéssel foglalkoztat a munkahelyem. A munkaszerződésben nincs lefektetve, hogy milyen módon és mennyi felmondási idővel szűnhet meg a munkaviszonyom és a nem szabályozott kérdésekben a Munka Törvénykönyve (1992.XXII tv.) illetve a Közoktatásról szóló (1993.LXXIX tv.)rendelkezései az irányadók.
Kérdésem a következő: Ha a közös megegyezés nem járható út  akkor van-e más lehetőségem a munkaviszony megszüntetésére?

Franciska # 2002.03.25. 12:21

Kedves ftamás78, hát például itt, ezen a honlapon, a sárga Jogkódex-mezőben. A keresőbe írd be, hogy 'munka törvénykönyve', erre kihoz egy listát, és a 1992. évi XXII. tv. lesz az. (Úgy látom, aktuális, és minden bekezdéshez lábjegyzet jelenik meg, hogy mikortól hatályos.)
Sajnos, nagyon lassú, sokszor úgy beleragadok a lekérdezésbe, mint a lekvárba.

ftamas78 # 2002.03.21. 03:10

Az interneten fenn van valahol a teljes munkatörvénykönyv? Vagy hol lehet valahol hozzáférni? Már egy jó ideje kersem.

Franciska # 2002.03.19. 09:11

Kedves Rocky,
nem tudom, aktuális-e még a válasz.

Sajnos, rossz hírem van, azért 'nincs szó szerint leírva a tv-ben', mert _nem_ írja elő, hogy fizetést kell adni a tanulmányok miatti szabadidőre.

Ha valaki iskolai rendszerű képzésben vesz részt, el kell engedni őt a foglalkozásokra, a vizsganapok előtt, és a diplomamunka-készítés idején a Munka törvénykönyvében meghatározott számú napra. Akár van tanulmányi szerződése, akár nincs. De ha nincs szerződés, vagy van, de abban a munkáltató nem vállalta, hogy a tanulmányi szabadságra fizetést ad, akkor nem köteles adni. Ha megnézed az Mt.-ben a 116.§-t, akkor láthatod, hogy a munkavállaló általános iskolai tanulmányai idejére a tv. előírja távolléti díj fizetését. De csak az általános iskolai tanulmányokra írja ezt elő, máshol nem, és a 116.§-ból következik, hogy a nem-általános-iskolai tanulmányokra nem jár, sem távolléti díj, sem teljes fizetés (az pláne nem).

Teklits Ilona # 2002.03.07. 14:20

Milyen feltételei vannak az előnyugdíjazásnak?


Szkeptikus

Rocky # 2002.03.06. 14:06

A kerdes szinten tanulmanyi szerzodesre vonatkozik.
Iskolai kepzesemhez a ceg a tandij egy reszevel hozzajarul, de NEM biztosit tanulmanyi szabadsagot (ill. fizetetlen szabadsag veheto igenybe).

A Mt. eloirja a munkaido kedvezmenyt ilyen esetre, ami tudomasom szerint fizetett szabadsagot jelent, de ez igy nincs szo szerint leirva a tv.-ben.
Mi tehat a helyzet?

Amennyiben ennek tenyleg fizetett szabinak kene lennie, akkor ez azt jelenti, hogy ervenytelen a szerzodesem. Ilyen esetben minden tovabbi nelkul elmehetek a cegtol anelkul, hogy visszafizetesi kotelezettsegem lenne?


Rocky

Franciska # 2002.02.27. 16:47

kedves Gsanyi,
hát pedig ez lenne a lényeg az egészben, hogy ők köteleztek-e a tanfolyamra, vagy te akartál-e menni. Ha ők köteleztek, akkor semmilyen tartalmú tanulmányi szerződést nem köthetnek veled ! (Munka törvénykönyve 111.§) Te megtetted nekik, hogy legjobb tudásod szerint elvégezted, és mással nem tartozol.

Ha te szerettél volna menni, és ők kifizették, köthetnek rá szerződést, feltéve, ha olyan kötelezettséget rónak rád benne, ami arányos a támogatás mértékével. Pl. egyhetes tanfolyamért cserébe nem róhatnak rád egyéves ottdolgozást ! Ha megteszed nekik azt a szívességet, hogy utólag aláírsz egy tanulmányi szerződést (én nem biztos, hogy utólag aláírnék ilyet, de akkor valószínűleg hűvösebbé válna a viszony köztem és a munkáltató között), olyat írj alá, amit arányosnak érzel az általuk nyújtott támogatással.
Szabhatsz fizetésemelési feltételt, de ezt ők nem kötelesek elfogadni, erre őket jogszabály nem kötelezi.
Jó alkudozást (arra az esetre, ha te kérted a tanfolyamot).

GSanyi (törölt felhasználó) # 2002.02.27. 14:53

Üdv!

Kis dilemmám van egy tanulmányi szerződéssel kapcsolatban.

A cég beiskolázott egy tanfolyamra. Tanfolyam lement, ki lett fizetve (gondolom). A tanulmányi szerződést most szeretné megkötni a cég. Megtehetem hogy én is szabok feltételeket, vagy köteles vagyok elfogadni a szerződésben leírtakat?
Mi történhet akkor, ha nem írom alá? Mi kerülhet bele a szerződésbe az 'időarányos visszafizetés idő előtti felmondás esetén' cikken kívül? (pl. Kell-e emelje a cég a többlettudással arányosan a fizetéseket? - Én megszabhatom-e ezt a feltételt?)

Még egyszer mondom, tanulmányi szerződés nem lett még aláírva. Nem emlékszem, hogy én kértem-e, vagy ők mondták hogy végezzük el a tanfolyamot.

köszönöm
GSanyi

jog-hurt (törölt felhasználó) # 2001.06.16. 00:21

Ez utóbbi nagyon frappáns hozzászólás volt. Most jól meg lett mondva a ferikének:)