wers
Jó neked. Én is voltam rengetegen, de soha nem ismerték el a vasárnapi utazást. A hétköznapit nagy kegyesen megengedték elszámolni 8:00 órával (ha elérte), viszont ha több volt, akkor is csak 8-cal. Még így is szívtam, mivel többnyire hétfő-szerda volt a program jó messze, emiatt vasárnap és csütörtök utazás, de az alapmunkaidő meg a melóhelyen hé-csü 8:30, pé 6:00 volt, ergo a következő volt a forgatókönyv:
vasárnap kb 10-12 óra utazás vonattal vagy autóval szabadidőben 1500 km-re, utána további majd 100 óra távollét a családtól, majd pénteken megfejelve 2 óra túlórával, hogy a heti 40 meglegyen! És ez így amúgy teljesen szabályos volt és jelenleg is az. Nooormális? Aki szerint igen, az ebédeljen sünt.
A normális az lenne, ha az utazás idő be lenne számítva, a távollévő napok pedig 16 (nem, nem 8) órával számítanának. További előnye lenne, hogy jobban meggondolnák ezeket a 70%-ban felesleges kiküldetéseket a többnyire vízgereblyézés jellegű összeröffenésekre az email, a Skype, meg a digitális aláírások korában.
Kiküldetés
- 1
- 2
1987 óta nem egy kiküldetésen vettem részt, eddig olyan még nem volt, hogy ne munkaidő lett volna az utazás. Ha vasárnap indultunk, vagy péntek éjjel érkeztünk haza vagy kifizette, vagy szabadnapot adtak.
De épp most két kollégám igen messze lett küldve, hétfőn indultak ma éjjel érkeznek ha, de sok utazás miatt + időeltolódás gyakorlatilag csak szerdán és csütörtökön "dolgoztak"
Amennyire én tudom, a kötetlen csak a beosztás jogát engedi át, de ugyanúgy megszab időkeretet.
Van olyan munkáltató, aki a hétvégi külföldi utazásért a napidíjon kívül se pénzt nem ad, se nem ismeri el munkaidőnek (azaz ugyanúgy elvárja az összes "munkaidőben" a munkavégzést), mert azt mondja, hogy a törvény nem írja elő, hogy a külföldi utazásra bármit is adjon, és az nem munkaidő.
Kötetlenben erre lehet azt mondani(írásban), hogy akkor az utazási időre munkaidőt oszt be a munkavállaló, és annak megfelelően 'szokásos' munkanapra nem.
Én akárkivel beszéltem eddig szakmai (nem jogi) körökben, aki teljesen vagy részben kötetlenen volt, egy vagy két ilyen eset után a cég elkezdte kompenzálni az utazást korrekt módon.
Aztán minek?
Aki kötetlenben van, az úgyis kap egy fix havibért, akármennyit is van a munkahelyén, utazás közben, otthon vagy bárhol máshol.
Akinek nem kompenzálja a cég a külföldi utazást, és kötetlen munkarendben van, az azt tudja még csinálni, hogy egyszerűen beoszt magának arra a napra, amikor utazik, annyi munkaidőt, amennyi az utazási idő. Így máris munkaidőben utazik, fizetésért. De ezt csak az tudja megcsinálni, akinek teljesen átengedte a munkáltató a beosztás jogát.
Külföldi kiküldetésre/ről való utazás nem munkaidő. A munkavállaló ingyen és saját szabadidejében, kedvtelésből utazgat akár egész napokat. Ha pedig ez hétköznap történik, akkor meg mínusz órája lesz, aztán csipkedheti magát, miután megjött. Ez sajnos tényleg így van és nem zavar senkit azok közül, akik ezen változtathatnának.
Hát a munkaszerződésem nem. Talán maga a kiküldetés. Na meg a legutóbbi bérjegyzék. Az "utazgatást" munkaidőként számolták.
Alapesetben igaza van alfateam-nek, annyi pontosítással, hogy munkaszerződés tartalmazhat eltérő (a munkavállaló számára kedvezőbb) rendelkezést.
Ugyan-már, érd be a saját ismereteiddel, hiszen azt képzeled az a biztos...
nem tudom honnan idézed, de érdekel
„Az utazás nem munkaidő
Mivel az utazási idő nem munkaidő, ebből következik, hogy erre az időszakra munkabér fizetési kötelezettsége sincs a munkáltatónak. Bár a régi Mt. a belföldi kiküldetések esetén a munkaidőn kívül eső utazási időre a személyi alapbér 40 százalékát biztosította a munkavállalónak, ilyen előírást a hatályos jog 2013. január 1-je óta már nem tartalmaz.”
Csak-hogy lásd mennyire utállak...:)))
Valamiért nagyon utálsz. De ez nem gátolgat abban, hogy gondolkodj.
„A Munka törvénykönyve (Mt.) szerint nem munkaidő a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás ideje. Jól látszik, hogy nem csak a munkaszerződés szerinti munkahelyre történő utazás idejét, hanem általában a tényleges munkavégzés helyére való eljutás időtartamát nem tekinti munkaidőnek a törvény. Furcsa, de ez akkor is így van, ha a munkát - kiküldetés keretében - nem a szerződés szerinti munkahelyen kell felvenni, és ezzel jelentősen nő az utazási idő.”
Ne fejetsd el, a ki és visszaút is munkaidő.
Ahogy megállapodtok. Lehet így is,úgy is. Én kiküldetést külön számolnám.
Tisztelt Fórumozók!
Magyarországon dolgozom egy amerikai cég leányvállalatánál. A cég 44 munkanapra a németországi telephelyére vezényel.
A magyarországi telephelyen munkaidő keretben került sor a foglalkoztatásomra. Kérdésem, hogy a munkaidő keret Németországban történő munkavégzésem során folytatódik, vagy ott ha sor kerül napi 8 óra, heti 40 óra feletti munkavégzésre, akkor az a túlmunkavégzés szabályai szerint kerül elszámolásra?
Előre is köszönöm a válaszokat!
Nyilván a cég pedig magától is megadja a törvényi minimum dolgokat...
Egy több hónapos anyanyelvi nyelvtanulás SOKBA kerülne! amúgyis.
Miközben a munkaerő csökkent értékű.
Mert
- nem beszél-ért igazán jól, hisz tanulni megy
- kezdő az új helyen, pláne az új munkakörnyezetben
Mire betanulna, akkora meg várhatóan haza jön.
Persze a cég oldaláról is lehetőség ez.
Mert ha kell itthon IS a nyelv, akkor jól jár a cég is.
Ha netán beválik kint és marad végül, akkor meg pláne jól járhat a cég is esetleg...
Nem a munkáltató küldte oda, Ő kérte azért ezen el kellene gondolkodni.
Vagy ilyen feltételekkel nem nem vállalja és nem megy ki, dolgozik itthon.
Azért nem kell ehhez szakmaiság, mert a lányodat a munkáltató nem kötelezte a külföldi munkavégzésre az Ú akarata és ezáltal a kinti munkavégzés feltételeit vagy elfogadja vagy sem.
Igaza van nonoletnek.
Tudod ez a dolog a kulturemberről szól.
Aki nem szemtelenedik el, ha teljesül a KÉRÉSE!
Ami alapvetően szívesség kérés volt.
Amit te nem hogy megköszönnél, hanem még elkezdesz követelőzni is.
Avagy nem az a fő kérdés, hogy jár-e...
Köszönöm a szakmai érvekkel alátámasztott válaszodat, kedves nonolet! :)
Kérni aztán meg követelőzni... nem illendő.
Tisztelt Szakértők!
A lányom egy debreceni informatikai multinál dolgozik, amelynek van Grazban is irodája. Mivel szeretne egy kicsit német nyelvterületen dolgozni (ill. német tudását anyanyelvi környezetben elmélyíteni) megkérdezte a főnökét még év elején, hogy a nyáron nem mehetne-e ki a grazi irodába 2-3 hónapra.
Semmi akadálya, hangzott a válasz, de most (az utazás előtt pár héttel) közölték vele, hogy a kiutazását és a szállását azt bizony magának kell majd fizetnie, cserébe megkapja az - osztrák törvények által előírt - osztrák iparági minimumbért.
Az a kérdésem, hogy korrekt ez így a munkáltató részéről? Kiküldetésnek számít ez a szituáció (nem a munkáltató, hanem a lányom akarta a külföldi munkavégzést)? Mi úgy gondoljuk, hogy ez kiküldetés, tehát járna a szállás és a kiutazás térítése is (napidíjról már nem is teszek említést...).
Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm!
Kissné Horváth Viktória
Utazás fizetve minden esetben. A napidíj azokra a napokra van fizetve, amire meghirdették ténylegesen a tárgyalássorozat pl hétfőtől-csütörtökig, akkor 4 nap, vagyis kvázi a tényleges munkaidő. A szépséghiba, hogy a hétfő az általában reggel 9, és ez csak előző napi utazással megy, erre viszont se napidíj, se szabadidőkompenzálás. A másik kedvencem, mikor mondjuk a delikvens hazajön pl. vhonnan szerdán v. csütörtökön (mert pl az utolsó nap hivatalos része délig tart), hazaér este 20-21-22-23 órakor (6-12 óra utazás után) akkor utána másnap 7:30-kor persze munkanap kezdődik...fölöttébb kipihenve persze.
Felettébb érdekes ezenfelül, hogy a belföldi - de csak ott - kiküldetéssel kapcsolatosan részletesen szabályozva és (mégiscsak a munkával összefüggő dolognak) elismerve szerepel a munkaidőn kívüli utazás, az - általában sokkal hosszabb - külföldre történő utazásnál meg nagyvonalúan átsiklanak, mindenki utazgasson csak a szabadideje terhére?
napidíjat kapsz ezekre a hétvégi napokra, vagy csak az utazásodat fizetik?
"Az tiszta, hogy ha hétvégén utazik, és nem dolgozik, akkor arra nyilván nem kap fizut."
Ez még csak hagyján (bár, ha hétköznap kapok érte, márpedig kapok, már nem is olyan egyértelmű, hogy hétvégén miért nem. Pontosan ugyanannyit "dolgozom" vele a cég érdekében, mint egy hétköznapi utazással). Az már nem annyira vidám dolog azonban, amikor az emberfia szombat este hazatér az 1 hetes kiküldetésből, vasárnap délelőtt pedig indul a következőre, hogy hétfő reggelre ott legyen. Mindezt 0 Ft-ért, hétvégén 0 óráért (pedig hétköznap emiatt nyilván nem lesz minusz óra, hétvégén meg dupla koppanás van, érdekes.) és 0 szabadidőért. Szerintem ez is szabályozásra szorulna, de nincs sehol.
- 1
- 2
