Lőttek a végkielégítésnek?


Starsky # 2001.09.22. 23:00

Sziasztok! A véleményeteket kérem az alábbi esettel kapcsolatban:
Írásos figyelmeztetést kaptam 09.11-én, mert 8  hónak alatt 35eFt kárt okoztam munkáltatómnak. A figyelmeztetésben a kár megtérítésre köteleztek, ez OK.
Viszont a munkáltató közölte, hogy nem akarja a hatérozatlan szerződésemet meghosszabítani, mert korábban is problémái voltak velem, de ezek eddig csak szóban hagzottak el. Megbeszélésünket azzal kezdte, hogy ha a következő munkáltatóm referenciát kér rólam, akkor neki el kell mondania, hogy velem kapcsolatban milyen problémák merültek fel. Én ezt el szerettem volna kerülni, így mentem bele a szerződés határozott idejűvé történő alakításába. Mivel én már július közepe óta másik állást keresek és erről a munkáltató is tud (a fent említett esemény 09.11-én volt), így hirtelen ijedtségemben arra kértem szóban a munkáltatót, hogy a munkaviszonyt tartsuk fent addig, amíg nem találok másik állást. A közösen megállapított határidő 10.31. Én aláírtam a munkaszerződés módosítását (10.31-ig), de a munkáltató nem tájékoztatott arról, hogy rendes felmondást, vagy rendkívüli felmondást szeretne-e eszközölni velem szemben, valamint arról sem, hogy milyen jogorvoslati lehetőségeim vannak. Viszont az a véleményem, hogy 35eFt az összeg csekélysége miatt nem lehet rendkívüli felmondás alapja (egyébként ezt szándékos csalásnak minősítette a munkáltató, de a kárt megtérítettem).
Lehetséges-e a határozott idejű szerződés megtámadása, tévedésre hivatkozva vagy esetleg másra? Így lőttek a végkielégítésemnek? (6.5 év munkaviszony után?)

Starsky # 2001.09.22. 23:25

A határozatlan szerződést határoztalan idejűként kel érteni. (elnézést)

A másik kérdésem:

A fegyelmi eljárás során az egyik általam hívott telefonszám titkosított volt, de a belső ellenőrzés a hívott fél nevét mégis nyilvánosságra hozta. A Munka Törvénykönyvének 3. paragrafusának második bekezdése szerint a munkáltató a munkavállalóra vonatkozó tényt, adatot a munkavállaló hozzájárulása nélkül harmadik személlyel nem közölhet. Ennek ellenére ez mégis megtörtént, mikor a belső ellenőr az általam hívott titkosított telefonszámok mellé írásban feljegyezte a hívott fél nevét is, és ezt bárki által hozzáférhető helyre tette. Azt tudni kell, hogy a fegyelmi eljárás során a hívott felet én jelöltem meg neki korábban négyszemközt, de a véleményem szerint ez nem jogosíthatja fel arra, hogy közszemlére tegye a számot és a hívott felet, mert ez senki másra nem tartozik csak a munkavállalóra és esetleg a munkáltatóra de egyéb alkalmazottakra semmiképpen. Én neki erre nem adtam engedélyt sem szóban, sem írásban soha. A hívott fél erről tudomást szerzett és ezt rendkívül rossz néven vette. Élhetek-e ez ügyben panasszal a belső ellenőrrel szemben, hivatkozhatok-e törvénysértésre? Az, hogy én megjelölöm a hívott felet neki az feljogosíthatja arra, hogy közszemlére tesz egy titkos telefonszámot?

Starsky # 2001.09.23. 04:02

A harmadik kérdésem:

Ha az első esetben nem támadhatom meg a határozott idejű szerződést, akkor én kezdeményezhetek-e rendkívüli felmondást? Mintha azt olvastam volna, hogy ha a munkávallaló mond fe, akkor esetleg végkielégítés is járhat?

Franciska # 2001.09.25. 14:01

Kedves Starsky, ha megengeded, különválasztanám a kártérítési ügyedet és a munkaszerződés-módosításod ügyét, mert ez két probléma, és én az utóbbira szeretnék válaszolni. Több homályos dolog van, amit nem értek, pl. mi az, hogy nem akarják 'meghosszabbítani' a határozatlan idejű munkaszerződésedet ? Meghosszabbítani csak a határozott idejűt lehet, a határozatlanon nincs mit 'hosszabbítani'... Az se biztos, hogy jól értem-e, hogy módosítottátok a munkaszerződésedet határozatlanról határozott idejűvé, ami okt. 31-én lejár ?

Ha így van, akkor persze hogy nem tájékoztat a munkáltató a felmondásáról, hiszen egyszerűen csak meg kell várnia, amíg lejár a munkaszerződésed, és ezzel a munkaviszonyod minden egyéb intézkedés nélkül megszűnik. (Rendes felmondással nem is mondhat fel neked, mert határozott idejű munkaviszonyt nem lehet rendes felmondással felmondani egyik félnek sem.) Hogy elesel-e a végkielégítéstől, az attól függ, mi szerepel a munkaszerződés-módosítás szövegében. Ha ott erről a témáról semmi nincs, akkor abban a pillanatban elbuktad a végkielégítésedet (és felmondási idődet), amikor aláírtad a szerződés-módosítást. Határozott idejű munkaszerződés lejárta esetén ugyanis Mt. szerint nem jár végkielégítés.

A munkáltatód tehát olcsón megszabadulhat így tőled. A kérdés, hogy megtámadhatod-e a szerződés-módosítás érvényességét, nem rossz, természetesen megtámadhatod, kérdés, hogy milyen eredménnyel, ugyanis bizonyítanod kell, hogy a munkáltatód megtévesztéssel, vagy jogellenes fenyegetéssel vett rá a módosítás aláírására, és ezt igen nehéz bizonyítani.

Rendkívüli felmondással is felmondhatsz, és ha ez jogszerű, akkor megillet téged annyi átlagkereseted, amennyi a munkáltató rendes felmondása esetén járna. Csakhogy a rendkívüli felmondást indokolnod kell, amelyből kitűnik, hogy a munkáltató a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét súlyosan megszegte. És ezt is tudnod kell bizonyítani.

Egyébként az az érzésem, hogy a munkáltatód fontolgatta, hogy rendkívüli felmondással elküldjön téged, de akár alaki, akár 'indoklási' okból, ezt elvetette, és helyette kitalálta ezt a szerződés-módosítást. Persze nem ismerem se a szerződésedet, se az egyéb körülményeket, úgyhogy a válaszom általánosság.

Starsky # 2001.09.26. 14:37

Kedves Franciska!

Igazad van, tényleg nem voltam egyértelmű.
Szóval az írásbeli figyelmeztetés (amely tárgya a kártérítésem) után jelezte szóban az igazgató, hogy nem kívánja fenntartani a munkaviszonyomat. De arról nem tájékoztatott akkor és ott, hogy milyen felmondással kíván megszabadulni tőlem. Rendes, vagy rendkívülivel? Mivel akkor ott mondandójában szóba sem került a végkielégítés és a felmondási idő, sem a jogorvoslat lehetősége így én akkor automatikusan arra gondoltam, hogy rendkívülivel szeretne. Azért írtam alá a határozatlan idejű szerződésem módosítását határozottra, mert abban a hitben voltam, hogy rendkívüli felmondással küldenek el. Viszont ha tájékoztatott volna, hogy rendes felmondással akarnak megszabadulni tőlem, akkor még szép, hogy nem írok alá semmi ilyesmit. De ugye az csak jelentős káresetén jogos (35eFt 8 hónap kis összeg).
Szóval az a problémám, hogy az igazgató elhallgatott lényeges információkat, amelyek nem ismerete híján tévedésbe kerültem és téves feltevésem alapján hibás döntést hoztam. Ezzel megtámadhatom a szerződésmódosítást? Úgy tudom, hogy a munkavállaló hátrányára nem lehet szerződést módosítani. Mivel 6,5 éve dolgozom azon a munkahelyen, így 2 havi átlagfizetésemnek felel meg a végkielégítés. Nem nagy pénz, de pénz. A módosításban pedig annyi szerepel, hogy a '95 február óta tartó munkaviszony 2001. október 31-ig tartják fent a szerződő felek, közös megegyezéssel. Minden egyéb kérdésben az eredeti munkaszerződés az irányadó. A végkielégítésről és a felmondási időről nem rendelkezik a módosítás.

"Rendkívüli felmondással is felmondhatsz, és ha ez jogszerű, akkor megillet téged annyi átlagkereseted, amennyi a munkáltató rendes felmondása esetén járna. Csakhogy a rendkívüli felmondást indokolnod kell, amelyből kitűnik, hogy a munkáltató a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét súlyosan megszegte. És ezt is tudnod kell bizonyítani."
Ezzel kapcsolatban pedig azt szeretném kérdezni, hogy az általam hívott telefonszámok nyilvánosságra hozatalával és a hívott felek nevének feljegyzésével valamint az egyik titkos telefonszám tulajdonos nevének közszemlére tételével nem szegte-e meg a Munka Törvénykönyvének 3. paragrafusának második bekezdését, miszerint a munkáltató a munkavállalóra vonatkozó tényt, adatot a munkavállaló hozzájárulása nélkül harmadik személlyel nem közölhet? A nyilvánosságra hozatalt tudom bizonyítani, csak az a kérdésem, hogy ez elégséges alapja-e a rendkívüli felmondásomnak? Tehát ha ezzel indokolom a rendkívüli felmondásomat, akkor ez elfogadható-e?
Azt említettem, hogy négyszemközt én említettem meg neki a nevet, de én úgy gondolom, hogy a cégnek akkor sincs joga ezt nyilvános helyen kirakni, mivel ehhez én nem járultam hozzá, sőt meg sem kérdeztek. Ha ez felmondási alapnak kevés, akkor ezért én kérhetek-e esetleg nem anyagi kártérítést?

Franciska # 2001.09.27. 11:47

Starsky,
továbbra is két kérdés van, hogy

  1. érvényes-e a munkaszerződés-módosításod, és hogy
  2. fel tudnál-e mondani rendkívüli felmondással a személyiségi adatok kiadása miatt ?

Mivel nem ismerem a munkaszerződésed, és a többi körülményt, továbbra is általánosságban válaszolok!

1. Azt kell mondjam, hogy a munkáltatónak nem kötelessége előre tájékoztatni a munkavállalót, hogy hogyan kívánja megszüntetni a munkaviszonyát. (Egy kivétel van: a csoportos létszámleépítés.) Eszerint nem megtévesztés, vagy elhallgatás volt ez a munkáltató részéről, sőt korrekt gesztust tett azzal, hogy szóban előre jelezte a szándékát. Továbbá sajnos, a munkavállaló hátrányára igenis lehet szerződést módosítani, természetesen csak a munkavállaló beleegyezésével. Az sem jogsértő, ha a munkáltató kezdeményezi a munkaszerződés módosítását, hiszen nem kötelező aláírnod. Az lenne jogsértő, ha megtévesztéssel vagy femyegetéssel olyan helyzetet teremtene, amelyben nincs más választásod, mint aláírni a módosítást. Azzal, hogy 'hibás döntést hoztam, mert azt hittem, hogy...', még nem belátható, hogy ez megtévesztés volt-e vagy egyszerűen egy hibás emberi döntés, amelynek viselned kell következményeit.

Az első hozászólásodban írtad, hogy végülis burkoltan fenyegettek azzal, hogy rossz referenciát adnak rólad más munkáltatóknak. Ez talán lehet jogellenes fenyegetés, de ez tényleg a pontos helyzettől függ (lehet, hogy ez csak tájékoztatásnak minősült, és nem kapcsolták össze a szerződés-módosítás kényszerével).

Hogy lőttek-e a végkielégítésnek, ez október 31-én derül ki, amikor elszámolnak veled. Ha 'minden egyéb kérdésben az eredeti munkaszerződés az irányadó', talán még arra is van esély, hogy végkielégítést kapj (attól függ, hogy fogalmaz az eredeti munkaszerződés). Én azért azt megvárnám (még ha mindenképpen jogvitára szánom el magam, akkor is), és csak az elszámolást követően reklamálnék, és csak akkor, ha bizonyítani tudom, hogy fenyegetéssel vagy megtévesztéssel vettek rá a módosítás aláírására.

2. A rendkívüli felmondás feltétele, hogy az egyik fél lényeges kötelezettséget _súlyosan_ szegjen meg. Õszintén mondom, nem láttam még olyan rk. felmondást, ami személyiséghez kapcsolódó adat illetéktelennek való kiadása miatt született volna  (nyilván nem voltak 'súlyosnak' minősülő ügyek). A leírásod alapján kétesélyes, hogy a hívott felek nevei vajon 'rád vonatkozó' adatok-e (nem ismerjük a konkrét ügyet !), illetve, hogy a 'nyilvánosságra hozás' valóban munkáltatón kívüli harmadik felet jelent-e ? Mert az, hogy egy vizsgálat során a vizsgálati anyag több kézen keresztülmegy, és a munkájuk végzése közben több alkalmazott látja, az szvsz nem nyilvánosságra hozás.

A nem anyagi kár kérdése ez ügyben szerintem már polgári jog, és abban én sajnos nem vagyok kompetens.

Elnézést, ha túl sokat írok ahhoz képest, amennyit valójában érdemben segíteni tudok.