folytonos munkarend - sürgős

efi99!

Lehet, hogy már én is fáradt vagyok, de nem értem a kérdésedet!

Nem, senki nem vár külön pénzt arra a napra, amikor nem dolgozik, csak annyit várunk, hogy nekünk se kelljen többet dolgoznunk. Idén a felsorolt 10 munkaszüneti nap mind hétköznapra esik, tehát ezekkel csökkenteni kell a munkaidő-keretet, vagy a rám irányadó munkaórákkal kell figyelembe venni.

Mégpedig azért, mert egy hivatali rendben dolgozónak sem kell ledolgoznia a munkaszüneti nap miatt kiesett órákat.

Jó. De hol van itt olyan, hogy az ünnepnapokra pénzt osztanak bárkinek is, aki nem dolgozik akkor?

Kiegészítem még gyorsan a 135.§ 2. bekezdéssel:

2. A heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidőbeosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot.

Vagyis munkaszüneti napra nem írhat(ná)nak szabadságot...
Vagy ennyire nem értek magyarul?!

Efi99!

Küldöm a MTK. idevágó pontjait. Majd később kiegészítem a saját "mondókámmal", de sajnos most nincs időm. Köszönöm mindenkinek a hozzászólást, mindet érdeklődéssel olvasom, és remélem tudunk segíteni egymásnak. Ne hagyjuk, hogy a folyamatos műszakban dolgozókat kihasználják!

125. § (1) Munkaszüneti napon - a 127. § (1) bekezdésének második mondatában meghatározott kivétellel - a munkavállaló csak a megszakítás nélküli munkarendben, vagy a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetőleg ilyen munkakörben foglalkoztatható. Ettől érvényesen eltérni nem lehet.
(2) A munkáltató, illetve a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon rendeltetése folytán működő munkáltatónak, illetve munkakörnek, ha a tevékenység során nyújtott szolgáltatás e napon történő rendszeres igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó helyben kialakult, vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásokból eredő igény alapján, vagy az élet, egészség, testi épség, továbbá a vagyontárgyak védelme érdekében kerül sor.
(3) Munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.
(4) Ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, az e napon, illetve a húsvétvasárnapon és a pünkösdvasárnapon történő munkavégzés tekintetében a munkaszüneti napra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(5) A munkaidő beosztásának a munkaszüneti napok miatt indokolt változtatását a miniszter évenként szabályozza. E változtatás során vasárnap nem nyilvánítható munkanappá.

Zsenzso, és soha nem ellenőrzik őket? Ez így bércsalás, ami elég durva dolog.

szia efi99!

Az a gond, hogy a munkáltatóm még csak nem is ugatja a munka törvénykönyvét, a kollektív szerződésünk 6 havi munkaidőkeretet ír elő nekünk, de ez úgy néz ki, hogy minden 3. és 4. napon dolgozunk 12 órát, ezért egyik hónapban 168 órát dolgozunk, a másikban meg lehet, hogy 192-t. Most megint azon vitázunk, hogy nekem miért kell decemberben 16 órával többet dolgoznom, mint a "rendes" munkarendben dolgozóknak. Túlórát (túlmunkát) nem fizetnek. Megmondja, hogy mennyi a csúsztatásom, én mondhatom meg, hogy mikor veszem ki, de nem vehetem ki hétköznap nappalra. Mondtam a főnökömnek, hogy neki kellene személyekre lebontva megcsinálnia a beosztást, és akkor pl. hétköznap nappal is otthon lehetnék csuszin. Egyébként azzal próbáltam érvelni munkaidő-keret ügyben, hogy aki hivatali rendben dolgozik, annak nem kell ledolgoznia dec. 25.-ét és 26.-át, mégis megkapja az egész havi bérét, énnekem miért kell 16 órával többet dolgoznom a havi béremért?

Ja és valaki árulja már el nekem mi az a fizetett ünnep (8-órás vagyok)?? Én még ilyet a bérpapíromon sohasem láttam (meg az MT-ben sem). Mit kell azon kifizetni, ha nem dolgozom. Van az alapbér - ha egy adott hónapban 0 nap szabin vagyok - az mindig ugyanannyi, függetlenül attól, hogy hány óra volt abban a hónapban, meg hány ünnepnap.
A szabadság az persze fizetett, mivel beleszámít a kötelező órákba, de az ünnep...
Piqlet, te írtad: "a 25-26-a munkaszüneti nap (fizetett ünnep, még a MTK. szerint is!)", hol van ez?

A 125. paragrafus ír a munkaszüneti napon történő munkavégzésről.
A 117/B meg arról, hogy mennyi a napi illetve heti munkaidő. Nem tesz különbséget a folyamatos és nem folyamatos munkarend között. Tehát mindkettőnél, ha heti, havi vagy nagyobb munkaidőkeretet akarunk kiszámolni, ezt kell alapul venni (meg persze a hivatalos munkanapok számát), emiatt nincs ilyen, hogy mindig 168 óra/hó a kötelező. Mindig annyi a kötelező órája mindenkinek - teljesen mindegy, hogy naponként hány órát dolgozik, illetve, hogy időnként vasárnap és ünnepnap is dolgozik - amennyi a hivatalos ("8-órás") munkanapok száma *8.
Jóhogy nem már annak többet (vagy néha kevesebbet) kell dolgoznia, aki nem 8-órás, ráadásul minden hónapban, sőt minden évben máshogy kutyulva.
A túlóra is ugyanolyan túlóra, mint 8-órásoknál (amit tehát a fentebb leírt alapóraszámhoz kell mérni), csak a munkaidőkeret nem biztos, hogy havi. (Nálunk pl annak ellenére az, hogy folyamatos munkarend van)

szia Piqlet!

Én is folytonos munkarendben dolgozom. Az előző munkahelyemen nemes egyszerűséggel havi 174 órát írtak elő nekünk minden hónapra, így énszerintem 2005. jan. l. és 2007. aug. 31. között 160 ki nem fizetett túlórám keletkezett. Új munkahelyem van, a régit felszólítottam, hogy fizesse ki a túlórákat, nem ismerik el, hogy tartoznának. Azt hiszem, fizetési meghagyást fogok ellenük beadni. Mivel nem ismerik úgysem el a tartozást, munkaügyi per lesz belőle. Már csak azért sem akarom annyiban hagyni a dolgot, mert mostani munkahelyemen ugyanúgy számolnak, mint Nálatok, nekem azt ordibálta a HR-es főnök, hogy nekem nem jár a fizetett ünnep,ha aznap úgyis szabadnapos vagyok, mit akarok? Pedig a munka törvénykönyvében az van, hogy heti 40 óra a törvényes munkaidő, vagyis napi 8 óra. Igaz, hogy mi másmilyen munkarendben dolgozunk, de attól még nekünk is csak annyit kell az adott hónapban dolgoznunk, mint egy "rendes" dolgozónak.

Köszi a választ, effi99!

Nov. 23-án 15:45-kor írtam le a beosztásom. Én ilyen munkaidő-elosztásban dolgozom, ezen a cég - ha ég-föld összeszakad is - nem változtat. Amit észrevettem válaszodban: Te 152 órás havi keretet írtál decemberre. Nálunk a cég 168 órás keretet írt ki, szóval a munkanapokba beleszámolták a két nap fizetett ünnepet is - a 8 órás dolgozókkal ellentétben, hiszen nekik kifizetik a munkaszüneti napot, tehát ők tulajdonképp csak 152 órát dolgoznak a hónapban. Szóval itt a bibi, mert 168-152=16 óra! Tehát nekünk itt szépen eltűntetnek 16 órát, ami - a szellemi dolgozók december havi órakeretéhez képest - túlórának számít. Viszont ezt a két napot, amit így "lenyisszantottak", kiírják szabadságnak a karácsonyi leállásra. Szóval a szellemi dolgozóknak 3 nap szabit vesznek el arra a hétre, a fizikai dolgozóknak 5-öt. Na, ezt nem értem én, hogyha a fizetett ünnep folyamatos műszakban nem jár (a cég állítása szerint), akkor meg a 16 óra túlóránk hová lett? Se fizetett ünnep, se csúsztatás??? Hol találom meg a Munkatörvénykönyvben, hogy mi vonatkozik a megszakítás nélküli munkarendben dolgozóknál a munkaszüneti napra és a túlórára? Mert a cég mindig a MTK-re hivatkozik, de azt nem hajlandóak elárulni, melyik § mondja ki, hogy nekünk nem jár a fizetett ünnep... Magyarán megmondva úgy érzem, minket itt hülyének néznek - mert sajnos megtehetik...

Nem tudnám megmondani az konkrétan mennyire jogos, hogy az ünnepnapra írják ki, illetve, hogy ez anyagilag egészen pontosan mit jelent.
Viszont ha tisztán csak az órák számát nézem az adott hónapban ettől még nem jársz rosszabbul. A 8-órások és a te kötelező óráid száma decemberben egyforma (152). Az lehet, hogy neked szabadságod megy el arra a 2 napra (25,26) de ezzel - a 8 órásokkal ellentétben - gyártottál ott magadnak +16 órát. Ez pedig ott jön vissza, hogy a hónapban nem fogsz dolgozni valamikor (illetve kevesebbet valamelyik héten) ehhez viszont majd ott MÉGSE kell kiírni ahhoz szabit, hogy meg legyen a havi köteleződ. Más szóval egy 8-órással ellentétben úgy lesz elég valamelyik héten 24 órát dolgoznod (és persze emiatt többet otthonmaradnod) hogy ehhez nem kellett OTT szabit kivenned.
Ezekután szerintem indifferens, hogy konkrétan melyik napra volt beírva a szabi, hiszen pont ugyanannyit és ugyanúgy fogsz dolgozni és 25-26 sem mész. Már persze, ha anyagilag is tök egyforma, de ezt nem tudom.

Köszönöm a válaszokat!
a szabadság elszámolásával tisztában vagyok. Nekem a problémám a MUNKASZÜNETI NAP elszámolása. Tehát írom részletesen (mert úgy látom, eddig rosszul tettem fel a kérdést):
December 26-27-28 nekem munkanap lenne. A hét 24-30-ig terjed. Tehát normális esetben a kedd-szerda-csütörtök mellé kiírják szabadságra a hétfő-pénteket, amit meg is értek, hiszen én is 1 hét szabadságot kapok, tehát jogos. De: a 25-26-a munkaszüneti nap (fizetett ünnep, még a MTK. szerint is!). Tehát erre a két napra nem írhatnának szerintem szabadságot, mint ahogy a nálunk 8 órában, hétfőtől-péntekig (a szellemi dolgozóknak) nem is írnak, nekik jár a fizetett ünnep, tehát nem az éves szabadság-keretükből kerül levonásra. Nekünk viszont a szabadságunk megy el erre a két napra is (sőt, a január 1-re is - 3 nap!). Véleményem szerint a dec. 24-30-ig terjedő hétre nekünk (fizikai dolgozóknak) ugyanúgy csak 3 nap szabadságot lenne jogos kiírni, mint a szellemi dolgozóknak. Tehát így vonnának egész évben azonos órát-napot a szabadságban töltött időre. Mert engem - és a többieket - nagyon felháborít, hogyha a szabadságot - jogosan - ugyanúgy számolják, mint a szellemi dolgozóinknak, akkor a munkaszüneti napot miért nem?! Mi ezt nem érezzük így korrektnek - és jogosnak sem...

Piqlet

Az a 2. pont leegyszerűsítve azt jelenti, hogy nem csak arra a napra lehet beírni szabit, amikor dolgoznál, hanem arra is, amikor amúgy nem. Erre azért van szükség, mert egy-egy napon a munkaidőd neked 12 óra, a szabadság (ami mindig egy egész napra vonatkozik) viszont csak 8-at "ér".
Tehát ha kétszer nem dolgozol az adott héten, pl Hé és Sze (Ke meg amúgy se lettél volna), akkor beírják a szabit mindhárom napra (38=212) Ettől te semmivel sem dolgozol többet mind egy 8-órás, vagyis ugyannnyi szabadidőd is van.

kbs
"S mivel a munkarendet elegendő egy héttel előre közölni, és a szabadság kétharmadával a munkáltató rendelkezik, megteheti, hogy mindenkinek munkanapot rendel azokra az ünnepnapokra, majd mindenkit szabadságra küld."

Az lehet, hogy a munkarendet 1 héttel előre kell közölni, de a szabit, akkor is 30-cal előre közhírré kell tétetni. A kétharmad az meg szerintem háromnegyed.

Azokra vonatkozik, akiknek hetente több mint két pihenőnapjuk van. Például rátok.

Köszönöm a választ! Habár azt még mindig nem értem, akkor kikre vonatkozik a 135.§ 2. bekezdése???

2. A heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidőbeosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot.

Tehát a szabadságot ugyanúgy számolják, mint a hétfőtől-péntekig 8 óráan dolgozóknak, de a munkaszüneti nap nem jár nekünk? És mi van az egyenlő bánásmód elvével??? Valahogy ez nekem sántít... vagy a MTK lenne ennyire hézagos?!

Köszönettel: "Értetlen" :)

Pedig ez elég egyértelmű. Annak, aki dolgozna az ünnepnapon - de nem dolgozik - szabadságot kell kiadni arra a napra. Annak, aki nem dolgozna az ünnepnapon - nem kell szabadságot kiadni arra a napra. S mivel a munkarendet elegendő egy héttel előre közölni, és a szabadság kétharmadával a munkáltató rendelkezik, megteheti, hogy mindenkinek munkanapot rendel azokra az ünnepnapokra, majd mindenkit szabadságra küld.

Sőt, nálatok még erre az apró trükkre sincs szükség, mert a munkaidőbesosztásotok heti kettőnél több pihenőnapot biztosít.

Folyamatos műszakrendben dolgozom (312 óra nappal, 3 pihenőnap, 312 óra éjszaka, 3 pihenőnap). Karácsony és január 2-a között leállás lesz a gyárban. Egyébként 26-27-28-án sze-csüt-péntek)és január 1-2-3-án (kedd-sze-csüt) dolgoznék. 26-27-28-ra kiírtak 5 nap szabadságot, ami rendben is lenne (utánanéztem), ha karácsony nem számítana fizetett ünnepnek. A cég mégis kiírta mindenkinek az 5 nap szabadságot, sőt, január 1-re - arra az 1 napra - 3 nap szabadságot vesznek el (ami szintén rendben lenne az egyenlő bánásmód elve szerint, ha nem épp fizetett ünnep lenne). Kérdésem a következő: folyamatos műszakban tényleg nem számít a fizetett ünnep? Mert erre hivatkoznak. Ilyenkor nem működik az egyenlő bánásmód elve, csak a szabadság elszámolásánál???
A Munkatörvénykönyvben egyébként ennyit találtam:

135. § (1) A szabadság kiadásánál a munkarend (munkaidőbeosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni.

(2) A heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidőbeosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot.

Tehát az én értelmezésem szerint NEM ÍRHATNÁNAK a fizetett ünnepnapokra szabadságot - mint ahogy eddig is megtették...

Köszönettel: egy felháborodott dolgozó

A sazbályozás olyan "egyszerű", hogy inkább idemásolom.
Mt.
A munkaidő és a pihenőidő
117. § (1) E törvény alkalmazásában

1. munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó időtartam, amibe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartamát. Eltérő rendelkezés vagy megállapodás hiányában a munkaidőbe a munkaközi szünet időtartama (122. §) - a készenléti jellegű munkakör kivételével - nem számít be;
2. napi munkaidő: az egy naptári napra eső, vagy huszonnégy órás megszakítás nélküli időszakba tartozó munkaidő;
3. heti munkaidő: az egy naptári hétre eső, vagy százhatvannyolc órás megszakítás nélküli időszakba tartozó munkaidő;
4. éjszakai munka: a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés;248
5. többműszakos munkarend: ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket;
6. délutáni műszak: a többműszakos munkarend alapján a tizennégy és huszonkét óra közötti időszakban teljesített munkavégzés;
7. éjszakai műszak: a többműszakos munkarend alapján végzett éjszakai munka;
8. éjszakai munkát végző munkavállaló: az a munkavállaló, aki

ha)a munkarendje szerint rendszeresen éjszakai műszakban, vagy
hb)az éves munkaidejének legalább egynegyedében éjszakai munkát végez;

9. pihenőnap: a naptári nap nulla órától huszonnégy óráig tartó időszak, vagy három- és négyműszakos munkarendben, továbbá a megszakítás nélkül működő munkáltató, illetve az ilyen munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében - munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek eltérő megállapodása hiányában - a következő műszak megkezdését megelőző huszonnégy óra;
10. idénymunka: az olyan munkavégzés, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt - a munkaszervezés körülményeitől függetlenül - évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik.
11. készenléti jellegű munkakör: az olyan munkakör, amelyben

ka) a munkakörbe tartozó feladatok jellegéből adódóan - hosszabb időszak alapulvételével - a rendes munkaidő legalább egyharmadában nincs munkavégzés, és a munkával nem töltött időt a munkavállaló pihenéssel töltheti, vagy
kb) a munkavégzés - különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel - a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.
(2) Kollektív szerződés az (1) bekezdés d)-f), h), j) pontjában foglaltaktól eltérhet azzal, hogy az éjszakai munkának minősülő időszak hét óránál rövidebb nem lehet, és ebbe a huszonnégy és öt óra közötti időtartamot be kell számítani.
117/A. § (1) Kollektív szerződés

1. a polgári repülésben hajózó, légiutas-kísérő, repülőgépes műszaki, továbbá a légi járműveket kiszolgáló berendezéseket kezelő és vezető,
2. a belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében forgalmi utazó,
3. a közúti közlekedésben a menetrend szerinti helyi-, valamint 50 km-t meg nem haladó útszakaszon végzett helyközi menetrend szerinti személyszállítást végző, és a zavartalan közlekedést biztosító,
4. a nemzetközi vasúti személyszállítás, valamint a belföldi és nemzetközi vasúti árufuvarozás körében utazó, illetve a zavartalan közlekedést biztosító

munkakörben foglalkoztatott munkavállaló tekintetében a napi munkaidő korlátozására [119. § (3) bekezdés], a munkaközi szünetre (122. §), a napi pihenőidőre (123. §), a heti pihenőnapra, illetve pihenőidőre, a vasárnapi és a munkaszüneti napon történő munkavégzésre (124-125. §), valamint a rendkívüli munkavégzés éves mértékére [127. § (4) bekezdés] vonatkozó rendelkezésektől eltérhet, ezen túlmenően legfeljebb egyéves, illetve legfeljebb ötvenkét hetes munkaidőkeretet állapíthat meg.
(2) Az egészségügyi tevékenységre vonatkozóan

1. a napi huszonnégy órán át folyamatos szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatók esetében külön törvény a 118/A. § (1) és (2) bekezdésétől eltérően legfeljebb hat havi, illetve legfeljebb huszonhat heti munkaidőkeretet is megállapíthat,
2. külön törvény vagy kollektív szerződés a 118/A. § (1) bekezdésétől eltérően legfeljebb négyhavi, illetve legfeljebb tizenhat heti munkaidőkeretet is megállapíthat,
3. külön törvény vagy kollektív szerződés a 119. § (3) és (7) bekezdésétől eltérhet azzal, hogy a nem készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaideje nem haladhatja meg a munkaidőkeret átlagában a heti 60 órát, egészségügyi ügyelet esetén a heti 72 órát,
4. kollektív szerződés rendelkezése alapján, vagy ha a napi huszonnégy órán át folyamatos szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatók esetében külön törvény lehetővé teszi, a munkavállaló előzetes írásos beleegyezése esetén a 123. § (1) bekezdésétől eltérően legalább megszakítás nélküli nyolc óra napi pihenőidőt kell biztosítani,
5. külön törvény vagy kollektív szerződés a 126. § (1) bekezdés d) pontjától eltérhet, és - a készenlét során végzett munka szokásos időtartamának alapulvételével - meghatározhatja az egy készenlétre eső rendkívüli munkavégzés átlagidőtartamát,
6. jogszabály a 127. §-ban és 129. §-ban foglaltakon túl szabályozhatja a rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és a készenlét elrendelésének feltételeit, valamint a készenlét és a készenlét alatt elrendelt munkavégzés díjazását egyaránt magában foglaló átalánydíjazás mértékét, illetve az ügyelet díjazását,
7. külön törvény vagy kollektív szerződés a 124. § (8) bekezdésében foglaltaktól eltérhet, azzal, hogy a munkavállaló számára hetente egy pihenőnapot ki kell adni.

(3) Előadóművészeti és alkotóművészeti intézmény tekintetében a 118/A. § (1) bekezdésétől eltérően kollektív szerződés legfeljebb hat havi, illetve huszonhat heti munkaidőkeret alkalmazását határozhatja meg.
(4) Ha törvény

1. valamely gazdasági ágazat, alágazat tekintetében a munkavállaló munkavégzésére szakmai szabályt ír elő, illetve
2. a tartós külszolgálat tekintetében eltérő szabályt ír elő,

e törvény munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseit e szabályokban meghatározott eltérő rendelkezések mellett kell alkalmazni, feltéve, hogy ezt a szakmai szabály, illetve a tartós külszolgálatra vonatkozó szabály nem zárja ki.
(5) Jogszabály a 126. § (1) bekezdésének c) pontjától, az ügyelet 129. § (1) bekezdésében meghatározott fogalmától és az ügyelet elrendelésének mértékétől, valamint a 148. §-tól

1. az egészségügyi tevékenységre vonatkozó külön törvényben meghatározott ügyeleti feladatok ellátásában részt vevő munkavállaló vonatkozásában a napi huszonnégy órán át folyamatos szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatóknál elrendelt ügyelet esetében (egészségügyi ügyelet), illetve
2. külön jogszabályban meghatározottak szerint a kollégiumban a tanulók éjszakai felügyeletének, valamint a pedagógiai, nevelési programban meghatározott kirándulás vagy más, nem a nevelési-oktatási intézményben szervezett program megvalósításához elrendelt ügyelet esetén (közoktatási ügyelet)

eltérhet.

Kérem, hogy valaki mielőbb segítsen a következőben. Munkáltatómnál megszakítás nélkülimunkarendben dolgozom (munkadidő keret nélkül), napi 8 órát. Eddig ha minden hétvégén dolgozni akartam, akkor úgy csinálta a beosztást (mindenkinek) hogy dolgozhattunk . Most viszont azt mondja , a továbbiakban ez nem lehet így, mert szigorodnak az ellenőrzések és már nem vállalja. Tényleg igaz, hogy szombat-vasánrap egymás után nem dolgozhataok, mert így szabályos? Hogy ha szombaton dolgozok, akkor vasánap nem dolgozhatok és fordítva? Ez tényleg így szaálbyos? Előre is köszönöm a segtségt.