Bejelentési kötelezettség elmulasztása

Fórum → munkajog, foglalkoztatás
régebbi elöl     új hozzászólás

Bea8207 # 2020.05.21. 09:23

Nagyon szépen köszönöm a kimerítő választ! Sokat segített!

Jereván # 2020.05.21. 06:46

T. Kérdező!

Válasz a másodsorban feltett kérdésére:

Ha a bejelentési kötelezettségének a munkáltató nem hajlandó eleget tenni az alábbiakat teheti:

I.

Egyrészt panaszával megkeresheti a Nemzeti Adó-és Vámhivatalt, ugyanis a bejelentési és nyilvántartási kötelezettség elmulasztásának ellenőrzése a NAV hatáskörébe tartozik.

A panasz részletes ismertetése után kérje, hogy a Tbj. 54. § (2) alapján a biztosítási kötelezettség létrejöttét határozattal állapítsák meg, illetve a munkáltatót kötelezzék az utólagos bejelentésre, a munkabér kifizetésére és a közterhek megfizetésére.

(Kérelmében mindenképpen jelölje meg/idézze be a lenti jogszabályi rendelkezést.)

A NAV ugyanis jogosult a munkaviszonyhoz szorosan kötődő biztosítási jogviszony létrejöttét határozattal megállapítani.

Tbj. 54. § (1) Az igazgatási szervek (azaz az egészségbiztosító, a nyugdíjbiztosító és a NAV)– jogszabályban meghatározott hatáskörükben eljárva – ellenőrzik a 46. § (1) bekezdésében előírt nyilvántartást, a biztosítási kötelezettség elbírálását és a 46. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartás vezetését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során a biztosítás vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság utólagos megállapítása, törlése tárgyában a határozat meghozatalára

  • a járulék utólagos megállapítása nélkül az egészségbiztosítási szerv,
  • a biztosítottat terhelő járulék, foglalkoztatottnak minősülő biztosított esetében a foglalkoztatót terhelő járulék utólagos megállapítása mellett az állami adóhatóság jogosult.

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb. ellátásokról és azok fedezetéről

II.

Másrészt panaszával megkeresheti a kormányhivatalt, ezen belül is a munkaügyi felügyelőséget is, ugyanis:

A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 3. § (1) értelmében a munkaügyi ellenőrzés kiterjed:

  • a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat alakszerűségére, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is), továbbá a munkaszerződés lényeges tartalmi elemeire és a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére (ideértve a jogosultnak az Mt. 297. §-a szerinti tájékoztatási kötelezettségét is) vonatkozó rendelkezések,
  • a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettség megtörtének a vizsgálatára,
  • a foglalkoztatásra irányuló jogviszony (pl. munkaviszony) megszűnésével összefüggő – a munkavállalót megillető – igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megtartására (azaz, hogy a dolgozó megkapta-e az Őt megillető munkabért, végkielégítést, szabadságmegváltást és egyéb juttatásokat).

A panasz részletes ismertetése után javasolt konkrétan leírni, hogy mit kér a közigazgatási szervtől.

Pl. kérem, hogy a munkáltatót kötelezzék a munkabérem kifizetésére és a szükséges igazolások (Igazolás a munkaviszony megszűnésekor, TB igazolvány, Igazolás az álláskeresési járadék megállapításához, Igazolás arról, hogy letiltása nincs stb.) kiadására.

Fontos, hogy minden egyes közigazgatási szerv kizárólag a hatáskörébe tartozó ügyekben járhat el, ezért a panaszt/kérelmet/közérdekű bejelentést célszerű minden hatáskörrel rendelkező közigazgatási szervnek (NAV, kormányhivatal) megküldeni.

Ugyancsak fontos, hogy minden olyan bizonyítékot, ami az állítását (munkaviszony létrejöttét) alátámasztja, azt mellékelje. Ilyen lehet a munkaszerződés, egyéb írásbeli megállapodás, munkaköri leírás, a jelenléti ívről készített fényképfelvétel, az üzem/irodaépület területére való belépésre jogosító igazolványról készített fényképfelvétel, vagy bármilyen, a munkáltató által kiadott okmány, valamint az állításait alátámasztó munkatársak (tanúk) adatai és elérhetőségei stb. Ugyancsak javasolt megjelölni azokat a dokumentumokat, amelyeket a jogviszony alatt készített, vagy aláírt. (Pl. bolti eladóként kiállított ÁFÁ-s számlát, megrendelőlapot, szállítólevelet stb.)

Segíti a bizonyítási eljárást az is, ha a levélben leírja, lerajzolja, hogy az irodaépület/gyár területén belül pontosan hol dolgozott, melyik osztály hol található, hogyan volt kifestve, berendezve az irodája, merre található a mosdó/öltöző/étkező stb., hiszen az eljáró ellenőrök vizsgálják az életszerűséget is. (A munkáltató arra fog hivatkozni, hogy sosem dolgozott náluk a panaszos, amit megcáfol, ha ilyen részletezettséggel ismerteti a környezetét, főnökét, munkatársait, vagy ha az általa készített dokumentum a munkáltatónál fellelhető.)

Ezzel kapcsolatban jó tudni, hogy főszabály szerint mind a hatósági, mind pedig a bírósági eljárásban annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a hatóság, vagy a bíróság valósnak fogadja el (ezt nevezi a Pp. bizonyítási érdeknek), továbbá hogy a bizonyítás elmaradásának vagy sikertelenségének a következményeit is ez a fél viseli. (Pp. 265. §)

Jogait közigazgatási úton, a közigazgatási szervek (hatóság) segítségével a fentiek szerint érvényesítheti. Van azonban egy másik út is, a bírói út.

III.

A jogok kikényszerítése érdekében lehetőség van bírósághoz is fordulni.

Erről a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről így rendelkezik:

285. § (1) A munkavállaló a munkaviszonyból vagy az e törvényből származó igényét bíróság előtt érvényesítheti.

Ez az átlagember számára bonyolultnak tűnhet, azonban kevesen tudják, hogy a jogok érvényesülése érdekében a Pp. 246. szakasza lehetővé teszi azt, hogy a panaszos kérését -ügyvéd igénybevétele nélkül- a bíróságon szóban is előadja:

2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról (Pp.)

246. § (2) A felperes a keresetet a lakóhelye, székhelye, munkahelye szerinti vagy a perre illetékes járásbíróságon, a bíróság elnöke által jogszabályban foglaltak szerint erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben, szóban is előadhatja, melyet a bíróság az erre rendszeresített nyomtatványon rögzít.

A kereset/keresetlevél az átlagember számára szintén idegennek tűnhet, pedig nem más, mint egy kérelem, amiben azt írjuk le, hogy pontosan mit kérünk a bíróságtól. (Természetesen leírjuk benne azt is, hogy milyen jogaink sérültek és azt mivel/kivel tudjuk bizonyítani, alátámasztani.) Ehhez nyújt segítséget ügyfélfogadási időben a bíróság kijelölt, jogvégzett munkatársa.

A kormányhivatal támogatással kapcsolatos osztálya felé pedig jelezze, hogy az ügyben milyen hatósági eljárásokat kezdeményezett, ehhez csatolja az azt alátámasztó beadványainak a másolatát kérve, hogy az érdemi döntés meghozataláig ügyében az eljárást függesszék fel.

Bea8207 # 2020.05.20. 17:40

Tisztelt Jogsegítők!
Szeretném a segítségüket kérni. Elsősorban abban, hogy érdemes-e perre vinni az ügyet.
2020.04.01-től lakhatási támogatásban részesülök. A kérelemhez benyújtott munkaszerződés 2020.03.19-től hatályos. Ettől a naptól kezdve dolgoztam a munkahelyemen. Április második felében egy véletlen folytán értesültem arról, hogy a munkáltató az érvényes munkaszerzódés ellenére nem jelentett be. Mivel az étterem a kialakult egészségügyi helyzet miatt csökkentett létszámmal üzemel, április 7-től nem voltam dolgozni. Miután kiderült, hogy be sem vagyok jelentve, a munkáltatónak ezt szóvá téve minden érdeklődésemkor azt válaszolta, hogy intéződik az ügy. Hó végéig vártam, majd Új munkahely után néztem. Szerencsére találtam is, ahol 2020.05.07-én munkába álltam. A problémám az, hogy mivel nem tudtam igazolni, hogy március közepétől dolgoztam, a kormányhivatal a támogatási szerződésemet megszünteti. Sajnos az új munkám is fel kell adnom, mert az albérletet és a kért családi kölcsönöket a keresetemből nem tudom fedezni. Két havi kauciót, két havi lakbért, egy havi rezsiköltséget kellett idáig kifizetnem, amelyre elvileg támogatást kaptam volna, s a munkáltató miatt meghiúsult. Ez az összeg 438000 forint. 200000 forint előleget kaptam a kormányhivataltól, melyet a szerződés megszüntetésével egyidejűleg visszakövetel. Kérhetem-e a munkáltatótól az ő törvényellenes cselekedetéből származó veszteségemet?A támogatás 8 hónapig tartott volna, ami 800000 forint. A NAV-nál kell-e bejelentést tennem a törvényellenes alkalmazásról? Május 6-án szintén felhívtam a volt munkáltatómat, s azt a választ kaptam, mivel az utólagos bejelentésnek 100000 forint bírságvonzata van, eszében sincs visszamenőleg bejelenteni. A felsorolt kiadások s a meg nem kapott támogatás közül tudok-e valamit érvényesíteni a munkaügyi bíróságon?
Segítő szándékukat köszönöm.
Tisztelettel, Kolláth András