Fórum munkajog, foglalkoztatás régebbi elöl     új hozzászólás


Szabadság kiszámítása

Kála #   2007.05.17. 10:27

Nincs különbség, tehát 30. (De nyilván a szabadságos napokon is csak a 2 órának megfelelően kiszámolt díjazás jár.)

Halkan jegyzem meg, a munkaszerződésbe simán bele lehet írni az Mt. szerinti szabadságnál többet is (sőt igazából ilyenkor van értelme egyáltalán belevenni a szeződésbe).

ikke #   2007.05.17. 09:42

Sergítségeteket kérem,
Akit napi 2 órában foglalkoztatnak, /5*2=10 óra hetente (részmunkaidős)/ azt mennyi szabadság illeti meg, ha egyébként a napi 8 órára 30 nap illetné meg?
Most írnánk a munkaszerződést, és pontosan szeretnénk tudni, hogy ebből később ne legyen munkaügyi vita. Köszönöm szépen.

Kála #   2007.03.14. 07:29

Kis kieg.: az 1/4 tekintetében kérni ugyan kérheti, de a munkáltató csak akkor köteles eleget tenni a kérésnek, ha legkésőbb 15 nappal a szabadság kezdete előtt bejelentette igényét.

ObudaFan # e-mail 2007.03.13. 16:55

A munkavállaló kérheti az éves szabadsága 1/4-ének kiadását az általa meghatározott időpontra - akár a felmondási időre is - de a munkáltató fontos okból mégis kérheti, hogy végezzen munkát. A többire nézve ilyenkor a munkáltató dönt, hogy pénzben megváltja, vagy kiadja. Viszont a szabadsággal nem hosszabbodik meg a felmondási idő.

Ügyvéd / Lawyer / Abogado - Budapest

tarczayaron@freemail.hu

http://biroigyakorlat.blog.hu/
http://members.upcweb.hu//tarczay/

AudreyN #   2007.03.13. 16:47

Kedves Szakértők!

A " fizetett szabadság"-hoz kapcsolódóan annyi lenne a kérésem, hogy FELMONDÁSI IDÕ ALATT mik a törvényi rendelkezések, ha
a"munkavállaló rendes felmondása esete áll fenn" felmondási idő május 31-ig tart, de ápr. 6. az utolsó munkában töltött nap (a szabadság 11 nap máj.31-ig ):
a.) munkavállaló kérheti -e a kifizetés helyett a fizikai távollétet, vagy annak egy részét?
b.) munkaadó felajánlhatja-e (bár eddig még nem tette) a szabadság igénybevételét, hogy ne kelljen kifizetnie - vagy annak egy részét?
c.) valóban meghosszabbodik a felm.idő az igénybevett szabadsággal?
d.) kinek mi a kötelessége vagy lehetősége?
Mivel elég mérges a jelenlegi hangulat, csak olyanra szorítkoznánk, ami megjár, pluszt vagy gesztust már nem várhatunk, de ha nem ütközik törvénybe a szabadság kérése a felm.idő alatt - akkor miért ne???

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELÕ VÁLASZUKAT!

Mihalickó # e-mail 2007.03.13. 16:09

Az a helyzet, kedves izsakig, hogy a szabadságot munkanapban és nem munkaórában kell kiadni.

NEKED 20 NAP SZABADSÁG JÁR, aki mást mond, az nem ért hozzá!

Sücy # e-mail 2007.03.13. 12:02

izsakig, azért egy valamire figyelj... ahhoz, hogy neked legyen egy hét szabi, egy normál dolgozónak 5 napot kell kivennie... nehogy már neked csak 3,5-et kelljen...
20 db. 8 órás szabi az kicsit kevesebb, mint 14 db. 12 órás szabi. (a különbség abból adódik, hogy te 42 órát dolgozol egy héten, a nyolcórás csak 40-et)
Ha te 12-ket dolgozol, akkor 14 db. 12 órás napot vehetsz ki.

Az általad beidézett LBH nem vonatkozik rád: az arra vonatkozik, aki mindennap dolgozik x órát. te nem ebbe tartozol. Ha mindennap 12 órát dolgoznál, akkor lenne igazad. punktum.

Nem vagyok jogász, csak kontárkodom. Hol jobban, hol kevésbé...
Sücy

izsakig # e-mail 2007.03.13. 10:50

De ha a tv úgy fogalmaz, hogy 20 NAP, akkor miért kell enyire bonyolítani!

Lényeg: akárhogy is számolok, megillat a 20 nap, vagy csak 14 ??

_Lala_ # e-mail 2007.03.13. 01:32

Röviden:
Úgy kell a szabadságot számolni, hogy pont annyi időre mentesüljél a munkavégzés alól, mint amennyire a rendes munkarendben dolgozók.
Pl.: ha valaki napi 4 órában dolgozik (heti 20 órában), akkor minden szabadnapján 4 órányi munkavégzés alól mentesül. Tehát ugyanannyi nap szabadsága van, mint a teljes munkaidőben dolgozónak, csak nála egy nap fele annyi melót jelent.

Másik példa: ha valaki normál 40 órás heti munkaidővel rendelkezik, és 10 nap szabadságot vesz ki, akkor két hétig nem kell dolgoznia, és így 80 óra munkavégzés alól mentesül.

Ha ezzel szemben két hetente nem 40 órát dolgozik, és nem 5x8-as bontásban, hanem mondjuk 42 órát (12+12 / 96-os bontásban), akkor ha 10 nap szabit vesz ki, akkor ugyanúgy két hétnyi munka alól, azaz esetünkben 84 óra munkavégzés alól kell mentesíteni.

Tehát ott rontották el a számolást, hogy nem 40 órát dolgozol hetente, mert a 12-24-12-48 az hetente 42 óra meló. Így neked a 20 nap szabi 20 * 8 * 42/40 = 168 órát kéne jelentsen.

izsakig # e-mail 2007.03.13. 00:46

Sziasztok!

Most sajna nincs türelmem meg időm se végigböngészni a fórumot, nameg nem is bizto,s hogy sok különböző hsz-ból kivenném a lényeget... elmondom a problémát!

A Magyarorszag.hu-n ezt olvastam erre vonatkozólag.

Eltérések a részmunkaidő, másodállás, mellékfoglalkozás esetén

A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának állásfoglalása szerint a szabadságra való jogosultság szempontjából az egyes munkavállalók között nincs különbség aszerint, hogy az illető munkavállaló naponta hány órát dolgozik. Ebből következően a részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozót is ugyanannyi szabadság illeti meg, mint a napi nyolc órát dolgozó munkatársát. Eltérés mutatkozik azonban közöttük abban, hogy egy-egy szabadságon töltött napra eltérő összegű munkabért kapnak: a napi nyolc órában dolgozó a teljes napi járandóságát, míg a 4-5-6 órában dolgozó részmunkaidős csak 4-5-6 órai bért (MK 19.).

A problémám/kérdésem:

12 órás munkaidőben dolgozom, 12-24-12-48-as beosztásban. Évi 20 nap szabaság jár, ami a munkaszerződésemben is szerepel. 20 nap az a 8 órás és a 12 órás munkarendre is vonatkozik (mint pl. a szerződésben), még ha heti minimum 2 nap szabadnapom is van.

Ha dolgozom, azt 12 órának fizetik, ha szabin vagyok, akkor a 12 óra "távollétemet" 8 órában fizetik, azaz fizették, még tavaly! Idén nagyon más a helyzet, ami nekem nagyon nem tetszik!

Januári bérpapíromon a évi kivehető szabadság: 160 óra. Ami 8 órával számolva 20 napra kijön, ez még OK volt!

Februárban két napot voltam szabin, 2*12=24 órát nem dolgoztam, a kivett szabadság rovatban 24 óra szerepelt, vagyis 12 órával számolták el! Így maradt 136 kivehető óra szabaságom.

Ha ez alapján számolok, 160/12=13,3 nap szabadság /év. Öhömmmm. Ez kissé messze van a 20-tól! Mert ugye 20 nap jár!

Szóval a kérdésem: menjek reklamálni, hogy hogyis van ez!?? Mert szerintem ez nagyon nem korrekt! vagy mégis? :(

Órában vagy NAPban kell a szabadságot számolni egyáltalán????

Lécci, aki tud erről valamit, feltétlenül írjon! Számomra, számunkra fontos! Ide vagy inkább e-mailben! címem publikus, izsakig@freemail.hu
Vagy ha van rá konkrét hsz, akkor jelezzétek, hogy mikori!

Köszi előre is!

the big cat # e-mail 2007.01.23. 15:50

Egyet.

nega # e-mail 2007.01.23. 15:14

Sziasztok!

Az Mt.-t ezt találtam:

131. § (1) Az alapszabadság mértéke húsz munkanap.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabadság a munkavállaló

  1. huszonötödik életévétől huszonegy;
  2. huszonnyolcadik életévétől huszonkettő;
  3. harmincegyedik életévétől huszonhárom;
  4. harmincharmadik életévétől huszonnégy;
  5. harmincötödik életévétől huszonöt;
  6. harminchetedik életévétől huszonhat;
  7. harminckilencedik életévétől huszonhét;
  8. negyvenegyedik életévétől huszonnyolc;
  9. negyvenharmadik életévétől huszonkilenc;
  10. negyvenötödik életévétől harminc

munkanapra emelkedik.

Valamint:

135. § (1) A szabadság kiadásánál a munkarend (munkaidőbeosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni.

Azt szeretném megtudni, hogy amennyiben 12 órás munkarendben dolgozom és szabadságra szeretnék menni, egy munkanapra mennyi szabadságot kell kivennem? Egyet, avagy másfelet?

jamesz # e-mail 2006.12.07. 08:35

Ha részmunkaidőben dolgozom (heti 10 óra) akkor a szabadság hogyan jár? Heti 2X5 órában dolgozom ezt le. Azt mondták, ha szabadságra akarok menni arra a két napra, akkor az egész hetet ki kell vennem, mivel nekem a 10 óra egy hét. De mi van akkor, ha csak az egyik napot akarom kivenni?

Zsolt88 # e-mail 2006.12.04. 08:46

Üdvözlöm!
Az alábbi kérdésem lenne, hogy 2006 junius 1.-töl
közalkalmazott lettem egy iskolánál, a munkaidőm minden másnap
22-06-ig tart, hétvégén is,munkaszüneti napon is.
Ilyen időbeosztással mennyi fizetett
szabadság jár? Van 3 gyermekem, 7, 11 éves és a harmadik most
december elsején született. Én 32 éves vagyok. Ha szabadságra
szeretnék menni, akkor az hogy befolyásolja a minden másnapi
munkabeosztásomat,
akkor is a szabadságomat kell töltenem, amikor
éppen szabadnapom lenne?
A most született gyermek után jár külön szabadság?
Válaszát köszönöm.

human #   2006.07.19. 10:53

köszönöm

dörk #   2006.07.19. 10:02

Boncsa, köszönöm a választ. Iagzán én sem értem és egy kicsit tanácstalan is vagyok ezzel kapcsolatban. Arra gondoltam, hogy az Mt. is vmi szorzóra hivatkozik és ezért használták ezt a kifejezést. Nálunk előre megírt beosztás alapján nem mindig van munkanap a munkaszüneti napon és emiatt ha pihenős nem jár a távolléti dí.j. Viszont ha dolgozna, akkor jár részére 10% pótlék is. Valamint azt sérelmezik, hogy a lenti idézet alapján nekik nem kell beleszámolni az ünnepet az osztó számba. Igazán én sem értem, ezért próbáltam itt fórumon érdeklődni, mivel Ti biztosan tudtok segíteni.

the big cat # e-mail 2006.07.18. 15:02

Ez nem kívánságműsor, a pótszabadságot annak a szülőnek a munkáltatója köteles kiadni, akiről a szülők közösen így döntöttek.

tehát alapvetően nem az kapja, aki nagyobb szerepet vállal a gyerek nevelésében, hanem az aki a szülők döntése értelmében nagyobb szerepet vállal a gyerek nevelésében, és ebbe a döntésbe senki más nem szólhat bele. A szülőknek döntésüket nem kell indokolni, vagy bizonyítani.

human #   2006.07.18. 14:49

köszönöm az előbbi választ.
Most újabb kérdés megválaszolásán akadtam fenn. Segítségetek kérem.
Adott a munkavállaló aki ffi.
Felesége munkáltatója a pótszabadságot nem adja ki számára, /kínai boltban dolgozik, eladó/ezért a férj igényli gyermekei után a pótszabadságot. Természetesen az anya beleegyezésével és az anya munkáltatójának aláírásával, hogy az nem veszi igénybe.
Kérdésem mi van akkor, ha a ffi munkáltatója sem engedélyezi a pótszabadság igénybevételét? Kötelező azt kiadni, ill. megadni? A jogszabály mit ír elő erre? Azt, hogy a gyermek neveltetésében nagyobb szerepet vállaló kapja, az ok, de mi van akkor, ha mindkét félnél a munkáltató nem adja ki? Mi a teendő ebben az esetben?
Köszönöm a választ.

boncsa # e-mail 2006.07.17. 16:54

Bocs,ezt most nem értem.:(
Mihez "szorzó" a fizetett ünnep? A távolléti díj számításánál éppenhogy osztó.
Ha ez az idézet a munkaidőkeret megállapítására vonatkozik, a fizetett ünnepet akkor is munkavégzés nélkül ki kell fizetni, és a túlóra megállapításának szempontjából a fiz.ünn.nem ledolgozható. Még munkaidőkeretben sem.

dörk #   2006.07.16. 10:03

Köszönöm Boncsa. Azt hiszem, értem.

Tudnál még abban segíteni, hogy a Koll.Szerz.-ben van egy ilyen mondat és az alábbiak értelmében megváltozik-e a számítás módja....:

"A munkaszüneti napon is rendszeresen munkát végző munkaválllaló havi (kéthavi) kötelező munkaideje (munkaidőkerete) meghatározásánál az állandó nappalosok munkanapjára eső munkaszüneti napot, mint szorzót figyelmn kívül kell hagyni."

A dolgozók nálunk "egyéb, általánostól eltérő" munkarendben vannak foglalkoztatva. Ez azt jelenti, hogy többségében nappalos vagy nyújtott nappalos munkarendben, máskor meg fordulós/váltásos munkaidőrendben járnak.
Így nem tudom, hogy mit modnjak nekik, ha a fentiekre hivatkozva reklamálnak nálam a táv.díj pontatlan elszámolása miatt.

boncsa # e-mail 2006.07.13. 17:34

Márciusban valóban 23 volt az osztószám. A távolléti díjba valóban beleszámítanak a rendszeres bérpótlékok a következők szerint:

  • két műszakos munkarendben a személyi alapbér 7,5%-a
  • két műszakban, ha az éjszakai műszak aránya

a heti,ill.havi munkaidőkeret 30%-át meghaladja, illetve három műszak esetén a szem.alapbér 15%-a,

  • megszakítás nélküli munkarendben a szem.alapbér 20%-át kell figyelembe venni.

Na meg persze az egyéb rendszeres pótlékok. A hangsúly a rendszeresen van.
Pl.
3 műszakban dolgozik az ürge, szem.alapbére 80.000 Ft, vezetői pótlék a szem.alapbére 5%-a, és most júniusra számfejtünk.
Egy órára jutó távolléti díj:
80.000/22/8=454,5
Összes figyelembe vehető pótlék %-a:
15%+5%=20%
Távolléti díj egy órára:
454,5*1,2=545,4

dörk #   2006.07.11. 18:23

Bocsánat az előzőp hozzászólásnál 23 napot szerettem volna írni...

dörk #   2006.07.11. 18:22

Bocsánat az előzőp hozzászólásnál 23 napot szerettem volna írni...

dörk #   2006.07.11. 18:22

Szeretném megkérdezni, hogy általános esetben a távolléti díjat hogyan számolom ki a személyi alapbérből? Személyi alapbér/(ledolgozott munkanap+a fiz.ünnep ha van)*a pótlékkal? A ledolgozott munkanaphoz hozzá kell adni a fiz.ünnepet? Pl. márciusban nálunk a személyi alapbért nem 22 munkanappal, hanem 28 munkanappal osztották el....Ez így jól lett elszámolva?

boncsa # e-mail 2006.07.08. 09:47

Humannak:
A szabadságot az esedékesség évében ki kell adni. Különösen indokolt esetben lehet csak következő évre átvinni. Pl. év végén táppénzen volt, nem tudta kivenni, stb. Ezekben az esetekben az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül a szabadságot ki kell adni. Pl. ha decembertől következő év március 21-ig beteg volt, akkor április 30-ig. Pénzben megváltani ebben az esetben nem lehet. Olyan pedig egyszerűen nincs, hogy elvész a tavalyi szabadság. Erről az Mt. teljeskörűen rendelkezik.