GYED, GYES, munkaviszony?

Fórum → munkajog, foglalkoztatás
régebbi elöl     új hozzászólás

Kovács_Béla_Sándor # 2007.01.31. 13:52

Nem vagy köteles ilyen kérdésekre válaszolni. (Az esetleges hazugság viszont kerülendő, az már a jóhiszeműá együttműködési kötelezettség megszegése.) Ha az a gyanúd támad egy potenciális munkáltatónál, hogy azért utasított el, mert nem válaszoltál a magánügyeidet érintő kérdésére, pereld be nyugodtan diszkriminációért - neki kell bizonyítania, hogy nem volt ilyen.

Nem jog, csak taktikai tanács. Ha az állásinterjún a gyerekek számát és a férj létét firtatnák, válasz helyett kérdezz vissza, hogy ez mennyiben érinti a megpályázott állásra való alkalmasságot. Ha erre nem visszakoznak, hanem olyasmit mondanak, hogy a sok túlmunka meg a rugalmas munkaidő nem nagyon oldható meg kisgyerekes vagy egyedülálló szólőnél, akkor jelentsd ki határozottan, hogy meggyőződésed, hogy a megpályázott munkakört kitűnően be fogod tudni tölteni, a munkavégzésben családi körülményeid egyáltalán nem fognak akadályozni. Értsék, ahogy akarják.

Kála # 2007.01.31. 13:47

Mt. 3.§ (2)-(3) bekezdései alapján a munkavállaló köteles a munkáltatót minden olyan tényről, körülményről és ezek változásáról tájékoztatni, amely a jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése szempontjából jelentős.
Magyarán együttműködési kötelezettség terhel, amibe a tájékoztatási kötelezettség is beletartozik.
A gyermekedet letagadni már csak azért sem tudod (még pár hónapra sem), mert amint nyilatkozol, hogy igénybe veszed a gyermek után járó pótszabadságot, értelemszerűen ki fog derülni a létezése.
Viszont a válás szerintem nem érinti a munkaviszony - legalábbis nem ugrik be olyan vetülete, ami releváns lenne, így arról nem feltétlenül kell beszámolni - bár nem igazán értem, hogy milyen hátrányt is jelenthetne ha kiderül.

tunderfurt # 2007.01.31. 13:27

Sziasztok,
nem ide tartozik a kérdésem, de nem akarnék új topicot indítani...
Miután lejárt a gyedem, új munkahelyet kell keresnem, mert ahonnan szülni mentem, megszűnt.
Kérdésem: köteles vagyok bevallani, hogy van gyerekem és hogy elvált vagyok? mi van ha csak hónapokkal később derül ki... ? volt már valaki ilyen szituációban?

GYed alatt ugye részmunkaidőben sem lehet dolgozni?
köszönöm!

Kovács_Béla_Sándor # 2007.01.30. 16:30

Nem.

zsozsesz # 2007.01.30. 15:05

Help! Gyeden vagyok és a férjem egyéni vállalkozásában szeretnék segítő családtag lenni azért, hogy olyan tevékenységet folytathassunk amihez csak nekem van végzettségem. Egyébként van főállásom, ahonnan szülni mentem. Kérdés: Segítő családtagként kaphatom-e tovább a gyedet?

the big cat # 2007.01.30. 08:13

Nem kell többször feltenni ugyanazt a kérdést!

nani35 # 2007.01.30. 07:09

2007.02.05.-én lejár a GYED-em és szeretnék vissza menni dolgozni teljes munkaidőben a GYES mellett. A munkáltató semmiképpen nem akarja megszüntetni a helyettesítést, azaz meg akarják szüntetni a munkaviszonyomat. Azt tudom, hogy rendes felmondással ez nem szüntethető meg, csak közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással. Ha nem fogadom el a közös megegyezést, milyen jogaim vannak rendkívüli felmondás esetén, ha alapos indokkal érvelnek?

Kála # 2007.01.29. 10:29

Leginkább semmit.

drufus # 2007.01.29. 10:23

Köszönöm szépen válaszát, mellyel kapcsolatban szeretnék még egyet kérdezni. Amennyiben nem fogadom el a bércsökkentési javaslatát, a munkáltató mit tehet ez esetben?

Kála # 2007.01.29. 06:34

Természetesen ha már mind a munkáltatói jogkör gyakolrója, mind pedig a munkavállaló aláírta a munkaszerződés módosítást, akkor azt csak közösen módosíthatják.
A GYES teljes időtartama felmondási védelmet jelent (plusz a lejártát követő 30 napig még nem kezdődhet el a felmondási idő - bár a felmondás már közölhető).

drufus # 2007.01.28. 21:55

Gyesről visszatérő ikres anyuka vagyok. Miután gyermekeim szeptemberben elkezdték az óvodát, jeleztem visszatérési szándékomat munkahelyemen. A felgyülemlett szabadságokat kivéve febr 1-i határidővel meg is egyeztünk a munkakezdésben. Munkaszerződés módosítással a bérem megemelésében is megegyeztünk. Eddig minden nagyon szép és jó. A gondok csak most kezdődtek, uis múlt héten jelentkezett leendő fönököm és telefonon közölte velem, hogy nem áll módjában azt a bért fizetnie, amelyben korábban a személyzeti osztállyal megállapodtam. Kérdésem az, hogy tehet-e ilyet, ha a munkaadó már egyszer írásban elvállalta a magasabb bért? Illetve ha nem fogadom el az alacsonyabb bért, felmondhat-e nekem, bár ikres anyukaként továbbra is gyesen vagyok és ha jól tudom, felmondási védettséget élvezek. A válaszokat előre is nagyon köszönöm.

the big cat # 2006.12.21. 18:18

A hasonló munakörben bekövetkezett átlagos emelést kell adni, ha csökkenés volt nyilván csökkenteni nem lehet. Ha nincs hasonló munakör, akkro a cégnél átlagosan megvalósult bérfejlesztést kell adni.

katap # 2006.12.21. 18:09

Nem tudom, ezen a forumon jarok-e a legjobb helyen, de nem talaltam a temaban semmit. Gyedrol-gyesrol visszatero kismama vagyok. 6 ev utan. Ezalatt az ido alatt sok minden valtozott, a regi cegemet fuzioval megvette egy nagyobb ceg. Voltam megbeszelesen, varnak vissza miutan az osszegyult szabadsagomat letoltottem. Ezzel nincs is semmi problemam. A kerdesem a fizetesemhez kapcsolodna. A gyesemet 240 ezer forint brutto fizetessel kezdtem, 6 evvel ezelott. A regi cegemnel sajnos nem kaptam meg az eves atsorolasokat es inflacio aranyos emelest amit a tobbi kollega. Ugy volt, ha majd visszajovok. Nem gondoltam, hogy mire visszajovok uj felallas lesz. Az uj cegnel igaz, hogy alacsonyabbak a berek, amit en el is tudok fogadni, a regi kollegaket is lecsokkentettek, de azert az inflacio koveto emelesre szamitottam. Ehelyett 20 ezer Ft-ot kapok csak. Azt szeretnem kerdezni, hogy jogos-e ez, van-e valamilyen torveny az inflacio koveto fizetesemelesre, illetve, hogy kotelesek-e a velem egy szinten levo kollegak fizetesehez igazitani a beremet. A valaszokat elore is koszonom.

aborbas # 2006.12.17. 18:30

Elég speciális kérdésem (kérdéseim lennének). Nem vagyok benne biztos, hogy ehhez a fórumhoz tartozik-e, de megpróbálkozom.
Hollandiában élek (2 és fél éve), dolgozom (mint egyéni vállakozó) és fizetek társadalombiztosítást is, természetesen. Gyermeket várunk párommal, aki szintén magyar állampolgár, és ő is szintén itt dolgozik stb. De van magyarországi címünk is. Itt Hollandiában, tartózkodási engedéllyel rendelkezünk.
A gyermek itt fog születni, itt járok rendszeresen orvosi ellenőrzésre...
Itt nem jár semmilyen anyasági támogatás, és nem létezik gyes sem. Egyedül családi pótlék létezik, valószínű olyat fogunk kapni.
Mivel mindketten magyar állapolgárok vagyunk, a gyerek is magyar állapolgár lesz, anyakönyvi kivonatot a követségen keresztül fogjuk megkapni, az itt kiadott nemzetközi anyakönyvi kivonat alapján.
Az eu-n belül rendelkezünk biztosítási jogviszonnyal, elvileg járna nekem is az anyasági támogatás, tgyás, valamint a gyes, amíg nem dolgozom majd (az első 6 hónapban)? És a családi pótlék?
Kérem, ha valakinek van erre vonatkozó információja, vagy tudja, hogy hova fordulhatok ezzel a kérdéssel, az írjon!
Előre is köszönöm a segítséget!

Kála # 2005.04.11. 11:15

A legfelsőbb bíróság azt értette ez alatt, hogy a munkavállalóval, aki keresőképtelen volt, de már dolgozik (tehát nem keresőképtelen) közölhető a rendes felmondás, csak a felmondási idő fog a védelem időtartamával később kezdődni. De tényleg érdemes elolvasni, ugyanis a másodfok pont azt az álláspontot képviselte, amit te és a legfelsőbb ezt helyezte hatályon kívül.
Az, hogy a "90. § (4) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem fennállása szempontjából a felmondás közlésének idôpontja az irányadó." csak azt jelenti, hogy a felmondási tilalom akkor illeti meg a munkavállalót, ha a közléskor más ilyen felmondási tilalom alatt áll (az (1) bekezdés ugyanis a felmondási tilalomra utal vissza).
DE, ha végiggondolod, amikor közlöm a felmondást, a munkavállaló nem áll tilalom alatt, hiszen nem keresőképtelen!

the big cat # 2005.04.11. 11:00

Igen azt állítom, és így is van. Ez volt az indoka a módosításnak, és a törvény alkotója talán csak tudta miért alkotta a törvényt.

A kommentár szó szerint ezt mondja: " a felmondási védelem tartama alatt a felmondás nem közölhető" Ezt nem lehet félreérteni. Az 5napos táppénzről visszatérő munakvállóval természetesen közölhető e felmondás, mert nincs védettség alatt. a felmondási ideje holnap indul.

A védelmi idő alatt nem lehet felmondani, és ebbe a tilalomba beletartozik a felmondási közlésének tilalma is, akár későbbi időpontra is. Ez nyilván hozzá van igazítva, tekintve, hogy a változás nem oylan régi, és a változatás pont ezt célozta.

"hogy a védelmi idő a felmondási tilalom meghosszabbítása lenne." Ez alatt mégis mit értesz? A felmondási tilalom alatt fel lehet mondani?

Kála # 2005.04.11. 10:28

Big cat, az, hogy a felmondási jog a tilalomra okot adó körülmény megszűntét követően éled fel, azt jelenti, hogy a keresőképtelen állapot megszűntét követően (de sehol nem utal a plusz védelmi időre).
Ajánlom figyelmedbe a BH2004.334. döntést, amelyben a legfelsőbb bíróság egyértelműen leszögezi, hogy már nincs hatályban az a gyakorlat, hogy a védelmi idő a felmondási tilalom meghosszabbítása lenne.
A jogtár kommentárját egyébként igen gyakran elfelejtik hozzáigazítani a változásokhoz, ezért jobb helyette mondjuk a Radnay kommentár cserélgetős változata.

PeJo # 2005.04.11. 10:28

Kedves The Big Cat!

Nem azt mondtunk, hogy a tilalom alatt fel lehet mondani, hanem azt, hogy a táppénzről visszatérő munkavállalódnak a kezébe adhatod a felmondó levelet, ám a felmondási ideje csak 15/30 nap elteltével kezdődik majd el.

Ezzel szemben Te azt állítottad és állítod, hogy nem közölhető vele a felmodás a visszatérést követően, mert nem hatályosul , ha újra keresőképtelen lesz. No, mi ezzel az útóbbi gondolattal vitatkoz(t)unk. Mert azt mondjuk mint az Mt. és a kommentár.

Tehát egy példával élve szerintünk az öt napos táppénzről ma visszatérő munkavállalóval ma közölhető a felmondás, de a felmondási idő csak mától a 16. napon kezdődik el.

the big cat # 2005.04.11. 09:56

Nem, pontosan a módosítás (azt hiszem 2001-ben szúrták be) előtt volt igaz, amit írtok. A kommentár utolsó mondata azt jelenti, hogy mivel nem közölhető a felmondás a védettség alatt, azért nem is fordulhat elő az adott helyzet. Ez a jogbizonytalanság volt a módosítás indoka az első helyen.

Könyörgöm, ha nem ezt jelenti, akkro a bíróságok miért gondolják ezt, a jogalkotó miért gondolta ezt, a friss kommentár miért gondolja ezt, és ha nem ezt jelenti, akkor mégis mit jelent? Olyan nincs, hogy a jogszabálynak csak a munkálttató előnyére ható értelmezését vesszük figyelembe, a munkavállóéra meg nem.

Egyébként a Kála által közölt részletben is implicite benn van, hogy közölni, csak akkro lehet, ha a felmondás joga feléledt, azaz a védelem eltelt.

"A munkáltató felmondási joga minden esetben a tilalomra okot adó körülmény megszűnte után éled fel, ekkortól gyakorolható jogszerűen a munkajogviszony megszüntetésének joga. Fontos azonban, hogy az ilyenkor közölt felmondásnak..." Tehát a felmondás jogának feléledése után közölt felmondásról beszél. Azaz a védelmi idő eltelt.

PeJo # 2005.04.11. 09:30

Bocs, Kála, az enyém is The Big Cat-nek szólt!
PeJo

PeJo # 2005.04.11. 09:29

Jelentős tévedés, pontosabban 1999. augusztus 17. előttre igaz, amit írsz.

Egyrészt, ha Te is elolvasod ugyanezen szakasz többi bekezdését is , nem csupán a negyediket, magad is rájöhetsz.

Az Mt. 90. § (1) bekezdése rögzíti azt az időtartamot, amely alatt él a felmondási tilalom - amint Kála és korábban jómagam is írtam. Ebben a bekezdésben nem látsz olyan szövegrészt, amely arról, szólna, hogy a (pl.:) a táppénzt követő 15/30 napig is tilos rendes felmondással megszüntetni a munkaviszonyt.

Másfelől az általad idézett kommentár utolsó mondata, éppen a mi igazunkat támasztja alá. Olvasd csak el újra!

Az ellentmondás és egyben a lehetetlen helyzet 1999 augusztusáig éppen az volt, hogy a táppénzről visszatérő munkavállaló, ha a 15. napon újra elballagott az orvoshoz, akivel kis motiválás után újfent kiíratta magát és továbbra sem lehetett elküldeni. És ezzel persze újra generálta a folyamatot...

PeJo

Kála # 2005.04.11. 09:28

Jogszabályt és kommentárt is olvasok természetesen, de amit én olvastam, az szó szerint így hangzik: "A munkáltató felmondási joga minden esetben a tilalomra okot adó körülmény megszűnte után éled fel, ekkortól gyakorolható jogszerűen a munkajogviszony megszüntetésének joga. Fonots azonban, hogy az ilyenkor közölt felmondásnak az általános követelményeken túl további tartalmi érvényességi követelménynek is meg kell felelnie. E követelmény szerint a munkáltatónak úgy kell közölnie felmondását, hogy a felmondási idő a tilalom megszűnésétől számítvaa csak egy későbbi időpontban kezdődjön el. Ez a későbbi időpont attól függően alakul, hogy miylen hosszú volt a felmondási tilalomra okot adó körülmény."

the big cat # 2005.04.11. 07:07

Nem volna nagy baj, ha elolvasnád az idézett jogszabályhelyet, és a hozzá tartozó kommentárt, és ítéleteket, ugyanis az Mt. egyértelműen leszögezi, hogy nem a megszüntetésről, hanem a közlésről van szó.

"90. § (4) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem fennállása szempontjából a felmondás közlésének idôpontja az irányadó."

Kommentár:

"A védelem fennállásának szempontjából a felmondás közlésének az idôpontja az irányadó, azaz a felmondási védelem idôtartama alatt a felmondás nem közölhetô a munkavállalóval. Tehát nem fordulhat elô, hogy a felmondási védelem alatt a munkáltató (egy késôbbi idôpontot megjelölve) jogszerűen felmondjon. Ennek megfelelôen a felmondás közlését követôen bekövetkezett olyan körülmények, például keresôképtelen betegség, melyek egyébként a felmondási védelmet megalapozzák, nem vezethetnek a már közölt felmondás jogellenességéhez."

Jól látható, hogy az Mt. ezzel kívánja feloldani azt a lehetséges ellentmondást, hogy a közölt, de később kezdődő felmondás esetén védelmi helyzet álljon be, és jogbizoyntalan állapot keletkezzen.

Kála # 2005.04.11. 05:13

Közölhető. Az Mt. csak azt rögzíti, hogy mely időtartam alatt nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a munkáltató rendes felmondással. A felmondási védelem pedig csak annyit jelent, hogy adott esetben 15/30 nappal később kezdődik el a felmondási idő.
Tehát, ha a munkavállaló visszatér, az első munkanapon átadhatom neki a felmondást, azzal, hogy a felmondási idő 15/30 nap múlva kezdődik.

the big cat # 2005.04.09. 09:41

Nem közölhető! A Munak törvénykönyve ezt világosan kimondja.

És nem ugyanaz. Ugyanis, a felmondási védettség akkor keletkezik, ha a felmondási idő kezdete előtt kerül valaki betegállományba. A közléssel nem kezdődik el a felmondási idő, ha az későbbi időpontot határoz meg a felmondási idő kezdeteként, márpedig ha valaki védelem alatt áll, amikor közlik vele a felmondást, az csak ez az eset lehet. Tehát igen hülye az a munkáltató, amelyik a felmondás előzetes közlésével lehetőséget ad erre a munkavállójának.

Egyébiránt az Mt. szerencsére erről is egyértelműen rendelkezik, a védettség szempontjából a felmondás közlésének időpontja az irányadó, tehát a védettség ideje alatt felmondás nem közölhető. Mt. 90. szakasz (4).