Versenytilalmi megállapodás


Kovács_Béla_Sándor # 2010.09.17. 17:24

2) felmondás vagy megszegése esetén a visszakövetelés sikere kevésbé valószínű a munkavállalótól, mint az elmaradt összeg behajtása a munkáltatótól.
Hmmm. Tapasztalataim szerint az eltérés ellenkező irányú: sokkal eredményesebbek a természetes személlyel szembeni végrehajtások, mint a korlátolt felelősséggel működő gazdasági társaságok elleniek. Márpedig a munkáltatók többsége az utóbbi kategóriába tartozik. Szerintem te is ismered: volt - nincs.

Kacsa1111 # 2010.09.17. 14:33

Kedves kbs,

az elállás semmissége világos (a megszüntetés elvi lehetősége továbbra is fennáll), hiszen az eredeti állapot visszaállítása lehetetlen, az elmulasztott lehetőségek nem adhatók vissza.

azonban nem értek egyet veled abban, hogy miben is mutatkozik meg a hátrány...de még, ha el is fogadom az álláspontodat, miszeirnt az elhelyezkedési lehetőség korlátozása, akkor is az egy perióduson keresztül áll fenn. a kompenzáció pedig ezen perióduson keresztül folyamatosan jár.

másfelől az egyösszegű kifizetés 1) indokolatlanul (hiszen azon elvi állásponton kívül, miszerint
Ez a hátrány őt nyomban sújtja, a kompenzáció is nyomban jár.” semmi nem indokolja) terhes a munkáltatóra nézve, 2) felmondás vagy megszegése esetén a visszakövetelés sikere kevésbé valószínű a munkavállalótól, mint az elmaradt összeg behajtása a munkáltatótól.


Kacsa11

Kovács_Béla_Sándor # 2010.09.17. 13:30

Az tartom elfogadhatatlannak, hogy a munkaviszony megszűnése után részletekben kapja a munkavállaló az ellenszolgáltatást. A hátrány ugyanis az elhelyezkedési lehetőség korlátozása, nem pedig a (csak esetleges) keresetkiesés. Ez a hátrány őt nyomban - sőt, ha a munkáltató mondd fel, akkor már a munkaviszony fennállása (a felmondási idő) alatt is - sújtja, a kompenzáció is nyomban jár.
Az utólagos, részletekben való fizetés egyébként is méltánytalan, egyoldalúan hátrányos helyzetbe hozhatja. Hiszen nagyon is könnyen elképzelhető, hogy miután nem fogad el konkurens munkáltatótól származó ajánlatot - a volt munkáltató mégsem fizet, "most már minek" alapon.
Tudom, hogy a munkavállaló ilyenkor eredményesen perelhet, de mégis csak hátrányos helyzetbe került, hiszen teljesített - az ellenszolgáltatáshoz pedig csak jelentős késedelemmel juthat hozzá.
Utaltam rá alább, hogy az LB. ezzel az érveléssel minősítette érvénytelennek azt a kikötést, hogy a munkáltató a versenykorlátozó megállapodástól a munkaviszony megszűnésig elállhat.

Kacsa1111 # 2010.09.17. 13:18

Kedves kbs,

az ellenértéknek pont az a feladata, hogy kárpótolja a munkavállalót azért a (valószínű) keresetkiesésért, amit a megállapodás okoz...
innentől kezdve pont az látszik indokoltnak, hogy ugyanúgy részletekben kapja, mint a fizetést.

viszont nem világos, hogy téged miért zavar a részletekben történő fizetés, hogy ennyire az egyösszeg mellett ágálsz.


Kacsa11

Kovács_Béla_Sándor # 2010.09.17. 12:43
  1. A megállapodás a munkaviszony bármely okból történő megszűnésére vonatkozik. (A munkáltató jogutód nélküli megszűnését és a munkavállaló halálát kivéve természetesen.)
  2. Nem kell bizonyítanod. Az az összeg nem csak akkor jár, ha kaptál ajánlatot konkurens cégtől, hanem feltételek nélkül. (Pontosabban az egyetlen feltétel a munkaviszony megszűnése.)

(A szép nevű megint tüzet fog okádni, de akkor is elmondom megint: szerintem nem lehet a korlátozás ellenszolgáltatását a munkaviszony megszűnése után, részletekben fizetni. És ez a véleményem a kommentárból általatok idézettekkel sem feltétlenül áll ellentétben, könnyen lehet, hogy csak a munkaviszony alatti részletekben fizetésre utaltak.)

Alitta # 2010.09.17. 12:25

Tisztelt Ügyvéd Urak!

Versenytilalmi korlátozás kapcsán szeretnék választ kapni a kérdésemre.
A korábbi fórumozást ebben a témában végigböngészve az én esetemhez hasonlót nem találtam.
Próbaidő alatt megszüntették az év elején a munkaviszonyomat. A munkaviszony megszüntetéséről szóló dokumentumban a munkáltató nem mondott le a versenytilalmi korlátozás megköveteléséről. A munkáltató azt vállalta a munkaszerződésben, hogy 18 havi bért 9 részletben 2 havonta megfizet azért, hogy ne dolgozzak olyan "más társaságnál, amely akár Magyarországon, akár Magyarország területén kívül a Munkáltatóval konkurens tevékenységet folytat."

Kérdéseim:

  1. ez akkor is érvényesíthető, ha próbaidő alatt megszünt a munkaviszonyom?
  2. esetleges perben nekem bizonyítanom kell, hogy állásajánlatot kaptam egy konkurens cégtől?

Üdv,
Alitta

nandy # 2010.08.22. 10:31


Rohant már hozzánk is munkavállaló és vehemensen állított valamit arra hivatkozva, hogy itt a fórumban megsúgta neki valaki a frankót. Alig tudtuk meggyőzni arról, hogy nem úgy van az amit állít, amit valaki neki állított.

Elhiszem, hogy előfordulhat ilyen eset bármikor. De azt nem állítanám olyan határozottan, hogy az itteni fórumozóktól kapott rossz tanácsot.
A legtöbb esetben a kérdező csak az általa fontosnak ítélt részleteket mondja el. Mi itt nem láthatunk minden okiratot (munkaszerződés, egyéb megállapodás, jelenléti ív stb...), mint ahogyan az adott helyzetet sem ismerhetjük teljes mélységében. Tehát csak arra tudunk reagálni, amit a kérdező írt.

Nem is hiszem, hogy a fórum célja a kérdező összes problémájának megoldása lenne. Csak általánosságban lehet tanácsokat adni.

Dr.Attika # 2010.08.21. 13:55

Ebben van igazságod, de azért a bírák döntéseit sem az "előttem döntők " döntéseire kellene alapoznia. Én igazából vámmal és ezzel összefüggő jövedéki , önálló jövedéki, valamint adóigazgatási kérdések valamint ehhez kapcsolódó büntetőjogi kérdések vonatkozásában szereztem több, mint húszéves gyakorlati tapasztalatot. Az első vámüggyel kapcsolatos közigperemben cca. 2 órán keresztül érveltem. A vámhatóság képviseletében eljáró jogi előadó hölgy érvelése abban merült ki, hogy a jogtanácsosa által leírtakra hivatkozott.

A tárgyalás berekesztése előtt mondta a bíró, hogy átnézi a hivatkozott vámrendelkezéseket. Szünet. Kimentünk. Bent felejtettem a szendvicsemet és visszaléptem. Bíró uram cigarettázott és az aznapi bulvár újság címlapján szereplő szilikonkeblű "csodát" mustrálta.
Pár perc múlva ítéletet hirdetett és helyben hagyta a vámhatósági határozatot, mert "úgy van jól, ahogy van".
Lehetősége lett volna jogszerű döntésre, csak az általam hivatkozott normát kellett volna átolvasnia bulvár helyett. Ez még cigizés közben is ment volna.

Kacsa1111 # 2010.08.21. 13:26

Kedves végrehajtó1,

húzd ki a fejed a seggedből, és gondold már át egy gyors pillanatra, hogy vajon Maple-Leaf eleget tehet-e a kérésednek...vagy (súgok) sértene-e vele valamilyen normát esetleg?


Kacsa11

Maple-Leaf # 2010.08.21. 11:50

Nézd Attika, a kommentár valóban nem norma, az LB döntése pedig nem törvény, ez tény. De abban azért egyetértünk, hogy az LB döntéseinek ennek ellenére van súlya. Tudod, lehet széllel szembe ……, de nem biztos, hogy érdemes. Nincs azzal sem gond, ha valaki itt a fórumban tanácsként elmondja a saját véleményét, de akkor úgy kerek és korrekt a történet, ha ezzel együtt elmondja a kérdezőnk, hogy a bírói gyakorlat, a szakirodalom, illetve az LB ezzel az egyéni véleménnyel szembe megy. Innentől meg már a kérdezőn múlik, hogy mégis inkább afelé tendál, amit az LB, a szakirodalom és a döntő bírói gyakorlat mond (még ha az norma formájában nincs is kőbe vésve), vagy elfogadja a te egyéni véleményedet és megkockáztatja esetleg azt, hogy széllel szembe …. ezzel.

végrehajtó1 # 2010.08.21. 11:14

Rohant már hozzánk is munkavállaló és vehemensen állított valamit arra hivatkozva, hogy itt a fórumban megsúgta neki valaki a frankót. Alig tudtuk meggyőzni arról, hogy nem úgy van az amit állít, amit valaki neki állított.

Hagyjuk ezeket a maszlagokat...

Konkrétan írd le mi volt az ügy.És milyen tanácsot kapott.

Itt vissza tudjuk keresni.

Nos?

Dr.Attika # 2010.08.21. 11:11

Kedves Maple-Leaft!
Azt javaslom ne Bélára "hegyezzél". Felkészült , gyakorlati tapasztalattal is rendelkező jogász. A kommentár tényleg nem norma és lehet eltérő jogi álláspont. Te nyilván Llewellyn álláspontján vagy, miszerint

"Valamit tenni a viták kapcsán, s ezt ésszerűen tenni: ez a jog feladata.Azok az emberek pedig, akiknek ez a kötelessége, legyenek akár bírák, akár, seriffek, , hivatalnokok, börtönőrök vagy jogászok, ők a jog hivatalos személyei. Amit ezek a hivatalos személyek tesznek a viták rendezése érdekében, számomra, az maga a jog."

" Mindebben a szabályok pedig annyira fontosak csupán, amennyiben segítenek előrelátni vagy megjósolni, hogy a bírák mit fognak tenni., olymértékig, ameddig a szabályok segítenek önöknek rávenni a bírót, hogy egyáltalán tegyen valamit."

Béla nem ezen az állásponton van. Magam is sokszor "harcoltam" kommentárral, BH-val, EBH-val szemben, de nem sok sikerrel.

Maple-Leaf # 2010.08.21. 06:26

A kommentár nem jogszabály, de a legtöbb esetben bírósági, illetve Legfelsőbb Bírósági döntések alapján írják le az állásfoglalásokat. Amúgy kommentárt írnak pl. Handó Tünde, a Főv. Munkaügyi Bíróság elnöke, Lőrincz Gy. munkajogász, Horváth István, a Munkaügyi Minisztérium jogi főosztályának főosztályvezetője, Magyarfalvi Katalin munkajogász az LB-n (Complex kommentár), Pál Lajos és Radnay József (kapcsos kommentár), és Cséffán József, a Szegedi Munkaügyi Bíróság elnöke (Cséffán kommentár).

Kétlem, hogy ezek a nevek mondanak neked valamit, de ha nem veszed rossz néven, akkor inkább annak hiszek, amit ők írnak a kommentárban, mint annak, amit te itt rendszeresen összehordasz. Amúgy azt is írtam, hogy erre a versenytilalmi kérdésre van LB döntés is.

Ezzel szemben te még mindig nem avattál be minket abba, hogy szerinted az ellenérték havi törlesztése melyik normába ütközik. Nagyon kíváncsian várom. Nincs amúgy rossz kedvem, de láttam már, hogy mi sül ki abból, ha jogászok/áljogászok a jogiforumon jobbnál jobb tanácsokat osztogatnak csuklóból. Rohant már hozzánk is munkavállaló és vehemensen állított valamit arra hivatkozva, hogy itt a fórumban megsúgta neki valaki a frankót. Alig tudtuk meggyőzni arról, hogy nem úgy van az amit állít, amit valaki neki állított.

Persze tök jó, ha itt a fórumban segítséget kapnak a kérdezők, de az nem segítség, ha a szerencsétlen dolgozó feldobja itt a kérdését és egyesek a világ legnagyobb magabiztossággal 100%-os tényként állítanak dolgokat, anélkül, hogy veszik előtte a fáradtságot, hogy becsületesen utánanézzenek a megfelelő válasznak kommentárban, BH-ban. Ennek következtében a dolgozó meg csapja majd az asztalt a munkahelyén, tüzet okád a munkáltatóra, mert azt hiszi, hogy tudja a frankó megoldást a problémájára. Csak az a nagyon kínos, amikor kiderül, hogy nem úgy van az, amit állít, amikor kiderül, hogy itt valaki feeling-ből megsúgta neki a rossz megfejtést. Nincs rossz kedvem egyáltalán, de erről ez a véleményem.

Kovács_Béla_Sándor # 2010.08.20. 21:07

OFF
Egyébként rosszkedvűnek tűnsz? Akarsz róla beszélni?
ON

Kovács_Béla_Sándor # 2010.08.20. 21:05

A koomentár jogszabály? Csak hogy tudjam...

Kovács_Béla_Sándor # 2010.08.20. 21:04

Muszáj nekem egyetérteni a kommentárral, szépnevű hölgy?

Kovács_Béla_Sándor # 2010.08.20. 21:03

Az ellenérték havonta törlesztő megfizetését egyetlen egy esetben sem kifogásolta a munkaügyi bíróság, de még maga az ügyfél sem.
És a bíróság a kereseti kérelemhez kötve van.

Maple-Leaf # 2010.08.20. 19:06

„Az ellenérték nagyságrendjében a felek szabadon állapodnak meg, mely kifizetésre kerülhet egy összegben, vagy részletekben ….” Köszönöm Dr.Attika, csak nem volt kéznél kommentár, illetve a megfelelő LB döntés.

Birom, amikor jogászok/ügyvédek „feeling-ből” jogászkodnak, osztják itt szegény laikusoknak a jobbnál jobb tanácsokat és nem veszik a fáradtságot, hogy belenézzenek a kommentárba. Ebből lesznek aztán az ilyen nagyon magabiztos, 100%-os tuti kijelentések, mint: „Ha van ilyen gyakorlat az szerintem nincs összhangban a norma céljával, és szerintem bíróság előtt nem állna meg.” Pedig csak 3 percet kellett volna rászánni és elővenni egy kommentárt vagy CD jogtárt.

Dr.Attika # 2010.08.20. 17:05

Idézek a Mt. kommentárból:

Az ún. versenytilalmi megállapodás megtilthatja például a konkurens cégnél való elhelyezkedést vagy a munkáltatóéval megegyező gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás indítását, de ügyelni kell arra, hogy jelentős mértékben és indokolatlanul ne veszélyeztesse a munkavállaló újbóli elhelyezkedését. A megállapodásnak fontos része, a tilalmazott tevékenységi kör pontos meghatározása, a tilalom időtartamának egyértelmű rögzítése, a földrajzi kör behatárolása. Az ellenérték nagyságrendjében a felek szabadon állapodnak meg, mely kifizetésre kerülhet egy összegben, vagy részletekben, de összegének igazodnia kell ahhoz, hogy a tilalom milyen mértékben nehezíti meg a volt munkavállaló megélhetését, álláskeresését. A megállapodásra a polgári jog szabályai az irányadóak, így az ellenérték meghatározásakor ügyelni kell a szolgáltatás, ellenszolgáltatás arányára. A tilalom a munkaviszony megszűntekor kezdődhet és ezen időponttól számított három évig terhelheti a munkavállalót.

Tehát nem tilalmazott a részletekben történő kifizetés.

Maple-Leaf # 2010.08.20. 13:45

Láttam versenytilalommal kapcsolatos pereket, a cégünknél is volt. Az ellenérték havonta törlesztő megfizetését egyetlen egy esetben sem kifogásolta a munkaügyi bíróság, de még maga az ügyfél sem.

Nem tudom tehát, hogy melyik fáról szedted ezt??? Amúgy meg mit értettél az alatt, hogy "ha van ilyen gyakorlat az szerintem nincs összhangban a norma céljával"?

Az Mt. csak annyit szabályoz, hogy "megfelelő ellenértéket" kell fizetni a munkavállalónak. Arról nem rendelkezik az Mt., hogy ezt egyszeri alkalommal kell megfizetni vagy lehet havonta, egyenlő részletekben. A Ptk. sem tartalmaz erre vonatkozólag rendelkezést, miután amúgy ez a felek között létrejvő polgári jogi megállapodás. Tehát normát nem igazán fogsz találni, amely szabályozná azt, amiről beszélsz. Arra viszont van LB döntés, mely szerint lehet havonta is fizetni az ellenértéket.

Kovács_Béla_Sándor # 2010.08.20. 13:06

Ha van ilyen gyakorlat az szerintem nincs összhangban a norma céljával, és szerintem bíróság előtt nem állna meg. Ugyanazzal az érveléssel minősítenék jogellenesnek, amivel azt az eljárást, hogy a munkáltató a munkaviszony megszűnésének napjáig elállhat a megállapodástól.

Elképzeltem. Ha nem tudja megfizetni az ellenszolgáltatást, akkor nem köthet ki ilyen időre tilalmat. Ilyen egyszerű.

Maple-Leaf # 2010.08.20. 12:36

De szokás és a legtöbb helyen meg is teszik. Semmi akadálya ennek. Sem az Mt., sem a Ptk. nem tartalmaz erre vonatkozólag korlátozást. Nagyon is elterjedt és teljesen jogzsbálykonform gyakorlat.

Képzeld el azt, hogy valaki 3 évben határozza meg a konkurenciatilalmi időszakot. Nem minden munkáltató tud kapásból kicsengetni minimum másfél éves időszaknak megfelelő munkabért.

Kovács_Béla_Sándor # 2010.08.12. 13:10

Kérdezd meg, hogy kell érteni a szóban forgó részt, aztán kérd meg őket, hogy fogalmazzátok át úgy, hogy kétség kívül azt jelentse, amit szerintük érteni kell.

(Egyébként egyéves korlátozásért a havi bér 60% nem megfelelő ellentételezés. Az adott időtartam felének megfelelő átlagkereset körüli összeg az, amit elfogad a bíróság. De ezt sem szokás havi részletekben fizetni, szerintem nem is lehet.)

Csabakrp # 2010.08.12. 12:44

Köszönöm a választ! Még nem írtam alá, ezért nem mindegy, és szóba már sok mindent ígértek viszont papíron nincs erről részletesebb a többi bekezdés titoktartás stb. Ezért nem tudok vele mit kezdeni, pedig az állás kéne.

Kovács_Béla_Sándor # 2010.08.12. 12:41

Te írtad alá, neked kell tudni, hogyan értettétek. Esetleg kérdezd meg a munkáltatót, ő hogy érti.

A versenytilalmi megállapodás a munkaviszony bármilyen módon történő megszűnésére vonatkozik, a munkáltató jogutód nélküli megszűnését kivéve.