Fórum munkajog, foglalkoztatás régebbi elöl     új hozzászólás


Táppénz

emzsé85 # e-mail 2016.03.03. 08:35

Tisztelt Szakértő!

2014. június 15-el jelenlegi munkahelyemről, mely szintén közig szerv,határozott idejű áthelyezéssel egy másik közigazgatási szervhez kerültem mert tartós külszolgálatot kezdtem 2014.július 8-al. A fizetésem így magasabb volt kb.másfél évig. A tartós külszolgálatnak 2016.január 31-el vége lett, így a háromoldalú megállapodás értelmében visszakerültem 2016.február 02-al az anya közigszervemhez,a fizetésem így már kevesebb. 2016.február 15-óta táppénzen vagyok.
Abban kérném a segítségét,hogy a táppénz alapját melyik fizetésem alapján számolják, mivel munkahelyváltás nem történt, és ha visszaszámolom a jogszabály szerinti 180napot, akkor a tavalyi fizetésemet kellene alapul venni.Ha ez így van, akkor aki bérszámfejt ez tudnia kell-e a rendszer alapján, vagy nekem kell jelezni. Nem vagyok abban biztos, hogy a rendszer ezt jelzi, vagy mit tartalmaz egyáltalán, minek tekinti, mert munkahelyet nem váltottam a papírjaim szerint.

Segítségét köszönöm!

Dödölle1 #   2016.02.26. 09:29

Újabb változás az egészségbiztosítás területén.

A 18 oldalas összefoglaló itt található:

http://www.oep.hu/…_reszere.pdf

Zengőbérci #   2016.02.18. 11:57

turuczsz 2016.02.16. 13:53
Tiszteletem!
Kérdésem a következő lenne: 2011.01.04-én kezdődött a jogviszonyom. 2014.07.03-án született a lányom. Jelenleg Gyed-en vagyok,fizetés nélküli szabadság mellett. Szeretnék visszamenni dolgozni gyed extra mellett. Kislányomnak izületi autoimmun betegségevan, ami bármikor előjöhet. Ha megszüntetem a fizetés nélküli szabadságomat, és ezt követően kiveszem a felgyűlt szabadságomat, és utána netalán táppénzre kell mennem hosszabb ideig a lányommal, jár nekem táppénz? Vagy csak annyi nap, amennyi napot ledolgozok a fizetés nélküli szabadság megszüntetését követően? Gyáp és saját jogú táppénzre azonos szabály vonatkozik? Fontos lenne a válasz.

Jár.

Saját jogán 1 évig.

Nem, eltérő a szabályozás, gyermekével-attól függően, hogy az hány éves és Ön egyedülálló-e eltérő napokra jogosult táppénzre ekként:

Ebtv. 46. § (1) Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban

  1. a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át;
  2. egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg otthoni ápolása és – a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén – a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén a gyermek egyéves koráig;
  3. egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és – a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén – a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként nyolcvannégy naptári napon át;
  4. háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és – a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén – a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként negyvenkettő, egyedülállónak nyolcvannégy naptári napon át;
  5. hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és – a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén – a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként tizennégy, egyedülállónak huszonnyolc naptári napon át.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

turuczsz # e-mail 2016.02.16. 13:53

Tiszteletem!
Kérdésem a következő lenne: 2011.01.04-én kezdődött a jogviszonyom. 2014.07.03-án született a lányom. Jelenleg Gyed-en vagyok,fizetés nélküli szabadság mellett. Szeretnék visszamenni dolgozni gyed extra mellett. Kislányomnak izületi autoimmun betegségevan, ami bármikor előjöhet. Ha megszüntetem a fizetés nélküli szabadságomat, és ezt követően kiveszem a felgyűlt szabadságomat, és utána netalán táppénzre kell mennem hosszabb ideig a lányommal, jár nekem táppénz? Vagy csak annyi nap, amennyi napot ledolgozok a fizetés nélküli szabadság megszüntetését követően? Gyáp és saját jogú táppénzre azonos szabály vonatkozik? Fontos lenne a válasz.

intentio #   2016.02.12. 17:08

A táppénznek nincs alsó határa (korlátja).

Táppénz naptári napra és nem munkanapra illeti meg a biztosított beteget.

intentio #   2016.02.12. 17:05

A táppénznek nincs alsó hatra (korlát).

Táppénz naptári napra és nem munkanapra illeti meg a biztosított beteget.

Rexor # e-mail 2016.02.11. 12:58

Igen, ez kb. ennyi.

intentio #   2016.02.09. 12:25

K_Renáta 2016.02.08. 14:33
Tisztelt Szakértők!
2015.Október 23-a óta kismamaként táppénzen vagyok.
2014. február óta bejelentett munkaviszonnyal.
Eközben volt 108000 bruttó és 105000 bruttó bejelentés egy cégen belül.

Kicsit rosszul esett, de megértettem, hogy az első táppénzem elbírálás miatt december 15.én kaptam és sajnos csak 16500 forintot.
Azt mondták a munkahelyemen, hogy ne aggódjak, mert visszamenőleg meg fogom kapni januárban az elmaradást is, és azok már minden hó 10-én rajta lesznek a számlámon.

2016.január 22-én kaptam csak meg a következő utalást, de csak 44400 forintot.
Felhívtam az OEP-et, ahol azt mondták, hogy ez az összeg, Nov.1 től Nov. 22-ig van elszámolva, mert feléjük nem érkezett több táppénzes papír, amit persze én folyamatosan küldök a cégem felé.
A nov.23 tól dec. 31-ig való táppénzes papírom 2016.január 4-én, az év első napján adtam le.

Ma felhívtam az OEP-et, mert kíváncsi voltam rá, hogy kapok-e 10-ig táppénzt, és hogy mennyit.

A hölgy azt mondta, hogy január 20-án érkezett be hozzájuk a táppénz igény és a héten elvileg utalnak, de még nem írta alá az utalást érvényesítő személy.

Összeg: 61300 FT, ami a nov. 23-tól dec. 31-ig van elkönyvelve, pedig a január 1-től január 31-ig lévő táppénzes papírom megint leadtam, 2016. február 1-én.
Ismét nincs elkönyvelve az elmaradás,de a másik bosszantó
az egészben, hogy előző két utalás 16500 Ft 8 napra (2062 FT/nap) 44000 Ft 22 napra (2000 FT/nap) a mostani pedig elvileg 61300 Ft lesz 39 napra (1571 Ft/nap) pedig ha átlag 2030 Ft-tal számoljuk, akkor a 39 napra 79000 Ft-nak kellene lennie, nem 61000 Ft-nak.
A kérdéseim azok lennének, hogy miért nem egységes nagyjából a napi összeg? Mikor számíthatok arra, hogy megkapom az elmaradást is?
Későbbiekben lesz-e probléma a GYED-nél, mint összeg, mint idő, mint kifizetés...
Ki hibáztatható és kinek lehet szólni ez ügyben, ha én mindig időben adom le a táppénzes papírjaim.
Válaszukat előre is köszönöm.
Köszönetel: Renáta

Tisztelt Kérdező!

Az 1 napi összegnek főszabály szerint nem szabad változni.

Kivétel, ha van folyamatos 2 éves jogviszonya, a háziorvosi igazolás alapján 60%-os mértékű táppénzben részesült, majd kórházba került, ekkor erre az időre 10%-kal kevesebb táppénz illeti meg.

Másik eset. Nem rendelkezik folyamatos 2 éves biztosítási jogviszonnyal, a háziorvosi igazolás alapján 50%-os mértékű táppénzben részesült, majd a táppénz ideje alatt megszerzi a kétéves folyamatos biztosításban töltött időt, ekkortól 10%-kal több táppénz illeti meg.

Az Ebtv. törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról ami azt jelenti, hogy ezen jogi normára hivatkozva kérje az egészségbiztosítótól, hogy az 1 napi bruttó táppénz összegét, valamint a figyelembe vett adatokat és a kiszámítás módját írásban közölje Önnel, illetve a fenti ellentmondásokra írásban adjon magyarázatot.

A második kérdésére az egészségbiztosító tud válaszolni.

Ha a munkáltató adja le késedelmesen az orvosi igazolásokat, úgy a munkáltató hibáztatható és ott kell szólni, ha az egészségbiztosítónál nem intézik az ügyet, úgy ott kell megsürgetni.

Utóbbi esetben kamat is megilleti. (Részletesen lásd lent.)

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő (minimum OKJ-s, TB végzettségű) TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását –beleértve az előírt (megállapító, elutasító stb.) határozatok meghozatalát is- nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A úti üzemi baleset kivizsgálásának megtagadása esetén
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.

A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?… ,

valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://egyenlobanasmod.hu/…ebh-141-2015 (bírság+jogviszony helyreállítás)
http://egyenlobanasmod.hu/…/ebh-84-2015 (egyezség)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…iew/122_2010 (bírság)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…ex/jogesetek (további jogesetek)

Panasz M I N T A azoknak, akik a Munkaügyi Központ többszöri ígérete ellenére sem kapták meg az őket, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, a befizetett járulékokért cserébe megillető álláskeresési járadékot.

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Sajtóhírek szerint a Magyar Államkincstár számfejtési körébe tartozó munkavállalók 2015-ben és 2016-ban az új KIRA illetmény-számfejtő program bevezetése miatt nem, nem időben, vagy hiányosan kapták meg az illetményüket (munkabérüket), TB ellátásukat. Nekik nyújthat segítséget az itt található panasz minta:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

intentio #   2016.02.09. 12:05

pcselli02

+Határozattal elismert (egészségbiztosító/kifizetőhely az OMMF értesítése alapján a foglalkozási megbetegedés ténye miatt ÜB elismerő határozatot hoz) foglalkozási megbetegedés esetén akkor is jogosult táppénzre, ha esetleg a jogviszonya megszűnik 1 évig, amely indokolt esetben legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható.

Ha az egészségkárosodása eléri az Ebtv-ben meghatározott mértéket a baleseti táppénz lejárta után baleseti járadékot igényelhet.

Ebtv. 51. § (1) Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár.

3)878 Foglalkozási betegség a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely

  1. a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve
  2. a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.

(4) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, üzemi baleseten a foglalkozási betegséget, üzemi baleseti sérültön a foglalkozási betegségben megbetegedettet is érteni kell.

Ebtv. 57. § (1)Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében 13%-ot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem illetik meg, valamint nem a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 31. §-a, továbbá 32. § (4) bekezdése alapján részesül öregségi nyugdíjban.

(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott kizáró rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 31. §-a és 32. § (4) bekezdése alapján öregségi nyugdíjban részesülő személy üzemi balesete az öregségi nyugdíjkorhatár elérését követően fennálló biztosítási jogviszonya alatt következett be.

(2) Ha az egészségkárosodás mértéke a húsz százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át, ha meghaladja, az egészségkárosodás tartamára időbeli korlátozás nélkül jár.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a szilikózisból és aszbesztózisból eredő és húsz százalékot meg nem haladó egészségkárosodás fennállása alatt a baleseti járadék időbeli korlátozás nélkül jár.

(4) A baleseti járadékra jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől az igénylő tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodását megállapították. Ha az igénylő ezen a napon baleseti táppénzben részesül, a jogosultság a táppénz megszűnését követő nappal nyílik meg. A (2) bekezdésben meghatározott két évet attól a naptól kell számítani, amelytől az 58. § (1) bekezdés a) pontja szerinti baleseti járadékot megállapították.

Ebtv. 58. § (1) A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta egészségkárosodás fokától függ. Az egészségkárosodás fokának megfelelően

  1. az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 14–20 százalék,
  2. a 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 21–28 százalék,
  3. a 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 29–39 százalék,
  4. a 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 39 százalékot meghaladó mértékű.

(2) A baleseti járadék összege az (1) bekezdésben meghatározott fokozatok sorrendjében a havi átlagkereset nyolc, tíz, tizenöt, illetőleg harminc százaléka.

Ebtv. 59. § (1) A baleseti járadékot a balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért kereset havi átlaga alapján kell megállapítani.

(2) A foglalkozási betegség alapján járó baleseti járadékot a foglalkozási betegség veszélyének kitett munkakörben (munkahelyen) elért utolsó egy évi kereset havi átlaga alapján kell megállapítani. Ha az igénylő a baleseti járadék megállapítását megelőző öt éven belül ilyen munkakörben (munkahelyen) egy évnél rövidebb időn át dolgozott, e rövidebb időre kapott kereset havi átlagát kell alapul venni.

(3) A szilikózis vagy azbesztózis alapján járó baleseti járadék megállapításánál a szilikózis vagy azbesztózis veszélyének kitett munkakörben az öt évnél korábban elért keresetet is figyelembe kell venni, ha az igénylő az öt éven belül ilyen munkakörben egy évnél rövidebb ideig dolgozott és a kereset így megállapított átlaga kedvezőbb.

(4) A baleseti járadék alapját képező havi átlagkereset megállapításánál – az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel – a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(5) A havi átlagkereset megállapításánál

  1. a nyugdíjjárulék alapját képező keresetet kell figyelembe venni,
  2. a figyelembe vett keresetet nem kell csökkenteni a magánszemélyek jövedelemadójával (képzett adójával).

(6) Ha a baleseti járadékot nyugdíjasként elszenvedett üzemi baleset alapján állapítják meg, a havi átlagkereset összegét a nyugdíjasként elért kereset alapján kell meghatározni.
Ebtv. 60. § (1) A baleseti fokozat változása esetén a baleseti járadék összegét az új fokozatnak megfelelően módosítani kell.

(2) A baleseti járadékra jogosultság megszűnik, ha az egészségkárosodás a tizenhárom százalékot már nem haladja meg. Ha az egészségkárosodás a tizenhárom százalékot újból meghaladja, a baleseti járadékra jogosultság feléled.

(3) Az 1. fokozatú baleseti járadék két éven át történt folyósítása után a járadékra jogosultság akkor éled fel, ha az egészségkárosodás utóbb három hónapon át a húsz százalékot meghaladja. Ha az egészségkárosodás ismét huszonegy százalék alá csökken, a tizenhárom százalékot azonban meghaladja, a baleseti járadék ennek az állapotnak a tartamára – legfeljebb két éven át – újból jár.

(4) A baleseti járadék módosításánál, illetőleg újbóli megállapításánál azt az átlagkeresetet kell figyelembe venni, amelynek alapján a baleseti járadékot utoljára megállapították.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2016.02.09. 07:25

Nem mondhat fel a munkáltató a keresőképtelenség ideje alatt. Ha lejár a határozott időre kötött munkaszerződés, az nem felmondás.

www.kbs-ugyved.hu

pcselli02 # e-mail 2016.02.09. 05:46

Jó napot kívánok!
A kérdésem következő:
Foglalkozási megbetegedés miatt táppénzen vagyok!!! A munkáltató elküldhet üzemorvosi alkalmassági vizsgálatra? Elbocsájthat ez alatt? Hivatkozhat az üzemorvos által kiadott "nem alkalmas"vizsgálat eredményére?Kártérítés jár nekem?
Válaszát várom.
Köszönöm.Szép napot.
Tisztelettel:
Róbert

K_Renáta # e-mail 2016.02.08. 14:33

Tisztelt Szakértők!

2015.Október 23-a óta kismamaként táppénzen vagyok.2014. február óta bejelentett munkaviszonnyal. Eközben volt 108000 bruttó és 105000 bruttó bejelentés egy cégen belül.
Kicsit rosszul esett, de megértettem, hogy az első táppénzem elbírálás miatt december 15.én kaptam és sajnos csak 16500 forintot. Azt mondták a munkahelyemen, hogy ne aggódjak, mert visszamenőleg meg fogom kapni januárban az elmaradást is, és azok már minden hó 10-én rajta lesznek a számlámon.
2016.január 22-én kaptam csak meg a következő utalást, de csak 44400 forintot. Felhívtam az OEP-et, ahol azt mondták, hogy ez az összeg, Nov.1 től Nov. 22-ig van elszámolva, mert feléjük nem érkezett több táppénzes papír, amit persze én folyamatosan küldök a cégem felé. A nov.23 tól dec. 31-ig való táppénzes papírom 2016.január 4-én, az év első napján adtam le.
Ma felhívtam az OEP-et, mert kíváncsi voltam rá, hogy kapok-e 10-ig táppénzt, és hogy mennyit.
A hölgy azt mondta, hogy január 20-án érkezett be hozzájuk a táppénz igény és a héten elvileg utalnak, de még nem írta alá az utalást érvényesítő személy.
Összeg: 61300 FT, ami a nov. 23-tól dec. 31-ig van elkönyvelve, pedig a január 1-től január 31-ig lévő táppénzes papírom megint leadtam, 2016. február 1-én. Ismét nincs elkönyvelve az elmaradás,de a másik bosszantó
az egészben, hogy előző két utalás 16500 Ft 8 napra (2062 FT/nap) 44000 Ft 22 napra (2000 FT/nap) a mostani pedig elvileg 61300 Ft lesz 39 napra (1571 Ft/nap) pedig ha átlag 2030 Ft-tal számoljuk, akkor a 39 napra 79000 Ft-nak kellene lennie, nem 61000 Ft-nak.
A kérdéseim azok lennének, hogy miért nem egységes nagyjából a napi összeg? Mikor számíthatok arra, hogy megkapom az elmaradást is?
Későbbiekben lesz-e probléma a GYED-nél, mint összeg, mint idő, mint kifizetés...
Ki hibáztatható és kinek lehet szólni ez ügyben, ha én mindig időben adom le a táppénzes papírjaim.

Válaszukat előre is köszönöm.

Köszönetel: Renáta

sortie #   2016.01.18. 09:57

Boci007 2016.01.15. 19:17
Tiszteletem!
Egy kisebb, de számunkra igen nagy problémával fordulok önökhöz.
Kismamaként táppénzen vagyok, a mhem nem kifizető hely, ezért az államtól kapom a pénzem.
Minden alkalommal leadom a mh-en a papíromat, hogy a könyvelőjük intézkedjen az ügyemben, ami eddig meg is történt, egészen pontosan egy esetben.
Aztán valami kommunikációs hiba miatt nem lettek feladva a papírjaim az OEP-nek, így ebben a hónapban nem kaptam táppénzt.
Kértem, hogy a mhem előlegezze meg számomra a gyerek születéséig, mert nem tudom, hogy így az elmaradt dátumú összeget, és az aktuálisat utalják-e együtt, ez utóbbi esetben vissza tudom adni nekik a kölcsönt. A
z ötlet h ők előlegezzenek azért jött, mert az ő könyvelőjük, de egyben ők is hibáztak, és nem tudjuk nélkülözni ezt a pénzt sem.
Két kérdésem lenne: 1. Ha nem adnak kölcsön , tudok-e feléjük valami úton lépni?
2.Az OEP ilyen esetben két havit egyszerre utal ki? Köszönettel várom válaszát!

Tisztelt Kérdező!

  • Ha kérte várja meg a választ és annak fényében döntsön a továbbiakról.
  • Tud, de mire az realizálódik a gyerek is megszületik és a táppénz is megérkezik.
  • Az egészségbiztosító –amennyiben az igény teljes mértékben teljesíthető- az orvosi igazolások beérkezését követő 18 napon belül köteles az ellátást kiutani.

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Hasznos tudnivalók, ügyféljogok táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz (gyáp), csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) igénylők számára

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő (minimum OKJ-s, TB végzettségű) TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását –beleértve az előírt (megállapító, elutasító stb.) határozatok meghozatalát is- nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A úti üzemi baleset kivizsgálásának megtagadása esetén
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.
A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?… ,
valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://egyenlobanasmod.hu/…ebh-141-2015 (bírság+jogviszony helyreállítás)
http://egyenlobanasmod.hu/…/ebh-84-2015 (egyezség)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…iew/122_2010 (bírság)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…ex/jogesetek (további jogesetek)

Panasz M I N T A azoknak, akik a Munkaügyi Központ többszöri ígérete ellenére sem kapták meg az őket, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, a befizetett járulékokért cserébe megillető álláskeresési járadékot.

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Boci007 # e-mail 2016.01.15. 19:17

Tiszteletem!
Egy kisebb, de számunkra igen nagy problémával fordulok önökhöz.
Kismamaként táppénzen vagyok, a mhem nem kifizető hely, ezért az államtól kapom a pénzem. Minden alkalommal leadom a mh-en a papíromat, hogy a könyvelőjük intézkedjen az ügyemben, ami eddig meg is történt, egészen pontosan egy esetben. Aztán valami kommunikációs hiba miatt nem lettek feladva a papírjaim az OEP-nek, így ebben a hónapban nem kaptam táppénzt. Kértem, hogy a mhem előlegezze meg számomra a gyerek születéséig, mert nem tudom, hogy így az elmaradt dátumú összeget, és az aktuálisat utalják-e együtt, ez utóbbi esetben vissza tudom adni nekik a kölcsönt. Az ötlet h ők előlegezzenek azért jött, mert az ő könyvelőjük, de egyben ők is hibáztak, és nem tudjuk nélkülözni ezt a pénzt sem. Két kérdésem lenne: 1. Ha nem adnak kölcsön , tudok-e feléjük valami úton lépni? 2.Az OEP ilyen esetben két havit egyszerre utal ki? Köszönettel várom válaszát!

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2016.01.13. 23:01

Bocs, látom, ezt már Zengőbérci is mondta. De akkor mit nem értesz?

www.kbs-ugyved.hu

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2016.01.13. 22:59

Tulajdonképpen jogosulatlanul kaptad a táppénzt.

www.kbs-ugyved.hu

Bodza2016 # e-mail 2016.01.13. 21:55

Köszönöm megtisztelő vàlaszàt,sokat segít a tovàbbgondolkodàsban!

Szerződésemben nincs otthoni munkavégzésről szó,üzletkötőként több megyében terepmunkàt végzek,alapfizetés+teljesìtmény alapú bonusért.A munka összetett,ez a bizonyos megrendelésfelvétel elméletileg terepen történik,de mivel a terhesség problémàs volt autóba ülni nem volt javasolt,tf-on végeztem el(a munka ezen részét),100% felett teljesìtve(amitől a bonus jàr)
A probléma,hogy ez augusztusban & szeptemberben is megtörtént(tehàt két ilyen feladatot is elvégeztem),utólag nyìlvàn bonyolult(lehetetlen?)volna a tp helyett fizetést kérni.Ràadàsul talàn annyi jogos hogy a rendelésfelvételen kìvüli egyéb "terep-tevékenységeket" nem végezhettem el.(hozzàteszem a rendelésfelvétel volt a lényeg)
Mivel februàr végére vagyok kiírva szülni,gondolom "furcsa" lenne most lezàratni a tp-em,hogy lehetőség legyen a bér+bonus kifizetésére?Feltételezem a szülési szabadsàg -ami màrciustól következne a sorban - szintén nem teszi lehetővé eme pénz kifizetését.De akkor van-e megoldàs?Vagy annak ellenére,hogy Ők nem tàjékoztattak,csak a savanyú "tanulópénz" marad a lelkiismeretes munkàért?
Üdvözlettel:
B.

Zengőbérci #   2016.01.13. 09:36

Bodza2016 2016.01.12. 18:00
Tisztelt Szakértők!
Veszélyeztetett terhesként táppénz alatt itthonról végeztem el a munkámat,melyért - ideális esetben - teljesítmény alapú jutalékot kapunk.(A cég termékeire nem személyesen,hanem tf-on vettem fel megrendelést,a közvetlen főnökömmel való egyeztetés után.)
A sikeres teljesítés után viszont nem fizetik ki a jutalékomat,arra való hivatkozással,hogy "törvényileg" ez nem megoldható,a táppénzzel való összeférhetetlenség miatt. Erről sem előzetesen,sem azóta semmilyen konkrét tájékoztatást nem kaptam.
Kihez fordulhatok jogorvoslatért vagy mit tanácsolnak?
Köszönettel:
B.

Tisztelt Kérdező!

Az elvégzett munkáért a munkavállaló a munkaszerződésben meghatározott munkabér illeti meg.

Az, aki keresőképtelen és munkáját nem tudja ellátni –amennyiben az egyéb, jogszabályi feltételekkel rendelkezik- keresetpótló juttatásként táppénzt kap.

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 47. § (2) értelmében nem jár táppénz

  1. a keresőképtelenségnek arra a tartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja, illetve, ha a keresetét részben kapja meg, a részben megkapott kereset után.

Összegezve:

Főszabály, hogy az elvégzett munkáért munkabér jár.

Aki a keresőképtelenség alatt munkát végez és arra az időre munkabért kap, (megkapja a teljes keresetet) úgy arra az időre táppénzre nem jogosult.

Álláspontom szerint az elvégzett munkáért Ön elsődlegesen munkabérre jogosult, azaz a munkabérét ki kell fizetni, ezen tényt az egészségbiztosítónak/kifizetőhelynek be kell jelenteni, amely napokra táppénzre nem lesz jogosult. Erről az egészségbiztosító/kifizetőhely indokolással ellátott határozatban dönt.

(Természetesen tisztázandó, hogy milyen jogviszonyban áll, a szerződése kitér-e az otthoni munkavégzésre stb. azonban a tb. jogszabály egyértelműen fogalmaz aki a keresőképtelenség alatt munkát végez és a keresetét is megkapja keresetpótló juttatásra keresetveszteség hiányában nem jogosult.)

Bodza2016 # e-mail 2016.01.12. 18:00

Tisztelt Szakértők!

Veszélyeztetett terhesként táppénz alatt itthonról végeztem el a munkámat,melyért - ideális esetben - teljesítmény alapú jutalékot kapunk.(A cég termékeire nem személyesen,hanem tf-on vettem fel megrendelést,a közvetlen főnökömmel való egyeztetés után.)A sikeres teljesítés után viszont nem fizetik ki a jutalékomat,arra való hivatkozással,hogy "törvényileg" ez nem megoldható,a táppénzzel való összeférhetetlenség miatt.Erről sem előzetesen,sem azóta semmilyen konkrét tájékoztatást nem kaptam.
Kihez fordulhatok jogorvoslatért vagy mit tanácsolnak?

Köszönettel:
B.

Rexor # e-mail 2016.01.06. 14:50

Ezt neked kell tudnod. Ha munkaképes vagy és tudsz dolgozni akkor a legjobban természetesen a normál munkabéreddel jársz.

Renike17 # e-mail 2016.01.06. 10:42

Tisztelt Szakértő!
Kérésse, kérdéssel fordulok Önökhöz.
19 hetes terhes vagyok. Okt1-től vagyok bejelentve 8 órába, azelött 2012-től 4h-ás munkaviszonyom volt, megszakítás nélkül. Ha most megyek el táppénzre, akkor kevés lesz az összeg amit kapok. Még tudok dolgozni és dolgozhatok is. Kérdésem az lenne, hogy segítsenek nekem, hogy mit és hogyan tovább.... munka, szabadság, betegszabadság...?
Előre is köszönöm:Reni

sortie #   2015.12.07. 13:27

Regi86 2015.12.02. 23:48
Tisztelt Szakértők!
2015.november 17-től táppénzen vagyok és a terhességem 29. hetében járok. Pedagógus vagyok december 19-ig terveztem a munkába járást, de az élet nem így hozta. Osztályfőnök és munkaközösségi vezető is vagyok a szaktanári és fejlesztőpedagógus feladataim mellett. Nem hivatalos forrásból, de az igazgató úr az osztályfőnöki illetve munkaközösség vezetői pótlékomat munkáltatói döntésre hivatkozva november 30-tól meg akarja vonni tőlem...
Ezt megteheti? Nem kellene egy írásos indoklás a részükről? Nekem a kinevezés módosítást nem kellene aláírnom? Február 18-ra vagyok kiírva, tehát a csedet 21 nappal vissza január végétől igényelhetném, persze ez függ a szülés időpontjától is , nem ? Addig 9-es kódú táppénzen vagyok gondolom.?
A munkáltatóm egy időpontot kér tőlem, hogy mikor és meddig vagyok táppénzen, de ha folyamatos akkor hogyan milyen időpontot kér tőlem?
Milyen kötelességeim vannak a munkáltató felé? Milyen jogaim vannak ebben az ügyben?
Nagyon köszönöm a megtisztelő válaszukat!

Tisztelt Kérdező!

  • Első kérdésére a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodája tud érdemi tájékoztatást adni.
  • A keresőképtelenség kezdetét az orvos nagyalakú orvosi igazolással köteles igazolni, amely 7 napig igazol keresőképtelenséget, majd kéthetente egy un. folyamatos orvosi igazolást fog kiállítani, melyet köteles a munkáltatónak átvételi elismervény ellenében leadni.

• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

  • A kódot az orvos jogosult eldönteni. 9-es kódot csak veszélyeztetett terhesség esetén lehet használni, egyéb esetben az orvosi igazolásra 8-as kód kerül.
  • A táppénzre való jogosultságot a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának kell leigazolni.

    Vhr. 42. § (1) A táppénz és baleseti táppénz folyósításának 240. napját követő tizenöt napon belül a táppénzt folyósító szerv köteles a keresőképtelenséget igazoló orvost és a biztosítottat értesíteni a biztosított táppénz, baleseti táppénz jogosultsága megszűnésének időpontjáról.

  • A csed-et nem 21, hanem 28 nappal korábban igényelheti.

102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről

10. § (1) A keresőképtelenség okát a 2. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban megjelölt orvos a biztosított dokumentációjában rögzíti, továbbá kiállítja az 5. számú melléklet szerinti „Orvosi Igazolás a keresőképtelen (terhességi) állományba vételről” elnevezésű nyomtatványt. Tartós keresőképtelenség esetén a keresőképtelenségi állomány 8. napjától a keresőképtelenség igazolására a 6. számú melléklet szerinti az „Orvosi igazolás folyamatos keresőképtelenségről” megnevezésű, nyomtatványt kell - legalább 2 hetenként - kiállítani. Az 5. és 6. számú mellékletek szerinti igazolásokat az orvos munkahelyi és személyi orvosi bélyegzője olvasható lenyomatával, valamint aláírásával ellátva és a rendelő címét feltüntetve kell a beteg részére átadni.

(2) A kórházi kezelés idejét az „Igazolás fekvőbeteg-gyógyintézetben történő gyógykezelésről” elnevezésű, 7. számú melléklet szerinti nyomtatványon kell igazolni.

  • A betegségi kódokat a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

127. § (1) Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni.

(3) A szülési szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen.

6.§ (2) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott.

(4) Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges,
azaz pl., hogy mikortól keresőképtelen és az várhatóan meddig tart.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő (minimum OKJ-s, TB végzettségű) TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását –beleértve az előírt (megállapító, elutasító stb.) határozatok meghozatalát is- nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A úti üzemi baleset kivizsgálásának megtagadása esetén
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.
A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Regi86 # e-mail 2015.12.02. 23:48

Tisztelt Szakértők!

2015.november 17-től táppénzen vagyok és a terhességem 29. hetében járok. Pedagógus vagyok december 19-ig terveztem a munkába járást, de az élet nem így hozta. Osztályfőnök és munkaközösségi vezető is vagyok a szaktanári és fejlesztőpedagógus feladataim mellett. Nem hivatalos forrásból, de az igazgató úr az osztályfőnöki illetve munkaközösség vezetői pótlékomat munkáltatói döntésre hivatkozva november 30-tól meg akarja vonni tőlem...

Ezt megteheti? Nem kellene egy írásos indoklás a részükről? Nekem a kinevezés módosítást nem kellene aláírnom? Február 18-ra vagyok kiírva, tehát a csedet 21 nappal vissza január végétől igényelhetném, persze ez függ a szülés időpontjától is , nem ? Addig 9-es kódú táppénzen vagyok gondolom.?

A munkáltatóm egy időpontot kér tőlem, hogy mikor és meddig vagyok táppénzen, de ha folyamatos akkor hogyan milyen időpontot kér tőlem?
Milyen kötelességeim vannak a munkáltató felé? Milyen jogaim vannak ebben az ügyben?

Nagyon köszönöm a megtisztelő válaszukat!

intentio #   2015.11.27. 13:03

Maszat007 2015.11.27. 07:18

Tisztelt Szakértők!
Hivatásos állományúkent az az öröm ért, hogy kisbabát várok. Veszélyeztetett terhesnek lettem nyilvánítva.Mivel munkahelyemtol közel 70 km-re elek, a lakhelyem szerinti háziorvos vett táppénzre.Elvileg az 57/2009es együttes rendelet alapján 15napot meghaladó betegség eseten az alapellátás orvoshoz kellene kerülöm, aki viszont tőlem 70km-ér van, és jelenleg heti 1-2 nap rendel összesen. Táppénz alatt nem jár munkába járás útiköltség térítés sem, így nemcsak számomra megerőltető, de költséges is lenne hozza járnom. Másrészt nem tudom, ez az örömteli állapot mennyire tekintendő betegségnek.Minden szükséges vizsgálatra, vérvételre lakóhelyemen került eddig is sor, háziorvosom mindenben a segítségemre volt. Van-e arra lehetőségem, hogy továbbra is ő tartson táppénzen és az orvosi ellátásokat is ő hajtsa végre?
Segítségüket nagyon Koszonom!

Magyarországon szabad orvosválasztás van, keresőképtelenséget bármely olyan orvos igazolhat, akinek az egészségbiztosítóval finanszírozási szerződése van.

A hivatásosokra vonatkozó eltérő rendelkezést, illetve az ön által hivatkozott 57/2009 es együttes rendeletet (milyen rendelet?? BN?HM?EüEM?) nem ismerem, így arról nyilatkozni nem tudok.

A terhesség-betegség vonatkozásában az OEP az alábbiak szerint foglalt állást.

Felmerül valóban a kérdés, hogy a terhesség betegség-e. Véleményünk szerint a
terhesség nem betegség, azonban ha a terhességi ideje alatt a kismama egészségi
állapotában olyan változás következik be, amely az anya, vagy a magzat egészségét
veszélyezteti, tehát a kismama veszélyeztetett terhesnek minősül és keresőképtelen
állományba kerül, úgy adott helyzetben ezen állapot betegségnek tekintendő.

A teljes anyagot itt találja:

Tájékoztató a társadalombiztosítási kifizetőhelyek részére a veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség idejére folyósított táppénz esetén fizetendő táppénz hozzájárulásról.

A közzététel napja: 2011. november 17.

http://www.oep.hu/…EKOZTATO.pdf

http://www.oep.hu/…tato_anyagok

Ebtv: 44. § Keresőképtelen,

  1. aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni;
  2. aki várandóssága, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és csecsemőgondozási díjra nem jogosult;

1997. évi LXXXIII. törvény 45. §(2) A keresőképesség elbírálására az egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződésben nevesített orvosa és a keresőképesség elbírálására jogosító szerződést kötött orvos jogosult.

Maszat007 # e-mail 2015.11.27. 07:18

Tisztelt Szakértők!
Hivatásos állományúkent az az orom ért, hogy kisbabát várok. Veszélyeztetett terhesnek lettem nyilvánítva.Mivel munkahelyemtol közel 70 km-re elek, a lakhelyem szerinti háziorvos vett táppénzre.Elvileg az 57/2009es együttes rendelet alapján 15napot meghaladó betegség eseten az alapellátás orvoshoz kellene kerülöm, aki viszont tőlem 70km-ér van, és jelenleg heti 1-2 nap rendel összesen. Táppénz alatt nem jár munkába járás útiköltség térítés sem, így nemcsak számomra megerőltető, de költséges is lenne hozza járnom. Másrészt nem tudom, ez az örömteli állapot mennyire tekintendő betegségnek.Minden szükséges vizsgálatra, vérvételre lakóhelyemen került eddig is sor, háziorvosom mindenben a segítségemre volt. Van-e arra lehetőségem, hogy továbbra is ő tartson táppénzen és az orvosi ellátásokat is ő hajtsa végre?
Segítségüket nagyon Koszonom!