Fórum munkajog, foglalkoztatás régebbi elöl     új hozzászólás


Táppénz

sortie #   2014.12.16. 14:35

Kezdő kismama vagyok és elkövettem azt a hibát, hogy az első héten 2014. december 1-től, amikortól otthon voltam (amúgy az időpont le volt egyeztetve a főnökömmel, hogy mikortól vonulnék nyugalomba) nem hívtam fel a háziorvost, hogy felvegyen táppénzre. Csak ezen a héten tettem meg dec. 11-én, de azt is inkább saját megnyugtatásomra. Merthogy nem tudtam arról, hogy visszamenőlegesen csak 5 napra tudnak igazolni táppénzt.
Ma dec. 12-én elmentem a nőgyógyászhoz, aki 9-es kóddal ellátott ambuláns lappal elküldött a háziorvoshoz. Azt mondta, hogy ő dátumot nem tud ráírni, a háziorvost kell kérjem, hogy adjon igazolást. Ugye dec. 11-én felhívtam a háziorvost, és ő azt mondta, hogy dec. 8-tól tud táppénzes igazolást adni csak. Így viszont nekem 5 nap kiesik dec.1-5-ig, amikor nincs igazolásom. Vagy a háziorvos tud adni táppénz nélküli igazolást december 1-től? (Sajnos az egészben az volt nekem a logikai feltevés, hogy először kell a nőgyógyásztól igazolás, és a háziorvos csak utána tud kiírni, nos, ahogy látszik, tévesen hittem...) Érdekelne, hogy milyen lehetőségeim vannak az eset megoldására? Munkáltatóm HR kollégája azt mondta, hogy ha így áll a helyzet, akkor dec. 1-5-ig igazolt, fizetés nélküli szabadságot tud csak elszámolni (de ehhez is kell valamilyen igazolás, amit remélem akkor a háziorvos tud adni).
Még annyi, hogy a betegszabadságomból 4 nap maradt, de akkor ezek szerint azt már nem tudom érvényesíteni?
”Előre is köszönöm a segítséget!

Milyen lehetőségeim vannak az eset megoldására:

  • Éves, rendes szabadság.
  • Igazolt, nem fizetett távollét. (Bármilyen orvosi igazolás, ambuláns lap megteszi, amin rajta van az, hogy munkáját terhesség miatt mettől-meddig nem tudja ellátni…)
  • Az ORSZI 6 hónapra visszamenőleg is igazolhat (engedélyezheti a háziorvosnak a tp-es utalvány kiállítását) keresőképtelenséget. (Az ehhez szükséges nyomtatványt a háziorvos állítja ki, ő utalja „bizottság” elé.)
  • 9-es kódnál betegszabadság nincs, azaz ez esetben azt valóban nem tudja „érvényesíteni”.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.
(1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.)

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

vbtcs # e-mail 2014.12.12. 22:18

Tisztelt Jogi Fórum!

Kezdő kismama vagyok és elkövettem azt a hibát, hogy az első héten 2014. december 1-től, amikortól otthon voltam (amúgy az időpont le volt egyeztetve a főnökömmel, hogy mikortól vonulnék nyugalomba) nem hívtam fel a háziorvost, hogy felvegyen táppénzre.Csak ezen a héten tettem meg dec. 11-én, de azt is inkább saját megnyugtatásomra. Merthogy nem tudtam arról, hogy visszamenőlegesen csak 5 napra tudnak igazolni táppénzt. Ma dec. 12-én elmentem a nőgyógyászhoz, aki 9-es kóddal ellátott ambuláns lappal elküldött a háziorvoshoz.Azt mondta, hogy ő dátumot nem tud ráírni, a háziorvost kell kérjem, hogy adjon igazolást. Ugye dec. 11-én felhívtam a háziorvost, és ő azt mondta, hogy dec. 8-tól tud táppénzes igazolást adni csak. Így viszont nekem 5 nap kiesik dec.1-5-ig, amikor nincs igazolásom. Vagy a háziorvos tud adni táppénz nélküli igazolást december 1-től? (Sajnos az egészben az volt nekem a logikai feltevés, hogy először kell a nőgyógyásztól igazolás, és a háziorvos csak utána tud kiírni, nos, ahogy látszik, tévesen hittem...) Érdekelne, hogy milyen lehetőségeim vannak az eset megoldására? Munkáltatóm HR kollégája azt mondta, hogy ha így áll a helyzet, akkor dec. 1-5-ig igazolt, fizetés nélküli szabadságot tud csak elszámolni (de ehhez is kell valamilyen igazolás, amit remélem akkor a háziorvos tud adni).
Még annyi, hogy a betegszabadságomból 4 nap maradt, de akkor ezek szerint azt már nem tudom érvényesíteni?
Előre is köszönöm a segítséget!

cincinnatus #   2014.09.22. 10:18

csimi5 2014.09.16. 17:38
Tisztelt fórumozók! A segîtségeteket szeretném kérni az alábbi problémàmat illetően: 2014 06.12.-2014 06.25-ig tàppénzen voltam. Immáron lassacskán belèpünk az októberbe ès mindezidáig egy ft-ot sem làttam belőle.
Laikus táppènzes vagyok mivel 30 èves lètemre ez volt az első,ám rengeteg utána járást követően arra jutottam,h valami nem stimmel. Nos a mai nap folyamán beszètem a volt munkáltatómmal aki közölte,h nekem semmilyen táppénz nem jár mivel a munkaképtelensègemet bejelentő nap utànról van csak kiàllìtva a táppènzes papírom ès az ő állìtâsa szerint az is 2 különböző orvostól!
Tèny miszerint keresőképtelenségem bejelentèse 06.11-èn történt meg és tàppènzes papírom csak az azt követő naptól èrvènyes de hivatalosan is csak 1 azaz egy mègpedig a sajàt háziorvosom állìtotta ki pontosan 2 hétre.
Kérdèsem az lenne,h van-e joga a munkáltatónak erre hivatkozva azt mondania,h nem fizet ki? Tudtommal nincs... A segítségeket előre is köszönöm

Nem, erre hivatkozva nem tagadhatja meg a kifizetést.

Azért azt jó ha tudja, hogy főszabály szerint, a Munka Törvénykönyve értelmében a keresőléptelenség első 15 munkanapjára (kivéve ha gyermekápolási, vagy baleseti táppénzt igényel stb.) a munkáltatónak kell betegszabadságos bért fizetni.

Ez leegyszerűsítve a munkabérének a 70%-a.

A TB táppénzt csak az ezt követő időre fizet.

Amennyiben 2 hétről (14 nap) van szó, az kb. 10 munkanap. Ha ez évben 01.01-től ugyanott dolgozik és még nem volt keresőképtelen úgy a munkáltató kötelessége ezekre a napokra un. betegszabadságos bért fizetni.

Fontos még az is, hogy ha jogviszonya megszűnt az azt követő időre hiába van orvosi igazolása sem táppénzt, sem betegszabadságos bért nem kaphat.

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

61. Betegszabadság

126. § (1) A munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára.

(3) Évközben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult.

(4) A betegszabadság kiadásánál a 124. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A 124. §
(3) bekezdés alkalmazásakor, ha a betegszabadságként elszámolható idő a beosztás szerinti napi munkaidőnél rövidebb, a teljes beosztás szerinti napi munkaidőt betegszabadságként kell elszámolni.

(5) A betegszabadság tekintetében a 121. § (2) bekezdése megfelelően irányadó.

146. § (5) A betegszabadság tartamára a távolléti díj hetven százaléka jár.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

(1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.)

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

csimi5 # e-mail 2014.09.16. 17:38

Tisztelt fórumozók! A segîtségeteket szeretném kérni az alábbi problémàmat illetően: 2014 06.12.-2014 06.25-ig tàppénzen voltam. Immáron lassacskán belèpünk az októberbe ès mindezidáig egy ft-ot sem làttam belőle. Laikus táppènzes vagyok mivel 30 èves lètemre ez volt az első,ám rengeteg utána járást követően arra jutottam,h valami nem stimmel. Nos a mai nap folyamán beszètem a volt munkáltatómmal aki közölte,h nekem semmilyen táppénz nem jár mivel a munkaképtelensègemet bejelentő nap utànról van csak kiàllìtva a táppènzes papírom ès az ő állìtâsa szerint az is 2 különböző orvostól! Tèny miszerint keresőképtelenségem bejelentèse 06.11-èn történt meg és tàppènzes papírom csak az azt követő naptól èrvènyes de hivatalosan is csak 1 azaz egy mègpedig a sajàt háziorvosom állìtotta ki pontosan 2 hétre. Kérdèsem az lenne,h van-e joga a munkáltatónak erre hivatkozva azt mondania,h nem fizet ki? Tudtommal nincs... A segítségeket előre is köszönöm

pazs #   2014.09.16. 15:50

Közölheti a felmondást, de a felmondási idő csak akkor kezdődik el, amikor újra keresőképes leszel. Nincs már 30 napos védettség.

zsoozsy # e-mail 2014.09.16. 14:40

Tisztelt Fórumozók!

Betegség miatt táppénzre vett a háziorvosom, közben tudomásomra jutott, hogy a munkáltató fel akar mondani. Táppénz alatt megteheti, vagy mi vonatkozik erre az esetre. Hallottam olyan véleményt is, hogy ha táppénzről visszamegy a dolgozó, akkor 1 hónapig nem mondhatnak fel. Lehetséges ez? Köszönöm a választ.

Penguli78 # e-mail 2014.09.15. 10:50

Köszönöm válaszát!

Elvileg összesen 26 munkanapról van szó, csak azt nem tudom, hogy ha hétvége is beleesett ( a táppénzes igazoláson ) akkor az számít-e?
Hétvégén egyébként nem szoktam dolgozni, csak hétköznap.

Köszönöm!

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2014.09.15. 09:52

Ha nem voltál többet keresőképtelen 30 napnál, akkor emiatt a szabadság nem csökkenhet.

www.kbs-ugyved.hu

Penguli78 # e-mail 2014.09.15. 09:31

Tisztelt Fórumozók!

Az idén már sajnos több alkalommal voltam otthon betegség miatt. Kimerítettem a 15 napos betegszabadság keretet, és még azon kívül voltan 10 napot táppénzen illetve egy napot a gyerekkel.
Most vettem észre, hogy az alap szabadság keretem 25 napról 22 napra csökkent emiatt.
Ez így helyénvaló?
Mi van akkor, ha már nem rendelkezem ennyi nappal, és ha még táppénzre megyek a későbbiekben?

Köszönöm válaszukat!

Nusy # e-mail 2014.09.12. 18:47

Köszönöm szépen!

sortie #   2014.09.12. 13:06

Nusy 2014.09.11. 11:42
Tisztelt Fórumozók!
Segítséget szeretnék kérni!Édesanyám nyugdíj mellett dolgozik havi 15 napot!Kérdésem az lenne,hogy ennyi nap bejelentés után jogosult e táppénzre?Köszönöm

Sajnos nem. (Ezt két különböző jogszabály is kizárja.)

Az egyik:
1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

47. § (2) Nem jár táppénz
e) a saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára.

És a másik:

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

25. § A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.

A lényeg tehát, hogy aki nyugdíj mellett dolgozik és a nyugdíjat nem szüneteltetni az nem fizet pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. Táppénz pedig csak annak jár, aki ilyen járulék fizetésére kötelezett:

Lásd.

1997. évi LXXXIII. törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

43. § (1) Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

Más a helyzet akkor, ha nem minősül nyugdíjasnak, illetve ha a munkavégzés ideje alatt a nyugdíjfolyósítását szünetelteti.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Nusy # e-mail 2014.09.11. 11:42

Tisztelt Fórumozók!

Segítséget szeretnék kérni!Édesanyám nyugdíj mellett dolgozik havi 15 napot!Kérdésem az lenne,hogy ennyi nap bejelentés után jogosult e táppénzre?Köszönöm

bogarock # e-mail 2014.03.07. 09:07

Capisca: Köszönöm. mindkettő kap táppénzt, csak míg a rehabosnak arra az időre szünetel az ellátása, a rokkantságis kaphatja párhuzamosan mindkettőt, ezt nem értem én...

capisca #   2014.03.06. 16:52

Kedves bogarock!

Pusztán jogpolitikai döntés, de leírva jogszabályi szinten sehol sincs mi alapozza meg ezt az eltérést.

De a jogalkotó szándéka kb. ez lehet az én értelmezésem szerint.

A rehabilitációs ellátásban részesülő, ha dolgozik azért nem kap táppénzt, mert egyébként másik ellátásban (rehab ellátás) már részesül állapota miatt (ami uyge gyógyítható)

A rokkantsági ellátásban részesülő, ha dolgozik azért kap táppénzt, mert állapota nem gyógyítható illetve csak romolhat.

bogarock # e-mail 2014.03.06. 16:22

Kedves Fórumozók!

Én azt szeretném kérdezni, hogy mi az oka annak, hogy rehabilitációs ellátásnál keresőképtelenség esetén (táppénz mellett) nem jár az ellátás, szünetel, míg rokkantsági ellátás ugyanúgy folyósítható táppénz mellet is? Tudtok segíteni?

Köszönöm

anne01 #   2013.12.19. 09:18

38. §407 (1) Ha a foglalkoztatónál kifizetőhely nincs, a foglalkoztató a terhességi-gyermekágyi segélyre, a gyermekgondozási díjra, a táppénzre, a baleseti táppénzre vonatkozó kérelem elbírálásához „Foglalkoztatói igazolás”-t állít ki, és azt a biztosított által benyújtott igazolásokkal együtt - terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelem esetén a „Nyilatkozat terhességi-gyermekágyi segély megállapításához”, gyermekgondozási díj iránti kérelem esetén az „Igénybejelentés gyermekgondozási díjra” elnevezésű nyomtatvánnyal - öt napon belül a (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a székhelye (telephelye) szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnek megküldi. A foglalkoztató a kérelem, illetve igazolások átvételét, beérkezését hitelt érdemlő módon köteles igazolni.

Első körben jó lenne tisztázni, hogy a betegszabadságodat kimerítetted -e már, mert azzal csak a munkáltató foglalkozik. OEP-et csak akkor fogja érdekelni, ha a betegszabi már táppénzbe fordult.

Sziszi80 # e-mail 2013.12.17. 14:34

Tisztelt Szakértő!
Azt szeretném megkérdezni, hogy a munkáltatónak a táppénzes papaír átvételétől mennyi ideje van továbbítani a TB felé a dokumentumot, ha az nem kifizető hely? Ugyanis november 18-án átadtam neki, de a mai napig nem érkezett be. Lehet panaszt tenni?
Köszönöm előre is a választ.

Zengőbérci #   2013.12.12. 16:26

Erika9

Azt szeretném megtudni, hogy a nyitó táppénzes papír mindig csakis 1 hétre szól,

Igen, mindig legfeljebb 7 naptári napra.

vagy lehetséges olyan eset, hogy nincs rajta lejárati dátum és akkor azt jelentheti, hogy határozatlan lejáratú?

Nem, nem lehetséges!

Ekkor ki hibázott és hogyan lehet korrigálni?

A beteg abban, hogy ezt a háziorvosának nem jelezte, a kezelőorvos abban, hogy erről a beteget nem tájékoztatta.

Az ORSZI legfeljebb 6 hónapra visszamenőleg, utólag is engedélyezheti a kk-ség megállapítását, ha azt egyik orvos sem hajlandó leigazolni. Az eljárást a beteg kérésére a háziorvos kezdeményezi.

Megjegyzés: Álláspontom szerint, a megadott adatok alapján a háziorvos gond nélkül kiállíthatja a szükséges, közbenső orvosi igazolásokat.

102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet
a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről

10. § (1) Az ....orvos ....kiállítja az 5. számú melléklet szerinti „Orvosi Igazolás a keresőképtelen (terhességi) állományba vételről” elnevezésű nyomtatványt. (Ez legfeljebb 7 napra igazol keresőképtelenséget.)

Tartós keresőképtelenség esetén a keresőképtelenségi állomány 8. napjától a keresőképtelenség igazolására a 6. számú melléklet szerinti az „Orvosi igazolás folyamatos keresőképtelenségről” megnevezésű, nyomtatványt kell - legalább 2 hetenként - kiállítani.

anne01 #   2013.12.12. 09:07

Erika9

A munkáltatónak van igaza. Fel kell keresni a háziorvost és rendezni kell vele ezt az ügyet.

Erika9 # e-mail 2013.12.11. 00:28

Tisztelt Szakértő!
Azt szeretném megtudni, hogy a nyitó táppénzes papír mindig csakis 1 hétre szól, vagy lehetséges olyan eset, hogy nincs rajta lejárati dátum és akkor azt jelentheti, hogy határozatlan lejáratú? Például a nyitó táppénzes papír október 14-i, a záró pedig december 2-i. A kettő között nem volt a beteg a háziorvosánál, mert a kezelő orvoshoz járt hetente. A beteg azt gondolta, hogy ennyi elég. A beteg tehát leadott egy kezdeti és egy záró papírt. De mi van, ha a munkáltató kér visszamenőleg táppénzes papírt okt.21-nov.15-ig? Ekkor ki hibázott és hogyan lehet korrigálni?
Előre is köszönöm a válaszát.

Zengőbérci #   2013.11.29. 15:35

Guba82 # e-mail 2013.11.26. 20:05

Tisztelt Szakértő!

Több éve nappali tagozatos hallgatói jogviszonyom van.2012-es évben hat hónapos közalkalmazotti jogviszonyom volt a hallgatói jogviszony mellett.
Ez év szeptemberétől novemberig 10-ig közalkalmazottként voltam foglalkoztatva. Ebben az időszakban több hétig betegállományban voltam. Munkáltatóm állítja, hogy nem lettem volna jogosult a táppénzre, mert csak hat hónap munkaviszonyom van, kérik, hogy fizessem vissza a fólyószámlámra időközben érkezett összegeket.Erről 20 nappal a munkaviszonyom megszűnése után értesített.
Jogos a pénzösszegek visszakövetelése?

üdvözlettel

Első látásra nem jogos a kérés. Táppénzre az jogosult, aki biztosított és kötelezett 3%-os mértékű peb. járulék fizetésre.

A közalkalmazott a Tbj. 5. § taxációja értelmében biztosítottnak minősül és 3%-os mértékű peb. járulék fizetésre is kötelezett, azaz táppénzre is jogosult.

Az Ebtv. értelmében a jogalap nélküli táppénz visszafizetésére a TB kifizetőhelynek a biztosítottat közigazgatási határozatban kell köteleznie.

Ebben biztosítani kell a jogorvoslatot is, illetve a döntést jogszabállyal alátámasztva részletesen indokolni is kell.

Javaslat: Kérje ezen határozatot, és ha az abban foglaltakkal nem ért egyet a kézhezvételt követő 15 napon belül éljen a jogorvoslat (fellebbezés) jogával.

Jó, ha tudja, hogy a jogalap nélkül felvett táppénz ellátást csak 90 napon belül lehet visszakérni. Ezt követően -ha a kifizetőhely hibázott- neki kell helyt állnia a téves kifizetésért.

Zengőbérci #   2013.11.29. 15:24

M„árti1985 # e-mail 2013.11.27. 09:53

Tisztelt Szakértő!

Abban szeretnék segítséget kérni, hogy az alkalmazottam nem jelent meg munkába a múlt héten és ma közölte velem, hogy ő táppénzen van. 30.-ai nappal szerettem volna felmondani neki. Táppénzes papírt nem adott le, amit egyébként az édesanyja állít ki neki. Ilyenkor mi a teendőm?

Köszönettel,
Márti

1.Amennyiben igazolatlanul volt távol a munkahelyéről, úgy a jogviszonyát a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségének a megszegése miatt "rendkívüli" felmondással megszüntethette volna.

2. Az OEP Területi Hivatalánál kezdeményezheti a keresőképtelenség indokoltságának a vizsgálatát.

Bővebb információ itt, a 2011.01.28-i linkre kattintva:

http://www.oep.hu/portal/page?…

Márti1985 # e-mail 2013.11.27. 09:53

Tisztelt Szakértő!

Abban szeretnék segítséget kérni, hogy az alkalmazottam nem jelent meg munkába a múlt héten és ma közölte velem, hogy ő táppénzen van. 30.-ai nappal szerettem volna felmondani neki. Táppénzes papírt nem adott le, amit egyébként az édesanyja állít ki neki. Ilyenkor mi a teendőm?

Köszönettel,
Márti

Guba82 # e-mail 2013.11.26. 20:05

Tisztelt Szakértő!

Több éve nappali tagozatos hallgatói jogviszonyom van.2012-es évben hat hónapos közalkalmazotti jogviszonyom volt a hallgatói jogviszony mellett.
Ez év szeptemberétől novemberig 10-ig közalkalmazottként voltam foglalkoztatva. Ebben az időszakban több hétig betegállományban voltam. Munkáltatóm állítja, hogy nem lettem volna jogosult a táppénzre, mert csak hat hónap munkaviszonyom van, kérik, hogy fizessem vissza a fólyószámlámra időközben érkezett összegeket.Erről 20 nappal a munkaviszonyom megszűnése után értesített.
Jogos a pénzösszegek visszakövetelése?

üdvözlettel

Zengőbérci #   2013.11.26. 13:24

Röviden: Ahány jogviszonyban szeretne táppénz ellátást igényelni annyi eredeti táppénzes utalvány szükséges. (Természetesen ez csak akkor igaz, ha minden jogviszonyában keresőképtelennek minősül.)

Az orvosi igazolást nem az OEP-hez, hanem a foglalkoztatóhoz kell eljuttatnia.

Hosszabban:

Ebtv. 62. § (1) A ... táppénz iránti kérelmet a biztosítottnak a Tbj. 4. § a) pontja szerinti foglalkoztatónál kell előterjeszteni.

(2)A .. táppénz iránti kérelmet

  1. a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely,

    egyéb esetben az egészségbiztosító

bírálja el és utólag folyósítja.

Ebtv. 63. § (1) Annak, aki egyidejűleg több – biztosítással járó – jogviszonyban kötelezett egészségbiztosítási járulék fizetésére, a táppénz, ... iránti kérelmét annak a munkáltatónak kell elbírálni és az ellátást folyósítani, amelyiknél társadalombiztosítási kifizetőhely működik.

Több – társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező – munkáltató által történő egyidejű foglalkoztatás esetén az elbírálás és a folyósítás annál a munkáltatónál történik, ahol a biztosítási jogviszony előbb kezdődött.

Amennyiben a biztosítási jogviszonyok ugyanazon a napon kezdődnek, a pénzbeli ellátás iránti kérelmet annál a munkáltatónál működő kifizetőhely bírálja el, ahol a biztosított szerződés szerinti jövedelme magasabb.