efi99
2017.06.20. 19:22
Adsz neki egy pofont, amikor senki sem látja.
Mivel folyamatosan hazudozik, ezt sem fogják neki elhinni.
Munkahelyi zaklatás
Rexor
#
2017.06.19. 07:08
Ez nem jogi jellegű kérdés, bár nem értem mit értesz "fizikai kikezdésen".
tájékozatlan
#
2017.06.18. 23:42
Tisztelt fórumozók!
Segítséget szeretnék kérni. Egyik kolléganőm folyamatosan zaklat. Ahányszor elmegy mellettem, trágár kifejezéseket használ, amiket nekem szán. Néha egy-két szavas fenyegetések is elhangzanak. Ha nem kerülöm ki, fellök, meglök. Mindezt gyermekek jelenlétében, mivel pedagógus pályán dolgozunk. A csoportomhoz tartozó szülőknek hazugságokat mond rólam, mint pl, verem a gyerekeket. Nem keresem vele a kapcsolatot, nem beszélek hozzá. De a barátnőjével egyszer megüzentem, hogy feljelentem rágalmazásért, akkor egy ideig nyugton volt, bár a fellökés még mindig a kedvenc szórakozása. Legutóbb újra kezdte a kötözködést a nagy nyilvánosság előtt, egy rendezvényen, ahol az összes dolgozó jelen volt. Én épp távozni készültem másokkal egyetemben, mikor belém kötött, trágár kifejezéseket kiabált rám. Viszonoztam, mert már nagyon elegem volt belőle. A napokban figyelmeztetést kaptam egy kollégától, hogy a rendezvényen nyilvánosan kijelentette, hogy meg fog tépni.
Ez a kedves nő már több embert kikészített, volt, aki miatta hagyta el ezt a munkahelyet, volt aki inkább hosszabb betegállományba menekült.
Kérdésem az, hogy mit tehetek ellene. A főnökhöz hiába fordulok, barátok. Van hangfelvételem a húzásairól. A többi kolléga fél tőle, inkább a kegyeit keresik.
Mit tehetek, ha fizikailag is kikezd? Mondjuk, nem fogom hagyni magam, de nem akarok olyasmit tenni, amiből nekem lenne bajom, még ha csak védekezem is. Ebben kérnék tanácsot.
alfateam
#
2017.06.03. 10:09
Na látod itt-sincs másképp:
http://index.hu/…rvenyszeken/
Osi23
#
2017.05.31. 05:05
Jó napot!
Lassan 1 éve dolgozom a munkahelyemen. Az egyik koléganőm folyamatosan kibeszél pár emberrel együtt pár munkatársat és engem is. De ezt úgy teszi, hogy ezt mind halljuk. A műszakvezetőnek már szóltunk, de mivel 4 éve barátok nem csinál semmit, csak ezeket monddja: "ráértek, nincs semmi más dolgotok, hogy erre tudtok figyelni? Ne keverjétek a szart. Szarkeverők vagytok." Azóta úgy bánik velünk, mint akit a seggéből rángat ki. A kolegína meg folyamatosan pocskondiáz minket, hazugságokat terjeszt rólunk, stb. Mit tudnánk tenni ellene? Mert minden nap így menni dolgozni nem egy jó érzés. Köszönöm :(
efi99
#
2014.03.25. 12:48
Csak nem a Palvin Barbi...?
Ztimi23
#
2011.05.23. 18:35
Hello. Timi vagyok, 23 éves. rendőrsulin tanulok, most kerültem ki gyakorlatra. következő a gondom, a mentorom férfi, aki nős. a felesége szintén ugyanott dolgozik ahol a férj, és én. borzasztó féltékeny a férjére, ahol tud keresztbe tesz nekem. a tanulásom rovására. nem érdekel a férje, mint férfi, van barátom és hűséges tipus vagyok, én csak tanulni szeretnék. a nő ugye régóta rendőr, igy mindenki mellé áll. a férj tehetetlen vele szemben, bármit is mond, a nőről lepereg és továbbra is féltékenykedik. mitévő legyek? ha szóvá teszem, mindenképp én szivom meg. ha nem, akkor is. most kerültem még csak ide, és ennél a cégnél nem ugy ugrál az ember ahogy akar. segitsetek, kérlek. köszönöm
Dödölle1
#
2011.05.03. 10:48
Dödölle1
#
2011.05.03. 10:47
„zünüke
Ilyen piszlicsáré üggyel nem fognak foglalkozni.”
ebh.acinfo.hu/jogesetek/hu/1-2010.pdf
zünüke
#
2011.04.29. 19:23
Tévedsz mert nő vagyok,de ellenben akkor sem értem miért nem lehet ott hagyni ezt a munkahelyet szép csendben.Most ha feljelenti mégis mit fog elérni?Pénzt?-azt biztos nem fog kapni.Igazat?-azt talán,és továbbra is ott fog dolgozni úgy gondolja?Valaki irta elöttem,hogy ez nem egy nagy multi cég,ahol egészen másképpen mennek a dolgok,hanem egy kétszemélyes iroda,ahol az egyik személy a főnök.Az ilyen ügyek miatt húzódnak a fontos ügyek évekig,mert a biróságok totálisan le vannak terhelve.
Gabicsek
#
2011.04.29. 18:00
Na, szinte biztos, hogy téged is férfiből gyártottak. Nem olyan időket élünk, hogy egyik helyen felmondunk, legfeljebb elmegyünk máshova dolgozni. A kérdező lehet két-három gyerekes (netán egyedülálló) családanya, akinek szüksége van a fizetésére és a becsületes munkavégzésre (nem kefélésre). Ha a főnök dugni akar, keressen az útszéliek között magának, hisz annak is fizetni kell, nem csak az alkalmazottnak. Az eset szerintem nem egyedi, és azért, mert férfiből van, ráadásul főnök is egy két személyes irodában, nincs joga a helyzettel visszaélni, hogy ő a munkáltató. Igen kínos helyzet így eltölteni a nap 8-9 óráját, mert biztos vagyok benne, ha a kérdező nem függne ettől a gennyes alaktól, már elküldte volna a p...ba. Biztos vagyok benne, már rég ott hagyta volna a munkahelyét, ha nem lenne rászorulva.
zünüke
#
2011.04.29. 12:39
Olvasgatom a hozzá szólásokat,de még mindig nem jöttem rá,hogy a hölgy tulajdonképpen mit is akar?!Ilyen piszlicsáré üggyel nem fognak foglalkozni.Végül is a főnöke nem erőszakolta meg,nem tett rá kisérletet.Semmi olyan nem történt ami tárgyaló terembe való lenne.Mondjon fel és kész.Azért mert valaki valakit hanyatt szeretne dönteni,és próbálkozik az még nem bűncselekmény szerintem.
zünüke
#
2011.04.29. 12:39
Olvasgatom a hozzá szólásokat,de még mindig nem jöttem rá,hogy a hölgy tulajdonképpen mit is akar?!Ilyen piszlicsáré üggyel nem fognak foglalkozni.Végül is a főnöke nem erőszakolta meg,nem tett rá kisérletet.Semmi olyan nem történt ami tárgyaló terembe való lenne.Mondjon fel és kész.Azért mert valaki valakit hanyatt szeretne dönteni,és próbálkozik az még nem bűncselekmény szerintem.
Berényi Miki
#
2011.04.29. 11:16
"ha pl. rám egy hölgykollégám minden bizonyíték nélkül, alaptalanul azt mondaná, hogy zaklatom, akkor ezzel minden bizonyíték nélkül kicsinálhat?"
Ez a rosszakaró hölgykollégáknak egy akkora tipp, mint betörőnek a hatalmas, "nincs itthon senki" tábla :)
A bíróság felment, de az emberek nem bírósági ítéleteket olvasnak, hanem bulvárt...
Egyjogász
#
2011.04.29. 11:11
Szerintem a hölgy azért azt nem tudta, hogy a főnök eleve dugni (is) vette fel, még ha a főnöknek volt is ilyen hátsó szándéka.:) De ha a hölgynek nincs affinitása a főnökkel való dugászathoz, valóban jobb, ha távozik.
Egyébként meg a gyakorlatban mit érne el egy EBh feljelentéssel? Baromi jó hangulat tud ám lenni egy olyan irodában, ahol két ember dolgozik, és az egyik hatósághoz fordul a másik ellen.
Lehet, hogy ha egy nagy multinál történik az ilyen, el lehet érni valamit ezzel, sőt még az is lehet, hogy a végén a főnököt rúgják ki (persze ez eléggé kisesélyes), na de egy kétszemélyes kis cégecskénél???
Kovács_Béla_Sándor
#
2011.04.29. 10:45
Talán nem árt tisztázni valamit. Nem mondtam, hogy a kérdezőnek tűrnie kell a zaklatást, ha nem akarja tűrni. Azt mondtam, hogy ha nem akarja tűrni, akkor szüntessék meg a munkaviszonyt különösebb faxni meg kavarás nélkül.
Azt viszont ne várja, hogy megtarthassa az állást, ahova dugni vették fel, és dugni mégse kelljen.
Egyjogász
#
2011.04.29. 10:05
Egy probléma van ezzel az EBH eljárással. A kérdező legfontosabb kérdésére ugyanis nem kapott választ az EBH eljárás-párti kollégáktól, azaz "Nem tudom hogyan szerezhetnék hitelt érdemlő bizonyítékot, ugyanis a cégnél összesen ketten vagyunk".
Azaz ha bemegy a hölgy az EBH-hoz (minden bizonyíték nélkül), és azt mondja, hogy a főnöke zaklatta, a főnöke meg úgy nyilatkozik, hogy soha az életben nem zaklatta, akkor mi van?
Ilyenkor - egy állítás egy tagadással szemben - az EBH automatikusa a feljelentőnek hisz és a bepanaszoltnak van nemleges bizonyítási kötelezettsége?
Ezzel csak az az egy apró probléma van, ha pl. rám egy hölgykollégám minden bizonyíték nélkül, alaptalanul azt mondaná, hogy zaklatom, akkor ezzel minden bizonyíték nélkül kicsinálhat? Nekem kellene bizonyítani, hogy nem is? És azt hogyan lehet?
Dödölle1
#
2011.04.29. 09:56
„Nem kellene minden szart átvenni a buggyant jenkiktől. ”
Ha ez megnyugtat részben egyetértek, de átvettük, a az egyenlõ bánásmódról és az esélyegyenlõség elõmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény pedig a Magyar Köztársaság hatályos jogszabálya.
Kovács_Béla_Sándor
#
2011.04.29. 07:59
Hiába, hatalmas az empatikus képességem - neked meg csak a lila köd van, semmi más.
Ez nem az az eset, kedves, amikor a Demim Úr akar az íróasztalon kefélni Megduglesszel, visszaélve a beosztásával. Itt, kérlek szépen a főnök maga castingolta a kérdezőt, és elsődleges szempont volt nála, hogy a hölgy ebben a tekintetben is kielégítő munkát végezzen. Mondhatni, benne van a munkaköri leírásban. A kérdező természetesen mondhatja, hogy tévedett, azt hitte, csak kávét kell főzni meg szendvicset készíteni; de kurvának állni nem kívánt. Ez esetben békésen megválhatnak egymástól, hiszen a tévedésen alapuló jogviszony fenntartása egyiküknek sem érdeke.
De ebből világbotrányt csinálni, hatóságnál feljelentést tenni... Minimum aránytévesztés.
Kovács_Béla_Sándor
#
2011.04.29. 07:29
Te valami szakszervezeti aktivista vagy, Dödölle, vagy emberjogi mozgalmár?
Kovács_Béla_Sándor
#
2011.04.29. 07:27
Nem kellene minden szart átvenni a buggyant jenkiktől. Például ezt se kellett volna. Ha a hölgy nem akar,hát nem akar. Nem kényszeríti senki, hogy ott maradjon.
Dödölle1
#
2011.04.29. 06:45
A hatóság honlapján a lent felvázolt tényállással azonos tényállású esetet sajnos nem találtam, megjegyezve, hogy a tavalyi évben közzé tettek ilyen eseteket is.
Az eljárás, ill. a bizonyítás tekintetében talán segít a következő -egyes elemeiben hasonló- ügyben hozott közigazgatási határozat átolvasása.
Dödölle1
#
2011.04.29. 06:28
Egyenlõ Bánásmód Hatósága
A hatóság az egyenlõ bánásmód követelménye megsértésének gyanúja esetén a jogaiban sértett fél kérelmére, vagy a törvényben meghatározott esetekben hivatalból, hatósági eljárást folytat le annak megállapítása érdekében, hogy történt-e hátrányos megkülönböztetés.
Mikor beszélünk közvetlen hátrányos megkülönböztetésrõl?
Ha valakit, vagy valamely csoportot az egyenlõ bánásmódról és az esélyegyenlõség elõmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben felsorolt tulajdonságai miatt kedvezõtlenebb bánásmódban részesítenek, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévõ személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. A törvény 20 olyan tulajdonságot sorol fel, melyek az egyéb feltételek megléte esetén megalapozhatják a hatóság eljárását.
Ezek a védett tulajdonságok:
nem, faji hovatartozás, bõrszín, nemzetiség, nemzeti, vagy etnikai kisebbséghez való tartozás, anyanyelv, fogyatékosság, egészségi állapot, vallási vagy világnézeti meggyõzõdés, politikai vagy más vélemény, családi állapot, anyaság (terhesség)vagy apaság, szexuális irányultság, nemi identitás, életkor, társadalmi származás, vagyoni helyzet, foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidõs jellege, illetve határozott idõtartama, érdekképviselethez való tartozása, egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzõje.
Mi a zaklatás?
Zaklatásnak minõsül az az emberi méltóságot sértõ, szexuális vagy egyéb természetû magatartás, amely az érintett személynek a védett tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítõ, ellenséges, megalázó, megszégyenítõ vagy támadó környezet kialakítása.
Kik és kivel szemben kezdeményezhetik a hatóság eljárását?
Ki a kezdeményezõ?
Fõszabályként a sérelmet szenvedett természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet a hatósághoz intézett kérelemmel, de az eljárást kezdeményezheti az országgyûlési biztos vagy az ügyész is.
Mit kell tartalmaznia a kérelemnek?
A törvény meghatározza, hogy a hatóság elõtti eljárásban melyik félnek mit kell bizonyítania.
A sérelmet szenvedett félnek a hatóságnál írásban benyújtott vagy jegyzõkönyvbe mondott kérelmében valószínûsítenie kell, hogy õt hátrány érte, milyen jogviszonyban és azt, hogy ténylegesen, vagy a jogsértõ feltételezése szerint rendelkezik a törvényben felsorolt valamely tulajdonsággal, tehát az általa megjelölt hátrányos megkülönböztetés, vagy az egyenlõ bánásmód megsértését jelentõ magatartás valamely meglévõ, vagy a jogsértõ által feltételezett tulajdonsága miatt következett be. (Például: hátrány, hogy nem engedték be egy nyilvános rendezvényre, mégpedig fogyatékossága, roma származása, életkora vagy más tulajdonsága miatt.)
A közérdekû igényérvényesítés esetén - ha a hátrány még nem következett be - azt kell valószínûsíteni, hogy a hátrány közvetlen veszélye fenyeget. A tényállás megállapítása érdekében a kérelmezõ megjelöli, illetve csatolja a rendelkezésére álló bizonyítékokat (tanú, okiratok, más dokumentumok).
A hatósági eljárás során az eljárás alá vont személynek, szervezetnek kell bizonyítania, hogy
- a jogsérelmet szenvedett fél vagy a közérdekû igényérvényesítésre jogosult által valószínûsített körülmények nem állnak fenn,
- az egyenlõ bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani.
Ha az eljárás alá vont személy, szervezet foglalkoztatónak minõsül, szigorúbb kimentési szabályok érvényesülnek. Így nem jelenti az egyenlõ bánásmód követelményének megsértését
- a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehetõ minden lényeges és jogszerû feltételre alapított arányos megkülönböztetés,
- a vallási vagy más világnézeti meggyõzõdésen, illetve nemzeti vagy etnikai hovatartozáson alapuló, a szervezet jellegét alapvetõen meghatározó szellemiségbõl közvetlenül adódó, az adott foglalkozási tevékenység tartalma vagy természete miatt indokolt, arányos és valós foglalkoztatási követelményen alapuló megkülönböztetés.
Az eljárás illetékmentes.
Hogyan zajlik az eljárás?
Ha a hatóság megállapítja hatáskörét az ügyben, fõszabályként tárgyalás keretében tisztázza a tényállást. A tárgyalást a kérelmezõ lakóhelye szerinti önkormányzatnál tartja a hatóság, kivéve, ha maga az önkormányzat vagy intézménye követte el a jogsértést.
A tárgyalás mindazoknak a személyes jelenlétében történik, akiknek nyilatkozata a hatóság szerint a tényállás tisztázásához szükséges, de mód van arra is, hogy a kérelmezõt külön hallgassa meg a hatóság. Az érintett személyek (tanúk) kérelmére adataikat a hatóság zártan kezeli, ennek különösen foglalkoztatási diszkrimináció esetén van jelentõsége, amikor a tanúk az eljárás alá vont munkáltató alkalmazottai. A tárgyalás fõszabály szerint nyilvános, a hatóság azonban a nyilvánosságot a tárgyalás egészérõl vagy egy részérõl kizárhatja, amennyiben az államtitok, szolgálati titok, üzleti titok vagy külön törvényben meghatározott egyéb titok védelme érdekében szükséges, továbbá ha az a közerkölcs vagy a fél személyhez fûzõdõ jogainak védelme érdekében indokolt.
Milyen döntéseket hozhat a Hatóság?
Amennyiben az eljárás során bebizonyosodik, hogy az egyenlõ bánásmód követelményét megsértették, a hatóság:
elrendelheti a jogsértõ állapot megszüntetését,
megtilthatja a jogsértõ magatartás jövõbeni tanúsítását,
nyilvánosságra hozhatja a jogsértést megállapító határozatát,
50 ezertõl 6 millió forintig terjedõ bírságot szabhat ki,
dönt az eljárási költségrõl, melyet a jogsértõ fél köteles viselni.
külön törvényben meghatározott jogkövetkezményt alkalmazhat.
Amennyiben azt állapítja meg, hogy az egyenlõ bánásmód követelménye nem sérült, a kérelmet elutasítja, vagy az eljárást megszünteti, a kérelmezõt rosszhiszemûsége esetén az eljárási költségek viselésében elmarasztalja.
A hatóság elérhetõsége:
Levélcím: 1024 Budapest, Margit krt. 85.
Telefon: (1) 336 - 7843 FAX: 336 - 7445
E-mail: ebh@ebh.gov.hu
Honlap: www.egyenlobanasmod.hu
kovacsz
#
2011.04.28. 17:43
Meggyőztél. :-)
Kovács_Béla_Sándor
#
2011.04.28. 17:42
Mer' olyan kellene, aki hajlandó. Azért fizessen neki a főnök, hogy nézegethesse?
