Korhatár előtti ellátás 2012 - től


aratma # 2013.06.06. 07:15

Kedves WWallace!

Ahhoz képest, hogy pontatlan voltam egy egészen szép és kimerítő választ adtál! :) köszönöm szépen. Igen valóban az elnevezések pontatlanok voltak.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki házastársa halálakor

  • a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagy
  • rokkant, vagy
  • házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.

Pontosítanám az özvegyit. Csak hogy jól gondolom e erősíts meg.
Szóval az előző rész alapján 2002-2003ig kapta az ideiglenes özvegyi nyugdíjat. Majd miután két árvaellátásra jogosúlt gyerek maradt így még tovább kapta 2006-ig. Na már most akkot mikortól számítjuk a 10 évet. 2003-tól vagy 2006-tól mert nem mindegy.

A 62 éves korhatárt tudom hogy pontosan 62 év és 183 nap csak a kisérőpapírból idéztem, bár ezt nem jeleztem. Hozzáteszem elég pongyola volt a megfogalmazása az indoklásnak amit csatoltak mert ott csak 62 év szerepel. :) De tudom tudom mindig nekik van igazuk még ha nem is pontosak akkor nézek én utána.
Igen az ÖEK-je valóban 50% volt ami 40 % felelt most meg de arra is kapott szociális járadékot ami akkor ha jól emlékszem olyan 20-25 ezer ft volt.
De a mostani felülvizsgálatos papírján meg már 50 % szerepelt. ( de nem fogom feszegetni ezt) Ő most nem akarta magát lerokkantosítani mert hát ezt az egy évet ha sírva is de kibírjuk csak arra voltam kíváncsi, hogy jár e majd neki az özvegyi és hogy újraszámolják e neki az öregségi nyugdíjat.
Az öregségire megkaptam a választ viszont az özvegyire még kíváncsi vagyok :)

Köszönöm

WWallace # 2013.06.05. 18:58

Egyébként, ha édesapád 1952-es születésű, akkor az ő öregségi nyugdíjkorhatára már nem 62, hanem 62 és fél év. Ja és az előbb az átmeneti járadéknál az öregségi nyugdíj 75%-át akartam írni.

WWallace # 2013.06.05. 18:50

Na végülis, csak összejött valamiféle válasz. :) Ha még lenne kérdésed, akkor pontosíts!

WWallace # 2013.06.05. 18:49

Aratma,

légy szíves segíts egy kicsit, hogy én is tudjak neked, mert a hozzászólásod nagyon pontatlan, és hiányos is a válaszadáshoz. Azt írod 2000-től 50%-os egészségkárosodott édesapád. 2000-ben még munkaképesség-csökkenés volt. Egy akkori 50% mkcs. nagyjából megfelelt a későbbiek szerinti 40% össz-szervezeti egészségkárosodásnak (ÖEK). Tehát feltételezem, hogy édesapádnak 40%-os ÖEK-ja van, és ezért kért 2010-ben átmeneti járadékot, különben ha 50% lett volna az ÖEK-ja, akkor rokkantsági nyugdíjra is jogosult lett volna (megfelelő szolgálati idő megléte esetén). Az ellátás neve, amibe 2012-ben átfordult az átmeneti járadék, rokkantsági ellátás; a rokkantsági járadék egy teljesen más kategória.

Amit írtak a Nyugdíjfolyósítótól valóban helytálló abból a szempontból, hogy megváltozott munkaképességű az özvegyi nyugdíj szempontjából az, akinek az egészségi állapota legfeljebb 50%. Így tehát az édesapád 40% ÖEK-ja nem felel meg ennek. Vagyis az özvegyi nyugdíj szempontjából ő nem megváltozott munkaképességű.

Az özvegyi nyugdíj feléledésénél a 10 évet az özvegyi nyugdíj megszűnésétől kell számítani (hozzátartozói járadék névvel nem létezik ellátás; amit egy évig kapott édesapád, azt ideiglenes özvegyi nyugdíjnak hívják, az 1 év lejárta után pedig özvegyi nyugdíjat kapott). Ha tehát az öregségi nyugdíjkorhatárát betölti az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított 10 éven belül, akkor kérheti majd az özvegyi nyugdíj feléledését.

Az pedig, hogy behívták felülvizsgálatra teljesen természetes. A korhatárát még nem töltötte be, két árvaellátásra jogosultról már nem gondoskodik, tehát az egyetlen szóba jöhető ok, ami alapján a feléledést meg lehet állapítani, az az, hogy megváltozott munkaképességű. Ennek a megállapításához szakvélemény kell az orvosi bizottságtól, méghozzá a vonatkozó kormányrendelet értelmében olyan, ami 6 hónapnál nem régebbi.

Az öregségi nyugdíjra vonatkozóan azt tudom mondani, hogy amint betölti az öregségi nyugdíjkorhatárát, kérelmet kell benyújtania a nyugdíjbiztosítóhoz (automatikusan nem fordul át az ellátása). Itt majd újra megállapítják az ellátást, ami feltehetően magasabb lesz, mint amit most kap, tekintettel arra, hogy az átmeneti járadék, az egyébként őt megillető rokkantsági nyugdíj 75%-a volt.

fagyongy55 # 2013.06.05. 12:14

Ez a feltétele a kivételes nyugellátás-emelésnek

Molnár László

2013.06.05., 05:08 Frissítve: 2013.05.31., 22:27 2683

Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető annak a nyugellátásban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személynek, a megváltozott munkaképességű özvegynek, az árvának, a legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegynek, továbbá a rehabilitációs járadékban részesülő személynek, akinél a nyugellátás és – az esetlegesen folyósított – rendszeres pénzellátás (Szt.4. § (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás) együttes havi összege nem haladja meg a 70 ezer forintot.

Rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rehabilitációs járadék, a rehabilitációs ellátás, a rokkantsági ellátás, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj – kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját
  • , a baleseti táppénz, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendelkezésre állási támogatás, a bérpótló juttatás, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátások.
hirdetés

Ettől eltérően – rendkívül indokolt esetben – az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója engedélyezheti a nyugellátás méltányosságból történő emelését, ha a nyugdíj megállapításától, korábbi nyugdíjemeléstől számított három év még nem telt el és a nyugellátás (egyéb rendszeres pénzellátás együttes) összege meghaladja a havi 70 ezer forintot, de legfeljebb 80 ezer forint.

A kivételes nyugellátás-emelés engedélyezésénél a mezőgazdasági szövetkezeti járadékot, a mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékot és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékát is társadalombiztosítási nyugellátásnak kell tekinteni, amennyiben az ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Előnyben kell részesíteni a kivételes nyugellátás-emelés engedélyezésénél

  • férfiak esetében a 35 évnél, nők esetében a 30 évnél több szolgálati idővel rendelkező személyt, vagy
  • a 70 éven felüli személyt, illetőleg
  • azt a személyt, aki kivételes nyugellátás-emelésben korábban nem részesült.

A kivételes nyugellátás–emelés összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének 10 százalékánál, de nem haladhatja meg annak 25 százalékát (tehát 2850– 7125 forint közötti lehet). Az engedélyezett kivételes nyugdíjemelés „beépül” a nyugellátás összegébe, a nyugellátások évenkénti rendszeres emelése során a nyugellátással esik egy tekintet alá. Nem engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés a nyugellátás megállapítását, illetve a korábbi nyugdíjemelést követő három éven belül.

aratma # 2013.06.05. 07:20

Kedves Fórumozók!

A segítségeteket szeretném kérni édesapám ügyében. Folyamatosan nyomon követem a kommenteket,de erre a problémára még nem olvastam semmit. Remélem tudtok nekünk segíteni mert én már elvesztettem a fonat ebben a nyugdíjkáoszban.

Szóval röviden és tömören az előzmények. Édesapám 2000 óta 50% egészségkárosodott. 2002-ben édesanyám elhunyt az öcsémre és utánam kapta először az özvegyi nyugdíjat ugye 1 évig majd miután mind a ketten jogosúltak voltunk árvaellátásra tovább kapta a hozzátartozói járadékot. Az első kérdésem az volna, hogy mikortól számítódik az özvegyi nyugdíj feléledéséhez számított 10 év? Onnantól, hogy neki lejárt az 1 éves özvegyi nyugdíja vagy onnantól, hogy már nem kapta tovább a hozzátartozói járadékot?

Második kérdésemnek az alaptörténet az az, hogy édesapám 2010-től munkanélküli lett viszont 5 éven belül van a nyugdíjkorhatártól és mivel 50%os egészségkárosodott ezért volt arra lehetőség hogy megkérje az akkor átmeneti járadéknak hívott juttatást a nyugdíjfolyósítótól. Meg is kapta. Majd a mostani ide oda változtatásoktól miután ő jövőre betőlti a 62 amikortól is tényleges öregségi nyugdíjba mehet nem citálták be fülvizsgálatra hanem átrakták a rokkantsági járadékba miután nem rehabilitálható egyébként sem. Viszont semmi kedvezményt nem kap ami a rokkantsági járadékosokat egyébként megilleti. Gondolok itt bérlet, utazási kedvezmény. Gondolván ha már rokkantsági járadékot kap és még az előzőekben felvázolt 10 évben benne van gondoltuk felélesztjük az özvegyi nyugdíjat.
Hivatkozva hogy
"Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően ki jogosult özvegyi nyugdíjra?

Az, aki a jogszerző halálakor
megváltozott munkaképességű (egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos),

Elutasító választ kaptunk természetesen. Na már most amit nem értek ebben a kaotikus helyzetben, hogy akkor ha édesapám jövőre tényleges öregségi nyugdíjba vonul (reméljük) akkor neki újra számolják a nyugdíját és még feléleszthető az özvegyi is vagy azon felkiáltás alapján hogy eddig rokkantjáradékban részesült, de minden egyébb pozítívumot (bérlet, utazási kedvezmény) nem kapott meg azért még ez lesz a kezdő nyugdíja? Mert ha igen akkor ez megint csak egy nagyon dúrva anomália ebben a mostani nyugdíjrendszerben.

Nem tudom mennyire voltam nyomonkövethető remélem igen. Bár bevallom nekem sem volt könyű követni a felülvizsgálati indoklást, felfogni amit édesapám kapott az elutasítás mellé. Mert megjegyzem az örvegyi kérelemre behívták felülvizsgálatra holott a kettőnek nincs köze egymáshoz mert ő nem a rokkantságának megállapítását kerte hiszen elméletileg miután a nyugdíjfolyósító átsorolta abba a kategóriába már az.

Segítségeteket előre is köszönöm és ha valami nem volt követhető a pontos segítség érdekében természetesne részletezem ha kell.

üdvözlettel

miselino52 # 2013.05.31. 16:41

Tisztelt kuka.c!

Avera az előtted lévő hozzászólásban már leítrta egyes korosztályok mikortól mehetnek most már nyugdíjba.
Az 53-as születésűek 63. éves kortól.

fagyongy55 # 2013.05.30. 15:41

1953-ban született nők nyugdíja

Molnár László

2013.05.29., 11:45 Frissítve: ma, 08:08 13670

Jogosultak lehetnek-e valamilyen öregségi ellátásra az 1953-ban született, tehát a 60. életévüket az idén betöltő nők, annak ellenére, hogy nyugdíjkorhatáruk a 63. életév és 2012. január 1-jétől megszűnt a korhatár előtti nyugdíjba menetel lehetősége?

Előzetesen áttekintjük az 1953-ban született nőkre vonatkozó 2011. december 31-éig hatályos nyugdíjjogosultsági szabályokat. Ezek szerint az öregségi nyugdíjra jogosító korhatáruk a betöltött 63. életév (2016.).
hirdetés

Előrehozott öregségi nyugdíjat a betöltött 59. életévüktől vehettek igénybe, amennyiben rendelkeztek legalább 37 év szolgálati idővel – ez esetben a nyugdíjat csökkentett összegben állapították meg nekik. Csökkentés nélküli nyugdíjra a legalább 40 év szolgálati idő jogosított. (A nyugdíjat a szolgálati idő és az életkor alapján csökkentették, ha a szolgálati idő miatt csak csökkentett összegű előrehozott nyugdíj volt megállapítható. A csökkentés annak a függvénye, hogy az igénylő a nyugdíjkorhatár előtt hány hónappal kívánt nyugdíjba menni és mennyi hiányzott a szükséges 40 év szolgálati időből. A kiszámításhoz a 40 évhez hiányzó szolgálati időt elosztják 10-el, a hányadost megszorozzák az öregségi nyugdíjra jogosító életkorhoz hiányzó hónapok (de legfeljebb 36 hónap) számával. Ha a 37 év szolgálati idővel rendelkező nő a nyugdíjkorhatár előtt 59 évesen igényelt nyugdíjat, 10,8 százalékkal csökkentett nyugdíjra volt jogosult.)

2012. január 1-jével azonban megszűnt a korhatár alatti nyugdíjazások lehetősége, többek között az előrehozott öregségi nyugdíj intézménye. Ezt követően társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra az 1953-ban született nők csak öregségi nyugdíjkorhatáruk betöltésétől (63. életév) válhatnak jogosulttá – kivéve, ha a nők életkortól független nyugdíjkedvezményére (40 év jogosultsági idő esetén) jogosultak.

Ugyanakkor a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszűntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságokról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (továbbiakban: Khtv.) a megszerzett jogok elismerését, illetve egyéb átmeneti kedvezményeket biztosított – korhatár előtti ellátás formájában. Ennek keretében az 1953-ban született, 37 év szolgálati időt szerzett nők az irányadó 63 éves nyugdíjkorhatár 2016. évi betöltése előtt korhatár előtti ellátásra szerezhetnek jogosultságot.

2013. évtől azonban csak akkor kaphatják meg az ellátást, ha legalább 37 év szolgálati idővel már 2012. végén rendelkeztek.

A Khtv. 7. § (1) bek. b, pontja értelmében korhatár előtti ellátásra jogosult az az 1953-ban született nő, aki 59. életévét betöltötte és a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2012. december 31-éig legalább 37 év szolgálati időt szerzett, azzal, hogy a korhatár előtti ellátásra e pont alapján való jogosultság szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni a rokkantsági nyugdíj és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát is.

A korhatár előtti ellátás e személyi körben kizárólag a nyugdíjkorhatárt be nem töltött személy részére állapítható meg – témakörünkben a 2016. évi 63. életév betöltéséig.

n

kuka.c # 2013.05.30. 07:45

1953-ban született férfi,( 60. életévét betöltötte, több, mint 43 éves munkaviszony versenyszférában.)jogosult korhatár előtti ellátásra? Annyi mindent lehet olvasni és az ember elveszik és a sorok között.
Köszönöm.

Ilona53 # 2013.05.29. 18:58

Szafika: kösz a bókot, a fiam 33éves és munkanélküli!
Üdv.papa

avera # 2013.05.26. 18:07

Ilona53
A csökkentett elörehozott nyugdij megszünt.
Érvényben van:
A nyugdíjkorhatár 2013 tekintetében arra lehet számítani, hogy a korhatáremelés születési évjáratonként 6 hónapos fokozatos emeléssel valósul meg. Ez alapján a társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatár:

  • 1952. január 1-je előtt születetteknek, a betöltött 62. életév,
  • 1952-ben születetteknek, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
  • 1953-ban születetteknek, a betöltött 63. életév,
  • 1954-ben születetteknek, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
  • 1955-ben születetteknek, a betöltött 64. életév,
  • 1956-ban születetteknek, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
  • 1957-ben vagy azt követően születetteknek, a betöltött 65. életév.
Ilona53 # 2013.05.26. 16:58

Tisztelt mindenki!
52-első félévi férfi,45-év munkaviszonnyal elmehet-e csökkentett nyugdíjba?

WWallace # 2013.05.24. 16:44

Kedves Évi!

A helyetekben én is megpróbálnám; veszítenivaló nincs. A bíróság talán rugalmasabban figyelembe veszi a körülményeket, mint egy közigazgatási szerv. Egy jó keresetlevéllel nem lefutott meccs... :)

p.evi89 # 2013.05.24. 10:47

Kedves WWallace!

Nagyon szépen köszönöm a gyors és kimerítő választ!
Sajnos erre a válaszra jutottam én is. A kérdésedre pedig: igen, édesapám üzletrésszel rendelkezik a Kft.-ben, de a Nyugdíjfolyosító által lefolytatott vizsgálat is igazolta, hogy ez semmilyen osztalékkal, nyereséggel nem jár. Tudni kell, hogy egy kis faluban van ez a Kft., a tagok/dolgozók egyszerű emberek és úgy látom, hogy a Kft. jogásza sincs a helyzet magaslatán, mert 5. éves joghallgatóként tisztességesebb fellebbezést tudtam írni, mint ő (utána az ügyvéd akinél dolgoztam átnézte).

Az lenne a kérdésem, hogy mivel a nyugdíjjal kapcsolatos bírósági felülvizsgálat illeték- és költségmentes, ezért gyakorlatilag ez nekünk semmilyen költséggel nem jár, igaz?

Azért gondolom, hogy talán egy szemernyi esély lehet, mert az a szerződés, amiben megváltoztatták/megszüntették a jogviszonyt konkrétan úgy fogalmaz, hogy az új jogviszony keretében a díjazás és a munkakör stb. ugyanaz, mint az előzőben. Sajnos nem vagyok ebben jártas, de mivel egy nap "kiesés" sincs, nem lehet ezt egyfajta folytonosságként venni? Bár értem, amit írtál a jogviszony megszűnéséről...sajnos :/

Még egyszer köszönöm!

WWallace # 2013.05.23. 18:08

Az 52-es férfiakra vonatkozó f) pont a korhatár előtti ellátásról szóló törvényben, igazából azt a célt hivatott szolgálni, hogy azon személyek esetében, akik már felmondták (közös megegyezéssel megszüntették, stb.) a jogszabályváltozás előtt a jogviszonyukat, ne legyen alkotmányossági probléma, és kaphassanak ellátást. Az, hogy aztán ezt kihasználva, sokan gyorsan (vagy utólag) gyártottak ilyen megállapodást/nyilatkozatot, az más kérdés. Teszem hozzá, hogy mivel ezt a kiskaput a törvény nyitva hagyta, ez teljesen természetes; az emberek megragadják még , amit lehet. Csak azért írtam ezt, hogy értsd a szabályozás szellemét. (Ezt az okfejtést egyébként elolvashatod a miniszteri indoklásban is.)

Szóval épp a fentiekből következően, az 52-es férfiak csak akkor kaphatnak ellátást, ha azon jogviszony megszűnéséhez kötődően veszik igénybe az ellátást, amelyre vonatkozóan eme megállapodást/nyilatkozatot tették. Így tehát, ha ez a jogviszony megszűnt (és rögtön a követő naptól nem vette/vehette igénybe az ellátást), akkor jogos volt az elutasítás. Az pedig, hogy utána ugyanaz a cég ismét foglalkoztatta, irreleváns. A tény, hogy a jogviszony megszűnt, és rögtön az azt követő napon, nem vette igénybe az ellátást (ez esetben, mert a koránál fogva nem is tudta volna).

Én úgy látom, itt édesapád is (talán a könyvelő?!) hibázott. Hiszen azt írod, hogy társas vállalkozó volt utána ugyanazon cégnél, ergo egy (legalább részben) saját kft.-ről van szó. Úgyhogy ezt a mondatodat
  • > "Ekkor a munkáltató valamiért a jogviszonyát megváltoztatta társas vállalkozóra.", nem is értem, hiszen ő az egyik tulajdonos, mi az, hogy az egyik tulajdonos nem tud róla, hogy miért?!

Természetesen az előírt határidőben lehetőséged van bírósági felülvizsgálatot kérni, azonban nem hinném, hogy az említett módosításos dolog megállná a helyét. Ugyanis ha neki munkaszerződése volt eredetileg, egy munkaszerződést lehet módosítani, azonban ez nem terjedhet addig, hogy a jogviszony jellegét megváltoztatják, hiszen az már akkor nem munkaviszony; vagyis a jogviszony ismét csak megszűnt...

p.evi89 # 2013.05.23. 10:12

Kedves Fórumozók!

Édesapám 1952-ben született és korhatár előtti nyugdíjellátást kérelmezett a 2011. év CLXVII. törvény 7. § (1) bekezdés f. pontja alapján. Megtette a szükséges nyilatkozatot 2011. december 31.ig. A probléma az, hogy egy Kft.-nél dolgozott és a nyilatkozat megtételekor munkavállalói jogviszonyban volt 2012. áprilisáig. Ekkor a munkáltató valamiért a jogviszonyát megváltoztatta társas vállalkozóra. Az elsőfok nonszensz okok miatt elutasította a kérelmet, a másodfok helybenhagyta az elsőfokú határozatot más okra hivatkozva.

Nevezetesen, hogy a nyilatkozat megtételekor édesapám munkavállaló volt, a nyilatkozat ennek a jogviszonynak a megszüntetéséhez kapcsolódik, ami 2012. 03.31. . És így nincsenek meg a feltételek, mert egyébként 2012.11.08.án érte el a 60. életévet és mi akkor is adtuk be a kérelmet, nem számítva arra, hogy a munkáltatónak az a csekélynek tűnő változtatása nem teszi lehetővé a korhatár előtti nyugdíj megadását.

Szeretnénk bírói felülvizsgálatot, de nem tudom, hogy járható út-e, hogy arra hivatkozok, hogy a társasvállalkozói jogviszony csupán a jogviszony módosítása során jött létre (ugyanazzal a Kft-vel) és nem szüntette meg édesapám jogviszonyát ez a változtatás. Mert ha ezt alá tudnám támasztani, akkor meglennének a feltételek az elbíráláshoz.
Előre is köszönöm a válaszokat!!

Lyonee # 2013.05.15. 18:57

Anyukád mikor lett özvegy és meddig kapta az ideiglenes özvegyi nyugdíjat?

Pedro1986 # 2013.05.15. 06:45

Tisztelt Hölgyem/Uram!

Édesanyám 2012. november 3-ától korhatár előtti ellátásban részesül. Édesapám meghalt, édesanyám 1 évig kapta az ideiglenes özvegyi nyugdíjat.

Az a kérdésem, hogy jár-e neki az özvegyi nyugdíj, ha a reá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt 2016. november 3-án tölti be, azaz korhatár előtti ellátásban részesülő személy kaphat-e özvegyi nyugdíjat.

Üdvözlettel

Horváth Péter

dtida # 2013.05.08. 16:23

Nyugdíj szaktanácsadás: szepkor-nyugdij.hu

nikus34 # 2013.05.08. 08:18

Utazási kedvezmény..

Tudna-e nekem valaki segíteni abban a kérdésben,hogy kislányom miért nem kapott utazási kedvezményre szóló szelvényt?Árvaságit kapom utána,kiskorú,bár én férjhez mentem tavaly,ehhez lehet köze?Hol tudok érdeklődni?

Pöttyöm # 2013.05.03. 07:40

Ezt a választ kaptam egy másik fórumon, talán nemcsak engem érint, ezért megmutatom itt is.
Köszönöm Lyonee!

Lyonee # 2013.04.30. 19:18

Ezt a jelenlegi tv-ek biztosítják!
Max. 10 órában lehet a tanár óraadó, ez nem közalkalmazotti jogviszony.

Pöttyöm # 2013.04.29. 12:26

Mostanság hallok olyan híreket, hogy a korhatár alatti ellátásban részesülő közalkalmazott tanároknak nyújtanak egy "aranyhidat" havi 10 óra nem közalkalmazotti - valamilyen megbízási - formában. Állítólag vannak is iskolák, akik már kaptak ilyen kérvényekre pozitív választ. Ki tud erről valami valóságost?

szafika # 2013.04.26. 04:51

miselino52 ! sokan drukkolunk , h szerencséd legyen !

miselino52 # 2013.04.26. 04:06

Tisztelt Fórumozók!
Én is arra tudok biztatni mindenkit aki úgy érzi, hogy igaza van forduljon nyugodtan bírósághoz. Viszonylag korrekten járnak el és tisztába vannak a munkavállalók jelenlegi helyzetével. Az esetem a következő: jogellenesen felmondták a munkaviszonyomat 2012.03.12.-én.Még abban az évben októberben kértem a nyugdíjazásomat, amit azzal utasítottak el, hogy a munkaviszonyom annál a cégnél megszünt akinél a jogi nyilatkozatot tettem. Sajnos a per nem ért véget 2012-ben mert akkor egyszerűbb lett volna a dolgom a nyugdíj biztosító minden probléma nélkül elengedett volna nyugdíj előtti járadékra.Szerencsére a másodfokú elutasítást a jogerős ítélet kimondása után kaptam meg a nyugdíj biztosítótól, és most ott tartok beadtam a fellebbezésemet a munkaügyi bíróságra a nyugdíjam ügyébe mert a munka viszonyomat az ítélet jogerőre emelkedéséig vissza állítotották, tehát az az indok, hogy azért nem kapom meg a nyugdíjat, mert a munkaviszonyom megszünt, megdőlt. Több mint egy év után várom a munkaügyi bíróság döntését a nyugdíjam ügyébe, reméllem síkerrel járok.

szafika # 2013.04.25. 19:38

nem hiszem el !!! Hálistennek , h sikerült ! Én azért a politikusaink helyében legalább azt méltányolnám h ilyen hosszú munkaviszonnyal rendelkező emberke igazán megérdemel néhány nyugodt nyugdíjas évet !!!!!!!!!!