Úti baleset?

Amennyire én tudom, a távolléti díj a számítás alapja, és nem csak az utolsó hónap

Tisztelt jogi fórum!
Úti baleset esetén kapott táppénzzel kapcsolatban lenne kérdésem. Május közepén úti üzemi balesetek volt, amit az OEP. úti üzemi balesetnek elismert. Amint a neten olvastam,ilyenkor a táppénz számításánál az előző hónap, tehát az áprilisban kapott bért veszik alapul. De abban hónapban volt 1 fizetett ünnep és 4 szombati túlórám és 1 nap fizetett szabadság. A kérdésem a következő. A fizetett ünnepet, szabadságot es a 4 túlóráért kapott bért beszámitják-e táppénz kiszámolásánál?

„éhező 2016.10.26. 08:16
Tisztelt jogi fórum!
Olyan kérdésem lenne, hogy munkába menet autóbalesetem volt, és emiatt nem tudtam aznap munkába menni. Személyi sérülés nem történt, de a munkáltatóm azt akarja, hogy irjam ki azt a napot szabadságra. Ez ilyenkor nem üzemi balesetnek minősül? És ha összetöröm magam? Akkor is sima táppénz?
A választ előre is köszönöm
”

T. Kérdező!

• Igen, társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetnek minősül.
• Amennyiben a baleset orvosszakmai szempontból keresőképtelenséget eredményez úgy a biztosított 90%-os mértékű baleseti táppénzre jogosult.

Az üzemi baleset tényéről a TB szervnek akkor is határozatban kell döntenie arról, hogy a balesetet TB szempontból üzemi balesetnek elismeri, vagy sem, ha személyi sérülés nem történt.

/A gyakorlatban előfordul, hogy olyan belső sérülés keletkezett, ami csak napok, hetek, hónapok múlva eredményez keresőképtelenséget, vagy okoz halált. /

Visszaolvasva viszonylag részletes tájékoztatást talál az úti baleset anyagi és eljárásjogi szabályairól.

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Ha nem sérültél meg, akkor az munkajogi szempontból nem baleset egyáltalán.
Annyira sajnálod azt az egy nap szabadságot? Jobb neked, ha nem kapsz erre a napra fizetést?

Tisztelt jogi fórum!

Olyan kérdésem lenne, hogy munkába menet autóbalesetem volt, és emiatt nem tudtam aznap munkába menni. Személyi sérülés nem történt, de a munkáltatóm azt akarja, hogy irjam ki azt a napot szabadságra. Ez ilyenkor nem üzemi balesetnek minősül? És ha összetöröm magam? Akkor is sima táppénz?

A választ előre is köszönöm

Te tudod. De az sem lenne szégyen. Sem egyik, sem másik.

Ne vagyok balos (vagyis fideszes)

Ja, hogy de lege feranda mondod. Ez is egy álláspont, bár szokatlan attól, aki baloldalinak mondja magát.

Mit na és? Egyetlen egzakt és ellenőrizhető határvonalat húzni a munka és nem munka között: azt, amikor valaki kilép/belép a gyárkapun.
Ami ezen kívül történik az magánügy és soha sincs közvetlen összefüggésben a munkával.

Na és?

És akkor mi van, ha munkába ment?
Ez olyan mintha azt feltételeznénk, hogy akkor nem is következett volna be a baleset, ha nem a munkába megy. Ugyanúgy bekövetkezhetett volna. Pl, mert az út felét mondjuk ugyanúgy megtette volna és ugyanakkor, mert a gyereket oviba is viszi közben (ahogy munkába menet is). Nem a munka miatt következik be, hanem mások vagy saját hibájából, édes mindegy, hogy éppen hova tart és miért.

„efi99 Fel nem foghatom, hogy egyébként a munkáltatónak (vagy bárkinek/bárminek) mi a franc köze kell legyen hozzá (anyagilag is), hogy a jómunkásember mit csinál és hogyan töri össze magát munkába vagy munkából menet? ”

Talán az, hogy munkába ment?

Egyebekben éveket okkosodna egy tb ügyintézői tanfolyam elvégzésével... :)

Addig is megsúgom, hogy a biztosított úti balesetéből eredő költségek (baleseti táppénz, eü-i szolgáltatás díja stb.) a munkáltatót egyáltalán nem terhelik.

Na, igen csak ez esetek 90%-ában sem bizonyítani, sem cáfolni nem lehet, hogy én valóban hazafelé menet, a saját kapunk előtt esre hastam, avagy se nem. Ilyen esetben milyen indoklással széna vagy szalma a válasz?
Fel nem foghatom, hogy egyébként a munkáltatónak (vagy bárkinek/bárminek) mi a franc köze kell legyen hozzá (anyagilag is), hogy a jómunkásember mit csinál és hogyan töri össze magát munkába vagy munkából menet? Van is visszaélés elég.

„tunci26 2016.09.06. 18:06

Tisztelt Jogi Fórum Szerkesztője!

Bennem egy olyan kérdés merült fel, hogy ha pl munkába menet, vagy onnan hazafelé jövet történik velem baleset, azt hogy igazolom a munkáltatóm illetve a bérszámfejtés felé? Gondolom nem elég nekik az én szavam. Ilyenkor mi lenne a teendő?

Köszönöm, Tünde

”

Tisztelt Kérdező!

A dolgozónak a baleset tényét a munkáltatójának be kell jelentenie, amelynek alapján a munkáltatónak a munka/úti üzemi baleset körülményeit ki kell vizsgálnia, a vizsgálat eredményét pedig úgynevezett üzemi baleseti jegyzőkönyv nyomtatványon kell rögzítenie, amely nyomtatványt az orvosi igazolásokkal és a táppénz igénylő Foglalkoztatói igazolás nyomtatvánnyal együtt –ha a munkáltatónál tb. kifizetőhely nem működik- el kell küldenie az egészségbiztosítónak.

Az egészségbiztosító határozatban dönt arról, hogy a balesetet úti, üzemi balesetnek elismeri, vagy sem.

A kivizsgálás tehát a foglalkoztató feladata.

Ennek keretében –ha volt-
• meg kell hallgatnia az esetleges szemtanúkat,
• az általuk elmondottakat jegyzőkönyvben kell foglalnia,
• a baleset helyén helyszíni szemlét kell tartania,
• arról fényképfelvételeket kell készítenie,
• le kell írnia, hogy a munkahely és a lakóhely között melyik a szokásos legrövidebb út,
• ehhez képest a baleset hol történt, a dolgozó eltért-e ettől az úttól,
• ha igen annak mi volt az oka stb.
• Be kell továbbá szereznie az un. ambuláns lapot, amelyen szerepel az, hogy a dolgozó hogyan adta elő a baleset körülményeit az elsődlegesen ellátó orvosnak.

Az egészségbiztosító a fentiek alapján fog dönteni arról, hogy a baleset társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetnek elismerhető-e.

Akár igen, akár nem, arról a Ket. és az Ebtv. értelmében határozatban kell dönteni, a döntést pedig részletesen indokolni kell.

1997. évi LXXXIII. törvény 55. § (1) Baleseti táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik.
217/197 (XII.31. Kormányrendelet 43. § (2) A munkabaleset fogalmi körébe nem tartozó üzemi balesetet a munkáltató köteles kivizsgálni, és a vizsgálat eredményét "Üzemi baleseti jegyzőkönyv"-ben (KPE 170. sz nyomtatvány) rögzíteni.
A jegyzőkönyv itt érhető el: http://www.oep.hu/…PEO.17.K.pdf

http://www.oep.hu/…_521838.html
Az OEP Főigazgatójának tájékoztatása értelmében a munkáltatónak az úti baleset kivizsgálásakor az alábbiak figyelembevételével kell eljárnia:
Ha a baleset üzemisége a felsorolt okmányok, illetőleg igazolások alapján nem
tisztázható a munkáltató további igazolásokat, nyilatkozatokat kell, hogy
beszerezzen.
A baleset körülményeitől függően igazolások lehetnek:
− a balesetnél jelen volt tanúk nyilatkozata,
− a sérültet az orvoshoz (kórházba, rendelőintézetbe) szállító vagy segítő
személy nyilatkozata,
− amennyiben mentőszállítás történt, az Országos Mentőszolgálat
eseménynapló-kivonata,
− rendőrségi közreműködés esetén a rendőri szerv megállapítása, véleménye,
− nyilatkozat az elsősegélyt nyújtó szervtől arra vonatkozóan, hogy az elsősegélyt mikor és hol nyújtották, valamint a sérült a baleset ekövetkezésének körülményeiről milyen tájékoztatást adott.
Azt, hogy az adott esetben milyen igazolásokra van szükség a baleset üzemiségének megállapításához, mindig az összes körülmény mérlegelése alapján kell eldönteni.
Az úti balesetek vizsgálatánál is minden esetben szükséges a tényállás alapos, valósághű feltárása.
Ezért az úti balesetek üzemi jellegének megnyugtató
elbírálásához az alábbi tények, körülmények ismerete szükséges:
− a baleset helye, időpontja,
− a baleset körülményeinek pontos leírása,
− a baleset napján hol volt a munkavégzési kötelezettség helyszíne,
− a baleset napján mikortól meddig tartott a sérült munkaideje és mikor
távozott a munkahelyéről, a baleset napján a teljes munkaidejét
ledolgozta-e,
− a sérültnek mikor és hol kellett volna a munkát megkezdenie,
− milyen közlekedési eszközök igénybevételével szokott a sérült
közlekedni,
− a baleset a legrövidebb útvonalon, indokolatlan megszakítás nélkül
történt-e,
− sérült nyilatkozata.
A foglalkoztató a munkabalesetek fogalmi körébe tartozó üzemi balesetet – a
kivizsgálást követően – „Munkabaleseti jegyzőkönyv” elnevezésű nyomtatványon köteles rögzíteni.
A munkabaleset fogalmi körébe nem tartozó üzemi baleset körülményeit – a kivizsgálást
követően – a foglalkoztató „Üzemi baleseti
jegyzőkönyvben” köteles rögzíteni.
Az üzemi baleseti jegyzőkönyv elnevezésű nyomtatvány a munkabalesetek körébe nem tartozó, de társadalombiztosítási szempontból üzeminek minősülő igények érvényesítését szolgálja (ilyen a munkába, vagy onnan lakására (szállására) menet közben bekövetkezett baleset, a közcélú munka végzése, vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során történt baleset).
A gyakorlatba a baleset üzemiségét elismerik, ha a dolgozó elmondását alátámasztja az ambuláns lapon orvos által rögzített történeti tényállás feltéve, hogy az a szokásos legrövidebb úton történt, az időpontok (munkából való távozás, baleset időpontja stb.) életszerű.

A kivizsgálás tehát a foglalkoztató feladata.
A hatályos jogszabály szerint a baleset ismérve, az egyszeri, hirtelen, külső hatás.

217/1997 (XII. 1.) Korm rendelet 1. § m) baleset: balesetnek minősül az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést, más (testi, lelki) egészségkárosodást vagy halált okoz,
Az irányadó bírói gyakorlat szerint a megemelés, megroppanás, megrándulás nem minősül balesetnek, mivel az a dolgozó belső, alkati adottságának a következménye.

Más a helyzet akkor, ha a megemelés azért következik be, mert hirtelen nagy súly nehezedik a testére. Pl. Zongora szállítás közben az egyik munkás megbotlik és a ráeső teher a többiekre nehezedik.

Ha a sérülés külső hatás hiánya miatt nem minősül balesetnek, úgy az munkabaleset, tb. szempontból pedig üzemi baleset sem lehet.

(Ennek egyenes következménye, hogy baleseti táppénzre sem jogosult.)
Az első esetben, amikor is "kézi békával történő lerakodás közben egy fordulást követően hasító fájdalmat éreztem a hátamban" tehát nem minősül balesetnek, így 100%-os baleseti táppénzre sem jogosult.

Tekintettel arra, hogy a második eset, miszerint „a sors fintora, hogy 2016.05.25-én szintén külföldön hasonló lerakodás közben ismét megsérültem” tényállása kellően nem részletezett, így ez esetben a baleset üzemi jellegéről érdemben nyilatkozni nem lehet.

Kivizsgálni mindig a munkáltatónak kell, azonban főszabály szerint bizonyítani mindig az köteles, aki azt szeretné, hogy általa elmondottakat a bíróság, hatóság, vagy más valóként fogadja el.
Munkáltatójának igaza van, önnek munkavédelmio jogszabályok értelmében a baleset tényét haladéktalanul, de legalábbis ésszerű időn belül jelentenie kellett volna.

Az Ebtv. 53. § (1) értelmében nem üzemi baleset az a baleset, amelynek bejelentésével a sérült szándékosan késlekedett. (A szándékosságot a munkáltatónak kell bizonyítania.)

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Tisztelt Jogi Fórum Szerkesztője!

Bennem egy olyan kérdés merült fel, hogy ha pl munkába menet, vagy onnan hazafelé jövet történik velem baleset, azt hogy igazolom a munkáltatóm illetve a bérszámfejtés felé? Gondolom nem elég nekik az én szavam. Ilyenkor mi lenne a teendő?

Köszönöm, Tünde

„Buksika55 2016.08.07. 14:45
Tisztelt Jogi Fórum szerkesztősége!
2016.június-ban munkából haza érve,ért a baleset.
Lépcsőházunk ajtaja rácsapódott a jobb kéz mutató újjamra és belevágott a köröm mellet.
Mire fel értem a lakásba,már szépen dagadni kezdett.
A sebet el láttam,és minden ment tovább.
Viszont,4 napnál tovább nem bírtam.
Ügyeletre mentem. Ott rtg. felvételt készítettek,sebem el látták,és tetanuszt is kaptam."Nincs el törve"mondta az ügyeletes orvos. Az ujjam,azóta sem tudom hajlítani,mindig dagadt,és oldalt pirosodik,a munkámban akadályoz. Táppénzt nem vettem igénybe,mert próba idős vagyok. Talán Szeptember vége fele állandósítanak. Nem tudom!
A kérdésem:
Ha táppénzre mennék,félő hogy előbb vagy utóbb,de elkel mennem orvoshoz újra vele.
*Úti balesetnek lehet e venni?
*És ha igen,mennyi idő telhet el,hogy elfogadható legyen
még?
Nagyon szépen köszönöm a segítségét!
Üdvözlettel Buksika55
”

Tisztelt Kérdező!

A munka és úti baleseteket a munkavállalónak HALADÉKTALANUL jelentenie kell a munkáltatója felé.

Tekintettel arra, hogy ezen kötelezettségének mind a mai napig nem tett eleget, ennyi idő elteltével kétséget kizáróan megállapítani azt, hogy valóban ott és akkor következett be a baleset nem lehet, azaz ezen balesetet –álláspontom szerint- utólag úti, üzemi balesetnek elismerni nem fogják.

Ha azonnal jelenti és azt a tb. szerv határozattal ÜB-nek elismeri –függetlenül attól, hogy próbaidőn van, vagy sem, ill. függetlenül attól, hogy fennáll-e a munkaviszonya, vagy sem akár 1 évig is jogosult lehetett volna baleseti táppénzre.

„Buksika55 2016.08.07. 14:45
Tisztelt Jogi Fórum szerkesztősége!
2016.június-ban munkából haza érve,ért a baleset.
Lépcsőházunk ajtaja rácsapódott a jobb kéz mutató újjamra és belevágott a köröm mellet.
Mire fel értem a lakásba,már szépen dagadni kezdett.
A sebet el láttam,és minden ment tovább.
Viszont,4 napnál tovább nem bírtam.
Ügyeletre mentem. Ott rtg. felvételt készítettek,sebem el látták,és tetanuszt is kaptam."Nincs el törve"mondta az ügyeletes orvos. Az ujjam,azóta sem tudom hajlítani,mindig dagadt,és oldalt pirosodik,a munkámban akadályoz. Táppénzt nem vettem igénybe,mert próba idős vagyok. Talán Szeptember vége fele állandósítanak. Nem tudom!
A kérdésem:
Ha táppénzre mennék,félő hogy előbb vagy utóbb,de elkel mennem orvoshoz újra vele.
*Úti balesetnek lehet e venni?
*És ha igen,mennyi idő telhet el,hogy elfogadható legyen
még?
Nagyon szépen köszönöm a segítségét!
Üdvözlettel Buksika55
”

Tisztelt Kérdező!

• A munka és úti baleseteket a munkavállalónak HALADÉKTALANUL jelentenie a munkáltatója felé.

Tekintettel arra, hogy ezen kötelezettségének mind a mai napig nem tett eleget, ennyi idő elteltével kétséget kizáróan megállapítani azt, hogy valóban ott és akkor következett be a baleset nem lehet, azaz ezen balesetet –álláspontom szerint- utólag úti, üzemi balesetnek elismerni nem fogják.

Ha azonnal jelenti és azt a tb. szerv határozattal ÜB-nek elismeri –függetlenül attól, hogy próbaidőn van, vagy sem, ill. függetlenül attól, hogy fennáll-e a munkaviszonya, vagy sem akár 1 évig is jogosult lehetett volna baleseti táppénzre.

Tisztelt Jogi Fórum szerkesztősége!

2016.június-ban munkából haza érve,ért a baleset.
Lépcsőházunk ajtaja rácsapódott a jobb kéz mutató újjamra és belevágott a köröm mellet.Mire fel értem a lakásba,már szépen dagadni kezdett.A sebet el láttam,és minden ment tovább.
Viszont,4 napnál tovább nem bírtam.Ügyeletre mentem. Ott rtg.felvételt készítettek,sebem el látták,és tetanuszt is kaptam."Nincs el törve"mondta az ügyeletes orvos.Az ujjam,azóta sem tudom hajlítani,mindig dagadt,és oldalt pirosodik,a munkámban akadályoz.Táppénzt nem vettem igénybe,mert próba idős vagyok.Talán Szeptember vége fele,állandósítanak.Nem tudom!
A kérdésem:
Ha táppénzre mennék,félő hogy előbb vagy utóbb,de elkel mennem orvoshoz újra vele.
*Úti balesetnek lehet e venni?
*És ha igen,mennyi idő telhet el,hogy elfogadható legyen
még?
Nagyon szépen köszönöm a segítségét!
Üdvözlettel Buksika55

Nagyon szépen köszönöm a segítséget!

„mogyoro71 2016.08.02. 17:26
Tisztelt Jogi Fórum szerkesztősége!
Januárban úti balesetet szenvedtem,elcsúsztam az ónos eső miatt munkába menet.
A munkáltatóm elismerte,de.....Úgy tudom,90 százalék jár,és naptári napra.
Multinál dolgozom,ahol olyan fizetési papírt kapunk, amin nem lehet kiigazodni, de az biztos,hogy csak 19-20 naptári nap szerepel rajta.
Munkaügyessel nálunk nem tudok beszélni,mert káosz van.
Hol tudnék olyan segítséget kapni,aki átnézné a papírokat és megmondaná,jól számoltak-e el?És ha nem,mit tudok tenni?Fél évig voltam táppénzen.
Köszönöm válaszukat!
”

Tisztelt Kérdező!

Tekintettel arra, hogy egy multinál több, mint 100 fő dolgozik a munkáltatónál működik un. tb. kifizetőhely.

A baleset üzemiségét ezért a munkáltató tb. kifizetőhelyi ügyintézője ismerte el, illetve annak összegét ő állapította meg, a baleseti táppénzt ő számfejtette.

Az Ebtv. szerint a kifizetőhely a tb. ellátást a fizetéssel együtt köteles kiutalni.

Ebből következően annak összege a bérpapíron az megjelenik.

Azt is jól tudja, hogy baleseti táppénz naptári napra jár, úti baleset esetén a mértéke 90%.

Papírjait első körben a multi tb. ügyintézővel javasolt átnéznie.

Amennyiben az nem vezet eredményre az egészségbiztosítónál kérhet segítséget.

Amennyiben biztos benne, hogy rosszul számoltak az egészségbiztosítónál kezdeményezheti a munkáltató soron kívüli cél és/vagy átfogó ellenőrzését.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

A fenti jogszabályok és az ombudsman ezirányú javaslata alapján, valamint a közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva lehetősége van továbbá arra is, hogy Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjével, vagy a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével –előzetes időpont egyeztetést követően- személyesen konzultáljon.

Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály/iroda vezetőknél, vagy közvetlen feletteseiknél (kormánymegbízott/MÁK megyei igazgató).
Ehhez mintát itt talál:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

( Mintákat itt talál: http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22 )

Fenti tájékoztató szabadon megosztható, várandós kismamák, ill. egyéb érintettek számára továbbítható.

• Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

• Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés: Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés: Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés: Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

• A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

• A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő (minimum OKJ-s, TB végzettségű) TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását –beleértve az előírt (megállapító, elutasító stb.) határozatok meghozatalát is- nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A azoknak, akiknek a táppénz, csed, gyed iránti igényét a munkáltató nem továbbítja az egészségbiztosítóhoz.
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A azoknak, akiknek az ügyében az egészségbiztosító nem hajlandó kötelezni a munkáltatót a táppénzhez szükséges Foglalkoztatói igazolás kiállítására, sőt ezen okmány hiánya miatt a táppénz iránti igényt határozattal el is utasította.
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A úti üzemi baleset kivizsgálásának megtagadása esetén
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ügyféljogok CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylésekor:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A a személyes konzultáció kezdeményezéséhez ha az igénylő a közszférában dolgozik:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A azoknak, akik a Munkaügyi Központ többszöri ígérete ellenére sem kapták meg az őket, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, a befizetett járulékokért cserébe megillető álláskeresési járadékot.

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Sajtóhírek szerint a Magyar Államkincstár számfejtési körébe tartozó munkavállalók 2015-ben és 2016-ban az új KIRA illetmény-számfejtő program bevezetése miatt nem, nem időben, vagy hiányosan kapták meg az illetményüket (munkabérüket), TB ellátásukat. Nekik nyújthat segítséget az itt található panasz minta:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.

A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?… ,

valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://egyenlobanasmod.hu/…ebh-141-2015 (bírság+jogviszony helyreállítás)
http://egyenlobanasmod.hu/…/ebh-84-2015 (egyezség)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…iew/122_2010 (bírság)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…ex/jogesetek (további jogesetek)

Fenti tájékoztató szabadon megosztható

Nem táppénzt kapsz?

Tisztelt Jogi Fórum szerkesztősége!
Januárban uti balesetet szenvedtem,elcsúsztam az ónos eső miatt munkába menet.A munkáltatóm elismerte,de.....Úgy tudom,90 százalék jár,és naptári napra.Multinál dolgozom,ahol olyan fizetési papírt kapunk,amin nem lehet kiigazodni,de az biztos,hogy csak 19-20 naptári nap szerepel rajta.Munkaügyessel nálunk nem tudok beszélni,mert káosz van.Hol tudnék olyan segítséget kapni,aki átnézné a papírokat és megmondaná,jól számoltak-e el?És ha nem,mit tudok tenni?Fél évig voltam táppénzen.Köszönöm válaszukat!

Panasz minta, ha a munkáltató nem hajlandó kivizsgálni az úti üzemi baleset körülményeit

Országos Egészségbiztosítási Pénztár
Főigazgatója részére
Budapest
Váci út 73/A
1139
mail: oep@oep.hu

penzbeli@oep.hu

Tárgy: Panasz/kérelem/úti üzemi baleset

Tisztelt Főigazgató Asszony/Úr!

Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy munkáltatómnál ( ……..Kft. címe, adószáma) eljárni és a 2015………..-án, …..-kor történt, keresőképtelenséget okozó úti balesetem körülményeinek kivizsgálására, az előírt „Üzemi baleseti jegyzőkönyv” formanyomtatvány kitöltésére és annak az egészségbiztosítóhoz történő továbbítására felkérni (kötelezni), vagy azt közigazgatási hatósági eljárás (ellenőrzés) keretében beszereztetni szíveskedjen az alábbiak miatt.

2015. ……. ….-én, munkából hazafelé menet közben a település…. utca …. házszám előtt, a járdán található kátyúba lépve kibicsaklott a bokám.

Bár erős fájdalmat éreztem, azért tovább tudtam haladni otthonom (település, utca, házszám) felé.

Hazaérkezve a történetet elmondtam az éppen nálunk tartózkodó X. Y. nevű sógornőmnek (lakcíme:……, telefonszáma:….), illetve az utcán sepregető Z. Zs. nevű szomszédomnak. (lakcíme:….., telefonszáma….)
Tekintettel arra, hogy a fájdalom továbbra sem szűnt meg, illetve mivel az estére be is dagadt férjem 21 óra 15 perckor bevitt a baleseti sebészetre, (település, utca, házszám, eü-i intézmény neve) ahol ínszalag szakadást állapítottak meg.

(Az ambuláns lap, a háziorvos által kiállított „4”-es betegségi kóddal ellátott orvosi igazolások és a munkaszerződésem másolatai mellékelve.)

A Munka Törvénykönyvében előírt tájékoztatási kötelezettségemnek eleget téve másnap reggel haladéktalanul felhívtam a főnökömet (neve, lakcíme, telefonszáma stb…..), aki közölte a táppénzt úgy intézzük ahogy akarjuk, úgysem tudjuk bizonyítani, hogy az üzemi baleset, azaz a baleset körülményének kivizsgálásától, az általam megjelölt tanúk meghallgatásától, a helyszín megtekintésétől és lefényképezésétől (helyszíni szemle tartásától), illetve a KPE 170. számú, "Üzemi baleseti jegyzőkönyv" nyomtatvány kiállításától és a baleseti táppénzigény előterjesztésétől elzárkózott annak ellenére, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtására kiadott 217/197 (XII.31. Kormányrendelet 43. § (2) bekezdésének kóges előírása szerint a munkabaleset fogalmi körébe nem tartozó üzemi balesetet a munkáltató köteles kivizsgálni, és a vizsgálat eredményét "Üzemi baleseti jegyzőkönyv"-ben (KPE 170. sz nyomtatvány) rögzíteni.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 81. § (1) bekezdése értelmében az egészségbiztosító szak- és pénzügyi ellenőrzése kiterjed az egészségbiztosítás pénzbeli, illetőleg baleseti ellátásaival összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, a társadalombiztosítási feladatokat ellátó szervek hatáskörébe tartozó ellátásoknak és szolgáltatásoknak a jogosultak részére történő megállapítására, folyósítására, továbbá az ezekkel összefüggő ügyviteli feladatok ellátására. Az ehhez szükséges nyilvántartásokat, egészségügyi szolgáltatói jelentéseket, könyvelési és egyéb okmányokat, illetőleg adatokat rendelkezésre kell bocsátani.

Ugyanezen törvény 5. szakasza (§) szerint az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

Mindezek alapján kérem Főigazgató Asszony/Úr segítő közreműködését abban, hogy az évek óta fizetett járulékokért a biztosítási esemény bekövetkezésekor cserébe, a törvény által biztosított ellátásokhoz (baleseti táppénz, baleseti egészségügyi szolgáltatás, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz támogatás stb.) való hozzájutásomat elősegíteni szíveskedjen, mivel a késedelem mind az én, mind pedig a családom létfenntartását veszélyezteti.

Köszönettel:
Dátum, aláírás

Adataim:
Név:
TAJ:
Adóazonosító
Lakcím:
Munkáltató neve, címe:

Nagyon köszönöm a gyors választ. Pont azért kérdeztem, mert olvastam itt korábban a megtérítésről a szabályokat. Az én értelmezésemben így előfordulhat, hogy megállapítják az úti baleseti táppánzt, majd később kiderül, hogy én voltam a felelős és az egészet vissza kell fizetni kamatokkal. Helyes ez az értelmezés?

„LittleDev 2015.11.08. 15:06

Tisztelt topicgazda!

Kaphatok-e úti baleseti táppénzt, ha engem hoznak ki hibásnak, vagy közös felelősséget állapítanak meg a közúti balesettel kapcsolatban?

Válaszokat előre is köszönöm!
”

Igen, mindkét esetben kaphat.

A baleset üzemiségének elismerése és így az úti baleseti táppénz megállapítása nem függ attól, hogy a balesetet ki okozta.

A lényeg, hogy munkába menet, vagy munkából hazafelé menet a szokásos legrövidebb úton történjen és a jogszabály taxációjában meghatározott kizáró okok ne álljanak fenn.

Azért jó, ha tudja, hogy az egészségbiztosító lefolytat majd egy baleseti megtérítési eljárást és az összes felmerült költséget a baleset okozójával megtérítteti az alábbi norma alapján:

1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

68. § (1) Aki az egészségbiztosítási ellátásra jogosult betegségéért, keresőképtelenségéért, egészségkárosodásáért vagy haláláért felelős - kivéve a 67. §-ban meghatározott esetet -, köteles az emiatt nyújtott egészségbiztosítási ellátást megtéríteni.

A megtérítési kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelősség megállapítható.

(2) A felelősség megállapítására, ha jogszabály kivételt nem tesz, a Ptk.-nak a szerződésen kívül okozott károkért fennálló felelősségre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a felelősség abban az esetben is fennáll, ha az ellátásra jogosultnak vagyoni kára nincs.

(3) A 66. § (3)-(6) bekezdése, a 67. § és az (1)-(2) bekezdés alapján megállapított 5000 forintot meg nem haladó megtérítési kötelezettség esetén a megtérítésre irányuló eljárást nem kell lefolytatni.

(4) A 66. § (1), (1a), (2), (2a) és (4) bekezdése alapján megállapított, 1000 forintot meg nem haladó visszafizetési kötelezettség esetén a visszafizetésre irányuló eljárást nem kell lefolytatni.

68/A. § (1) A 67-68. §-ok alapján megtérítésre kötelezett a ténylegesen megállapított és folyósított egészségbiztosítási ellátásért, valamint az egészségbiztosítás keretében igénybe vett, finanszírozott egészségügyi szolgáltatásért felelős. A megtérítés összege nem csökkenthető azért, mert az ellátásban részesülőt egyéb címen is megilletné egészségbiztosítási ellátás.

(2) A 66. § (2)-(6) bekezdése alapján visszafizetésre, megtérítésre kötelezettet a visszafizetésre vagy megtérítésre előírt összeg után az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatfizetési kötelezettség terheli.

(3) A 67-68. §-ok alapján megtérítésre kötelezettet a megtérítésre előírt összeg után kamatfizetési kötelezettség terheli. Nem kell a kamatot megfizetni, ha az érintett az eljárásról való tudomásszerzésével egyidejűleg a felelősségét írásban elismeri, és nyilatkozatát a követelés teljes kiegyenlítéséig fenntartja, továbbá a követelés összegét határidőben megfizeti.

(4) Az egészségbiztosító jogosult a 67-68. §-ok szerinti megtérítési igényt megalapozó eseménnyel kapcsolatban a más hatóságnál, illetve egyéb szervnél indult eljárás során hozott, a megtérítési igény elbírálásához szükséges döntés megismerésére. Biztosítani kell az egészségbiztosító részére, hogy a döntés alapjául szolgáló iratokba betekinthessen és arról másolatot készíthessen. Az egészségbiztosító megkeresésére a kért iratok másolatát az érintett szerv harminc napon belül megküldi a megkereső részére.

53. § (1) Nem üzemi baleset az a baleset, amely
a) részben vagy egészben a balesetet szenvedett biztosított alkohol vagy kábítószer általi - igazolt - befolyásoltsága miatt következett be,

2. munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy
3. a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során

történt.

(2) Az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem jogosult.