Munkajogi kérdések.


plb1993 # 2020.04.06. 13:44

Kiegészítés, mert nem volt egyértelmű: heti 40 órában dolgoztam, havi 160-at összesen.

drbjozsef # 2020.04.06. 15:50

plb1993,

Szerintem a törvénynél mi se tudunk többet mondani.

Flt.28. §(1) Megszűnik az álláskeresési járadék folyósítása, ha az álláskereső
[...]

  1. oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, a tanulói, hallgatói jogviszony kezdő napjától

Ha tanulói jogviszonyod van nappalira, akkor nem jár.

Ezen eleddig nem változtatott tudtommal egyetlen rendelet sem. Addig viszont ez érvényes, függetlenül attól, hogy most "digitális tanrend" van.

Gallard # 2020.04.06. 18:39

Köszönöm a válaszokat.

Igen, pont az a helyzet, amit Pufajkás írt, hogy nem tud neki fizetni neki a munkáltató, de nem is akarja kirúgni, ezért munkaviszonyban van csak épp fizetés nélkül. Egy 58 éves alapfokú végzettségű hölgyről van szó, enyhén szólva nincs tisztában a munka törvénykönyvével és szerintem sokan vannak még így az országban.

drbjozsef # 2020.04.07. 06:01

Gallard,

Senki sem vitatta, hogy sok helyen az van, amin pufajkás puffog, de ez nem jogi kérdés. Nem jogszerű, ő is tudja, mi is tudjuk, úgyhogy felesleges az "elefántcsonttornyozás".

Nem küldhet fizetés nélkülire a munkáltató, viszont igen, felmondhat. Se meglepetés nincs ebben, se újdonság.

Az, hogy van ahol ezt csinálják, attól az még nem lesz jogszerű. Ez ellen meg nem lehet mit tenni úgy, hogy a fizetés is megmaradjon, meg a munkahely is. Ez ilyen. Jogszerűtlenül persze igen, tarkón lehet verni a főnököt tömör vascsővel, de az nem ennek a fórumnak a témája.

Gallard # 2020.04.08. 13:52

Értem. Már csak az a kérdésem, hogy mivel a munkáltató nem mondott fel neki, ezért neki kell felmondania közös megegyezéssel. Ilyen esetben igenyelhet álláskeresési járadékot?

Kovács_Béla_Sándor # 2020.04.08. 15:28

Nem lehet közös megegyezéssel felmondani. Az fából vaskarika.

drbjozsef # 2020.04.08. 15:39

Gallard,

Ha nem mond fel a munkáltató, és fizetés nélkülin van, akkor az utóbbi aláírta. Kérje a fizetés nélküli szabadság megszüntetését, és kéri a munkába állást. Ha nem tud vagy akar munkát biztosítani a munkáltató, akkor jár az állásidőre járó bér. Ha ezt nem akarja fizetni, akkor a munkáltatónak kell felmondania. Olyan nincs, hogy "csak közös megegyezéssel hajlandó". Abban mi lenne a közös megegyezés? Megszüntethetik a munkaviszonyt közös megegyezéssel, de abba CSAK akkor menjen bele, ha jobb feltételeket kap az ismerősöd. Különben miért lenne érdeke?
(Persze, ha lojális akarna lenni, és később esetleg ott dolgozni, akkor engedhet, de ez elég bizonytalan egy dolog)

Ha nincs munkaviszonya, és a feltételeknek megfelel, akkor jár neki az álláskeresési járadék, teljesen függetlenül attól, hogy milyen jogcímen szűnt meg a munkaviszonya.

Gallard # 2020.04.08. 18:37

Értem. Így már világos!
Köszönöm!

Cheesee # 2020.04.08. 19:23

Szép estét!

Fő tevékenységét tekintve egy - a veszélyeztetett ágazatokba sorolt cégnél dolgozom. Munkáltatóm beleegyezésem nélkül lecsökkentette a bruttó munkabéremet azzal érvelve, hogy a nettó kiutalt összeg nem fog változni a járulékkedvezmény miatt (47/2030 (III. 18.)). Tehát igénybe veszik a rendelet alapján nekik járó összes kedvezményt és a munkavállalók bruttó bércsökkentésével gyakorlatilag elteszik a nekik járó összeget is. Állítólag készen vannak a bércsökkentési megállapodások, de mivel én egy korábban aláírt közös megegyezés eredményeképp távozom a cégtől, nem fogom aláírni.
Ezt tudomásukra hozva közölték velem, hogy korrigálják a bérpapíromat, de a járulékkedvezményt nem veszik rám igénybe, tehát nem lesz semmivel több a nettóm.
Kérdésem: a munkáltató dönthet egy kormányrendeletben meghatározott a munkavállaló részére járó kedvezmény igénybevételéről?

Cheesee # 2020.04.08. 19:28

Pardon,

Nem vagyok időutazó, a 47/2020 (III. 18.) kormányrendeletre gondoltam. Köszönöm előre is!

Kovács_Béla_Sándor # 2020.04.08. 20:10

Nyilván nem. Amivel nem mondtam, hogy jól értelmezed a rendeletet.

drbjozsef # 2020.04.09. 05:38

KBS,

Ha a 4.§-ról van szó, és a "menteseül" és a "kötelezettség" szavakat úgy értelmezzük, hogy nem kell befizetnie, de ha akarja befizeti, akkor lényegében de facto eldöntheti. Fizeti, vagy nem fizeti.

Az igaz, hogy a kérdésben a "munkavállaló részére járó" kitétel persze tévedés.

Cheesee # 2020.04.09. 06:02

Köszönöm a hozzászólásokat!

https://www.nav.gov.hu/…0200326.html

A NAV honlapján ezt olvasom:
"1. A 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése alapján a biztosított jövedelméből le kell-e vonni minden járulékot, de csupán a 4 százalék, legfeljebb a 7 710 forint természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell az államnak befizetni, és a többi levont járulék a foglalkoztatónál marad (ami egyéb bevételként kell elszámolnia), vagy csak ezt az összeget (4 százalék) kell levonnia, ezáltal a munkavállaló nettó bére növekszik?

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 18. § (1) bekezdés a) pontja alapján a biztosított természetbeni egészségbiztosítási járulékot, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és munkaerőpiaci járulékot, valamint nyugdíjjárulékot fizet, ezek az egyéni járulékok, amelyek a biztosítottat terhelik.

A munkáltató, foglalkoztató a Tbj. szabályai szerint nem köteles egyéni járulékokat fizetni, ez a kötelezettség a munkavállalót terheli.

A Tbj. 50. § (1) bekezdése szerint a foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem alapján köteles az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, a nyugdíjjárulékot megállapítani és a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított tárgyhavi járulékot az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetőleg megfizetni a NAV részére.

A 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése arra vonatkozóan tartalmaz kedvező szabályt, hogy a Tbj. általános szabályaitól eltérően kell teljesíteni a járulékfizetési kötelezettséget azáltal, hogy csak a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de legfeljebb 7 710 forintot kell a járulékalapot képező jövedelem után megfizetni. A megfizetés, a járulékfizetés teljesítése a foglalkoztató feladata, tehát csak a 4 százalékot, illetve annak a 7 710 forintot meg nem haladó összegét kell levonnia a magánszemélytől és megfizetnie. A többit viszont „nem teheti el”, mert nem őt terhelte volna, hanem a magánszemélyt, és a jogalkotói szándék szerint a rendelkezés célja a munkavállalók helyzetének javítása.

Mindezek mellett a járulék mindig valamely társadalombiztosítási ellátás fedezete, ezért a munkáltató semmiképp nem kaphatja azt meg. A munkáltatók támogatása a 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet szerinti szociális hozzájárulási adó elengedésével valósul meg."

ChuckN # 2020.04.11. 08:23

Tisztelt Szakértők,

Érdeklődni szeretnék, hogy a koronavírus törvény (104/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet) lehetőséget biztosít-e a cégek számára az azonnali femondásra, és a 30 napos felmondási időtől való eltérésre, (mely szerepel a munka törvénykönyvében), az új szabály viszont kimondja, hogy a munkavállaló és a munkáltató külön megállapodásban eltérhetnek a Munka Törvénykönyve rendelkezéseitől.

Kovács_Béla_Sándor # 2020.04.11. 10:35

A "külön megállapodás" nem felmondás.

Turbo1988 # 2020.04.14. 15:23

Jó napot!
Problémám van, és nem tudom, hogy kihez forduljak.
Elvesztettem az állásomat. El akarok menni a munkanélküli hivatalba, de van egy kis gond. megvan ugyan a 360 napom, de az egyik munkahelyem kilépő papírjait elvesztettem.

Két hete keresem eredménytelenül. Nem tudom, hogy mit csináljak. Mi ilyenkor a teendő?

wers # 2020.04.15. 06:02

de az egyik munkahelyem kilépő papírjait elvesztettem

A munkaügyi központhoz az utolsó munkahelyen kapott papírok kellenek.

mara47 # 2020.04.15. 07:03

Jó napot! Segítséget szeretnék kérni. A munkáltatóm a törvényes szabadságom kivételét szorgalmazza. Kérdésem az lenne, ha a munkaviszonyom megszűnik, vissza kell-e fizetnem a túlvett szabadságok összegét?

wers # 2020.04.15. 07:15

A munkáltatóm a törvényes szabadságom kivételét szorgalmazza. Kérdésem az lenne, ha a munkaviszonyom megszűnik, vissza kell-e fizetnem a túlvett szabadságok összegét?

Nem. Jogszabály erre nem kötelez. De nem is tiltja.

Ha a te kérésedre vennél igénybe a részarányosnál többet mindenképpen el kellene fogadnod, ha annak értékét követelné tőled a munkaviszony megszűnésekor.

Ha ő kötelez a kivételére akkor más a helyzet, az burkolt fizetés nélküli szabadság lenne, amire nem kötelezhet.

husze13 # 2020.04.15. 07:58

Üdvözlöm!
2016.08.08 kezdve dolgozom egy cégnél!2019 05.03.óta betegállományban vagyok egy nagyobb műtét miatt.A jelen gazdasági viszonyokra hivatkozva és ,hogy nem tudnak munkát biztosítani felmondtak!Azt szeretném kérdezni,hogy így is jár -e végkielégítés?

Várom válaszukat!köszönöm!

wers # 2020.04.15. 09:01

Jár. A felmondást közölheti táppénz alatt, de a felmondási idő a táppénz után kezdődik.

Kati64 # 2020.04.15. 11:18

Tisztelt szakértők!

Színházban dolgozom közalkalmazottként, határozatlan idejű kinevezéssel, és 56 éves vagyok. Várhatóan át fog alakulni a szerződésem a színházammal és reménykedem, hogy lesz lehetőségem tárgyalni az új feltételekről. Hol lehetnek ebben a helyzetben csapdák? Tudnának nekem szempontokat adni, mire figyeljek oda, mielőtt aláírok egy új szerződést? Egyáltalán alá merjek írni bármit is anélkül, hogy átnézetem munkajogásszal? Tudom, hogy őszig még van időm, de szeretném időben átlátni mire számíthatok.Köszönöm, ha tudnak erre a kérdésre időt szánni!

Kovács_Béla_Sándor # 2020.04.15. 12:12

Nem leszel alkuhelyzetben. Tájékoztatnak, hogy a közalkalmazotti jogviszonyod törvény rendelkezése folytán megszűnik, munkaviszonyban foglalkoztatnak tovább. Amiben dönthetsz: elfogadod vagy nem. Ha nem fogadod el, nem lesz munkaviszonyod.

Kati64 # 2020.04.15. 12:36

Igen, tudom hogy nem lesz más választásom, mint aláírni az új szerződést, és nyilván meg is fogom tenni. Abban reménykedtem, hogy még mielőtt megkapom az ajánlatot, lehet(pl szakszervezetek által) befolyással lenni arra, mit tartalmazzon. Pl. garanciát arra nézve, hogy minden hónap x. napján pontosan megkapom a fizetésem...Erre sem lesz módom szerinted?

drbjozsef # 2020.04.15. 12:58

Kati64,

Garanciát? Milyen garanciát?

Az Mt. hatálya alá fogsz tartozni, az előírja ezt.

De mi van, ha nem tartják be? Nincs olyan garancia, ami szavatolná, hogy de neked aztán biztosan mindig pontosan ki lesz fizetve.

Mondjuk olyasmit lehetne, hogy a munkáltató fejéhez szegezni egy töltött pisztolyt vekker órával, ami ha lejár elsüti a pisztolyt, és csak te tudod a fizetésed átvételekor egy újabb hónapra nullázni a visszaszámlálóját. Na az, egyfajta garancia lenne arra, hogy az illető nagyon iparkodjon kifizetni téged, különben kiloccsan az agyveleje. Az pedig nem egészséges dolog, sokkal jobb az, ha az agyvelő a koponyán belül méltózkodik tartókodni, mint azon kívül. Kellemetlenek a mellékhatásai, na.

Ha nem fizetnek, rendszeresen és jelentősebb időt késnek, akkor munkaügyi pert indíthatsz. Na nem mintha az a hosszú foglalkoztatás garanciája lenne.