Munkajogi kérdések.

Szép napot!

Májusban új munkahelyet találtam egy kft-nél gépkocsivezető munkakörben. A tulajdonossal megállapodtunk, hogy kezdetben csak alkalmi munkavállalóként jelent a NAV felé napi szinten, aztán a későbbiekben megbeszéljük hogyan leszek bejelentve. A munkaszerződés megírását is halogatta. Telt az idő és csak azt vettem észre, hogy elrepült az első hónap és elérkezett a fizetés ideje. Akkor szembesültem azzal, hogy nem csak munkaszerződésem nincs, de be sem voltam jelentve egy percre sem. Nem is ez a legnagyobb probléma, hanem az, hogy a tulajdonost senki nem látta azóta, hogy fizetni kellene. Nem jár be a telephelyre, nem veszi fel a telefont stb...

Ha valaki el tud látni hasznos tanáccsal, hogy ilyenkor mit lehet tenni, azt nagyon megköszönöm!

Közben kiderült az állományban tartás a felmondási időt takarja. Végkielégítés folyósítás részletekben, a munkáltató elosztja bizonyos időre,aszerint utal amíg el nem fogy.

Üdvözletem!

Az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz:

A tavalyi évben 2013.09.01-től, idén 2014.06.01-ig dolgoztam egy munkáltatónál. Munkaviszonyom - kissé furcsa körülmények mellett - június 1-jével megszűnt, papíron közös megegyezéssel.
Munkaviszonyom háttere, hogy 2013.09.01-2014.03.31. között alkalmi munkára jelentettek be, majd 2014.04.01-2014.06.01. között részmunkaidőben foglalkoztattak.
Munkaviszonyom megszűnését követően többszöri szóbeli, valamint írásbeli kérésem eredményeként sikerült kiadatnom kilépő papírjaimat. Ezen igazolások, iratok a 2014.04.01-2014.06.01. közötti időszakra vonatkoznak.

Ismételten felkerestem a munkáltatót, hogy a 2013.09.01-2014.03.31. közötti időszakra vonatkozóan nem küldtek semmilyen dokumentumot, de azt a visszajelzést kaptam, hogy azért nem küldtek iratot, mert csak alkalmi munkára voltam bejelentve..

Sajnos összefogó tájékoztatást sehol nem találtam arra vonatkozóan, hogy pontosan milyen iratokat kellene kapnom a kérdéses időszakra vonatkozóan, de nyilvánvaló számomra, hogy pl. a következő évi adóbevallásomhoz szükségesek lehetnek a kérdéses időszakra vonatkozó dokumentumok.
Mivel összefogó tájékoztatót az alkalmi munkaviszony esetén kiadandó igazolásokról nem találtam, ezért egyelőre nem válaszoltam munkáltatómnak.

Fentiek alapján tehát arról szeretnék tájékoztatást kérni, hogy milyen igazolást kötelesek kiadni, illetve milyen iratokat kérhetek én a korábbi munkáltatómtól, hogy a továbbiakban minden irat rendelkezésemre álljon.

Válaszukat, segítségüket előre is köszönöm.

Szerintem nem. De ez vita esetén úgyis szakkérdés lesz.

Sziasztok.
Szerintetek közalkalmazott esetében az egészségügyi alkalmatlanságára alapított felmentést megalapozhatja az, hogy a közalkalmazott rendszeresen, hosszú ideig táppénzen van (átlag egy hónapban 15-18 munkanapon), így a munkáltató gyakorlatilag egyáltalán nem tud a munkájára számítani?

„Lecsökkentheti e a fizetésemet, ha nem szűnik meg a munkaköröm,csak más munkakörbe helyeznek? És milyen százalékban?”

Sem más munkakört, sem alacsonyabb fizetést nem köteles a munkavállaló elfogadni, hiszen ezekhez a munkaszerződés módosítása, tehát a munkavállaló és a munkáltató egyetértése szükséges. Más kérdés, hogy ha nem fogadod el, és a munkáltató tudja igazolni, hogy ebben a munkakörben nincs szükség már a foglalkoztatásodra, akkor jogszerűen mondhat fel. Persze ebben az esetben jár a felmondási idő, végkielégítés.

Sajnos nem költői ez a valóság!
Nem tettem semmi törvénybeütközőt,csak az új főkönyvelőnek nem feleltem meg.mert nem hagytam magam
megalázni. ledegradálni.Pszihikai terrorban kellett dolgozni ahol mást sem hallottam, csak azt, hogy mehetek amerre látok mert 100 másik jön helyettem,mindenhez hülye vagyok, semmihez nem értek stb.A munkámat 30éve végeztem becsülettel, tisztességgel, és azt egy percig sem állítottam, hogy én hibátlan vagyok.
Ennyi a személyes bosszú lényege.

Erzsa, ugye ezek költői kérdések?

„A részletekben történő végkielégítés mellett /állományban tartanák/ ”
Szerintem ilyen nincs.

De ha csak az a kérdés, akkor egy embernek akárhány munkaviszonya lehet egyszerre, ha bír velük.

Szép napot!
A munkáltatómnál személyes bosszú alapján eltávolítottak a munkakörömből 30 év után és másik munkakört ajánlottak sokkal kevesebb bérért!
Lecsökkentheti e a fizetésemet, ha nem szűnik meg a munkaköröm,csak más munkakörbe helyeznek? És milyen százalékban?
Segítségét előre is köszönöm!!!
Sürgős választ várok ha lehet. 2napom van dönteni!
Tisztelettel Erzsa

Szép napot mindenkinek.
A páromnak felmondták a munkaviszonyát, eü-re hivatkozva./57 éves/Még tudna más munkakörben dolgozni. Végkielégítést kap.A részletekben történő végkielégítés mellett /állományban tartanák/ milyen módon tudna munkát vállalni, milyen feltételekkel? Vagy előnyösebb az egy összegű kifizetés?Köszönöm a választ.

Munkaügyi perekben általában nem a perbéli állás határozza meg a bizonyítási terhet (tulajdonképpen más perekben sem). A munkáltatói felmondás jogszerűségét pl. vita esetén mindig a munkáltatónak kell bizonyítania. Jellemzően alperesként.

azért a hazudozhat össze-vissza az csak remélem, hogy nem lehet elegendő egy bírósági eljárásban...
büntetlenül?

a felperesen van a bizonyítási teher, tehát az alperesnek kellően megalapozott védekezést kell előadnia.
ugye ez így van?
mert ha nem, akkor megette a fene az egészet, úgy ahogy van...

általánosságban nem lopás miatt szokás azonnali hatályú felmondással megszüntetni munkaviszonyt ez is egy eset, de gyakoribb azért az, amikor a munkavállaló nem bírja már már tovább az egész állapotot, tehát a munkavállaló szünteti meg a munkaviszonyát ez a gyakoribb, nagyságrendileg ez van többségében, ezekből pedig nagyon-nagyon kis arányban fordul elő a munkavállalói azonnali hatályú felmondással történő bírósághoz fordulás esete, hogy a jogos követelése behajtása érdekében. (kifizetetlen túlórák, szerződésellenes és törvényellenes alkalmazás)
az életben a legtöbben leszarják, mert nem is tudják a munkavállalói jogaikat.

visszatérve még az előző hozzászóláshoz, ha egybeesik a bírói gyakorlat a törvényi szabályozással, akkor a korábban említett példa alapján a munkavállalói azonnali hatályú felmondás megalapozott oka alátámasztva (munkáltatói fizetési kötelezettség megszegése, nem törvényes foglalkoztatás stb. stb.)

vagy mi lenne akkor kellően megalapozott ok egy munkavállalói azonnali hatályú felmondás esetére?

"A munkajogi peres eljárásokban kiemeltebben elmondható, hogy egyáltalán nem egyenlőek a pozíciók."

Ez teljesen így van, csak nem úgy ahogy te azt gondolod. Ugyanis a munkaügyi perekben a munkáltató van alapból hátrányos pozícióban.

Azt már megszoktam, hogy munkaügyi perben a T. szegény elnyomott munkavállaló büntetlenül hazudozhat össze-vissza, meg hogy a munkaügyi bíró minden szarért engem, mint munkáltatói képviselőt szopat.

De azon már kissé én is meglepődtem, amikor pl. minden következetes joggyakorlatot leszarva simán jogellenesnek minősítettek első fokon olyan munkáltatói rendkívüli felmondást, amelyet azért bocsátott ki a munkáltató, mert a T. szegény elnyomott munkavállaló gátlástalanul lopott.

Jó, másodfokon megváltoztatták az ítéletet, de azért mégis.

Azt meg egy neves munkajogász mondta egy fejtágítón, hogy egyszer meghívták egy munkaügyi bírói értekezletre, de meg kellett néznie, jó helyre jött-e, mert úgy érezte magát, mintha szakszervezeti bizalmik vándorgyűlésén lenne...:)))

köszönöm szépen. tudom, hogy a Mt-ben nincs benne, ott a teljesítménybérezés alkalmazhatósága van szabályozva.

egy tevékenység elvégzésére fordítható előírt idő (nem Mt., hanem google, Mt-ben nincs...)

Egyetértek az utolsó két hozzászólással. Ahogy írtam, nem mindenki, hanem vannak, ahogyan vannak ilyen-olyan esetek is.
A felbátorodott munkavállalók bíróságra vonulása? hát pl. ez a fórum sem ezt sugallja, hogy minden apró-cseprő problémával odamennének... azért ez túlzás arra ráfogni, hogy a költségmentesség erre feljogosítja...

visszatérve az eredeti témához, akkor kaphatnék választ arra is? normaidőre, még mindig.

A tapasztalatom inkább az, hogy munkajogi ügyekben (is) szívbaj nélkül indítanak a munkavállalók munkaügyi pereket, még akkor is, ha már kapásból látszik, hogy vesztes ügyük van, mert a munkaviszony megszüntetése nem volt jogellenes. Még jobban felbátorodnak, ha munkavállalói költségkedvezményben részesülnek és a bíróság tájékoztatja őket arról, hogy kaphatnak "ingyen" pártfogó ügyvédet.
A kirendelt ügyvédek, pártfogó ügyvédek és a megbízás alapján eljáró ügyvédek között felesleges különbséget tenni, mert mindegyik típus között találhatunk lelkiismeretes és kevésbé lelkiismeretes ügyvédeket.

OFF
MacskaJancsi, hülyeségeket beszélsz. Fogalmad sincs róla, hány munkaügyi perben jártam már el, és járok el most is. A többségükben ráadásul pártfogó ügyvédként. Amire a munkáltató alperes ügyvédje nem egyszer rá is csodálkozott: "nem gondoltam volna, hogy pártfogó vagy..."
Mert hogy munka közben eszembe sem igen jut, hogy mennyit kereshetek az ügyön. Ahogy az igazi profi focista sem számolgatja a pályán, hogy mit fizetnek egy gólért.

Arról pedig szó nincs, hogy a munkavállaló a perben hátrányban lenne.
ON

„Szíveskedne már nekem normális választ adni a 06. 20-án, 22.22-kor feltett kérdésemre?”
Teljesen normális választ adtam:

Közös megegyezéssel a felek közösen szüntethetik meg a munkaviszonyt, és olyan feltételekkel, amilyenekben megegyeznek.

Annyira bántottak a közbevetett megjegyzéseim, hogy azok miatt a többit sem értetted? Lásd milyen vagyok: kiszedtem őket. Sapienti sat.

A gyakorlatban a helyzet az, hogy pont a munkajog az a jogterület, ahol "kínlódva" vállalják el, ha és amikor elvállalják az ügyet, mert macerás, sokáig tart, lesz-e belőle pénz, ha lesz mikor stb. stb.
Pont ezen a fórumon (is) olvastam, hogy a kirendelt ügyvéd elfelejtett megjelenni a tárgyaláson, s a vádlott ott állt egy szál magában... (büntetőjogi eljárásban)
Nyilván ez kivételes eset, de azért az nem is elvárható, hogy egy bonyolult nyűgös munkajogi problémát időtlen ideig elemezgessen egy pártfogó ügyvéd, kivéve, ha annyira elkötelezett az igazságérzete, ami mindennek felett áll (a pénz felett) (Nekem volt szerencsém ilyen is találkozni, de az ellenpélda a gyakoribb)

Az életszerűség alapján itt is van hierarchia, tehát az ár is ehhez igazodik. Abban ugye azért egyetérthetünk, hogy minimálbéresek nem nagyon ugrálhatnak a jó ügyvédek után, akik tárgyalásonként minimum az 50 ezret elkérik, nem beszélve még az iratszerkesztés stb. költségekről...

A munkajogi peres eljárásokban kiemeltebben elmondható, hogy egyáltalán nem egyenlőek a pozíciók. A "sáros" munkáltató megfogadja a méregdrága ügyvédet, a pórul járt munkavállaló meg kínlódhat ameddig bírja. Ha már odáig merészkedett, hogy bírósághoz mert egyáltalán fordulni, s felperesként merészeli megpróbálni behajtani azt, ami jogosan járna neki. Itt most kiemelten a szakmunkások, minimálbéresekről van szó, mert ugye ők vannak a leginkább kijátszva (betegszabadság helyett fizetett szabadság, részmunkaidős adminisztrálás, kifizetetlen túlórák, rendkívüli munkaidővégzés után járó pótlék teljes hiánya és még sorolhatnánk a szabályok megszegéséből eredő anyagi károkat).

És most visszatérnék az eredeti témához a NORMAIDŐHÖZ, s ha lehet, szeretnék választ is kapni rá, köszönettel.
Hol lehet ezt alkalmazni milyen szakterületen és egyáltalán ki vezetheti be?

Nagyon egyetértek MCSKAJANCSI hozzászólásával, a Kovács Béla Sándor témához való "hozzáállásával" kapcsolatban. Azért várjuk a Jogi fórumon a kérdéseinkre a segítő szándékú véleményeket, hozzászólásokat, mert lehetőség van rá, azért van ez a fórum. Egyébként a többi témakörben látszik, hogy a válaszolók valóban segíteni akarnak, nem leblamálni, kigúnyolni, ha már ide fordulunk segítségért.
Kovács Béla Sándor! Szíveskedne már nekem normális választ adni a 06. 20-án, 22.22-kor feltett kérdésemre?

OFF
„mert nyilván sok esetben nem jutnak el a befolyásos és ezáltal számukra megfizethetetlen ügyvéd szakemberhez.”

Akinek a vagyoni, jövedelmi helyzete nem engedi, hogy ügyvédet bízzon meg, az a megyei kormányhivatal igazságügyi szolgálatától kérhet támogatást, amellyel ingyenesen vagy az állam által előlegezetten az általa választott jogi segítő szolgáltatásait veheti igénybe.

A legtöbb ügyvéd nem befolyásos, és általában nem is annyira drága. Inkább úgy van ez, mint a kurvákkal: van nagyon drága és nagyon olcsó is; és többnyire pont ezekkel nem érik meg az árukat. Célszerű a derékhadból választani egy megbízhatót.
ON

Hát ez az Kedves Kovács_Béla_Sándor!
Nem ad egyértelmű választ a feltett kérdésre, csak olyan érintőleges felszínes vélemény-szerűséget.
Mi kérdezők nem várunk mi itt teljes körű és alapos, pontos jogi felvilágosítást, tanácsadást, netán megoldást. Csupán tájékozódás jelleggel vagyunk jelen e fórumon mi kérdező laikusok. Mert gondolom ez volna e fórum létjogosultsága, ugye? Hogy az itt feltett kérdésekre, válaszokat, hozzászólásokat tesznek. A szakembereknek is hasznos lehet talán... hogy az egyszerű embereknek is lehet itt a jogi problémáját véleményezni... mert nyilván sok esetben nem jutnak el a befolyásos és ezáltal számukra megfizethetetlen ügyvéd szakemberhez.

Visszatérve a munkajoghoz.
Mindenki eldönti, hogy az adott helyzetben mit tesz, vagy mit nem tesz.
Egy biztos, ha többen és jobban szem előtt tartanák azt az elvet, hogy azt tedd mással, amit te magadnak is kívánsz, nem lenne itt sem ennyi kérdező, hozzászóló, a munkahelyén kialakult állapotok miatt. Az esetek többségében a "felsőbbrendű" munkáltató miatt vannak a kialakult s ezáltal sok esetben már tarthatatlan problémák (a nagyságrendileg kevesebb számban lévő kivételeket most nem említve)
A szakmunkás munkavállaló tűr, ameddig bírja. Mert az esetek túlnyomó részében nem az irodai és szellemi foglakoztatásban adódnak a legsúlyosabb problémák (pl. baleset, egészségkárosodás, betegszabadság, fizetett szabadság, túlóra, fizetés, stb. prolematikája)
És egyáltalán a felmondás... hiszen a legtöbb szakmunkás munkavállaló nem tudja a munkavállalói jogait, ezáltal hogyan is gyakorolhatná azt? Azért kérdez itt, másutt, próbál tájékozódni, informálódni, csak sajnos én is azt tapasztalom, hogy itt a munkajog témakörben nem mindig maradéktalanul sikerül ez. Miért van ez? Pedig már ez is értékelendő lehetne, hogy a társadalom alsóbb rétegeiben dolgozó szakmunkások igyekeznek tudatosan és felelősen döntést hozni.

A munkavállalói azonnali hatályú felmondás esetén nem kell letölteni a felmondási időt, a felmondás azonnal hatályos.
Jár a fizetett szabadság időarányos része.
Viszont a végkielégítés, a törvényben szabályozott 1 havi távolléti díj a munkavállalói azonnali hatályú felmondás esetén jár.
Ezeket biztosan tudom, hogy így van, tapasztalatból.

Viszont én is szeretnék majd választ kapni a NORMAIDŐVEL kapcsolatban, ha valaki majd hozzá tudna szólni. Egyáltalán hallott már valaki erről, hogy hol használatos? Természetesen csakis kizárólag tájékozódási és informálódási céllal. Nem pedig konkrét jogi tanácsként.

Köszönettel és tisztelettel várom a válaszokat és a hozzászólásokat.