SaJaNa
2019.10.13. 11:15
Utólag azért nem ilyen vicces.
Viszont tény, hogy utána lehetett volna menni az elején.
tanulmányi szerződés
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.10.13. 10:28
ROFL
SaJaNa
#
2019.10.13. 09:56
Ez egy kiküldetéssel együtti tanulmányi szerződés volt.
wers
#
2019.10.09. 09:49
„Hacsak nem érvénytelen az egész kikötés, úgy ahogy van.”
Ez bennem is felmerült.
Egy betanítás miatt két évre röghöz kötni?
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.10.09. 09:44
Hacsak nem érvénytelen az egész kikötés, úgy ahogy van.
drbjozsef
#
2019.10.09. 09:40
Egyszóval : jól értelmezed.
wers
#
2019.10.09. 08:05
„Töltendő Idő tartamába nem számítanak bele a munkaviszony szüneteltetésének azon esetei, amelyekre a Munkavállalót szabadság sem illeti meg.”
Ez elég egyértelmű.
SaJaNa
#
2019.10.09. 07:54
Le írnád pontosan mire is gondolsz?
Előre is köszönöm.
wers
#
2019.10.09. 06:57
akkor nincs is kérdés
SaJaNa
#
2019.10.09. 06:53
Igen a jelenlétiívet használnák.
A szeződésben az alábbi rész van:
G. a képzés befejezését követően 24 hónapig a munkaviszonyát a Munkáltatónál fenntartja és azt az Mt.65 § (1) bekezdés szerint felmondással nem szüntetheti meg.
H. a felek megállapodnak abban, hogy a Munkáltatónál a fenti 4.g.pont szerint kötelezően eltöltendő Munkaviszonyban Töltendő Idő tartamába nem számítanak bele a munkaviszony szüneteltetésének azon esetei, amelyekre a Munkavállalót szabadság sem illeti meg. A munkáltatónál töltött idő számításánál az Mt. 115 § (2) bekezdése az irányadó.
wers
#
2019.10.09. 05:30
SaJaNa, mi van erről abban a szerződésben?
drbjozsef
#
2019.10.09. 04:55
SaJaNa,
És erre kötöttetek tanulmányi szerződést? Akkor hogyan igazolod, hogy teljesítetted a szerződést? Jelenléti ívvel?
SaJaNa
#
2019.10.08. 18:09
Az előttem lévő hozzászólótól emeltem ki a cikkekt, de ezek szerint rosszul. A tényleges képzés az volt, hogy egy másik telephelyen egy másik kolléga tanított be, magyarán egy betanulás volt, amiről semmilyen papírt nem kaptam.
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.10.08. 17:31
Elvégezted egyáltalán azt a képzést?
Azt a törvényszámot nagyon elírhattad.
SaJaNa
#
2019.10.08. 16:58
Sziasztok,
Kötöttem egy tanulmányi szerződést, amit be kellett fejeznem hosszan tartó korházi kezelés miatt(3 hónap).
Ezalatt nem kaptam arról papírt,hogy megszűnt volna a tanulmányi szerződésem, illetve mikor újra munkába álltam, akkor sem kaptam semmit, hogy mostantól X évig. Jól értelmezem az alábbi cikkejt, hogy az ilyen esetre vonatkozik és mikortól vissza tértem dolgozni onnantól él az én x évem?
2011. évi CLXI. törvény 27. § (1)
2.) Érvényes azon szerződéses kikötés, amely szerint a munkáltatónál eltöltendő időbe nem számít bele a keresőképtelenség és a munkaviszony szünetelésének azon időtartama, amelyre a munkavállalót nem illeti meg szabadság.
Válaszotok előre is köszönöm.
Tisztelettel,
SaJaNa
safranek...
#
2019.10.03. 08:44
Tájékoztatásul:
1/2019. (V.20.) KMK vélemény
a munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes megállapodások: a versenytilalmi megállapodásra és a tanulmányi szerződésre vonatkozó munkajogi szabályok értelmezéséről
A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 27. § (1) bekezdés alapján az egységes ítélkezési gyakorlat előmozdítása érdekében a versenytilalmi megállapodással és a tanulmányi szerződéssel kapcsolatos munkaügyi perekben felmerült egyes kérdésekről a következő kollégiumi véleményt alkotta.
I.
1.) A munkáltató jogos gazdasági érdekét sértő vagy veszélyeztető magatartás minősítésekor, a versenytárs fogalmának meghatározásánál:
- a versenytársi helyzet tisztázása során a cégjegyzékben szereplő adatokat kell kiindulási alapnak tekinteni, azonban ellenbizonyításnak helye lehet;
b.) a cégjegyzék adataival szemben is lehetőség van annak bizonyítására, hogy az új munkáltató olyan versenytársnak tekinthető-e, amely a munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyezteti.
2.) A versenytilalmi megállapodás tartalmának értékelésekor – különösen a tiltott tevékenységi kör meghatározásánál – a felek szerződéskötéskori akarata az irányadó.
3.) A tiltott tevékenységi körnek megfelelően körülírtnak kell lenni ahhoz, hogy a munkáltató gazdasági érdekeit védje, de nem korlátozhatja méltánytalanul és túlzottan a munkavállaló jövedelemszerző tevékenységét.
4.) A versenytilalmi megállapodásban az ellenérték csak pénzbeli lehet.
5.) A felek valamely lényeges kérdésben való megállapodásának hiányában versenytilalmi megállapodás nem jön létre. Nemlétező szerződésre jogot alapítani nem lehet, azaz nem keletkezik kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság annak követelésére.
6.) Amennyiben a felek a versenytilalmi megállapodásban kikötöttek ellenértéket, de annak megfelelőségét utóbb vitatják, és:
a.) az azonos időszakra járó alapbér egyharmad részét az ellenérték nem érte el, a részleges érvénytelenség szabályai az irányadóak,
b.) ha az ellenérték eléri a törvényi minimumot, de a korlátozással a fél azt nem találja arányosnak, részleges érvénytelenségre hivatkozás esetén a „megfelelőség” vizsgálandó.
II.
1.) A munkavállaló által a munkáltatónál eltöltött időszak számításánál nem vehető figyelembe a tanulmányi szerződés megkötésétől a tanulmányok befejezéséig terjedő időszak.
2.) Érvényes azon szerződéses kikötés, amely szerint a munkáltatónál eltöltendő időbe nem számít bele a keresőképtelenség és a munkaviszony szünetelésének azon időtartama, amelyre a munkavállalót nem illeti meg szabadság.
3.) A fél a tanulmányi szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, ha a körülményeiben olyan lényeges változás következik be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna. Az intézkedés jogszerűségének vizsgálata során a félnél jelentkező hátrány értékelendő, és nem kell azt összevetni a másik szerződő félnél jelentkező hátrányok nagyságával és jellegével.
I.
A versenytilalmi megállapodás feltétele, hogy ahhoz a munkáltatónak számba vehető, jelentős gazdasági érdeke fűződjön.
1.) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 228. § (1) bekezdése szerint a munkavállaló nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené, vagy veszélyeztetné. A törvény e magatartást nem jelöli meg konkrétan, de tipikusan ilyen eset, amikor a munkavállaló versenyhelyzetben lévő céget alapít, vagy ilyen cég részére munkát végez. A versenytilalmi megállapodás nem tevőleges magatartást vár el a munkavállalótól, hanem valamely magatartástól való tartózkodást.
A versenytárs fogalmának meghatározása során a korábbi ítélkezési gyakorlatnak megfelelően a cégjegyzék adataiból indokolt kiindulni (BH2008.342.), azonban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:97. §-ával összhangban annak nincs kizárólagos jelentősége. A cégjegyzékben szereplő azonos tevékenységi kör mellett sem kizárt, hogy a munkavállaló nem veszélyezteti volt munkáltatója jogos gazdasági érdekeit. Ezért a versenytilalmi megállapodás megszegését a munkáltatónak úgy kell bizonyítania a tényállás egyedi sajátosságai alapján, hogy kétséget kizáróan megállapítható legyen a tényleges érdeksérelem, vagy annak valós veszélye.
2.) A versenytilalmi megállapodás tartalmának értékelésekor a felek szerződéskötéskori akarata az irányadó. A munkaviszony fennállása alatt a munkavállaló külön megállapodás vagy ellenérték fizetési kötelezettség kikötése nélkül sem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltatója jogos gazdasági érdekét veszélyeztetné. A munkaviszony megszűnése után ilyen korlátozásra már csak meghatározott keretek között van lehetőség. A feleknek kifejezetten erre irányuló megállapodást kell kötniük a törvényben meghatározott feltételek szerint [Mt. 228. § (2) bekezdés], amelynél a következetes ítélkezési gyakorlat alapján nincs lehetőség arra, hogy bármelyik fél utóbb olyan körülményre hivatkozzon, amelyet a megállapodás megkötésekor nem vettek figyelembe (BH2001.339.). Amennyiben a munkavállaló megkezdi a megállapodásban vállalt kötelezettségének teljesítését, vagyis nem helyezkedik el a tilalommal érintett körbe tartozó cégnél, a munkáltató akkor is köteles részére teljesíteni, ha egyébként a munkavállaló nincs abban a helyzetben, hogy a gazdasági érdekét sértse, vagy veszélyeztesse.
3.) A versenytilalmi megállapodásban szereplő kikötésnek alkalmasnak kell lennie a munkáltató gazdasági érdekének védelmére, de nem korlátozhatja méltánytalanul és túlzottan a munkavállaló jövedelemszerző tevékenységét. Ezért – mindkét fél érdekének védelme céljából – célszerű meghatározni a tevékenységi kört, a szakterületet és azt, hogy a korlátozás mely földrajzi területre vonatkozik. A „külföldi versenytársra” kiterjedő tilalom is érvényes kikötés lehet, amennyiben a földrajzi területet egyértelműen, a felek szándéka szerint határozzák meg.
4.) A versenytilalmi megállapodás esetén az ellenérték rendeltetése, hogy a jövedelemszerzés lehetőségének korlátozását a munkáltató pénzfizetéssel ellentételezze, vagyis a megélhetés költségét legalább részben biztosítsa arra az időtartamra, amíg az elhelyezkedési korlátozás vagy a tilalom fennáll. Ebből következően a versenytilalmi megállapodásban az ellenérték csak pénzbeli lehet, az nem teljesíthető természetbeni ellenértékként (pl. tanfolyami költség, vagy étkezési hozzájárulás formájában, BH2001.84.).
5.) A versenytilalmi megállapodásnak kötelezően tartalmaznia kell a kikötött korlátozást és annak ellenértéke meghatározását. Ennek hiányában nem érvénytelenség, hanem nemlétező szerződésről van szó, mivel a törvény szerinti kötelező tartalmi elemben nincs konszenzus. Nemlétező szerződésre pedig jogot alapítani nem lehet, azaz nem keletkezik kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság annak követelésére. Ez az elv tükröződik a hosszabb ideje egységes polgári jogi ítélkezési gyakorlatban is (BH1997.102., BH2003.409.).
A Ptk. a nemlétező szerződés jogkövetkezményeként a jogalap nélküli gazdagodás szabályait tartja irányadónak (Ptk. 6:579. §). Az Mt. 31. §-a azonban – utaló szabály hiányában – nem teszi lehetővé a Ptk. fenti rendelkezésének alkalmazását, tehát a versenytilalmi megállapodással összefüggésben erre igény nem alapítható.
A munkaügyi perben ilyen esetekben munkáltatói kártérítés alkalmazható, ha a munkavállaló a nemlétező szerződés alapján teljesített vagy a már megfizetett „ellenérték” visszakövetelésének lehet helye.
Az okozott kárért fennálló felelősség akkor állapítható meg, ha bizonyított a károkozó magatartás, a kár bekövetkezte és az ezek közötti okozati összefüggés. A munkáltatói kárfelelősség megállapítása a felek közötti alá- fölérendeltségi viszonyra tekintettel merülhet fel. Értékelni kell, hogy a versenytilalmi megállapodás alapvetően a munkáltató érdekében jön létre, az ő elvárásait szolgálja és általában ő határozza meg a szerződésben a feltételeket. Az Alkotmánybíróság is rögzítette a munkaviszony sajátosságaként a felek közötti függőségi kapcsolatot. „...A munkaviszony sajátossága a felek egyenlőtlensége és a jogviszony alá- fölérendelt jellege.
Másfelől pedig munkaviszonyból fakadó szabályok a munkavállalók cselekvési autonómiáját, így magatartását és véleményét szükségerűen korlátozzák” [14/2017. (VI. 30.) AB hat. (21)].
6.) A versenytilalmi megállapodás érvényességi kelléke a megfelelő ellenérték, továbbá a versenytilalom tisztességes, a munkavállaló jövedelemszerző lehetőségét méltánytalanul és túlzottan nem korlátozó feltétel meghatározása. A juttatás mértékét a felek határozzák meg, értékelve, hogy a megállapodás a munkavállalót mennyiben akadályozza újabb munkaviszony létesítésében. Az ellenérték alsó határa legalább a versenytilalmi időszakára járó alapbér egyharmad része [Mt. 228. § (2) bekezdés]. Az összeg meghatározásánál arra kell tekintettel lenni, hogy a megállapodás mennyiben akadályozza a munkavállalót új munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében.
Amennyiben a versenytilalmi megállapodásban kikötött ellenérték nem éri el az azonos időszakra járó alapbér egyharmad részét, akkor a részleges érvénytelenség szabályai az irányadóak. Az Mt. 29. § (3) bekezdésére figyelemmel, ha a megállapodás valamely része érvénytelen, helyette a munkaviszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül a megállapodást nem kötötték volna meg.
Abban az esetben, ha a fél részleges érvénytelenségre azért hivatkozott, mert az ellentételezés a törvényi minimumot ugyan eléri, de azt nem találja arányosnak, a „megfelelőség” vizsgálandó a fél erre irányuló hivatkozása esetén, vagyis azt kell értékelni, hogy a fizetett ellenérték alkalmas-e az elhelyezkedést korlátozó kikötés kompenzálására. Az Mt. a munkavállalói kötelezettség és az ennek teljesítésére biztosított ellenérték közötti nem feltűnő értékaránytalanság orvoslását is lehetővé teszi. Az Mt. 31. §-ának a Ptk. hatályba lépésével összefüggő módosulásával a feltűnő értékaránytalanság címén történő megtámadás kizárása következik abból, hogy az Mt. 31. §-a nem engedi meg a munkaviszonyra a Ptk. 6:98. §-ának alkalmazását.
II.
1.) A tanulmányi szerződésnek a szerződő felek olyan egybehangzó, befolyásmentes, kifejezett akaratnyilatkozatát kell tartalmaznia, amely a szerződési cél elérésére irányul. A munkáltató szerződési akarata, hogy a tanulmányok ideje alatt támogatást biztosít, míg a vele szerződő fél a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, illetőleg a képzettség megszerzése után meghatározott ideig a munkáltatónál munkaviszonyban marad. Ezért nem vehető figyelembe a munkáltatónál letöltendő időszak számításánál a tanulmányi szerződés megkötésétől a tanulmányok befejezéséig terjedő időszak, minthogy a munkavállaló a tanulmányi szerződést azzal teljesíti, hogy tanulmányait határidőre befejezi, és az így megszerzett tudását, szakértelmét a munkáltató érdekében hasznosítja.
2.) A munkaviszonyban töltött idő számításánál az Mt. 115. § (2) bekezdésében említett időszakot (munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzés alóli mentesülés; szabadság; szülési szabadság; gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja; a keresőképtelenség; három hónapot meg nem haladó tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat; munkavégzés alóli mentesülésnek az Mt. 55. § (1) bekezdés b)-k) pontban meghatározott tartama) is figyelembe kell venni. A felek azonban ettől eltérően is rendelkezhetnek. Nincs jogszabályi akadálya, hogy ennek megfelelően a munkáltatónál kötelezően eltöltött időbe a fenti időszakok ne számítsanak bele az Mt. 115. § (2) bekezdésére figyelemmel. Az Mt. 229. § (1) bekezdés második mondata megfelelően irányadónak tartja az Mt. fent hivatkozott §-át, lehetővé téve a felek eltérő megállapodását, így érvényesen köthető ki a tanulmányi szerződésben az Mt. 115. § (2) bekezdésében rögzített időszak figyelmen kívül hagyása a munkáltatónál kötelezően eltöltendő időszakot illetően.
3.) Az Mt. 229. § (7) bekezdése szerint szerződésszegés hiányában is bármelyik fél azonnali hatállyal felmondhatja a tanulmányi szerződést, ha körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné teszi, vagy az aránytalan sérelemmel jár. Ilyen esetben nem elállásról van szó, vagyis nem visszamenőleges hatállyal, hanem a jövőre nézve szűnik meg a tanulmányi szerződés.
A munkáltató oldalán felmerülő ok lehet, hogy a tanulmányok befejezését követően a munkavállalót nem képes foglalkoztatni. A munkavállaló oldalán az azonnali hatályú felmondásra elsősorban személyes (vagy családi) körülményeinek lényeges megváltozása szolgálhat indokul.
A munkáltatónál és a munkavállalónál felmerülő hátrányok összehasonlítása nem következik a törvény rendelkezéséből, az ügy eldöntésekor a fél oldalán felmerült lényeges változásokat kell értékelni.
Amennyiben az azonnali hatályú felmondással a munkavállaló szünteti meg a tanulmányi szerződést, a munkáltató a nyújtott támogatást – arányos mértékben – visszakövetelheti. Amennyiben a munkáltató szünteti meg a szerződést azonnali hatályú felmondással, a korábban nyújtott támogatás nem jár vissza.
Immaculata
#
2019.09.17. 19:08
A tanulmányi szerződésedtől függ, hogy mire vállaltál kötelezettséget.
Zita025
#
2019.09.17. 18:30
Valóban, aláírtam az új munkakörimet amelyen a dátum úgy szól: határozott idejű, a sikeres pályázat elbírálásáig, ellenben az állást nem pályáztatták meg, nem is fogják. Tehát a kérdésem, hogy lemondhatok e a vezetői posztról amit a tanulmányi szerződés megkötése után egy évvel "kaptam" vagy mondhatják azt, hogy vagy maradok ezen a poszton vagy felmondok de akkor fizetnem kell...?
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.09.17. 15:09
Megtévesztő a szóhasználatod. Nem helyezhetett át más munkakörbe, legfeljebb közös akarattal megváltoztattátok a munkakört.
Zita025
#
2019.09.17. 14:37
Kötelezhet e a munkaadó a tanulmányi szerződésben foglaltak betartására (munkaviszony felmondás) ha tanulmányi szerződés megkötését követően más munkakörbe helyezett át, pontosabban vezető pozícióba, amely a korábbi munkakörhöz képest nagyobb felelősséget, több munkát kíván. Ha nem helyez vissza régi munkakörömbe kérésemre akkor általam indítványozott felmondás esetén vissza kell fizessem a támogatást?
drbjozsef
#
2019.09.06. 16:03
tierce,
Nem kötelezhet semmilyen szerződés megkötésére, de ha nincs szerződés, akkor saját zsebből, saját szabadidőd terhére végezheted el a tanfolyamot.
tierce
#
2019.09.06. 15:40
Autóbusz szerelőként dolgozom egy cégnél, ahol lehetőséget bíztosítanak tanulmányi szerződés keretében elvégezhetem az ehhez szükséges jogosítványt - jó ötletnek gondoltam, hisz szerelőként óhatatlan, hogy mozgatnom is kell a járműveket, pl. kipróbálás céljából. A tanfolyam egy hónapja el is kezdődött, de a szerződés kötésre még csak most kerülne sor (ezt sem tartom jogilag teljesen tisztának), de nem írtam alá mert a szerződésben a 2 éven felül arra is köteleznének, hogy besegítő buszsofőrként +1000 órát vezessek le. Korábban szóban erre többször rálérdeztem, akkor azt monmdták, hogy szó sincs ilyesmiről. Kérdésem lenne, hogy kötelezhet-e a munkáltató egy teljesen más munkakörben való plusz óraszámban történő munkavégzésre a tanulmányi szerződésben azon felül, hogy 2 évig a cégnél maradok, és úgymond ledolgozom a tanfolyam árát?
Érdeklődő46
#
2019.07.15. 16:52
Kedves Fórumozók!
Munkahelyemen folytatott képzéssel kapcsolatban kérem szíves szakvéleményüket.
Szerződésben rögzítésre került a lehetséges hiányzás mértéke, amit sajnos túlléptem, viszont a felettesem által elrendelt munkahelyi elfoglaltságok miatt. Az egyéb vizsgakövetelményeket teljesítettem, ennek ellenére ki akarják fizettetni velem a kurzus költségét. Távolléteim okát minden esetben tudtam igazolni. Megtehetik ezt, nem számít, hogy a munkám miatt voltam távol?
Válaszát nagyon köszönöm!
aprilismajus
#
2019.07.06. 13:47
Kedves BelaK1250, ha a szerződésbe nem foglalták bele, hogy új munkakört kap, akkor erre nem kötelezhető a munkáltató.
Viszont ha Ön a tanulmányi szerződést felmondja, a munkáltató követelheti Öntől a nyújtott támogatást.
Erről bővebben a Munka törvénykönyvében talál leírást.
BelaK1250
#
2019.07.06. 13:09
Sziasztok!
1 évre van tanulmányi szerződésem. Ha nem telik le és felmondok, akkor a képzés díját vissza kell fizetnem.
Ezen oldal szerint: https://www.jogszabalykereso.hu/…a-felmondasa
„...Amennyiben ezt a tényt a szerződésben is rögzítik, hogy a képzettség megszerzésével egy annak megfelelő munkát biztosít, akkor azt teljesítenie kell a munkaadónak. Amennyiben ez nem történik meg, úgy a munkavállaló jogszerűen felmondhatja a tanulmányi szerződést. A munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén a kötelezettségek is megszűnnek.”
- nekem nincs beírva a tanulmányi szerződésbe hogy kapok új munkakört. Felmondhatom a tanulmányi szerződést anélkül, hogy vissza kéne fizetnem a képzés teljes költségét?
- hol találhatnék hivatalos leírást a tanulmányi szerződésről?
