Fórum munkajog, foglalkoztatás régebbi elöl     új hozzászólás


tanulmányi szerződés

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2019.10.19. 14:46

Nem fogod elhinni: egy szerződésben a felek adatai mellett azt kell rögzíteni, hogy kinek milyen jogai és kötelezettségei erednek a szerződésből. Úgy általában szerződéses szabadság van.
Mindamellett a konkrét ügyben - látva a hozzáértésedet és az ügy egyediségére tekintettel - nem ártana szakember segítségét igénybe venni.

www.kbs-ugyved.hu

pauani # e-mail 2019.10.19. 10:38

Bocsánat, ha nem voltam egyértelmű.

A fő kérdés az, hogy milyen jellegű szerződést tudunk kötni a munkába állás előtt?

Úgy, hogy benne legyen, hogy ők fizetik az iskolát előre. Majd, ha végeztem, alkalmaznak, és x ideig köteles vagyok azt ledolgozni. Jogilag hogy lesz szabályos?
Köszönöm a választ!

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2019.10.18. 11:34

Nem világos, mit akarsz kérdezni. Ez valóban nem lesz tanulmányi szerződés. Na és, akkor mi van?

www.kbs-ugyved.hu

pauani # e-mail 2019.10.17. 23:58

Kedves Fórumozók!
Bocsánat, ha volt már ilyen téma, én jelenleg konkrétan ilyet nem találtam.

Jelenleg munkaviszonyban állok, ami a fő tevékenységem. Kaptam egy lehetőséget egy másik cégtől, hogy később alkalmi munkát vállaljak náluk. Az alkalmi munkához szükséges OKJ bizonyítvány megszerzése. A cég az OKJ képzés díját szeretné fizetni, cserébe azt szeretné, hogy 3 évig a megszerzett papírral náluk tevékenykedjek.
A kérdésem az lenne, hogy milyen tanulmányi szerződést tudnánk kötni úgy, hogy jelenleg nem vagyok munkavállalójuk, csak a képzés elvégzését követően, azt is alkalmi munkaként végezném. Jelenleg nem találtam az Mt-ben ilyen szabályozást. Ptk szerinti magánszemélyek közötti szerződésként kellene értelmezni? Szerintük munkaviszony előtt tanulmányi kötése nem lehetséges.

(megjegyzés a fő munkaviszonyomat nem szeretném felmondani)

Köszönöm szépen a válaszokat, illetve ha van példákat jogszabályi helyekre, vagy hasonlóan megírt szerződésekre.

SaJaNa # e-mail 2019.10.13. 13:15

Utólag azért nem ilyen vicces.
Viszont tény, hogy utána lehetett volna menni az elején.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2019.10.13. 12:28
SaJaNa # e-mail 2019.10.13. 11:56

Ez egy kiküldetéssel együtti tanulmányi szerződés volt.

wers # e-mail 2019.10.09. 11:49

Hacsak nem érvénytelen az egész kikötés, úgy ahogy van.

Ez bennem is felmerült.

Egy betanítás miatt két évre röghöz kötni?

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2019.10.09. 11:44

Hacsak nem érvénytelen az egész kikötés, úgy ahogy van.

www.kbs-ugyved.hu

drbjozsef #   2019.10.09. 11:40

Egyszóval : jól értelmezed.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

wers # e-mail 2019.10.09. 10:05

Töltendő Idő tartamába nem számítanak bele a munkaviszony szüneteltetésének azon esetei, amelyekre a Munkavállalót szabadság sem illeti meg.

Ez elég egyértelmű.

SaJaNa # e-mail 2019.10.09. 09:54

Le írnád pontosan mire is gondolsz?
Előre is köszönöm.

wers # e-mail 2019.10.09. 08:57

akkor nincs is kérdés

SaJaNa # e-mail 2019.10.09. 08:53

Igen a jelenlétiívet használnák.
A szeződésben az alábbi rész van:

G. a képzés befejezését követően 24 hónapig a munkaviszonyát a Munkáltatónál fenntartja és azt az Mt.65 § (1) bekezdés szerint felmondással nem szüntetheti meg.

H. a felek megállapodnak abban, hogy a Munkáltatónál a fenti 4.g.pont szerint kötelezően eltöltendő Munkaviszonyban Töltendő Idő tartamába nem számítanak bele a munkaviszony szüneteltetésének azon esetei, amelyekre a Munkavállalót szabadság sem illeti meg. A munkáltatónál töltött idő számításánál az Mt. 115 § (2) bekezdése az irányadó.

wers # e-mail 2019.10.09. 07:30

SaJaNa, mi van erről abban a szerződésben?

drbjozsef #   2019.10.09. 06:55

SaJaNa,

És erre kötöttetek tanulmányi szerződést? Akkor hogyan igazolod, hogy teljesítetted a szerződést? Jelenléti ívvel?

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

SaJaNa # e-mail 2019.10.08. 20:09

Az előttem lévő hozzászólótól emeltem ki a cikkekt, de ezek szerint rosszul. A tényleges képzés az volt, hogy egy másik telephelyen egy másik kolléga tanított be, magyarán egy betanulás volt, amiről semmilyen papírt nem kaptam.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2019.10.08. 19:31

Elvégezted egyáltalán azt a képzést?

Azt a törvényszámot nagyon elírhattad.

www.kbs-ugyved.hu

SaJaNa # e-mail 2019.10.08. 18:58

Sziasztok,

Kötöttem egy tanulmányi szerződést, amit be kellett fejeznem hosszan tartó korházi kezelés miatt(3 hónap).
Ezalatt nem kaptam arról papírt,hogy megszűnt volna a tanulmányi szerződésem, illetve mikor újra munkába álltam, akkor sem kaptam semmit, hogy mostantól X évig. Jól értelmezem az alábbi cikkejt, hogy az ilyen esetre vonatkozik és mikortól vissza tértem dolgozni onnantól él az én x évem?

2011. évi CLXI. törvény 27. § (1)
2.) Érvényes azon szerződéses kikötés, amely szerint a munkáltatónál eltöltendő időbe nem számít bele a keresőképtelenség és a munkaviszony szünetelésének azon időtartama, amelyre a munkavállalót nem illeti meg szabadság.

Válaszotok előre is köszönöm.
Tisztelettel,
SaJaNa

safranek... # e-mail 2019.10.03. 10:44

Tájékoztatásul:

1/2019. (V.20.) KMK vélemény
a munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes megállapodások: a versenytilalmi megállapodásra és a tanulmányi szerződésre vonatkozó munkajogi szabályok értelmezéséről

A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 27. § (1) bekezdés alapján az egységes ítélkezési gyakorlat előmozdítása érdekében a versenytilalmi megállapodással és a tanulmányi szerződéssel kapcsolatos munkaügyi perekben felmerült egyes kérdésekről a következő kollégiumi véleményt alkotta.

I.

1.) A munkáltató jogos gazdasági érdekét sértő vagy veszélyeztető magatartás minősítésekor, a versenytárs fogalmának meghatározásánál:

  1. a versenytársi helyzet tisztázása során a cégjegyzékben szereplő adatokat kell kiindulási alapnak tekinteni, azonban ellenbizonyításnak helye lehet;

b.) a cégjegyzék adataival szemben is lehetőség van annak bizonyítására, hogy az új munkáltató olyan versenytársnak tekinthető-e, amely a munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyezteti.

2.) A versenytilalmi megállapodás tartalmának értékelésekor – különösen a tiltott tevékenységi kör meghatározásánál – a felek szerződéskötéskori akarata az irányadó.

3.) A tiltott tevékenységi körnek megfelelően körülírtnak kell lenni ahhoz, hogy a munkáltató gazdasági érdekeit védje, de nem korlátozhatja méltánytalanul és túlzottan a munkavállaló jövedelemszerző tevékenységét.

4.) A versenytilalmi megállapodásban az ellenérték csak pénzbeli lehet.

5.) A felek valamely lényeges kérdésben való megállapodásának hiányában versenytilalmi megállapodás nem jön létre. Nemlétező szerződésre jogot alapítani nem lehet, azaz nem keletkezik kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság annak követelésére.

6.) Amennyiben a felek a versenytilalmi megállapodásban kikötöttek ellenértéket, de annak megfelelőségét utóbb vitatják, és:

a.) az azonos időszakra járó alapbér egyharmad részét az ellenérték nem érte el, a részleges érvénytelenség szabályai az irányadóak,

b.) ha az ellenérték eléri a törvényi minimumot, de a korlátozással a fél azt nem találja arányosnak, részleges érvénytelenségre hivatkozás esetén a „megfelelőség” vizsgálandó.

II.

1.) A munkavállaló által a munkáltatónál eltöltött időszak számításánál nem vehető figyelembe a tanulmányi szerződés megkötésétől a tanulmányok befejezéséig terjedő időszak.

2.) Érvényes azon szerződéses kikötés, amely szerint a munkáltatónál eltöltendő időbe nem számít bele a keresőképtelenség és a munkaviszony szünetelésének azon időtartama, amelyre a munkavállalót nem illeti meg szabadság.

3.) A fél a tanulmányi szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, ha a körülményeiben olyan lényeges változás következik be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna. Az intézkedés jogszerűségének vizsgálata során a félnél jelentkező hátrány értékelendő, és nem kell azt összevetni a másik szerződő félnél jelentkező hátrányok nagyságával és jellegével.

I.
A versenytilalmi megállapodás feltétele, hogy ahhoz a munkáltatónak számba vehető, jelentős gazdasági érdeke fűződjön.

1.) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 228. § (1) bekezdése szerint a munkavállaló nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené, vagy veszélyeztetné. A törvény e magatartást nem jelöli meg konkrétan, de tipikusan ilyen eset, amikor a munkavállaló versenyhelyzetben lévő céget alapít, vagy ilyen cég részére munkát végez. A versenytilalmi megállapodás nem tevőleges magatartást vár el a munkavállalótól, hanem valamely magatartástól való tartózkodást.
A versenytárs fogalmának meghatározása során a korábbi ítélkezési gyakorlatnak megfelelően a cégjegyzék adataiból indokolt kiindulni (BH2008.342.), azonban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:97. §-ával összhangban annak nincs kizárólagos jelentősége. A cégjegyzékben szereplő azonos tevékenységi kör mellett sem kizárt, hogy a munkavállaló nem veszélyezteti volt munkáltatója jogos gazdasági érdekeit. Ezért a versenytilalmi megállapodás megszegését a munkáltatónak úgy kell bizonyítania a tényállás egyedi sajátosságai alapján, hogy kétséget kizáróan megállapítható legyen a tényleges érdeksérelem, vagy annak valós veszélye.

2.) A versenytilalmi megállapodás tartalmának értékelésekor a felek szerződéskötéskori akarata az irányadó. A munkaviszony fennállása alatt a munkavállaló külön megállapodás vagy ellenérték fizetési kötelezettség kikötése nélkül sem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltatója jogos gazdasági érdekét veszélyeztetné. A munkaviszony megszűnése után ilyen korlátozásra már csak meghatározott keretek között van lehetőség. A feleknek kifejezetten erre irányuló megállapodást kell kötniük a törvényben meghatározott feltételek szerint [Mt. 228. § (2) bekezdés], amelynél a következetes ítélkezési gyakorlat alapján nincs lehetőség arra, hogy bármelyik fél utóbb olyan körülményre hivatkozzon, amelyet a megállapodás megkötésekor nem vettek figyelembe (BH2001.339.). Amennyiben a munkavállaló megkezdi a megállapodásban vállalt kötelezettségének teljesítését, vagyis nem helyezkedik el a tilalommal érintett körbe tartozó cégnél, a munkáltató akkor is köteles részére teljesíteni, ha egyébként a munkavállaló nincs abban a helyzetben, hogy a gazdasági érdekét sértse, vagy veszélyeztesse.

3.) A versenytilalmi megállapodásban szereplő kikötésnek alkalmasnak kell lennie a munkáltató gazdasági érdekének védelmére, de nem korlátozhatja méltánytalanul és túlzottan a munkavállaló jövedelemszerző tevékenységét. Ezért – mindkét fél érdekének védelme céljából – célszerű meghatározni a tevékenységi kört, a szakterületet és azt, hogy a korlátozás mely földrajzi területre vonatkozik. A „külföldi versenytársra” kiterjedő tilalom is érvényes kikötés lehet, amennyiben a földrajzi területet egyértelműen, a felek szándéka szerint határozzák meg.

4.) A versenytilalmi megállapodás esetén az ellenérték rendeltetése, hogy a jövedelemszerzés lehetőségének korlátozását a munkáltató pénzfizetéssel ellentételezze, vagyis a megélhetés költségét legalább részben biztosítsa arra az időtartamra, amíg az elhelyezkedési korlátozás vagy a tilalom fennáll. Ebből következően a versenytilalmi megállapodásban az ellenérték csak pénzbeli lehet, az nem teljesíthető természetbeni ellenértékként (pl. tanfolyami költség, vagy étkezési hozzájárulás formájában, BH2001.84.).

5.) A versenytilalmi megállapodásnak kötelezően tartalmaznia kell a kikötött korlátozást és annak ellenértéke meghatározását. Ennek hiányában nem érvénytelenség, hanem nemlétező szerződésről van szó, mivel a törvény szerinti kötelező tartalmi elemben nincs konszenzus. Nemlétező szerződésre pedig jogot alapítani nem lehet, azaz nem keletkezik kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság annak követelésére. Ez az elv tükröződik a hosszabb ideje egységes polgári jogi ítélkezési gyakorlatban is (BH1997.102., BH2003.409.).

A Ptk. a nemlétező szerződés jogkövetkezményeként a jogalap nélküli gazdagodás szabályait tartja irányadónak (Ptk. 6:579. §). Az Mt. 31. §-a azonban – utaló szabály hiányában – nem teszi lehetővé a Ptk. fenti rendelkezésének alkalmazását, tehát a versenytilalmi megállapodással összefüggésben erre igény nem alapítható.

A munkaügyi perben ilyen esetekben munkáltatói kártérítés alkalmazható, ha a munkavállaló a nemlétező szerződés alapján teljesített vagy a már megfizetett „ellenérték” visszakövetelésének lehet helye.

Az okozott kárért fennálló felelősség akkor állapítható meg, ha bizonyított a károkozó magatartás, a kár bekövetkezte és az ezek közötti okozati összefüggés. A munkáltatói kárfelelősség megállapítása a felek közötti alá- fölérendeltségi viszonyra tekintettel merülhet fel. Értékelni kell, hogy a versenytilalmi megállapodás alapvetően a munkáltató érdekében jön létre, az ő elvárásait szolgálja és általában ő határozza meg a szerződésben a feltételeket. Az Alkotmánybíróság is rögzítette a munkaviszony sajátosságaként a felek közötti függőségi kapcsolatot. „...A munkaviszony sajátossága a felek egyenlőtlensége és a jogviszony alá- fölérendelt jellege.

Másfelől pedig munkaviszonyból fakadó szabályok a munkavállalók cselekvési autonómiáját, így magatartását és véleményét szükségerűen korlátozzák” [14/2017. (VI. 30.) AB hat. (21)].

6.) A versenytilalmi megállapodás érvényességi kelléke a megfelelő ellenérték, továbbá a versenytilalom tisztességes, a munkavállaló jövedelemszerző lehetőségét méltánytalanul és túlzottan nem korlátozó feltétel meghatározása. A juttatás mértékét a felek határozzák meg, értékelve, hogy a megállapodás a munkavállalót mennyiben akadályozza újabb munkaviszony létesítésében. Az ellenérték alsó határa legalább a versenytilalmi időszakára járó alapbér egyharmad része [Mt. 228. § (2) bekezdés]. Az összeg meghatározásánál arra kell tekintettel lenni, hogy a megállapodás mennyiben akadályozza a munkavállalót új munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében.

Amennyiben a versenytilalmi megállapodásban kikötött ellenérték nem éri el az azonos időszakra járó alapbér egyharmad részét, akkor a részleges érvénytelenség szabályai az irányadóak. Az Mt. 29. § (3) bekezdésére figyelemmel, ha a megállapodás valamely része érvénytelen, helyette a munkaviszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül a megállapodást nem kötötték volna meg.

Abban az esetben, ha a fél részleges érvénytelenségre azért hivatkozott, mert az ellentételezés a törvényi minimumot ugyan eléri, de azt nem találja arányosnak, a „megfelelőség” vizsgálandó a fél erre irányuló hivatkozása esetén, vagyis azt kell értékelni, hogy a fizetett ellenérték alkalmas-e az elhelyezkedést korlátozó kikötés kompenzálására. Az Mt. a munkavállalói kötelezettség és az ennek teljesítésére biztosított ellenérték közötti nem feltűnő értékaránytalanság orvoslását is lehetővé teszi. Az Mt. 31. §-ának a Ptk. hatályba lépésével összefüggő módosulásával a feltűnő értékaránytalanság címén történő megtámadás kizárása következik abból, hogy az Mt. 31. §-a nem engedi meg a munkaviszonyra a Ptk. 6:98. §-ának alkalmazását.

II.
1.) A tanulmányi szerződésnek a szerződő felek olyan egybehangzó, befolyásmentes, kifejezett akaratnyilatkozatát kell tartalmaznia, amely a szerződési cél elérésére irányul. A munkáltató szerződési akarata, hogy a tanulmányok ideje alatt támogatást biztosít, míg a vele szerződő fél a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, illetőleg a képzettség megszerzése után meghatározott ideig a munkáltatónál munkaviszonyban marad. Ezért nem vehető figyelembe a munkáltatónál letöltendő időszak számításánál a tanulmányi szerződés megkötésétől a tanulmányok befejezéséig terjedő időszak, minthogy a munkavállaló a tanulmányi szerződést azzal teljesíti, hogy tanulmányait határidőre befejezi, és az így megszerzett tudását, szakértelmét a munkáltató érdekében hasznosítja.

2.) A munkaviszonyban töltött idő számításánál az Mt. 115. § (2) bekezdésében említett időszakot (munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzés alóli mentesülés; szabadság; szülési szabadság; gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja; a keresőképtelenség; három hónapot meg nem haladó tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat; munkavégzés alóli mentesülésnek az Mt. 55. § (1) bekezdés b)-k) pontban meghatározott tartama) is figyelembe kell venni. A felek azonban ettől eltérően is rendelkezhetnek. Nincs jogszabályi akadálya, hogy ennek megfelelően a munkáltatónál kötelezően eltöltött időbe a fenti időszakok ne számítsanak bele az Mt. 115. § (2) bekezdésére figyelemmel. Az Mt. 229. § (1) bekezdés második mondata megfelelően irányadónak tartja az Mt. fent hivatkozott §-át, lehetővé téve a felek eltérő megállapodását, így érvényesen köthető ki a tanulmányi szerződésben az Mt. 115. § (2) bekezdésében rögzített időszak figyelmen kívül hagyása a munkáltatónál kötelezően eltöltendő időszakot illetően.

3.) Az Mt. 229. § (7) bekezdése szerint szerződésszegés hiányában is bármelyik fél azonnali hatállyal felmondhatja a tanulmányi szerződést, ha körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné teszi, vagy az aránytalan sérelemmel jár. Ilyen esetben nem elállásról van szó, vagyis nem visszamenőleges hatállyal, hanem a jövőre nézve szűnik meg a tanulmányi szerződés.

A munkáltató oldalán felmerülő ok lehet, hogy a tanulmányok befejezését követően a munkavállalót nem képes foglalkoztatni. A munkavállaló oldalán az azonnali hatályú felmondásra elsősorban személyes (vagy családi) körülményeinek lényeges megváltozása szolgálhat indokul.

A munkáltatónál és a munkavállalónál felmerülő hátrányok összehasonlítása nem következik a törvény rendelkezéséből, az ügy eldöntésekor a fél oldalán felmerült lényeges változásokat kell értékelni.
Amennyiben az azonnali hatályú felmondással a munkavállaló szünteti meg a tanulmányi szerződést, a munkáltató a nyújtott támogatást – arányos mértékben – visszakövetelheti. Amennyiben a munkáltató szünteti meg a szerződést azonnali hatályú felmondással, a korábban nyújtott támogatás nem jár vissza.


https://kuria-birosag.hu/…rsenytilalmi

Immaculata # e-mail 2019.09.17. 21:08

A tanulmányi szerződésedtől függ, hogy mire vállaltál kötelezettséget.

Zita025 # e-mail 2019.09.17. 20:30

Valóban, aláírtam az új munkakörimet amelyen a dátum úgy szól: határozott idejű, a sikeres pályázat elbírálásáig, ellenben az állást nem pályáztatták meg, nem is fogják. Tehát a kérdésem, hogy lemondhatok e a vezetői posztról amit a tanulmányi szerződés megkötése után egy évvel "kaptam" vagy mondhatják azt, hogy vagy maradok ezen a poszton vagy felmondok de akkor fizetnem kell...?

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2019.09.17. 17:09

Megtévesztő a szóhasználatod. Nem helyezhetett át más munkakörbe, legfeljebb közös akarattal megváltoztattátok a munkakört.

www.kbs-ugyved.hu

Zita025 # e-mail 2019.09.17. 16:37

Kötelezhet e a munkaadó a tanulmányi szerződésben foglaltak betartására (munkaviszony felmondás) ha tanulmányi szerződés megkötését követően más munkakörbe helyezett át, pontosabban vezető pozícióba, amely a korábbi munkakörhöz képest nagyobb felelősséget, több munkát kíván. Ha nem helyez vissza régi munkakörömbe kérésemre akkor általam indítványozott felmondás esetén vissza kell fizessem a támogatást?

drbjozsef #   2019.09.06. 18:03

tierce,

Nem kötelezhet semmilyen szerződés megkötésére, de ha nincs szerződés, akkor saját zsebből, saját szabadidőd terhére végezheted el a tanfolyamot.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.