Családtámogatás az uniós rendeletek alapján


drbjozsef # 2020.05.11. 16:13

Missdarcy,

Felújításra semmit.

Ha ún. preferált településen található az ingatlan, akkor bővítésre vagy korszerűsítésre felhasználható a "falusi CSOK".

Ha nem ott van, akkor bővítésre vagy korszerűsítésre sem semmit.

Missdarcy # 2020.05.11. 15:04

Üdvözlök mindenkit.2gyerekre milyen lakásfelújjit@si támogatásokat tudnék igénybe venni? (1 magzatkorú, 1babakorú kicsi)

2gyerekre milyen támogatásokat tudnek igénybevenni?

Köszönöm válaszát.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.07.27. 18:15

Az nem jogi kérdés, hogy nézi-e valaki a Fórumot.
(De előre bocsátom, hogy azért külföldi jogot nemigen oktatnak a magyar egyetemeken. Így tehát, azt, hogy a németeknél jogosult vagy-e valami támogatásra, aligha fogja itt tudni bárki is.)

Anni89 # 2017.07.27. 18:07

Nem CSOK-al kapcsolatos hanem nemzetközi családtámogatási üggyel.
Csak feleslegesen nem gépelném ha nem jogi ügy.
A probléma az az ügyintézési határidővel van november óta intézik és nincsen előre lépés a ügyben és tartós beteg gyermek ellátásáról van szó.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.07.27. 18:04

Van. De ez nem egy jogi kérdés.

Anni89 # 2017.07.27. 18:02

Kedves Tagok!
Van aki még nézi a fórumot?
Szintén hasonló ügyben kérnék segítséget!
Köszönöm szépen!:)

betti1987 # 2017.05.30. 12:23

A férjem nevére kerülne egy lakás amin holtig tartó haszonélvezeti jog van!
Ha eladjuk akkor igényelhetjük a tàmogatàst új vagy használt lakàs vàsàrlàshoz?

drbjozsef # 2017.05.30. 12:07

betti,

mire gondolsz konkrétan?

CSOK-ra? Annál a használt lakásosnál feltétel, hogy nem lehet a neveden ingatlan, el kell adni, és az eladási ár kötelezően önerő rész a CSOK-kal vásároltban (sőt, az 5 éven belül eladott lakások ára is). Néhány kivétel van (haszonélvezettel terhelt örökölt lakás, alacsony tul.hányados lakást, lásd rendelet)

Háromgyerekes, új lakásos 10+10milliós CSOK-nál nincs ilyen feltétel.

Vagy másra?

Kovács_Béla_Sándor # 2017.05.30. 10:55

???

betti1987 # 2017.05.30. 10:40

Tisztelt hozzáértők!
Érdeklődnék hogy ha lakás van a nevemen, vagy a fèrjem nevén akkor is igénybe vehetjük a családtámogatásokat,lakástámogatásokat vagy van valami kitétel?
Köszönöm a vàlaszt előre is!

Laura2016 # 2017.01.13. 11:34

Új fejlemény! Tegnap este olvastam arról, hogy a nemzetközi családtámogatási ügyek januártól a 8. kerületi járási hivatalhoz tartoznak. Próba szerencse, gyorsan írtam nekik is egy levelet. Ma reggel már válaszoltak is: megszületett a határozat, postára is adják, illetve intézkednek a visszamenőleges kifizetésről és elnézést kérnek a kellemetlenségekért... Hat és fél hónap után...

Laura2016 # 2017.01.10. 19:17

Köszönöm a sok segítséget és javaslatot! Válasz még nem érkezett az ombudsmantól, azóta írtam már Dani Csabának is, most várok.

cincinnatus # 2017.01.04. 14:21

Kedves Laura!
(Bár már megírta, talán másoknak segítséget jelenthet a jövőben az alábbi beadvány minta.)

Az utóbbi időben a különböző tb. fórumokon, illetve közösségi oldalak tb. csoportjaiban egyre többen panaszkodnak az EU jog alapján intézendő ügyekben tapasztalható, rendkívül hosszú ügyintézési időre.

Nekik nyújthat segítséget az itt található panasz minta.

Alapvető Jogok Biztosának Hivatala
Dr. Székely László részére
Budapest
Nádor utca 22.
1051
E-mail: panasz@ajbh.hu
Levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75

Tárgy: Panasz

Tisztelt Dr. Székely László Úr!

Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy a lentiekben ismertetett történeti tényállás, valamint az ahhoz kapcsolódó észrevételeim alapján, amelyeket kérem a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 50.§ (4) szerinti nyilatkozatként és egyben bizonyítékként kezelni, –figyelemmel arra is, hogy a különböző tb. fórumokon, illetve közösségi oldalak tb. csoportjaiban nagyszámú, hasonló panasz olvasható-

  • az ONYF Családtámogatási Főosztályának Nemzetközi Kapcsolatok Osztályán eljárni,
  • annak gyakorlatát átfogó ellenőrzés keretében vizsgálni,
  • az alkotmányos visszásságot megállapítani,
  • a szükséges intézkedéseket, ajánlásokat, jogszabály módosítási javaslatokat megtenni,
  • az engem, illetve a családomat a biztosítási esemény bekövetkezésekor a befizetett járulékokért cserébe megillető társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások soron kívüli kifizetésérése, illetve érdemi döntés meghozalatára a közigazgatási szervet felszólítani szíveskedjen.

1979-ben születtem Németországban, 1981 óta élek Magyarországon német állampolgárként. 1999-től rendelkezem a Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosítási jogviszonnyal (munkaviszonnyal) Magyarországon, azaz a társadalmi kockázatközösség tagjaként előírt járulékokat évtizedek óta megfizetem.

Kislányom 2016 júliusában született Székesfehérváron.

Bár megigényeltem, több mint hat hónap elteltével sem kaptam családi pótlékot.

A Megyei Kormányhivatal ugyan tájékoztatott, hogy a közigazgatási átalakítása miatt az illetékesség átkerült a Fővárosi Hivatalhoz, amelyben több hónap eltelte után tőlük szintén kaptam egy levelet, melyben hiánypótlás címen további adatokat kértek.

A hiányt haladéktalanul pótoltam, a válaszlevelet időben elküldtem, mindezek ellenére mind a mai napig nem kaptam sem családi pótlékot, sem újabb levelet, sem határozatot az ügyemmel kapcsolatban.

A külföldiekkel foglalkozó Családtámogatási Osztály sajnos telefonon nem elérhető, a telefonvonal vagy foglalt, vagy kicseng, de senki sem veszi fel, leveleimre, e-mailjeimre sajnos nem válaszolnak.

A különböző televíziós csatornákon folyamatosan azt hallani, hogy „Magyarország jobban teljesít”, a közigazgatás immár nem hatósági tevékenység, hanem szolgáltatás, a Kormány célja, hogy az ügyeket minél rövidebb idő alatt elintézzék, ennek érdekében bevezetésre került a sommás eljárás, illetve a 8 napos ügyintézési idő.

Ehhez képest én a gyakorlatban nem ezt tapasztaltam, az általam ismert gyakorlat szöges ellentétben áll a Kormány által deklaráltakkal.
Sőt meglepődve olvastam dr. Dani Csabának, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Családtámogatási Főosztály főosztályvezetőjének válaszát, amely szerint
a magyar jogszabályok 2016. január 1. napjától az EU jog alapján intézendő ügyekben az ügyintézési határidőre vonatkozó rendelkezéseket hatályon kívül helyezték, mivel ezen ügyek intézéséhez egyidejűleg két, vagy több tagállam együttműködése is szükséges, így a magyar jog ezen ügyekben konkrét ügyintézési határidőt nem határoz meg, nem ír elő.

Főosztályvezető Úr tájékoztatása szerint a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 34. § (3) értelmében az uniós rendeletek alapján lefolytatott eljárások ügyintézési határidejére az uniós rendeletek szabályai irányadók. A közösségi jog szabályai azonban konkrét határidőket nem tartalmaznak, amely azonban nem jelenti azt, hogy minden időbeli korlátozás nélkül kellene ezen ügyeket intézni. A 883/2004/EK rendelet azonban alapelvi szinten előírja, hogy ezen rendelet alapján intézendő ügyeket is ésszerű határidőn belül kell intézni.

Álláspontom szerint elfogadhatatlan, hogy

  • a magyar hatóságok indokolatlanul megkülönböztetnek,
  • miközben a járulékfizetési kötelezettségemnek maradéktalanul eleget tettem a biztosítási esemény bekövetkezésekor az EU-s és magyar jog alapján egyaránt megillető ellátás ellátást hat hónap elteltével sem állapítják meg,
  • az illetékes közigazgatási szerv telefonon nem elérhető,
  • leveleimre, e-mailjeimre nem válaszolnak,
  • ügyem állásáról hónapokon keresztül nem tájékoztatnak,
  • az ügyben érdemben nem döntenek,
  • a magyar jog nem ír elő konkrét ügyintézési időt, ebből következően a közigazgatási szerv immár fél éven túl hallgat,
  • ezzel pedig a közigazgatási szerv veszélyezteti a család, ezen belül a kiskorú gyermek létfenntartását.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény XXV. cikk. (1) bekezdés
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal, vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés
Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti.

Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 4. szakasza értelmében az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog.

Álláspontom szerint az alapvető joggal kapcsolatos visszásság abban áll, hogy:

  • A magyar hatóság –megsértve ezzel az Eu-s jogot- indokolatlanul megkülönböztet.
  • Beadványaimra a közigazgatási szerv nem válaszol.
  • Az ügy állásáról kérésre sem tájékoztat, azaz az eljárása így nemcsak jogszerűtlen, de tisztességtelen is.
  • Az ügyében ésszerű határidőn belül nem döntöttek.
  • Családom –bár a járulékfizetési kötelezettségének eleget tett- a biztosítási esemény bekövetkezését, illetve az igény előterjesztését követő több mint fél éve indokolatlanul ellátatlan.
  • A járulékfizetéssel szerzett jogaimnak gyakorlásában korlátoznak, hiszen a biztosítási esemény bekövetkezését (szülést) követően törvény által garantált ellátásától fosztanak meg.
  • Ezzel pedig veszélyeztetik mind az én, mind pedig a kiskorú gyermekem létfenntartását.

Ezen túlmenően meggyőződésem, hogy aggályosnak, visszásnak, illetve alaptörvénysértőnek minősül az is, hogy ezekben az ügyekben nincs jogszabályban rögzített ügyintézési határidő, ezért javaslom vizsgálni azt is, hogy alkotmányosnak minősül-e az Országgyűlés azon aktusa, amellyel a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényből az eddig ezen eljárásokra is alkalmazandó ügyintézési időt törölte?

Elégséges-e az, hogy a 883/2004/EK rendelet alapelvi szinten előírja, hogy ezen rendelet alapján intézendő ügyeket is ésszerű határidőn belül kell intézni.

Mi minősül ésszerűnek?

Lehet-e ok-okozati összefüggés a konkrét ügyintézési határidő hiánya és az ONYF Családtámogatási Főosztály Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának hallgatása között?

Feltűnt-e az illetékeseknek, hogy ezekben az ügyekben komoly probléma van és tömeges az elégedetlenség?

Az ONYF Családtámogatási Főosztály Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának gyakorlatát mikor vizsgálták legutóbb külső, felügyeleti, vagy belső ellenőrzés keretében és az milyen eredménnyel zárult?

Az ezen közigazgatási szervnél tapasztalható ügyintézési gyakorlat megfelel-e Ket. alapelveivel, kógens előírásaival, a közigazgatás szolgáltató jellegével, illetve az egyezik-e a Kormány szándékaival?

Amennyiben nem miért nem lépnek fel ezen gyakorlattal szemben?

Tekintettel arra, hogy az ONYF vezetése az anomáliákat mindezidáig képtelen volt érdemben kezelni, megoldani ezért kérem az Ön, illetve Hivatala segítő közreműködését.

Köszönettel:

Dátum
aláírás
Adataim
Név:
Születési hely, idő:
TAJ:
Adóazonosító
Lakcím:
Munkáltató neve, címe:
Mellékletek:

Laura2016 # 2017.01.04. 12:30

Nagyon köszönöm a sok hozzászólást és választ!!! El sem tudom mondani, mennyire jó érzés végre választ kapni valahonnan...

Bár mint írtam, nem vagyok magyar állampolgár, ettől függetlenül nagyon bosszantó ez a fajta ügyintézés és megfogadom a sok javaslatot!

Ismételten írtam az ombudsmani hivatalnak, mellékeltem újra minden hivatalos iratot és a leveleim másolatát, sérelmeztem az ügyintézési idő hosszúságát és hivatkoztam alaptörvényekre. Kiváncsi vagyok, hogy mikor fognak újra reagálni és mit...

Mégegyszer köszönöm!!!

vaczkor... # 2017.01.04. 09:57

"Magyarország jobban teljesít." :)

Jereván # 2017.01.04. 07:46

Szerintem érdemes lenne arra is rákérdezni az ombudsmanusnál, hogy nem tartja-e aggályosnak, visszásnak, vagy alaptörvénysértőnek azt, hogy ezekben az ügyekben nincs jogszabályban rögzített ügyintézési határidő?

Alkotmányosnak minősül-e az Országgyűlés azon aktusa, amellyel a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényből az ezen eljárásokra is alkalmazandó ügyintézési időt törölte?

Zengőbérci # 2017.01.03. 13:40

mert nem mellékeltem olyan iratot, ami alátámasztaná az alapvető joggal összefüggő visszásság gyanúját.

Én kiegészíteném azzal, hogy a közigazgatási törvény szerint bizonyíték az ügyfél nyilatkozata is.

2004. évi CXL. törvény
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

50.§(4) A hatósági eljárásban olyan bizonyíték használható fel, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: az ügyfél nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemléről készült jegyzőkönyv, a szakértői vélemény, a hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv és a tárgyi bizonyíték.

Javasolt a panaszlevelekbe beleilleszteni pár mondatot, amely szerint az alábbi nyilatkozatot teszi és kéri annak bizonyítékként történő kezelését.

Ezt követően leírhatja, hogy:

1. A beadványaira a közigazgatási szerv nem válaszol.

2.Az ügyében ésszerű határidőn belül nem döntöttek.

3.Több, mint fél éve indokolatlanul ellátatlan.

4. A járulékfizetéssel szerzett jogainak gyakorlásában korlátozzák, hiszen a biztosítási esemény bekövetkezését (szülést) követően törvény által garantált ellátásától fosztják meg.

5. Ezzel pedig veszélyeztetik mind az Ön, mind pedig a kiskorú létfenntartását, illetve megsértik az Alaptörvény alábbi rendelkezéseit:

Az Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdése szerint: Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Az Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdésének értelmében: Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

A kolléga által javasolt mellékletekkel együtt ez már csak megalapozza az alkotmányos visszásság alapos gyanúját.

sortie # 2017.01.03. 13:14

Laura2016 2016.12.31. 14:00

Kedves Sortie,

A témával kapcsolatban lenne egy kérdésem.

1979-ben születtem Németországban, 1981 óta élek Magyarországon német állampolgárként. 1999 óta folyamatos munkaviszonyom van itt, Magyarországon.
2016 júliusában megszültem kislányomat Székesfehérváron. De hiába igényeltem, a mai napig nem kaptam családi pótlékot.

A Megyei Kormányhivatal tájékoztatott, hogy az illetékesség átkerült a Fővárosi Hivatalhoz. Tőlük szintén kaptam egy levelet, melyben hiánypótlás címen további adatokat kértek tőlem. A válaszlevelet időben elküldtem, mindezek ellenére nem kaptam sem családi pótlékot, sem újabb levelet, sem határozatot az ügyemmel kapcsolatban.

Telefonon sajnos nem érhető el a külföldiekkel foglalkozó Családtámogatási Osztály, pedig nagyon sok számon próbáltam velük beszélni. Más osztályt el tudtam érni, sajnos ők nem tudtak az üggyel kapcsolatban segíteni, azt javasolták, hogy próbáljak meg levelet írni nekik, amit többször meg is tettem, eredménytelenül.

Ezek után minden iratot, levelezést mellékelve panaszt tettem az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál és azt a választ kaptam, hogy nincs lehetőségük a vizsgálat elrendeléséről döntést hozni, mert nem mellékeltem olyan iratot, ami alátámasztaná az alapvető joggal összefüggő visszásság gyanúját.

Tehát az, hogy július óta nem kapok családi pótlékot, nem elég indok panaszt tenni, mert nincs róla hivatalos irat? Nincs más lehetőségem, mint várni, hogy egyszer csak megérkezik a határozat vagy a családi pótlék?

Segítségüket, véleményüket előre is köszönöm!

Üdvözlettel

Laura2016

Kedves Laura!

Az Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdése szerint: Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Az Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdésének értelmében: Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Álláspontom szerint az alapvető joggal kapcsolatos visszásság abban áll, hogy

1. A beadványaira a közigazgatási szerv nem válaszol.

2.Az ügyében ésszerű határidőn belül nem döntöttek.

3.Több, mint fél éve indokolatlanul ellátatlan.

4. A járulékfizetéssel szerzett jogainak gyakorlásában korlátozzák, hiszen a biztosítási esemény bekövetkezését (szülést) követően törvény által garantált ellátásától fosztják meg.

5. Ezzel pedig veszélyeztetik mind az Ön, mind pedig a kiskorú létfenntartását.

(Sajnálatos, ha erre az ombudsman magától nem jön rá. Sajnos már az ombudsmani intézmény sem a régi.)

Én az Ön helyében a következőket tenném:

  • Hasonló indokolással ellátott válaszlevelet küldenék az ombudsmani hivatalnak, hátha megváltoztatják az álláspontjukat.
  • Küldenék egy panaszlevelet az ONYF Főigazgatójának.
  • A közigazgatás fentiek szerinti gyakorlatát jelezném Lázár János miniszternek, aki felügyeli a közigazgatást.
  • Kálváriámat írásban megküldeném a sajtónak (pl. RTL Híradó) is.

Állításom alátámasztásaként mellékelném az összes, eddig elküldött e-mail, levél, ajánlási feladóvevény és tértivevény fénymásolatát, illetve jegyzéket készítenék arról, hogy a Családtámogatási Irodát mely napokon/időpontokban próbáltam meg -sikertelenül- elérni.

  • Ezen túlmenően Dani Csabának is írnék egy levelet, amelyben kérném az ügy soron kívüli elintézését.

Saját bőrén tapasztalhatja, hogy "Magyarország jobban teljesít."

Laura2016 # 2016.12.31. 13:00

Kedves Sortie,

A témával kapcsolatban lenne egy kérdésem.

1979-ben születtem Németországban, 1981 óta élek Magyarországon német állampolgárként. 1999 óta folyamatos munkaviszonyom van itt, Magyarországon.
2016 júliusában megszültem kislányomat Székesfehérváron. De hiába igényeltem, a mai napig nem kaptam családi pótlékot.

A Megyei Kormányhivatal tájékoztatott, hogy az illetékesség átkerült a Fővárosi Hivatalhoz. Tőlük szintén kaptam egy levelet, melyben hiánypótlás címen további adatokat kértek tőlem. A válaszlevelet időben elküldtem, mindezek ellenére nem kaptam sem családi pótlékot, sem újabb levelet, sem határozatot az ügyemmel kapcsolatban.

Telefonon sajnos nem érhető el a külföldiekkel foglalkozó Családtámogatási Osztály, pedig nagyon sok számon próbáltam velük beszélni. Más osztályt el tudtam érni, sajnos ők nem tudtak az üggyel kapcsolatban segíteni, azt javasolták, hogy próbáljak meg levelet írni nekik, amit többször meg is tettem, eredménytelenül.

Ezek után minden iratot, levelezést mellékelve panaszt tettem az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál és azt a választ kaptam, hogy nincs lehetőségük a vizsgálat elrendeléséről döntést hozni, mert nem mellékeltem olyan iratot, ami alátámasztaná az alapvető joggal összefüggő visszásság gyanúját.

Tehát az, hogy július óta nem kapok családi pótlékot, nem elég indok panaszt tenni, mert nincs róla hivatalos irat? Nincs más lehetőségem, mint várni, hogy egyszer csak megérkezik a határozat vagy a családi pótlék?

Segítségüket, véleményüket előre is köszönöm!

Üdvözlettel

Laura2016

sortie # 2016.12.21. 13:08

Kedves Fórumozók!

Az utóbbi időben többen nehezményezték, hogy az uniós rendeletek alapján lefolytatott családtámogatási eljárások rendkívüli módon elhúzódnak, illetve többen érdeklődtek arról, hogy a jelenlegi magyar, 8 napos ügyintézési határidővel szemben ezen ügyekben hány nap a jogszabály által előírt ügyintézési határidő.

Válaszul idézem dr. Dani Csabának, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Családtámogatási Főosztálya főosztályvezetőjének ezzel kapcsolatos válaszát.

Kérdés:

Tisztelt Főosztályvezető Úr!

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 34. § (3) értelmében az uniós rendeletek alapján lefolytatott eljárások ügyintézési határidejére az uniós rendeletek szabályai irányadók.

Kérem szíves tájékoztatását arra vonatkozólag, hogy az uniós rendeletek alapján lefolytatott családtámogatási eljárások ügyintézési határidejét pontosan melyik EU-s rendelet hányadik cikkelye határozza meg és azt legfeljebb hány napban maximálja?

Köszönettel: …….

Válasz:

Tisztelt ………! .

A magyar jogszabályok 2016. január 1. napjától az EU jog alapján intézendő ügyekben az ügyintézési határidőre vonatkozó rendelkezéseket hatályon kívül helyezték, mivel ezen ügyek intézéséhez egyidejűleg 2 vagy több tagállam együttműködése is szükséges.

A közösségi jog szabályai azonban konkrét határidőket nem tartalmaznak, amely azonban nem jelenti azt, hogy minden időbeli korlátozás nélkül kellene ezen ügyeket intézni.

A 883/2004/EK rendelet azonban alapelvi szinten előírja, hogy ezen rendelet alapján intézendő ügyeket is ésszerű határidőn belül kell intézni.

Tisztelettel

dr. Dani Csaba
főosztályvezető

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság
Családtámogatási Főosztály
Tel: +36-1-270-8019
Fax: +36-1-270-8017

Email: dr.dani.csaba@onyf.hu

Főosztályvezető Úr válaszából látható, hogy ezen ügyekben konkrét ügyintézési határidőt sem magyar, sem EU-s jogszabály nem ír elő, ugyanakkor az általa hivatkozott ésszerű határidő rendkívül szubjektív.

Fentiek figyelembevételével mindenkinek, akinek az ügye 60 napnál tovább tart javasolt írásban az Alapvető Jogok Biztosához fordulni.

Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…n-a-biztosho ... E21FABCD75

E-mail: panasz@ajbh.hu

Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

A konkrét történeti tényállás ismertetésén túl a panaszban célszerű hivatkozni az alábbiakra:

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés: Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés: Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés: Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti.

Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

Tekintettel arra, hogy a családtámogatási pénzbeli ellátások célja a terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, illetve a gyermekvállalással kapcsolatos terhek csökkentése és így a létfenntartás biztosítása, illetve a mivel a 60 napon túli ügyintézés a család létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért ezért az alkotmányos visszásság fennáll, amely a soron kívüli ombudsmani eljárást megalapozza.