Fórum munkajog, foglalkoztatás régebbi elöl     új hozzászólás


Munkajogi Szakjogász

Zoé28 # e-mail 2012.05.18. 19:02

A mi munkahelyünkön napi 13 órát dolgozunk és szünet sincs beiktatva. Ráadásul munkakezdés előtt 30 perccel már a munkavégzés helyén kell lennünk és zárás után 20 perccel még ott vagyunk. Ha ezt is beleszámoljuk majdnem 14 óra a napi munkavégzésünk ideje. Ezt úgy oldották meg hogy 2 beosztást vezetnek. Egy valóst és egy "hivatalosat" ha esetleg ellenőrzés történne. Sajnos továbbra sem kaptam az előzőleg feltett kérdésemre választ, kérem segítsen valaki. Megteheti-e a munkáltatóm, hogy a sikertelennek minősített, (80-90%-ot el nem ért eredmény esetén), próbavásárlóval folytatott beszélgetésem eredményét pénzlevonással "büntesse"? Törvényes ez? Előre is köszönöm!

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2012.05.18. 16:21

119. § 235 (1) A munkáltató a munkaidőt a munkajellegére, valamint az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére figyelemmel osztja be.
(2) A munkaidő-beosztást - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre a 118/A. § (4) bekezdésében meghatározott módon kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.
(3) A munkavállaló beosztás szerinti

  1. napi munkaideje a tizenkét, készenléti jellegű munkakörben a huszonnégy órát,
  2. heti munkaideje a negyvennyolc, készenléti jellegű munkakörben a hetvenkét órát

nem haladhatja meg. A beosztás szerinti napi, illetve a heti munkaidő mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát be kell számítani.
(4) 236 A jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje az éjszakai munkavégzés során a nyolc órát nem haladhatja meg.
(5) A munkavállaló beosztás szerinti munkaideje a napi tizenkét órát, készenléti jellegű munkakör esetén a napi huszonnégy órát legfeljebb egy órával haladhatja meg, ha a téli időszámítás kezdetének időpontja a munkaidőbeosztás szerinti rendes munkaidő tartamára esik.
(6) 237 Ügyelet elrendelése esetén a (3) bekezdés szerinti heti munkaidő leghosszabb tartamába az ügyelet időtartamát is be kell számítani. A napi munkaidő tekintetében az ügyelet teljes tartamát munkaidőként kell figyelembe venni, ha az ügyelet alatt a rendkívüli munkavégzés időtartama nem mérhető. Az elrendelt ügyelet tartama nem haladhatja meg a huszonnégy órát azzal, hogy ennek tartamába az ügyelet megkezdésének napjára eső beosztás szerinti napi munkaidő tartamát be kell számítani. Az ügyelet elrendelésekor megfelelően alkalmazni kell az (5) bekezdésben foglaltakat.
(7) Munkaidőkeret esetén a (3) és (6) bekezdés rendelkezését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beosztás szerinti heti munkaidő mértékét a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni.
(8) Az (1) és a (3)-(7) bekezdés rendelkezéseitől érvényesen eltérni nem lehet.
(9) 238 Munkaidőkeret hiányában a 125. § (5) bekezdése szerinti rendeletben meghatározott munkarendet alkalmazó munkáltatónál a szombaton történő munkavégzéssel érintett naptári héten a (3) bekezdés b) pontja nem alkalmazandó.
120. § (1) A munkaidő a munkanapokra - munkaidőkeret alkalmazása esetén - egyenlőtlenül is beosztható. Ilyen esetben a napi munkaidő négy óránál rövidebb nem lehet. A felek megállapodása a napi munkaidő hosszát részmunkaidő esetén rövidebb időtartamban is meghatározhatja.
(2) Kollektív szerződés vagy a felek megállapodása osztott napi munkaidőt is előírhat.
(3) 239 A 127. § (6) bekezdése a)-b) pontjában meghatározott munkavállaló tekintetében egyenlőtlen munkaidő-beosztás, illetve osztott munkaidő csak hozzájárulásával rendelhető el.
(4) Ha az egészségi ártalom vagy veszély kizárása érdekében jogszabály vagy kollektív szerződés meghatározza a munkaidőn belül az adott tevékenységre fordítható idő leghosszabb mértékét, a munkavállaló egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén sem tölthet az előírtnál hosszabb időt a korlátozás hatálya alá tartozó feladatok ellátásával.
121. § 240 (1) A 127. § (6) bekezdése a)-b) pontjában meghatározott munkavállaló éjszakai munkára [117. § (1) bekezdés d) pont] nem vehető igénybe. Ettől érvényesen eltérni nem lehet.
(2) A 117. § (1) bekezdése h) pontjában meghatározott munkavállaló részére a munkáltató a munkába lépést megelőzően, illetve a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként köteles biztosítania az egészségügyi alkalmassági vizsgálatot. Ha az orvosi vizsgálat megállapítja, hogy az éjszakai munkavégzés a munkavállaló egészségi állapotát veszélyeztetheti, vagy megbetegedése az éjszakai munkavégzéssel áll okozati összefüggésben, a munkavállalót nappali munkavégzésre kell beosztani.
A pihenőidő
122. § 241 242 Ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a hat órát meghaladja, valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavállaló részére - a munkavégzés megszakításával - legalább húsz perc, legfeljebb egy óra munkaközi szünetet kell biztosítani, melyből legalább húsz percet egybefüggően kell kiadni. Amennyiben a napi munkaidő alatt a munkavállaló többször jogosult munkaközi szünetre, ezek együttes időtartama az egy órát nem haladhatja meg.
123. § (1) 243 A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. Ettől eltérően osztott napi munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetében legalább nyolc óra egybefüggő pihenőidő biztosítandó.
(2) 244 Kollektív szerződés - a 127. § (6) bekezdése c) pontjában meghatározott munkavállaló kivételével - az (1) bekezdéstől eltérően legalább nyolc óra egybefüggő pihenőidő biztosítását írhatja elő

  1. a készenléti jellegű munkakörben,
  2. a megszakítás nélküli, illetve
  3. a többműszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá
  4. az idénymunkát végző munkavállaló esetében.

(3) 245 A munkavállalót, ha a készenlét alatt munkavégzés nem történt, a készenlétet követően nem illeti meg pihenőidő.
(4) 246 A pihenőidő mértéke a (2) bekezdésben meghatározott esetben legalább egybefüggő hét óra, ha a nyári időszámítás kezdetének időpontja annak tartamára esik.
124. § 247 (1) A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a munkavállalónak munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő-beosztása alapján a pihenőnapok helyett hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható, amelybe a vasárnapnak bele kell esnie.
(3) Munkaidőkeret alkalmazása esetén az (1) bekezdésben meghatározott pihenőnapok helyett a munkaidő-beosztása alapján a munkavállalónak hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható

  1. a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben,
  2. a készenléti jellegű munkakörben,
  3. a megszakítás nélküli, illetve
  4. a három vagy ennél több műszakos munkarendben foglalkoztatott, valamint
  5. az idénymunkát végző munkavállaló esetében,

amelybe havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esnie.
(4) Munkaidőkeret alkalmazása esetén az (1) bekezdésben meghatározott pihenőnapok helyett a munkavállalónak a munkaidő-beosztása alapján hetenként legalább negyven órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható, amelybe egy teljes naptári napnak és havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esnie. A legalább heti negyven órát kitevő pihenőidő alkalmazása esetén a munkavállalónak a munkaidőkeret átlagában legalább heti negyvennyolc óra pihenőidőben kell részesülnie.
(5) Munkaidőkeret alkalmazása esetén a pihenőnap

  1. kéthetente, illetve
  2. kollektív szerződés rendelkezése vagy a felek megállapodása alapján, legfeljebb havonta
  3. 248 idénymunka esetén, a felek megállapodása alapján legfeljebb kéthavonta
  • részben vagy egészben - összevontan is kiadható.

(6) 249 Munkaidőkeret alkalmazása esetén

  1. a készenléti jellegű munkakörben,
  2. a megszakítás nélküli, illetve
  3. a többműszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá
  4. az idénymunkát végző munkavállaló esetében

kollektív szerződés rendelkezése alapján a pihenőnap legfeljebb a munkavállaló foglalkoztatására megállapított munkaidőkeret tartama alatt - részben vagy egészben - összevontan is kiadható.
(7) Az (5)-(6) bekezdésben foglaltak esetén a pihenőnap összevonásának időtartama az alkalmazott munkaidőkeret időtartamát nem haladhatja meg. Hat nap munkavégzést követően egy pihenőnap kiadása kötelező. Ez utóbbi alól a többműszakos, a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkát végző munkavállaló esetében a kollektív szerződés kivételt tehet.
(8) 250 A 127. § (6) bekezdés c) pontja szerinti munkavállaló esetében a heti pihenőnap nem vonható össze.
(9) 251 A 127. § (6) bekezdés a)-b) pontja szerinti munkavállaló esetében a heti pihenőnap összevonására csak hozzájárulásával kerülhet sor.
(10) 252 Az (1)-(4) bekezdéstől eltérően, a 124/A. § (4) bekezdése szerint a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap foglalkoztatható részmunkaidős munkavállaló heti pihenőnapjának nem kell vasárnapra esnie.
124/A. § (1) Vasárnapra rendes munkaidőben történő munkavégzés csak

  1. a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben, vagy
  2. a készenléti jellegű munkakörben, a megszakítás nélküli, illetve a három vagy ennél több műszakos munkarendben foglalkoztatott, valamint az idénymunkát végző munkavállaló esetében, továbbá
  3. 253 a 124. § (3)-(6) bekezdésében meghatározott esetben

rendelhető el.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja tekintetében a 125. § (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(3) Az (1) bekezdés a)-c) pontjának alkalmazása esetén havonta legalább egy pihenőnapot (pihenőidőt) vasárnap kell kiadni. Hat nap munkavégzést követően egy pihenőnap (pihenőidő) kiadása kötelező. Ez utóbbi alól a többműszakos, a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkát végző munkavállaló esetében a kollektív szerződés kivételt tehet.
(4) 254 Ha a munkavállaló az (1) bekezdés alapján - a megszakítás nélküli, illetve a három- vagy ennél többműszakos munkarendben, a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben, továbbá a legfeljebb heti 30 órás részmunkaidőben foglalkoztatott, valamint az idénymunkát végző munkavállaló kivételével - vasárnap végez munkát, számára az ezt közvetlenül megelőző szombaton rendes munkaidőben történő munkavégzés nem rendelhető el.
125. § (1) 255 Munkaszüneti napon - a 127. § (1) bekezdésének második mondatában meghatározott kivétellel - a munkavállaló

  1. a megszakítás nélküli munkarendben vagy a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben,
  2. a külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően, a munkaszervezéstől függetlenül - e napon szükséges, információtechnológiai és informatikai eszközzel történő munkavégzés esetén, illetve
  3. - ha a kiküldetés helye szerint irányadó jog alapján e napra munkavégzés rendelhető el - külföldi kiküldetés során

foglalkoztatható. Ettől érvényesen eltérni nem lehet.
(2) A munkáltató, illetve a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon rendeltetése folytán működő munkáltatónak, illetve munkakörnek, ha a tevékenység során nyújtott szolgáltatás e napon történő rendszeres igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó helyben kialakult, vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásokból eredő igény alapján, vagy az élet, egészség, testi épség, továbbá a vagyontárgyak védelme érdekében kerül sor.
(3) Munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.
(4) Ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, az e napon, illetve a húsvétvasárnapon és a pünkösdvasárnapon történő munkavégzés tekintetében a munkaszüneti napra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(5) 256 Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy a munkaidő-beosztásnak a munkaszüneti napok miatt indokolt változtatását évenként rendeletben szabályozza. E változtatás során a vasárnap nem nyilvánítható munkanappá.

www.kbs-ugyved.hu

Mercike85 # e-mail 2012.05.18. 13:51

Tisztelt Jogász Úr!
Az után szeretnék érdeklődni, hogy változott-e bármit a szabad hétvégét illetően a törvény, hogy a munkáltatónak kötelezsége egy hónapon belül legalább egy szabad hétvégét biztosítania a dolgozónak. Ugyan is a munkáltatóm azzal állt elő, hogy ez a törvény megszűnt és az utolsó szabad hétvégém az februárban volt, azt is azért kaptam mert éppen szabadságot írtak ki abba a hónapban.
Válaszát előre is köszönöm!

Schkitt # e-mail 2012.05.17. 22:55

Tisztelt Szakértő!

Cégem beolvad egy azonos tulajdonosú nagyobb cégbe. Az új cég a régi cég szerződéseit átveszi, illetve a dolgozóit is jogfolytonosan.
Kérdésem, hogy ez esetben a régi cégnél meglévő határozatlan idejű szerződés szerinti fizetésemet az új cég csökkentheti-e?

Segítségét előre is köszönöm.

ObudaFan # e-mail 2012.05.14. 13:31

Akkor lehet követelni a különbözetet.

Ügyvéd / Lawyer / Abogado - Budapest

tarczayaron@freemail.hu

http://biroigyakorlat.blog.hu/
http://members.upcweb.hu//tarczay/

imi1983 # e-mail 2012.05.14. 10:24

Obudafan azt elfelejtettem oda írni hogy szakmásított minimálbér ennyi van a szerződésembe is

ObudaFan # e-mail 2012.05.14. 10:11

A minimálbér az ennél alacsonyabb. De egyébként ha a munkáltató nem fizeti ki a munkabéredet a pótlékokkal együtt, munkaügyi bírósághoz lehet fordulni.

Ügyvéd / Lawyer / Abogado - Budapest

tarczayaron@freemail.hu

http://biroigyakorlat.blog.hu/
http://members.upcweb.hu//tarczay/

imi1983 # e-mail 2012.05.14. 10:04

Lenne egy olyan kérdésem hogy a munkáltatóm könyvelője önkényesen levette a 108ezer forint minimálbért 102757-re hozzá adta amikor ünnep napon dolgoztam és így lett 108 ezer forint.A délutáni éjszakai pótlékot nem adta meg mert azt mondta hogy nem jár.Ebbe az esetbe mit lehet?

flitter # e-mail 2012.05.13. 19:44

Üdvözletem!

A munkáltatóm júni 4-től előreláthatólag júni 30-ig át akar irányítani másik telephelyre - ami nyilván a maximum 44 munkanap lesz, mert ez a céljuk.

A gondom: jelenleg 8-16-ig tartó munkarendben dolgozom, ezt júni 4-től 17:00-07 óráig, 14 órás munkarendben kellene végeznem.
Nem számít-e ez jelentős érdeksérelemnek? Eddig ugye nappalos voltam, most éjszakás lennék. Ugyanaz a munkakör, csak az időbeosztás teljesen más.
Illetve: hogyan számolódik az 1 munkanap?
44 ledolgozott 14 órás műszak, avagy van valamiféle limit, hogy minden megkezdett 8 óra = 1 munkanap?
Mert ha minden 14 órás műszak = 1 munkanap, akkor 4 hónap is lehet végül a 44 nap, de ha van valamiféle limit, hogy pl. minden megkezdett 8 óra = 1 nap, akkor jóval lájtosabb. És a különbség nem kicsi!

Válaszát előre is köszönöm!

Zoé28 # e-mail 2012.05.11. 11:11

Tiszteletem!
Olyan kérdéssel fordulnék Önhöz, hogy a munkáltatóm közölte velem, ha a próbavásárlókkal való "teszt" eredménye nem ér el egy bizonyos %-ot, a fizetésemből fog levonni bizonyos összeget. Vagyis miután a próbavásárló kiértékelte a tesztet és pl. 90%-os eredményt kaptam, 15 ezret von le a fizetésemből ha 90% alatt teljesítek, 30 ezer forintot.
Soha nem hallottam még hasonló esetről és azt szeretném megkérdezni, ez törvényes-e, megteheti-e?
Segítségét előre is köszönöm!

toti53 # e-mail 2012.05.10. 17:42

Kedves Korall54!

Köszönöm válaszodat,
remélhetőleg akkor nálam is, majd így számolnak.
Toti53

manyi550331 # e-mail 2012.05.10. 12:21

Tisztelt Szakjogász Úr!
Szeretném megkérdezni, hogy ez a lehetőség meg van-e még?

Özvegy feleség ha eléri a nyugdíjkorhatárt, választhatja-e az elhalt férj nyugdíját, ha az több volt!
A férj rokkant nyugdíjas volt, most kb. 90.000 Ft lenne a nyugdíja, a feleségnek kb. 75-80.000 Ft lesz a nyugdíja!
Ha lehetséges kérem szíveskedjen válaszolni! Előre is köszönöm!

Korall54 # e-mail 2012.05.10. 10:31

toti53

A Ktv-t nem ismerem, de talán hasonló lehet az eljárás, mint a közalk. pedagógusnál.
Én ez vagyok és hasonló cipőben járok. Aug-tól megyek korhatár előttire. A pedagógusoknál is van az alapszabi + pótszabi. Nekem időarányosan a kettő együttes összegéből számolták ki a szabit.

Üdv: Korall (53-as nö)

toti53 # e-mail 2012.05.09. 18:44

Tisztelt Fórumozó Segítők!

Ez év július 31-én 59 éves koromban (az 1953. évben született nők korhatár előtti ellátási lehetőségével élve) korhatár előtti ellátásra megyek.
Köztisztviselő vagyok 25 alapszabadság,
és 10 nap pótszabadság jár évente(egész évre).

Ez évben még nem voltam szabadságon.
Kérdésem, hogy a töredék időszakra ( 7 hónapra) esedékes-e a pótszabadság töredéke is,
vagy csak az alapszabadság után járó töredéket kapom?
Köszönöm a segítő válaszotokat:

Toti53

imi1983 # e-mail 2012.05.08. 23:08

Most kapjuk meg a bérpapírt akkor azt semmi képen nem írom alá a beosztás és a jelenléti ív le van fényképezve

ObudaFan # e-mail 2012.05.08. 23:05

A szabadság és a ki nem fizetett pótlékok ügyében biztosan, ha a törvény szerint járnának.

Ügyvéd / Lawyer / Abogado - Budapest

tarczayaron@freemail.hu

http://biroigyakorlat.blog.hu/
http://members.upcweb.hu//tarczay/

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2012.05.08. 23:01

Melyik "esetbe"?

www.kbs-ugyved.hu

imi1983 # e-mail 2012.05.08. 22:51

Tanácsot szeretnék kérni.Lenne egy olyan bajom hogy a munkahelyemen tulajdonos váltás volt a régi főnöknél megkaptunk mindent ami jár de az új tulajdonos önkényesen levette első körbe a szabadságokat egységesen 20 napra több nincs.A délutános,éjszakai,ünnep után járó pótlékot nem akarja kifizetni,és ami bűnmegelőzés céljából van kamera azt internetre kötötte és most otthon megfigyel minket viszont a szerződésbe nem írtam alá olyat hogy engedélyt adok hogy megfigyeljen.Ebbe az esetbe elindíthatok e ellene egy munkaügyi pert aminek pozitív lenne a végkimenetele,előre is köszönöm a választ.

eszterann # e-mail 2012.04.24. 11:57

Tisztelt Szakjogász Úr!
Jogi fórum "függőkét" kérem a tanácsát:1953-ban született, föiskolai végzettségű, közalkalmazott (ped.) nőként a jövő hónapban 40év szolg. idővel, 38 év munkaviszonnyal csökkentés nélküli korhatár előtti ellátásra van lehetőségem elmenni. (remélem) Prémium évek programban veszek részt 3 éve. Megkaphatom-e a pép. törvény alapján, a legalább 35 év munkaviszony után járó 40 éves jubileumi jutalmat? (Amelyet a 70%-os juttatással számítanak,(tehát nem egy hatalmas összeg nettóban, mivel a bruttó pép-es havi juttatásom 140e ft.). Állítólag ezt nem engedik nekünk (nem vagyok egyedül e sorsban), kifizetni, pedig a munkáltató a költségvetésébe betervezte, a pénz megvan, Ő nem is sajnálná tőlünk... Szerintem kicsit méltatlan is velünk szemben az egész törvényi huza-vona... Szaktanácsát előre is köszönöm.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2012.04.24. 09:30

Nem kerültem meg. "Akinek füle van a hallásra..."
De a gyengébbek kedvéért direktben is: részmunkaidős foglalkoztatás esetén a minimálbér is arányosan érvényesül. Te sem gondolhatod komolyan, hogy 4 órás munkáért ugyanazt kell fizetni, mint a 8 órásért.

www.kbs-ugyved.hu

Koli52 # e-mail 2012.04.24. 09:14

Tisztelt Szakértő Úr,

Hát elég szűkszavúan és úgy válaszoltál, hogy ettől nem lettem okosabb. Nem te vagy az első aki szépen kikerüli a korrekt választ.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2012.04.23. 21:46

Azért kellene osztani 22,5-lel, mert egy hónapban 22-23 munkanap szokott lenni.

Tehát akkor a felmondási időre is bruttó 140 000 Ft járna
Hát tudom én, mennyi a felmondási időd?

www.kbs-ugyved.hu

vonal # e-mail 2012.04.23. 19:28

Köszönöm.
Miért kell osztani 22.5 el?Hat hónapot dolgoztam a munkahelyen soha nem kaptam egy forinttal se többet,semmi prémium,jutalék nem volt.
Tehát akkor a felmondási időre is bruttó 140 000 Ft járna plusz a 10 nap szabadság kifizetése?

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2012.04.23. 19:18

Én sem vagyok bérszámfejtő. :)
Közelítésként számolhatsz úgy, hogy 140 000/22,5*10
Eltérés abból lesz (fölfelé), ha az elmúlt negyedévben kaptál jutalmat, prémiumot, ilyesmit, illetve abból (lefelé), ha ezen az időn belül emelték a fizetésedet, táppénzen voltál, ilyesmi.

www.kbs-ugyved.hu

vonal # e-mail 2012.04.23. 19:10

Köszönöm a választ!
Nagyon összetettnek tűnik mit írtál.Nem is értem.
Ha azt megtudnád nekem mondani,hogy fix bruttó.140.000 forint fizetés. Mennyi az átlagkereset és mennyi jár 10 nap szabadságra?Előre is köszönöm.