Munkajogi Szakjogász


Peter7890 (törölt felhasználó) # 2014.08.29. 07:16

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Élettársam sajnos rendkívül allergiás néhány fajta szobanövényre, ennek ellenére munkahelyén (kis irodai környezet) kollégái rendszeresen hoznak be a helységbe mindenféle növényt kérése ellenére!

Panaszát a vezetőség ritkán hallja meg.

Mivel egészségügyi panaszokat okoz, szeretném tudni hogy ilyenkor mit lehet tenni?

Kovács_Béla_Sándor # 2014.08.25. 21:32

Szabadság nem vész el.

boboty # 2014.08.25. 20:03

Tisztelt Szakértő!

A 2013-as évben ki nem vett szabadságomat (14 napról van szó) a munkáltató nem adta ki, illetve ki sem fizette (bár tudom, hogy pénzbeni megváltás csak a munkaviszony megszűnésekor lehetséges), és az idei szabadságok időarányos kiadásával is el van maradva. Közös megállapodás a szabadság átviteléről a következő évre nem volt, illetve szabadságos tömb sem volt még egyszer sem aláírva. Ilyen esetben mit lehet tenni? Van-e arra mód, hogy hozzájussak az elmaradt szabadságaimhoz, vagy elúsztak a tavalyi bent ragadt napok?

Válaszát előre is köszönöm

tamas.peter # 2014.08.21. 12:11

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Én is így gondolom, azonban nem találtam meg ennek jogi hátterét. Ön tud javasolni jogszabályt, amelyre hivatkozhatok?

Tisztelettel,
Tamás Péter

Kovács_Béla_Sándor # 2014.08.21. 11:31

Kinevezés...
Szerintem a munkaidőt ugyan csökkentheti a munkáltató egyoldalúan - de az illetményt nem.

tamas.peter # 2014.08.21. 10:58

Tisztelt Fórumozók!

A következő lenne a kérdésem: Tanárként dolgozom a KLIK égisze alatt, határozott idejű, teljes munkaidejű munkaszerződéssel rendelkezem. Intézményünk igazgatója a következő tanévre nem tud "teljes állást" biztosítani számomra, csak részmunkaidős foglalkoztatást. A kérdésem az, hogy van e lehetősége a munkaidő csökkentésére abban az esetben ha nem tud elegendő tanórát biztosítani? A határozott idejű munkaszerződés esetében nem vállal kötelezettséget a foglalkoztatásra a munkaszerződésben foglalt feltételekkel?

Köszönöm a megtisztelő válaszokat!

Tisztelettel,
Tamás Péter

cincinnatus # 2014.08.21. 06:08

Jucus1980 2014.08.19. 14:51
Üdvözletem
Ügyvéd úr olyan problémám lenne,hogy 2011-ben volt egy üzemi balesetem,amelyen a cégem nem ismerte el hogy hibázott ezért peres úton követeli egy ügyvéd az engem megillető kártérítést. 2013 decemberében volt tárgyalás ahol egy kihallgatás folyt a családom valamint az ismerőseimmel kapcsolatban hogy ki segített a háztartásban addig amíg ellátásra szorultam,valamint a 100% táppénz helyett 50% táppénzt kaptam. Viszont a problémám az,hogy azóta sem történt semmi az üggyel kapcsolatban. Nem tudom mit tegyek szeretném kérni a segítségét. Előre is köszönöm.

Ami a kérdés TB részét illeti 2011-ben így kellett volna eljárni:

A hatályos jogszabályok értelmében

 amennyiben a dolgozót munkahelyen, munkavégzés közben baleset éri köteles azt haladéktalanul jelentenie a munkáltatónak,

 a munkáltató köteles annak körülményeit kivizsgálni, annak eredményét „Munkabaleseti jegyzőkönyv” formanyomtatványon rögzíteni és azt a TB kifizetőhelynek/egészségbiztosítónak elküldeni.

Azt, hogy a baleset TB szempontból üzeminek minősül, vagy sem a TB szerv alakszerű, közigazgatási határozattal bírálja el.

Ebből kap a munkáltató is és a biztosított is.

Ennek jogerőre emelkedése után –amennyiben a biztosított keresőképtelen állományba került- a biztosítottat 100%-os mértékű baleseti táppénz illeti meg.

Azt tehát, hogy egy baleset TB szempontból ÜB-nek minősül, illetve hogy a biztosított 50, vagy 100%-os mértékű ellátásra jogosult nem a munkáltató, hanem a közigazgatási szerv dönti el.

Az ÜB, TB szempontból történő elismerésénél nincs jelentősége annak, hogy ki hibázott, azt kell vizsgálni, hogy a baleset munkahelyen, munkavégzés közben, vagy azzal összefüggésben (étkező, öltöző, fürdő stb.) történt-e.

A jogszabály lehetőséget ad a munkáltatónak arra, hogy a balesetet ne ismerje el munkabalesetnek, erről azonban a dolgozót, a jogorvoslati lehetőség megjelölésével írásban tájékoztatni kell.

Ha ezt a dolgozó vitatja jogorvoslatként a munkaügyi felügyelőséghez fordulhat, akik a körülményeket kivizsgálják, a fenti jegyzőkönyvet felveszik/felvetetik. Annak a TB szerv felé történő továbbítása a foglalkoztató feladata.

A TB szerv minden, beérkezett munkabaleseti jegyzőkönyv alapján –akkor is ha a biztosított nem vált keresőképtelenné- köteles határozatban dönteni arról, hogy a baleset TB szempontból üzemi balesetnek minősül, vagy sem.

Az ilyen irányú igény előterjesztésének van egy jogvesztő határideje, ami jelenleg egy év.

1993. évi XCIII. törvénya munkavédelemről

64. § (1) A munkabalesetet, a foglalkozási megbetegedést és a fokozott expozíciós esetet be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni.

(4) A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és a kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzítenie.

A munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztázni kell, és annak eredményét nyilvántartásba kell venni.

(5) A munkáltató köteles a súlyos munkabalesetet a munkavédelmi hatóságnak [84. § (2) bekezdés] azonnal bejelenteni.

66. § (1) A sérült, illetőleg a balesetet észlelő személy köteles a balesetet a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni.

(2) A munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Ha nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről (68. §) a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót értesítenie kell.

68. § (1) Ha a sérült a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását, …………a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat.

1997. évi LXXXIII. törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

51. § (1) Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár.

52. § (1) Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri.

53. § (1) Nem üzemi baleset az a baleset, amely

  1. kizárólag a sérült ittassága miatt, vagy
  2. munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy
  3. a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során

történt.

(2) Az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem jogosult.

64. § (1) A bejelentett üzemi baleset tényéről a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv dönt.

(2) A baleset üzemiségének elismerése iránti kérelmet - a foglalkozási megbetegedést kivéve - legkésőbb a baleset bekövetkezésétől számított egy éven belül lehet benyújtani a baleseti táppénz megállapítására jogosult hatósághoz. E határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet.

(3) A határozatnak tartalmaznia kell, hogy mikor történt a baleset, és az milyen egészségkárosító következményekkel jár.

(5) Az üzemi baleset megállapításáról szóló határozatot közölni kell a biztosítottal, a kezelő orvossal, továbbá a keresőképtelenséget elbíráló orvossal.

65. § (1) Az üzemi balesettel összefüggésben egészségbiztosítási baleseti ellátás csak az üzemi baleset tényét megállapító határozat bemutatása esetén állapítható meg.

55. § (1) Baleseti táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik.

Kovács_Béla_Sándor # 2014.08.19. 16:29

Ha van ügyvéded, őt lenne célszerű kérdezni, hiszen ő részleteiben ismeri az ügyet.

Jucus1980 # 2014.08.19. 12:51

Üdvözletem
Ügyvéd úr olyan problémám lenne,hogy 2011 ben volt egy üzemi balesetem,amelyen a cégem nem ismerte el hogy hibázott ezért peres úton követeli egy ügyvéd az engem megillető kártérítést. 2013 decemberében volt tárgyalás ahol egy kihalgatás folyt a családom valamint az ismerőseimmel kapcsolatan hogy ki segített a háztartásban addíg amíg ellátásra szorultam,valamint a 100% táppénz helyett 50% táppénzt kaptam.Viszont a problémám az,hogy azóta sem tőrtént semmi az üggyel kapcsolatban.Nem tudom mit tegyek szeretném kérni a segítségét. Előre is köszönöm.

damascus # 2014.08.18. 07:31

Tisztelt Szakértők!
Segítségét kérem abban, hogy milyen módon és jogszabály szerint lehet, vezető beosztású közalkalmazott kinevezését módosítani ill. visszavonni végzettség hiánya miatt.
Köszönettel

Éva87 # 2014.08.18. 07:04

Üdvözlet!
Márciusban aláírtam egy határozott idejű munkaszerződést, ebben a hónapban viszont szeretnék felmondani. Következmények nélkül megoldható, illetve az időarányosan engem megillető szabadságok kivétele lehetséges? Kilépéskor milyen iratokat kell kiadnia a munkáltatónak részemre?
Válaszukat előre is köszönöm!

Aboska # 2014.08.15. 17:53

Tisztelt Szakértők!

A férjem mátus 18.-tól táppénzen van aug. 17-ig. 18.-tól új állásba szeretne belépni. A cég, ahol dolgozott június
17.-i dátummal adta ki a kilépő papírjait, illetve a felmondást közös megegyezéssel és ezzel a dátummal íratták vele alá.
Nem kapott még táppénzt sem, mert nem küldték meg időben az OEP felé a munkáltatói igazolást és táppénzes papírjait.
Úgy érzem ez így nem jó. Mit lehet tenni. Támadjuk meg felmondást megtévesztés címen.
Mit javasol ?

Köszönettel: Aboska

Kovács_Béla_Sándor # 2014.08.15. 15:22

Kicsit fáradt vagyok már, de nem egészen értem a kérdésedet. Mert az nyilván nem kérdés, hogy a munkavállalónak a szerződés szerinti bére jár.

A helyettesünkkel már megegyeztünk és megírtuk a papírokat, mikor fizetés utalásnál kiderült kevesebbet kapott.
Ezt viszont nem tudom értelmezni. Mintha lenne benne egy időugrás.

ginorum # 2014.08.15. 09:25

Üdvözlet!

Egy vállalkozónál dolgozom, aki talán kétszer volt ellenőrizni a dolgok működését, mivel távol van a cég székhelye.

A mellettem dolgozó kolléga szabadságának idejére alkalmi "helyettes" munkavállalót keresünk. Az egyszerűsített munkaszerződést pedig nekem kell megírnom. A régi főnökömnél az volt ilyenkor az eljáráa, hogy az alkalmi ugyanazt a bruttó bért kapta, mint a rendes munkavállaló. Azóta a mostani főnököm kivásárolta a régit és nem kaptunk tájékoztatást arról, hogy ez változott volna.

A helyettesünkkel már megegyeztünk és megírtuk a papírokat, mikor fizetés utalásnál kiderült kevesebbet kapott. Felhívtam a "központot", ahol azt a tájékoztatást kaptam, hogy minimálbért fizetnek.
A helyettes nem akarja ennyiben hagyni (teljesen jogosan).

A kérdésem az, hogy ilyenkor milyen felelősség terhelhet engem? Ha munkaügyi bíróságra viszi az ügyet milyen hátrányom származhat ebből?
Kirúghatnak? Az én fizetésemből levonhatják a különbözetet?

Előre is köszönöm a válaszokat.

damascus # 2014.08.15. 08:25

Tisztelt Szakértők!
Segítségét kérem abban, hogy milyen módon és jogszabály szerint lehet, vezető beosztású közalkalmazott kinevezését módosítani ill. visszavonni végzettség hiánya miatt.

Köszönettel

empty # 2014.08.13. 13:30

Üdvözlet!

Valóban nem egyszerű: ez az apró módosítás mindenbe belekavar.
A régi rend szerint 5,5 órányi pótlékot számoltak el. Az úr rend szerint meg volt, hogy a teljes munkaidőt elszámolták így, később már csak az 5,5 órát.
Mivel ez így elég kaotikus, és épkézláb választ a munkaügytől nem kaptam, gondoltam felteszem a kérdést itt, hátha lesz vki olyan okos, aki tudja.

még egy példa: betegállomány. Ha az orvos szerint pl 16-val keresőképes vagyok, akkor a munkát 15-én este már kezdjem meg.

Kovács_Béla_Sándor # 2014.08.13. 11:31

Hány órányi vasárnapi pótlékra vagyok jogosult a fentiek szerint,
Lehet, hogy semennyire. (Mennyit kapsz?)

Megjegyzem: a munkaidő beosztása és a pótlékok számítása a Mt. egyik legbonyolultabb és legaprólékosabb része. Ritka ember, aki ezt fejből vágja.

Kovács_Béla_Sándor # 2014.08.13. 11:29

Miért ne?

cincinnatus # 2014.08.13. 10:57

A hatályos jogszabályok szerint:

A háziorvos által elrendelt időpontban a beteg köteles nála megjelenni.

A lakóhelyét a betegség ideje alatt csak az orvos engedélyével hagyhatja el.

102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet
a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről

3. § A biztosított köteles a keresőképtelenség ideje alatti tartózkodási helyét (lakcímét) a keresőképtelenségét elbíráló orvosnak bejelenteni.

6. § (2) A keresőképtelen biztosított köteles
a.betartani az orvos utasításait, így különösen a gyógyulását elősegítő, meghatározott idejű ágynyugalomra, valamint a tartózkodási helyről való kijárás korlátozására vonatkozóan,b) az elrendelt vizsgálatokon megjelenni,

b.ha a keresőképtelensége alatt más orvos is kezeli, erről a keresőképtelen állományban tartó orvost tájékoztatni.

Mindezek figyelembevételével és betartásával nem látom akadályát a konzultációkon való részvételnek.

rezni # 2014.08.13. 08:33

Tisztelt Szakértők!
Hosszabb ideje vagyok táppénzen és valószínűleg még leszek is. A betegségem miatt a munkámat nem tudom ellátni, de magamat igen(bevásárlás,főzés,...). Egyetemre járok levelezőn. Betegállományban járhatok-e levelezős oktatásra(havi 3nap)???
Előre is köszönettel...

empty # 2014.08.12. 11:35

Tisztelt Szakértők!

Az idén módosították a munkaszerződésünket: a lényege, hogy a munkanap számunkra nem 0-24 óráig tart /mint a normál embereknél/ hanem a tárgynapot megelőző nap 21órától a tárgynap 21-ig.

A kérdésem a pótlékok kiszámítására irányul.

Hány órányi vasárnapi pótlékra vagyok jogosult a fentiek szerint, ha a műszakom szombat este 22-vasárnap 6-30ig tart?

Ha a vasárnapi pótlék kizárólag a naptári vasárnapra eső időtartamra jár, akkor egy pl. augusztus 20-i 22 órai kezdető műszaknál az ünnepnapra eső részt hogyan kéne elszámolni?

Válaszukat előre is köszönöm!

ObudaFan # 2014.08.12. 10:24

frappék

Amit nem fizettek ki, az 3 éves elévülési időn belül jár.
Ezzel szemben a jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. És ott is csak a nettó összeg természetesen.

ObudaFan # 2014.08.12. 10:22

Vicus70

Véleményem szerint erre nem lesz semmilyen jogcím.

Vicus70 # 2014.08.11. 12:10

Sajnos beleírták a szerződésben, hogy helyettesítés céljából minden telephelyen végeztethet munkát.
De még az lenne a kérdésem, hogy mivel nincs lehetőségem főzésre az étkezésemet ki kell fizetniük?

Kovács_Béla_Sándor # 2014.08.11. 11:36

Vicus, ehhez ismerni kellene a szerződést. De azért ha eddig következetesen egyfajta gyakorlatot folytattatok, abból arra lehet következtetni, hogy ez volt a felek egybevágó ügyleti akarata.

(Viszont a munkáltatójával pereskedni csak akkor szokott a legtöbb ember, ha már úgyis mindegy.)