Munkaidő keret


KoZso # 2005.12.16. 08:50

Sziasztok válaszadók!

Egy kft. belül, de két különböző telephelyen az éves munkaidő keretet különböző módónk kívánja kifizetni, illetve elszámolni a két üzem gyárigazgatója.
Egy kft. belül lehetséges ez? Az ügyvezető igazgató nem kíván beleszólni a gyárigazgatói döntésekbe! Mit tehetnénk?

Köszönöm,

KoZso

the big cat # 2005.12.16. 09:15

Az a helyzet, hogy szerintem az éves munakidőkeretnek kizárólag egy törvényes elszámolási módja van, azt nem a gyárigazgatók, az ügyvezető, vagy a portás dönti el, hanem a jogszabály, így nincs válogatási lehetőség.

Az elszámolás végtelenül egyszerű: x ledolgozandó óra van a munkaidőkeretben, x+y a ledolgozott, így év végén y-t túlmunkaként kell elszámolni.

Mi az aktuális probléma?

KoZso # 2005.12.16. 13:54

A helyzet a következő!

A kft. 4000 embert foglalkoztat 4 telephelyen. 2 telephelyen van munkaidő keret, két telephelyen nincs, pedig a gyártási folyamatok egyformák (a vevői megrendelések is). A gyárigazgatók így döntöttek. A Ksz csak azt fogalmazza meg, hogy 52 hetes munkaidő keret alkalmazható. Az egyik telephelyen 52 hetes munkaidő keretet alkalmaznak, a munkaidő kereten felüli óraszámokat 100% pótlékkal fizetik ki. A másik telephelyen a munkaidő kereten felüli óraszámokat 50% pótlékkal fizetni ki a cég. Az 50% a törvényesen meghatározott.
Véleményünk szerint egy cégen belül a munkavállalókat nem érheti hátrányos megkülönböztetés (ha ez az).
Remélem világosan, és tömören fogalmaztam.
Alapjában véve a munkaidő keret annyira bonyolult, hogy nehéz lenne ide röviden leírni. Több jogásznál is jártunk már, de csak néztek ránk mint ....
Válaszodat előre is köszönöm,

Zsolt

Karika # 2005.12.16. 15:23

Ha jól értem, akkor telephelyenként van igazgató (és a Kollektív Szerződés is telephelyenként köttetett). Az igazgatóknak pedig van jogkörük a bérek meghatározására. Szerintem nincs ebben hátrányos megkülönböztetés. Nyilván nem a közös főnökség döntött az eltérő bérezésről.

KoZso # 2005.12.16. 15:31

Elnézést. Egy KSZ van. Abban nem szerepel, hogy milyen pótlékokkal kell elszámolni a munkaidő keret , csak annyi, hogy 52 hetes időtartam a keret intervaluma.
Remélem érthető voltam.
Előre is köszönöm.

Zs

the big cat # 2005.12.16. 16:29

Nem lehet telephelyenként KSZ-t kötni, egy munkáltató egy KSZ.

De az elszámolásnak semi köze a KSZ-hez. 8 órás munkarendben 50% pótlékot kell elszámolni annyi túlórára a munkaidőkeretből, amennyit összesen munkavégzésre kijelölt napon a rendes napi 8 órán túl dolgoztak, a többi 100%-os.

12 órás munkarendben minden túlórát 100%-kal kell elszámolni, kivéve, ha a munkáltató előzetesen meghatározta, hogy a szabadnapok közül melyek számítanak az Mt. szerinti heti 2 pihenőnapnak, úgy csak az azokon végzett túlmunka 100%-os.

KoZso # 2005.12.19. 11:31

Kedves The big cat!

Ha én váltó műszakban (délelőtt - délután) dolgozom egész évben és éves munkaidő keret van hírdetve, akkor a munkáltató megteheti, hogy minden délelőttős hetemen 6 napot dolgoztat (azaz minden hétköznap + szombat délelőtt). Ezek alapján a szombati munkavégzéseim plussz óraként jelentkeznek a munkaidő keret végén. Ezeket 50%-kell kifizetnie a munkáltatónak a keret végén?
előre is köszönöm,
KoZso

the big cat # 2005.12.19. 13:02

És a délutános heteden hogy dolgozol?

the supervisor # 2005.12.20. 20:05

Ez véleményem szerint valóban sérti az egyenlő elbánás elvét. Az a helyzet, hogy azok a munkavállalók, akik 100%os dotációt kapnak nyilvánvalóan előnyben vannak azokkal szemben akik részére csak 50 van számfejtve. Ugyanakkor az OMMF az egyenlő bánásmód követelményének megsértését, valamint a kollektív szerződésben megállapított munkabér összegszerűségét hivatalból NEM, csak kérelemre vizsgálhatja! Vagyis azt sem teheti meg, hogy a kérelemre indult ügyet, ex officio hivatalból lefolytatja!

Másrészt a szombati munka, az megítélésem szerint heti pihenőnap, illetőleg pihenőnapon végzett munka. A kereten felül jelentkező szomabati munka heti pihenőnapon végzett rendkívüli munkának minősül, amelyre viszont nem az 50%os dotáció az irányadó, hanem a 100%os!

A munkavállalók jogosan tarthatnak igényt az elmaradt pótlékokra egyrészt a hétvége miatt - ha volt ilyen túlmunka, másrészt a diszkrimináció következtében megvalósult anyagi hátrány miatt! Természetesen az elmaradt bérek után a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő kamatot is ki kell fizetni!

KoZso # 2005.12.21. 07:49

(tudtam, hogy okosabb leszek, ha ide jövők kérdezni)
Sziasztok!

A munkáltató arra hivatkozik a szombati munkavégzést követően (csak a délelőttős műszaknak van szombati munkavégzés) a két pihenőnap, vagy a 48 óra pihenőidőnek kell meglennie. Ha valaki szombaton 06-14.00-ig dolgozik, és a következő héten hétfőn csak 14.00-22.00-ig dolgozik, azaz hétfő 14.00-ig meg van a 48 óra pihenőideje.

Ezeke alapján minden héten meg van a 48 óra pihenőideje a délelőttős műszaknak. Akkor most mi van?
Ez egy kiskapu? A munkáltatónak ezek alapján egyenlően kell fizetnie a szombat délelőtti munkavégzést és a hétközi túlnunkát. Sőt, ezen munkák pótlékait, csak a periodus végén, azaz a munkaidő keret végén (év végén) fizesse ki. Azaz, a pénzem nála kamatozik :)

Remélem érthető voltam:)
Várom válaszotokat,
KoZso

the big cat # 2005.12.21. 11:42

Az, hogy meg kell lennia 48 óra egybefüggő pihenőidőnek, semmiképpen sem befolyásolja, hogy a munaknap/pihenőnap különbségtétel naptári napra értendő, arra a napra min a műszak kezdődött.

Ez így pihenőnapon végzett munka, nem is vitás, 100% pótlék jár.

KoZso # 2005.12.21. 12:31

Ha ez igaz, és törvényesen valahol jogorvoslattal is lehet élni, akkor több ezer ember több ezer óraszámát kellene a cégnek kifizetni.

Kihez forduljak segítségért. Eddig ezzel több ügyvédnél is voltunk, de alapvetően a munkaidő keretet sem értik az ügyvédek...:)

várom segítőkész válaszod,

KoZso

the big cat # 2005.12.21. 15:25

Munkaügyes ügyvédhez fordulj, keresgélj a szakszervezetk körül, nekik van általában, és ők értik ezt a témát.

madár2 # 2005.12.21. 16:16

Ko-Zso

A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. Az általad leirt munkarend szerint igaz hogy a 48 óra meg van, de a két nap nincs meg. Vagy a hétfő, vagy a szombat pihenőnapon végzett munka, és szerintem is 100 %-os bérpótlék jár rá. Ezt nem a munkaidő keret végén, hanem a havi elszámolásnál kell megkapnod.

Mivel a munkaidőd előzetesen be van osztva, a tulmunkáért járó összeg kifizetésével sem kell várni a munkaidő keret végéig. Ugyhogy nem kell hogy "nála kamatozzon" a pénzed. -
  • szerintem ----
KoZso # 2005.12.22. 04:57

Kedves madár2!

A törvény azt mondja, hogy heti két pihenőnap, VAGY 48 óra egybefüggő pihenőidő!
Vagyis ez alapján lehet helyezttesíteni a pihenőnapokat.

Ettől függetlenül mindenkinek köszönöm a sewgítséget és kívánok Nektek Kellemes ünnepeket és Boldogabb új Esztendőt!

KoZso

csillagmező # 2005.12.28. 12:44

Segítségeteket kérem.10 éve vagyok egy társasház gondnoka,15 emeletes házban. a szerződés szerint napi 8 óra munka, és minden hétvége szabad. Ezzel szemben napi 24 órás készenlét van, ami nem is érdekes, megoldom.aAkérdésem: minden második hét végén mind a két napon ügyeletes vagyok, vagyis otthon kell tartózkodnom, netán csőtőrés, tűz, stb esetén intézkedni tudjak.Erre soha nem kaptam semmilyen juttatást.vagyis évi 52 napot ingyen dolgozom. mit tehetek ilyenkor?/ a másik hétvégén a helyettesem ügyel, ő sem kap arra az időre bért, sem szabadságot.Kérhetek e cserébe ebédjegyet, vagy valamilyen más juttatást? köszönöm a válaszukat

kilenc # 2005.12.31. 00:25

Hát a munkaidőkerethez úgy látom, tényleg nem sokan értenek :-(
Munkaidőkeret esetén soha nincs (kötelezően) 100%-os pótlék, csak 50%-os, a munkaidőkereten felül végzett munkáért. A pihenőnap fogalma soha nem egyenlő a szombattal és a vasárnappal, (akkor sem, ha nem munkaidőkeretről van szó,) így erre kár hivatkozni. Munkaidőkeret esetén valóban nem kell heti 2 pihenőnap, elegendő az összefüggő 48 óra!

Szóval összességében az a véleményem, hogy nagyon jól kitatlálták a cégnél ezt a munkidőkeretes beosztást.
Egyedül az 52 hetes kerettel lehet pici gondom, mert azt nem akármilyen cégnél írgatja elő még a kollektív szerződés sem. Azonban ehhez sokkal több infóra lenne szükség. Tartok tőle azonban, hogy ez is megfelel a jogszabályoknak...

Az egynelő bánásmódról az Mt valójában semmit nem ír. Nem mondja meg, hogy mi az. Gyakorlatban inkább arról van szó, hogy az emberek között világnézeti, bőr színe, férfi-nő, faji ... stb alapon nem szabad különbséget tenni. Szerintem az, hogy más gyáresgységben több pótlékot fizetnek, mint az egyikben, az nem az egyenlő bánásmód megsértése.

the big cat # 2006.01.01. 12:40

Ezt azért nem állítanám ilyen kategórikusan, de az biztos, hogy az Mt. közvetlen eligazítást nem ad ügyben, és az OMMF-től is láttam már különféle konstrukciókat.

Az a véleményem, hogy munakidőkeretben minimálisan annyi túlórát 100%-kal kell számfejteni, amennyi meghaladja a a munakidőkeretben lévő hetek száma*maximális heti összes hétközi túlóra értékét.

Ezen túl szerintem mindig és kivétel nélkül 100%-kal fizetni az összes olyan túlmunkát, amit a beosztás szerinti pihenőnapokra rendelt el a munkáltató. Ez viszont csak akkor alkalmazható, ha a munakidőkereten belül van egy fix munkarend, azaz ha a munkaidőkeret célja un. rugalmas munakidő megvalósítása, ez nem áll fenn. Továbbá komoly problémát okoz ezügyben, hogyha van ugyan fix munkarend, de a munkáltató él a munkaidőkeret elsődleges céljával, a rugalmas munakszervezés lehetőségével, és végül is előre kijelölt munkarend szerinti pihenőnapokon dolgoztat, majd később előre kijelölt munkanapokon nem dolgoztat, és így valójában túlóra nem is keletkezik, akkor mi van? Több megoldás van erre is persze, de meglátásom szerint ilyenkor a munkaidőkeret célja az elsődleges, és így a kiadott munakrend csak mintegy "tájékoztató" jellegű.

kilenc # 2006.01.02. 00:55

Kedves big cat!

Elsőként el kell ismernem, hogy kicsit túllőtem a célon, mikor azt állítottam, hogy nem lehet 100%-os túlóra :-(

A második bekezdésedben állított "hetek száma * max heti túlóra" számítással van kis bajom. Nevezetesen az, hogy ez a mérték, (az e fölötti óraszám) már törvénytelen. Bár talán felfoghatjuk ezt úgy is, hogy a törvénytelenül sok túlórát már 100%-al kell számítani ??
Egyszerűen lefordítva: "alapesetben" (nem készenléti munkakörben) a heti maximális óraszám 48, de ebbe már a túlórát is bele kell érteni, vagyis a heti túlóra legfeljebb 8 lehet. Munkaidőkeretben ezt a munkaidőkeret átlagában kell érteni. (Esetünkben 52*8=416) Az ezen felüli (vagyis az általad adott képlettel számolt túlóra már a "törvényen felüli" túlórákat adja meg, vagyis ezek már nem is "létezhetnek". (Így ennek pótlékát az Mt. nem is határozhatja meg.)

A "rugalmas" valamint "fix" munkarendről szóló eszmefuttatásod nem értem. :-( Szerintem ezek a fogalmak távol állnak a túlóra pótlékának megítélésétől. A túlóra elbírálásának törvényi meghatározása a rendes- és rendkívüli munkaidő magállapításától függ. Mindkettőt a munkáltató állapítja meg. Ez ügyben persze az Mt nagyon "rugalmas". A (rendes) munkaidőt legalább 7 nappal előre kell közölni. (ettől persze a kollektív szerződés eltérhet.) Ha mégsem közlik, akkor az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. Ez egyben a pihenőidőt (napot) is meghatározza, így ha ennek megfelelően fognak dolgozni, akkor nem lehet azt mondani, hogy pihenőidőben dolgoztak. (Természetesen, ha a jogszabálynak megfelelően sikerült a pihenőidőt is meghatározni.)

Esetünkben - a kérdéses beosztás - megfelelő időben közölték, a törvényi pihenőidők biztosítottak, így nem mondható, hogy pihenőidőben dolgoznak, ez alapján (ezen beosztás szerint) fel sem merül a 100%-os túlóra!

Elképzelhető persze (és ezt felejtettem el), hogy a munkáltató nem kellő időben, vagy a pihenőidő "mellőzése" nélkül új munkarendet közöl. No ekkor - ami erdetileg pihenőidőként volt megállapítva - mégis munkát végeztet, így mégis megvalósul a pihenőidőben (napon) történő munkavégzés.
Példával: mondjuk a délelőttös héten azt mondja, hogy vasárnap is kell dolgozni. Ekkor a vasárnapi munkavégzés tényleg pihenőnapon történő munkavégzésnek minősül.

A pihenőnapon történő munkavégzés mindenképp pótlékolandó (túlóra), azonban két megoldás is van rá. Egyik, hogy a pótlék mértéke 100%, a másik egyben az általad kérdésként megfogalmazott eset, vagyis amikor (a munkaidőkereten belül) kap helyette egy másik pihenőnapot (időt). [Mt. 147.§.(3) bek. második mondat.] Ekkor a pótlék mértéke 50%. (Szintén ne 100%:-)Úgy mellesleg ez nem csak a munkaidőkeretre vontkozik. Egyébként meg erre nem látom a "több megoldást", mert az idézett törvényhely ez esetre teljesen egyértelmű. Szóval ha az említett péda esetén a dolgozó kap egy másik pihenőnapot (valamikor "mégse" kell dolgoznia egy nap) akkor az ominózus vasárnapi túlórára fizetendő pótlék csak 50% lesz.
Arra azonban figyelni kell, hogy ez a kérdéses esetben nem fog munkaidő-kereten felüli túlóraként jelentkezni (+8 óra -8 óra = 0 óra), így a munkaidő-keret mértéke alatti órára (most 8 órára) is kell 50%-os pótlékot fizetni.

A fentiekből látható, hogy tényleg előfordulhat, hogy 100%-os túlóra
pótlékot kell fizetni munkaidő-keret esetén is. (Mégegyszer elnézéset kérek, hogy ennek ellenkezőjét állítottam.) Azonban a 100% kötelező fizetése kevesebb esetben fordul elő, mint azt Te állítottad.

csillagmező # 2006.01.02. 10:36

SZIASZTOK, BUÉK. én bajban vagyok a válaszokkal.nekem a szerződés szerint van napi 8 órám, és minden hétvége szabad. nem tudják kiadni máskor a ledolgozott hétvégéket, mert akkor a másik ház gondnoka, aki a helyettesem ,dolgozik ingyen helyettem. kérdésem, kérhetek túlóra pénzt?és a hétvégekért dupla bér jár? nekem fix fizetésem van. köszönöm nektek a válaszokat. csillag

aries # 2006.01.02. 13:59

Sziasztok! Elöször is BUÉK mindenkinek!:)
Kérdésem az lenne , hogy a rokkantnyugdíjas munkavállalónak a 6 órás munkabeosztásában milyen időközönként kell szünet ( ha kell ) és mennyi az időtartama? Ha valaki tudna segíteni megköszönném (e-mailben is lehet válaszolni )!!!

Adj tanácsot! # 2006.01.02. 14:11

Sziasztok! Átolvastam az eszmefuttatásotokat a munkaidőkeretről, és nagyon kiváncsivá tett: tudtok ajánlani egy olyan, pl. netes forrást, ahol közérthetően össze van foglalva, hogyan lehet ilyet meghatározni? A törvény szövegéből kicsit nehézkesen bírom összeszedni a fontos dolgokat...
Előre is köszi!

the big cat # 2006.01.02. 14:56

kilenc: nem hetek száma* heti összes max túlóra, hanem hetek száma* max heti összes hétközi túlóra. Ez különbség.

A többiben bizonyára igazad van, de az biztos, hogy az egész munkaidőkeret dolog eléggé definiálatlan, tele nem rendezett kérdésekkel.

A rugalmas munkaidőnél írtakban talán nem voltam elég világos, de gyakorló munkáltatóként közvetlenül érzem ennek problémáját, és az OMMF-fel is gyakran egyeztetünk, hogy hogyan oldható fel a probléma, ugyanis a rugalmas munakidőben pont az a lényeg, hogy nincs előre közölt munakrend, azt a munkavállaló maga állapítja meg a törzsidőn kívül (ha egyáltalán van), viszont mondjuk a normál munkaredn ötnapos, amiben dolgoznia kell, de néha hétvégén is be kell jönni pár órára, viszont mondjuk ezzel együtt jön csak ki a kötelező óraszám.

kilenc # 2006.01.02. 21:19

Kedves Big Cat!

Õszintén mondom, hogy még a "hétközi túlórá"-t sem értem, nemhogy a "max heti összes hétközi túlórát" :-((
Magyarázd már el, mit értesz alatta !

A rugalmas munkaidőt főleg épp azért nem értettem, mert az eredeti témával nagyon ellentétes, hiszen itt jórészt a munkavállaló osztja be az idejét.
Megjegyzem, hogy gyakorlatban nem fogalkoztam vele (felénk nem divat).
Viszont elsőként az jut eszembe, hogy van az Mt.-ben egy 140/A.§.(2) bekezdés, mely szerint ha a munkavállaló maga jogosult beosztani a munkaidejét, akkor nem kell nyilvántartani a rendes, rednkívüli munkaidőt, ügyeletet, készenlétet. Ez esetben pedig fel sem merülhet a túlóra kérdése, de a pihenőidő problémája sem. Persze valószínűleg a dolog ennél árnyaltabb kissé, ha csak részben döntheti el maga a beosztást ...

the supervisor # 2006.01.02. 23:25

"Hétközi túlóra" nyilvánvalóan így ebben a formában értelmezhetetlen, ugyanakkor a heti/havi munkaidőbeosztástól eltérő, random jelleggel felmerülő munka mindenképpen rendkívüli munka, amelyre a túlórával (nem pih.nap) egyező mértékű 50%-os dotáció (alapeset) az irányadó!

Az Mt. 140/A§(2)bek. kapcsolatos kép valóban némelyest árnyaltabb! Véleménmyem szerint csak vezető állású munkavállaló, illetve munkaköri és szakmaspecifikus ismérvek mentén lehet teljes bizonyossággal eldönteni a kérdést.
Amennyiben kétséges, hogy a munkavállaló munkaideje miért az Mt. 140/A§(2) szerint van a munkaszerződésben rögzítve, közigazgatási eljárásban az OMMF (felügyelő,a szakértő), bíróságon a bíró/szakértő álláspontja fogja megcáfolni vagy éppen megerősíteni hogy az adott munkavállaló a jelzett jogszabályhely alá tartozik, vagy nem.

Az biztos, hogy meghatározott ismérvek mentén szokták vizsgálni, hogy a munkavállaló nyilvántartásra kötelezette-e. Ezen alapjában véve nem kell csodálkozni, hiszen a munkaidővel kapcsolatos adatok nyilvántartása a munkavállaló érdekében történik, amelyhez olyan dimenziók kapcsolódnak, mint a munkában töltött idő, a bér, pótlékok, túlórák, és adott esetben bizonyos felelősségi alakzatok. Egyértelmű, hogy ezen tényezők alapjául szolgáló egyetlen hitelt érdemlő dokumentum a munkaidő nyilvántartás, mint olyan!