Munkaidő keret

Kedver KoZso (kisnagy:) !

Hát nem nagyon helyes így fogalmazni, hogy 20 óra, de "pénzben" végül is ennyit jelent. Hangsúlyozva (ismét), hogy az állásidőre (kollektív) szerződés alapján sokkal kevesebb is lehetne az összeg. Meg persze a délután miatt bejön a délutános pótlék is ...
No meg még egy gond lehet. Ha a következő nap "marad" délelőttös, akkor felmerül, hogy megvan-e a napi pihenőidő 11 óra. (Bár szerződés ezt is csökkentheti 8 órára!!) Mert előfordulhat, hogy másnap reggel 3 órával később szabad csak kezdeni, mert így lesz meg a 11 óra. Az emiatt kieső 3 óra is állásidő lesz. :-)

Nyilván a dolgozó tiltakozása mellett ez a megoldás a munkáltatónak igen drága, ezért igyekszik ezt elkerülni, akár "hivatalosan", a dolgozó beleegyezését kérve (a cserébe), akár esetleg más módon :-(

A félreértések elkerülése véget a "kisnagy" is én voltam :-)

Bocs...

Kedves kilenc!

Köszönöm egyszerű válaszod.
Alapvetően megértettem mindent :-)

Visszont volt valami amit nem értek.
A Te példádból kiindulva, amennyiben valakinek a munkarendje változik és délelőtt helyett délutánra kell jönnie dolgozni (egyazon napon), akkor állásidő + 50% pótlékkal a délutáni munkavégzés kerülne kifizetésre.
Akkor egy napra 20 óra kerülne bérszámfejtésre? 8 óra állásidő + 8 óra munkavégzés + 4 óra (ez az 50% pótlék).

Köszönöm a választ...

Kedves kisnagy!

Próbálok hosszú leveledre röviden válaszolni :-( Majd Big Cat kijavít ... :-)

A munkaidő-kereten felüli túlmunkát csak a munkaidő-keret végén lehet elbírálni. Ennek egyszerű objektív oka van. Korábban ninics mit összehasonlítani. Hiába dolgozott valaki jó sokat első félévben, ha decemberben meg esetleg semennyit nem dolgozik. (Nem számoltam az arányokat, de) mondjuk így lehet, hogy nem is lesz egyetlen munkaidő-kereten felüli túlórája. Akkor meg hogyan lehetne fizetni pl. félévkor ?
Nem lehet hát arról beszélni, hogy a plussz órák pótlékait visszatarják, hiszen nem is tudja senki, hogy van-e (lesz-e) plussz óra.

A munkarend késői megváltoztatása:
Mint írod is, a munkarendet előre közlik. Ennek meg van a határideje. Ez a közlés nem csak a munkaórákat jelenti, hanem egyben a pihenőidő meghatározását is, ráadásul annak két féle formáját. Egyrészt a két pihenőnapot (vagy 48 óra pihenőidőt) másrészt a többi "szabadidőt".
Ez azért lényeges, mert ha a közlés határidejének a lejárta után módosítja a munkáltató a munkaidőt, akkor annak "szankciója" van. Ha heti pihenőnapon (heti pihenőidőben) dolgoztat, akkor 100%-os pótlék, ha egyéb, eredetileg meghatározott szabadidőben dolgoztat, akkor 50%-os pótlék jár. Ennek a "jogosságát" azonnal lehet tudni, így ezt már a havi fizetéssel ki kell fizetni. Más kérdés, hogy a pótlék "megváltható" ugyan annyi szabadidővel úgy, hogy az 50% helyett szabadidőt ad, a 100% helyett szabadidőt és 50% pótlékot.
Nem beszéltünk még arról, hogy ha előre beosztott munkaidőben később mégse kell dolgozni. (És persze nem a határidőben közölnek új munkarendet.) Az én véleményem az, hogy ebben az esetben "állásidőt" köteles fizetni a munkáltató. "Alapesetben" személyi alapbért, de ez a (kollektív)szerződés alapján lehet kevesebb is.
Tehát ha a munkaadó közli, hogy holnap nem délelőtt kell 8 órát dolgozni, hanem délután, akkor - munka nélkül - fizeti a délelőtti 8 órát, valamint 50%-os pótlékkal a délutánit!
Persze, ha "közös megegyezés" történik, akkor csak "sima" alapbér ...

Szabadság kérdése:
Sajnos azt tudom, mondani, hogy a lehetséges munkanapokra kell kérni a szabadságot, főleg igaz ez, ha tudod, hogy nem tudod előre, hogy mikor kell dolgozni ...
"Normál" rendben is mondjuk 10 napra kéri a szabadságot az ember, amiben - természetesen - szombat, vasárnap is benne van, de mégsem minden napra fogják számfejteni.

A munkaidőkeret alapvető lényege lenne, hogy az időszak egyik részében többet kell dolgozni, a másikban meg kevesebbet. Nem akarom elbagatelizálni a kérdést, de erre a munkavállalónak is számítania kell, így "örülhet", ha csak a hónap negyedrésze esik ki, és nem a fele, vagy még több ... :-(
Sőt ha először többet dolgozik, majd később kevesebbet (és a pénz is így kapja) akkor ugyebár megkapta előre ... Az igazi gond akkor lenne, ha először dolgozik, így először kap kevesebbet ...

Kedves Munkaidő keretes szakemberek!

Amikor a kezdő linket írtam, nem hittem volna, hogy ilyen végkifejletbe torkollik a történet. Az igazat megvalva nem is igazán értettem minden sorotokat, eszmefutatásotokat. :-(

Íme az én eszmefuttatásom:

értelemszerűen a munkaidő keretes elszámolást a munkaidő kereten kivüli elszámolással probálom összehasonlítani)

1.Az éves munkaidő keret egyszerűen kiszámolható : 260 munkanap * napi 8 óra = ebben az évben 2080 óra. Természetesen az állami ünnepek (melyek munkanapra esnek) szabadság, betegállomány, fizetésnélküli igazolt távollét is beleszámolandó ebbe.

Az év végén történő elszámoláskor a 2080 órán felül lévő óraszámokat (amennyiben a heti pihenőidő meg volt (ami két nap, vagy 48 óra pihenőidő), a munkaidő keret végén (azaz év végén) 50% fizeti ki a Munkáltató.

Azaz a bedolgozott plusz órák pótlékát egész évben visszatartja. Jól értem? Ha valakire nagy szüksége van a Munkáltatónak, ezért év közben többet dolgoztat vele és év végére mondjuk 100 órával meghaladja a munkavállaló óraszáma a 2080 órát (azaz 2180 órája lesz), akkor - ennek a jó munkaerőnek akit nem tudot nélkülözni - a 100 óra plusszmunkának a pótlékát 50% kifizeti. Ezt is csak év végén, akkor is, ha a munkavállaló ezt a 100 óra pluszt mondjuk az év első felében dolgozta össze?

2.A heti munkarendet 7 nappal előtte megadja a Munkáltató. Megteheti, hogy a heti munkarendben akár 6*12 órás munkanapokat hirdet. Ebben az esetben a munkavállaló a havi bérelszámoláskor csak a 12 óra alapbérét (és műszakpotlékot) kapja meg. Azaz a "hétközi" túlmunka pótléka (50%) a munkáltatónál kegyeg. A hatodik napi munkavégzése is "csak" 50% ketyeg majd, az 1. pontban leírtaknak megfelelő elszámolás gyanánt, azaz év végén.

3.Mi történik akkor, ha a Munkáltató munkarendet hírdet 7 napra előre és ezt közben megváltoztatja?

Pl: meghírdetésre kerül 5*8 óra délelőttős műszak (Hétfő - Péntek). Kedden kiderül, hogy szerdán délutánra kell jönnie a munkavállalónak. Ilyenkor mi van? A munkarendtől való eltérés esetén az Mt. 50% fizetését írja elő. Igen ám, de a munkavállalónak még nincs meg a heti alap 40 óra munkavégzése, sőt több sem lesz neki. Akkor most mit fizet neki a cég?

A munkarendje eltért, ezért jár neki a pótlék? Pótlékot fizessen a cég, pedig még a heti munkaideje sincs ledolgozva a munkavállalónak?

4. A munkavállaló szabadságot szeretne kérni munkaidő keretben. A szabadságot 15 munkanappal az igénybevétel előtt köteles bejelenteni (Mt.) A cég a heti munkarendet 7 napra vonatkozóan 7 nappal előtte közli.

Pl: január 21-én jön a kőműves ezért otthon szeretnék lenni. Ez a nap szombat. Alapvetően nem kérek rá szabit, mert egyébként otthon leszek.

Igen ám, de a Munkáltató január 12-én a munkarendben a szombati napomra munkanapot hirdet. Na, erre én gyorsan kérek szabit. Ere ő, jelzi, nem 15 munkanappal hamarabb szóltam. ???? Most akkor, hogyan kérjek 15 munkanappal hamarabb szabadságot egy olyan napra, amiről nem is tudom hogy egyáltalán munkanap lesz e?

5. (csak hogy legyen dolgotok):

A nyári leállásra a munkáltató 15 munkanap leállást tervez. Aztán ezt átírja és időben tájékoztatja a munkavállalókat, a következőkről.

Pl: A 15 munkanap (3 hét Hétfő - Péntek) leállás változik 13 munkanapra, és a két útolsó munkanap (azaz a harmadik hét csütörtök és pénteki napja) munkanap lesz. Ez eddig rendben. Az okosság most jön. A leállás előtt a munkáltató munkarendet hirdet, hiszen mindenkinek tudnia kell, hogyan fog jönni a leállás után dolgozni. A kihirdetésre kerülő munkarendben a visszavett csütörtők és pénteki napra munkaidő kereten belüli pihenőnapot ad a munkáltató, azaz nem kell jönni dolgozni senkinek, de ezt a két napot késöbb (nálunk 2 alkalommal szombat délelőtt) le kell majd dolgozni. Így az óraszám a munkaidő keretben egál, azaz 0-0. A két napra mégha lenne, akkor sem vehetek ki szabadságot, hiszen akkor nem lenne ledolgozandó óraszámom.

6. A munkaidő keretben előfordult, hogy a munkavállalók 5 napig nem jöttek dolgozni. Az adott hónapban 5 napnyi bérrel kevesebb lett a fizetésük, hiszen a 5 előre kiadott pihenőnapra nem jár bér. Ez 20 % jövedelem kiesés. A Munkavállaló nem mondhatja a villanyszámlásnak, hogy a következő hónapban a munkaidő keretben majd bedolgozom ezt az óraszámot, s akkor majd több lesz a bevételem és akkor majd kifizetem a villanyszámlát is.

Megértem én a multikat, hogy ez a munkaidő keret jó dolog, de a törvényhozás miért nem dolgozta kicsit jobba nki ezt a munkaidő keretes törvényt jobban.

Sajnos én és a kollégáim abban a helyzetben vagyunk a vállalat jogásza az az úriember, aki 2001-ben még a Munkaügyi államtitkár volt (vagy valami ilyesmi) és Õ volt az a kedves aki ezt az egész csomagot összeállította . Értelemszerűen nem igazán tudunk okosabbak lenni nála.

Bár nálunk a probléma még mindig ugyan az, vagyis a munkáltatónak megéri minnél többet dolgoztatni a munkavállalóval munkaidő keretben, mert igy kevesebb pótlékot kell fizetnie (azt is csak év végén, éves munkaidő keretnél), mintha nem lenne munkaidő keret.

lehet, hogy most én sem voltam minden esetben teljesen világos, de mindenesetre igyekeztem életszerű és megtörtént eseteket , kérdéseket felvetni.

Ha valaki esetleg veszi a fáradságot és végigolvassa és esetleg megérti soraim lényegét, annak a válaszát szívesen elolvasnám.

Türelmeteket köszönöm,

KoZso

Ne gondold, hogy erre magamtól jöttem rá. Amikor bevezettünk egy 12 órás négyműszakos munakrendet konzultáltunk az OMMF-fel, mivel mi 75%-ot akartunk fizetni, hogy kompenzáljuk a korábbi 100%-os pótlékok elmaradását a dolgozóknak, amokr volt hétvégi túlóra, most meg a munakidő keret miatt nem maradt. Közölték hogy az nem úgy van ám, alapból 1005, ha be tudom bizonyítnai, hogy valami 50%, akkro adhatom azt, de a 75% emiatt mindenképpen kevés.

Mi most nem problémázunk, a munkaütem miatt, ha 7 napban 4 műszakkal megyünk nemigen lehet túlóra, az a pár helyetettesítés meg iylesmi, meg elbírja a 100%-ot.

A másik kérdésedre pedig azt gondolom, apótlékok nem halmozhatók, sem50+50-nel sem 50+100-zal, mindig csak az egyik jár, az OMMF szerint mindig 100, hacsak nem tudod valahogy alátámasztani maz 50-et.

Big Cat!

Hát ez tényleg érdekes. (Erre nem gondoltam.) Viszont akkor már ennek több "alfaja" is lehet. Ha ez összességében nem munkaidő-kereten felüli óra, (vagyis kap helyette másik pihenőnapot,) akkor végül mégse jár érte pótlék. Ha meg ezzel együtt már meghaladja a munkaidő keretet, akkor kérdés, hogy a munkaidő-kereten felüli óra miatt is, meg a beosztástól eltérés miatt is jár 50+50 %? (Vagyis összesen 100%) Ha egyszeresen jár, akkor végül is melyik a "főbb" indok: a beosztástól eltérés vagy a kereten felüli óra ?

Ez eszembe juttat még egy kérdést. Ha (akár az eredeti esetben, akár más esetben) elrendelnek egy "törvényes" pihenőnapi rendkívüli munkavégzést, akkor ezzel együtt a munkaidő-kereten felüli túlórák száma is megnő. Ezek alapján tehát egyszer jár a 100%-os pihenőnapi pótlék + jár a kereten felüli 50%-os pótlék is? Azaz összesen 150%

Vélemény?

Az utolsó bekezdében a megoldád az, hogyha a munkáltató azon napok közül, amelyeken a dolgozó nem kötelezett munakvégzésre kijelöli eélőre azokat a napokat, amelyek a törvényes pihenőnapok, és amelyek a munkaidőbeosztásból eredő pihenőnapok. Ez utóbbiakon történő munkavégzés lehet 50%-os.

Kedves Big Cat!

El vagyok szomorodva :-((
Korábban ezt írtad: "nem hetek száma* heti összes max túlóra, hanem hetek száma* max heti összes hétközi túlóra. Ez különbség."
Csak azért szomorkodom, mert ismét nem látom a különbséget, abban amit írsz. Én korábban is arra gondoltam, amire most számpéldát írtál, vagyis :
Teljes munkaidőben, 4 heti munkaidő keretben össz: 4 * (40+8) = 192 óra lehet maximum. Máshogy számolva: 4*40+32, ahol a 32 a túlórák száma.

No szóval én azt állítom, hogy - törvényesen - ennél több túlóra nem lehet !!!
[Mt. 119.§.(3)-(4) bekezdések] Viszont ha ez igaz, akkor hogyan lehet arról beszélni, hogy mi (hány százalék jár) akkor ha ennél több a túlóra ? Hány százalék akkor, ha törvénytelenül sokat túlóráznak ????
(Korábban is épp ezt kérdeztem/mondtam.)

Tetszik, hogy így sikerült "belenyúlnom" a - szerinted - kivételbe. :-)))) Az igaz, hogy a kétheti munkaidőkeret napi 12 órával elég életszerűtlen (sőt hülyeség), viszont a havi munkaidőkeretet nagyon sok munkáltató szereti. 8 órás munkanapok esetén ugyan ez nem okoz gondot, de 12 órás esetén épp az a helyzet, mint a példa-beli 2 hetes keretben, bár 21 napos esetben nincs gond, viszont 20,22,23 napos hónapban igen. Ez már (sajnos) életszerű :-((

Másrészt a kiindulási példa (,ami persze "éles" példa, az 52 hetes beosztás) is mutatja, hogy (bár nem lehet "tört" óra) a munkaidő-kereten felüli órákra játszik.

Utolsó bekezdéseddel feladtad a rejtvényt. Mást nem tudok elképzelni, mint amit már korábban is mondtam, hogy pihenőnapi munkáért kap 50%-os pótlékot úgy, hogy közben másik pihenőnapot is kap helyette. Ennek valóban ritkán látom csak értelmét. Kíváncsian várom, ha esetleg másra gondoltál!

81!

Nem a munakszerződésben kell a munakidőkeret részletszabályait megadni, hanem külön tájékoztatásban.

Szerintem az általad vázolt helyzet akár heti munkaidőkeretet is jelenthet, bár szerintem a szándék nem erre irányult, hanem olyan kötetlen munakrend bevezetésére, ahol a munkáltató kikerüli a túlmunka díjazását, azzal, hogy a munakidő beosztását a dolgozóra bízza. csakhogy ez rugalmas munakidő, amire viszont az OMMF azt mondja hoyg az csak munkaidőkerettel együtt lehetséges.

kilenc,

kilenc, heti 5*8 órás munkaidő beosztás mellett max. 8 óra hétközi túlóra lehet, ahogy azt nagyon pontosan levezetted, namost, ha mondjuk 4 heti a munkaidőkeret és mindösszesen van 32 túlóra az 50%-kal fizetendő, ha ennél több van, az nyilván csak 100%-os lehet, hiszen az csak pihenőnapra eshetett. Szerintem.

Ugyan nem túl életszerű a kétheti munkaidőkereted a 12 órás beosztással, de ebben az esetben 4 órára 50%-os pótlékot kellene fizetni. Ez a kivétel, csakhogy nyilván a munkaidőkeretet úgy állapítja meg a munkáltató, hogy az a munkarendhez igazodva majd ne adjon maradékot, hogy ne legyen neki mindig ilyen buktája a keret végén.

Egyébként 12 órás munakrendben nem képzelhető el 50%-os túlmunka, hiszen az azt jelentené, hogy napi 12 óránál többet dolgozott valamikor, azaz túlmunkát csak a pihenőnapján végezhet. (Na jó, még itt is van egy trükk, de az már tényleg szinte soha nem fordul elő)

Kedves Big Cat!

Azt már talán értem, hogy mit értesz "hétközi túlóra" alatt, gondolom. A "nem pihenőnapon" végzett túlmunkát. (?)
Azt már kevésbé értem, hogy ennek a maximumát hogyan akarod meghatározni. :-(
Ha ugyanis nincs munkaidőkeret, akkor pontosan lehet (kell) előre tudni, hogy mennyi egy adott napon a rendes munkaidő (általában 8 óra) az ezen felüli maximum - ami 12-8=4 óra - a napi túlóra. A 2 pihenőnap miatt heti 5 nappal számolva ez maximum 5*4=20 óra maximális heti túlóra. (?) Ez nagyon jó szám, csak Az Mt. 119.§.(3) alapján a heti maximális munkaóra 48 lehet, amiből a "túlóra-rész" lényegesen kevesebb (itt éppen csak 8 óra). Ha tehát jól értem a "hétközi túlóra" fogalmadat, akkor megállapíthatjuk, hogy ennek maximuma soha nem elérhető, hiszen a 119.§.(3) szerinti maximum lényegesen kevesebb...
Munkaidő-keret esetén sincs ez máshogy - szerintem - hiszen mindkettőt a munkaidő-keret átlagában kell nézni. (Illetve a tiédet ekkor is csak egész hétre? Miért?)

Azt mondod, munkaidőkeretben napi 12 órában nem lehet 50%-os pótlék. Egyszerű gyakorlati (gyakori) példát nézzünk. Legyen 2 hetes munkaidőkeret, "szépen előre meghatározottan" egyik héten 4, másik héten 3 munkanappal. Ez összesen 7*12=84 óra. A munkaidőkeret ugyebár csak 80 óra. Nos akkor hány órára, és milyen (mennyi) pótlékot kell fizetni ? (Ja, és miért?)

Kedves Fórumozók!

Ha egyik dolgozónk munkköri leírásában az áll, hogy "A munkavállaló munkáját - az üzletvitel szerint - változó munkarendben köteles ellátni, a munkaszerződésban rögzített munkaidő-mérték keretein belül", de a munkaszerződésében csupán az van, hogy munkaidő: heti 40 óra, és semmi utalás munkaidő keretre, attól ez még annak számít?

A munkaszerződésben meg kell határozni a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját, vagy ez hogy történik?

Köszi a segítséget!

Hétközi túlóra alatt az egyébként munkaidőbeosztás szerinti munaknapon végzett túlórát értem, és ennek van egy maximális lehetséges ideje, a maximális napi munkaidő szabályok miatt.

Ha valaki munakidőkeretben 12 órás munkarendben dolgozik, nem is képzelhető el 50%-os túlóra, csak 100%-os. (Azért ez alól is van kivétel, supervisor nyilván tudja is, de kétlem, hogy létezik munkáltató, aki alkalmazná)

A rugalmas munkaidőben a dolgozó nem rendelkezik teljesen szabadon a munakidejével, van törzsideje, amikor feltétlen jelen kell lenni, egész napot nem "csúsztathat le", stb. Az elszámolás miatt ezt mindenképpen nyilván kell tartani, és az OMMF szerint erre munkaidőkeretet kell megállapítani.

"Hétközi túlóra" nyilvánvalóan így ebben a formában értelmezhetetlen, ugyanakkor a heti/havi munkaidőbeosztástól eltérő, random jelleggel felmerülő munka mindenképpen rendkívüli munka, amelyre a túlórával (nem pih.nap) egyező mértékű 50%-os dotáció (alapeset) az irányadó!

Az Mt. 140/A§(2)bek. kapcsolatos kép valóban némelyest árnyaltabb! Véleménmyem szerint csak vezető állású munkavállaló, illetve munkaköri és szakmaspecifikus ismérvek mentén lehet teljes bizonyossággal eldönteni a kérdést.
Amennyiben kétséges, hogy a munkavállaló munkaideje miért az Mt. 140/A§(2) szerint van a munkaszerződésben rögzítve, közigazgatási eljárásban az OMMF (felügyelő,a szakértő), bíróságon a bíró/szakértő álláspontja fogja megcáfolni vagy éppen megerősíteni hogy az adott munkavállaló a jelzett jogszabályhely alá tartozik, vagy nem.

Az biztos, hogy meghatározott ismérvek mentén szokták vizsgálni, hogy a munkavállaló nyilvántartásra kötelezette-e. Ezen alapjában véve nem kell csodálkozni, hiszen a munkaidővel kapcsolatos adatok nyilvántartása a munkavállaló érdekében történik, amelyhez olyan dimenziók kapcsolódnak, mint a munkában töltött idő, a bér, pótlékok, túlórák, és adott esetben bizonyos felelősségi alakzatok. Egyértelmű, hogy ezen tényezők alapjául szolgáló egyetlen hitelt érdemlő dokumentum a munkaidő nyilvántartás, mint olyan!

Kedves Big Cat!

Õszintén mondom, hogy még a "hétközi túlórá"-t sem értem, nemhogy a "max heti összes hétközi túlórát" :-((
Magyarázd már el, mit értesz alatta !

A rugalmas munkaidőt főleg épp azért nem értettem, mert az eredeti témával nagyon ellentétes, hiszen itt jórészt a munkavállaló osztja be az idejét.
Megjegyzem, hogy gyakorlatban nem fogalkoztam vele (felénk nem divat).
Viszont elsőként az jut eszembe, hogy van az Mt.-ben egy 140/A.§.(2) bekezdés, mely szerint ha a munkavállaló maga jogosult beosztani a munkaidejét, akkor nem kell nyilvántartani a rendes, rednkívüli munkaidőt, ügyeletet, készenlétet. Ez esetben pedig fel sem merülhet a túlóra kérdése, de a pihenőidő problémája sem. Persze valószínűleg a dolog ennél árnyaltabb kissé, ha csak részben döntheti el maga a beosztást ...

kilenc: nem hetek száma* heti összes max túlóra, hanem hetek száma* max heti összes hétközi túlóra. Ez különbség.

A többiben bizonyára igazad van, de az biztos, hogy az egész munkaidőkeret dolog eléggé definiálatlan, tele nem rendezett kérdésekkel.

A rugalmas munkaidőnél írtakban talán nem voltam elég világos, de gyakorló munkáltatóként közvetlenül érzem ennek problémáját, és az OMMF-fel is gyakran egyeztetünk, hogy hogyan oldható fel a probléma, ugyanis a rugalmas munakidőben pont az a lényeg, hogy nincs előre közölt munakrend, azt a munkavállaló maga állapítja meg a törzsidőn kívül (ha egyáltalán van), viszont mondjuk a normál munkaredn ötnapos, amiben dolgoznia kell, de néha hétvégén is be kell jönni pár órára, viszont mondjuk ezzel együtt jön csak ki a kötelező óraszám.

Sziasztok! Átolvastam az eszmefuttatásotokat a munkaidőkeretről, és nagyon kiváncsivá tett: tudtok ajánlani egy olyan, pl. netes forrást, ahol közérthetően össze van foglalva, hogyan lehet ilyet meghatározni? A törvény szövegéből kicsit nehézkesen bírom összeszedni a fontos dolgokat...
Előre is köszi!

Sziasztok! Elöször is BUÉK mindenkinek!:)
Kérdésem az lenne , hogy a rokkantnyugdíjas munkavállalónak a 6 órás munkabeosztásában milyen időközönként kell szünet ( ha kell ) és mennyi az időtartama? Ha valaki tudna segíteni megköszönném (e-mailben is lehet válaszolni )!!!

SZIASZTOK, BUÉK. én bajban vagyok a válaszokkal.nekem a szerződés szerint van napi 8 órám, és minden hétvége szabad. nem tudják kiadni máskor a ledolgozott hétvégéket, mert akkor a másik ház gondnoka, aki a helyettesem ,dolgozik ingyen helyettem. kérdésem, kérhetek túlóra pénzt?és a hétvégekért dupla bér jár? nekem fix fizetésem van. köszönöm nektek a válaszokat. csillag

Kedves big cat!

Elsőként el kell ismernem, hogy kicsit túllőtem a célon, mikor azt állítottam, hogy nem lehet 100%-os túlóra :-(

A második bekezdésedben állított "hetek száma * max heti túlóra" számítással van kis bajom. Nevezetesen az, hogy ez a mérték, (az e fölötti óraszám) már törvénytelen. Bár talán felfoghatjuk ezt úgy is, hogy a törvénytelenül sok túlórát már 100%-al kell számítani ??
Egyszerűen lefordítva: "alapesetben" (nem készenléti munkakörben) a heti maximális óraszám 48, de ebbe már a túlórát is bele kell érteni, vagyis a heti túlóra legfeljebb 8 lehet. Munkaidőkeretben ezt a munkaidőkeret átlagában kell érteni. (Esetünkben 52*8=416) Az ezen felüli (vagyis az általad adott képlettel számolt túlóra már a "törvényen felüli" túlórákat adja meg, vagyis ezek már nem is "létezhetnek". (Így ennek pótlékát az Mt. nem is határozhatja meg.)

A "rugalmas" valamint "fix" munkarendről szóló eszmefuttatásod nem értem. :-( Szerintem ezek a fogalmak távol állnak a túlóra pótlékának megítélésétől. A túlóra elbírálásának törvényi meghatározása a rendes- és rendkívüli munkaidő magállapításától függ. Mindkettőt a munkáltató állapítja meg. Ez ügyben persze az Mt nagyon "rugalmas". A (rendes) munkaidőt legalább 7 nappal előre kell közölni. (ettől persze a kollektív szerződés eltérhet.) Ha mégsem közlik, akkor az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. Ez egyben a pihenőidőt (napot) is meghatározza, így ha ennek megfelelően fognak dolgozni, akkor nem lehet azt mondani, hogy pihenőidőben dolgoztak. (Természetesen, ha a jogszabálynak megfelelően sikerült a pihenőidőt is meghatározni.)

Esetünkben - a kérdéses beosztás - megfelelő időben közölték, a törvényi pihenőidők biztosítottak, így nem mondható, hogy pihenőidőben dolgoznak, ez alapján (ezen beosztás szerint) fel sem merül a 100%-os túlóra!

Elképzelhető persze (és ezt felejtettem el), hogy a munkáltató nem kellő időben, vagy a pihenőidő "mellőzése" nélkül új munkarendet közöl. No ekkor - ami erdetileg pihenőidőként volt megállapítva - mégis munkát végeztet, így mégis megvalósul a pihenőidőben (napon) történő munkavégzés.
Példával: mondjuk a délelőttös héten azt mondja, hogy vasárnap is kell dolgozni. Ekkor a vasárnapi munkavégzés tényleg pihenőnapon történő munkavégzésnek minősül.

A pihenőnapon történő munkavégzés mindenképp pótlékolandó (túlóra), azonban két megoldás is van rá. Egyik, hogy a pótlék mértéke 100%, a másik egyben az általad kérdésként megfogalmazott eset, vagyis amikor (a munkaidőkereten belül) kap helyette egy másik pihenőnapot (időt). [Mt. 147.§.(3) bek. második mondat.] Ekkor a pótlék mértéke 50%. (Szintén ne 100%:-)Úgy mellesleg ez nem csak a munkaidőkeretre vontkozik. Egyébként meg erre nem látom a "több megoldást", mert az idézett törvényhely ez esetre teljesen egyértelmű. Szóval ha az említett péda esetén a dolgozó kap egy másik pihenőnapot (valamikor "mégse" kell dolgoznia egy nap) akkor az ominózus vasárnapi túlórára fizetendő pótlék csak 50% lesz.
Arra azonban figyelni kell, hogy ez a kérdéses esetben nem fog munkaidő-kereten felüli túlóraként jelentkezni (+8 óra -8 óra = 0 óra), így a munkaidő-keret mértéke alatti órára (most 8 órára) is kell 50%-os pótlékot fizetni.

A fentiekből látható, hogy tényleg előfordulhat, hogy 100%-os túlóra
pótlékot kell fizetni munkaidő-keret esetén is. (Mégegyszer elnézéset kérek, hogy ennek ellenkezőjét állítottam.) Azonban a 100% kötelező fizetése kevesebb esetben fordul elő, mint azt Te állítottad.

Ezt azért nem állítanám ilyen kategórikusan, de az biztos, hogy az Mt. közvetlen eligazítást nem ad ügyben, és az OMMF-től is láttam már különféle konstrukciókat.

Az a véleményem, hogy munakidőkeretben minimálisan annyi túlórát 100%-kal kell számfejteni, amennyi meghaladja a a munakidőkeretben lévő hetek száma*maximális heti összes hétközi túlóra értékét.

Ezen túl szerintem mindig és kivétel nélkül 100%-kal fizetni az összes olyan túlmunkát, amit a beosztás szerinti pihenőnapokra rendelt el a munkáltató. Ez viszont csak akkor alkalmazható, ha a munakidőkereten belül van egy fix munkarend, azaz ha a munkaidőkeret célja un. rugalmas munakidő megvalósítása, ez nem áll fenn. Továbbá komoly problémát okoz ezügyben, hogyha van ugyan fix munkarend, de a munkáltató él a munkaidőkeret elsődleges céljával, a rugalmas munakszervezés lehetőségével, és végül is előre kijelölt munkarend szerinti pihenőnapokon dolgoztat, majd később előre kijelölt munkanapokon nem dolgoztat, és így valójában túlóra nem is keletkezik, akkor mi van? Több megoldás van erre is persze, de meglátásom szerint ilyenkor a munkaidőkeret célja az elsődleges, és így a kiadott munakrend csak mintegy "tájékoztató" jellegű.

Hát a munkaidőkerethez úgy látom, tényleg nem sokan értenek :-(
Munkaidőkeret esetén soha nincs (kötelezően) 100%-os pótlék, csak 50%-os, a munkaidőkereten felül végzett munkáért. A pihenőnap fogalma soha nem egyenlő a szombattal és a vasárnappal, (akkor sem, ha nem munkaidőkeretről van szó,) így erre kár hivatkozni. Munkaidőkeret esetén valóban nem kell heti 2 pihenőnap, elegendő az összefüggő 48 óra!

Szóval összességében az a véleményem, hogy nagyon jól kitatlálták a cégnél ezt a munkidőkeretes beosztást.
Egyedül az 52 hetes kerettel lehet pici gondom, mert azt nem akármilyen cégnél írgatja elő még a kollektív szerződés sem. Azonban ehhez sokkal több infóra lenne szükség. Tartok tőle azonban, hogy ez is megfelel a jogszabályoknak...

Az egynelő bánásmódról az Mt valójában semmit nem ír. Nem mondja meg, hogy mi az. Gyakorlatban inkább arról van szó, hogy az emberek között világnézeti, bőr színe, férfi-nő, faji ... stb alapon nem szabad különbséget tenni. Szerintem az, hogy más gyáresgységben több pótlékot fizetnek, mint az egyikben, az nem az egyenlő bánásmód megsértése.

Segítségeteket kérem.10 éve vagyok egy társasház gondnoka,15 emeletes házban. a szerződés szerint napi 8 óra munka, és minden hétvége szabad. Ezzel szemben napi 24 órás készenlét van, ami nem is érdekes, megoldom.aAkérdésem: minden második hét végén mind a két napon ügyeletes vagyok, vagyis otthon kell tartózkodnom, netán csőtőrés, tűz, stb esetén intézkedni tudjak.Erre soha nem kaptam semmilyen juttatást.vagyis évi 52 napot ingyen dolgozom. mit tehetek ilyenkor?/ a másik hétvégén a helyettesem ügyel, ő sem kap arra az időre bért, sem szabadságot.Kérhetek e cserébe ebédjegyet, vagy valamilyen más juttatást? köszönöm a válaszukat

Kedves madár2!

A törvény azt mondja, hogy heti két pihenőnap, VAGY 48 óra egybefüggő pihenőidő!
Vagyis ez alapján lehet helyezttesíteni a pihenőnapokat.

Ettől függetlenül mindenkinek köszönöm a sewgítséget és kívánok Nektek Kellemes ünnepeket és Boldogabb új Esztendőt!

KoZso