elbocsátás indoklása


sanya078 # 2019.02.20. 10:32

Előző segítség kérésemhez plusz infók a következőek, remélem így átláthatóbb, és tud valaki érdemben segíteni nekem, amit előre is köszönök.

Konkrétan a felmondási indokok azok voltak, hogy egy vállalat irányítási rendszert nem megfelelően használtam, és az hibákat mutatott, amit a kollégáknak kellett javítani a törzsdokumentumban. Rendeléseket dolgoztam fel, és adtam gyártásba, ezzel a programmal. 1. indok, az hogy a vállalat irányítási rendszert nem jól használom, a házi vizsgán nem feleltem meg.
Ellenérv : Semmi munkaköri kikötés nem volt, hogy nekem azt használnom kell, és az sem hogy ha megbukok az elbocsájtásommal járna. 2016 márciusban kezdtem dolgozni, az első oktatás fél évre rá volt, addig odaraktak, és tanuld meg magad akció volt. Az hogy nem javítottam kétséges, mert a sikertelen vizsga után még 8 hónapig foglalkoztattak tovább a munkakörben. Ezt iratokkal bizonyítottam, sőt értékelő papír is volt, amiben azt írták hogy jó ami. 8 hónap alatt min 170 rendelést vittem fel, rendelésenként 10 alkatrész, ami 1700 alaktrész nagyjából. Ők erre tanúkat hoztak hogy rosszul végeztem a dolgom, és 4-5 hibát tudtak rám varrni max.

2. indok : Az volt hogy többszöri figyelmeztetés után sem használtam jól a rendszert, és folyamatosan FOLYAMATOSAN hibákat mutatott, és azt kollégák javították.

Itt a folyamatosság elve szerintem bukta, mert 4-5 hiba, nem folyamatos, és persze a tanúk azt mondták én rossz voltam, de bizonyítani nem tudták. (Bírónő még is nekik hitt első 2 pontban, jelen állás szerint.

3. pont : A hibákból adódóan folyamatos volt a vevők elégedetlensége.

3db általam berendelt tanú is azt mondta, minden oké volt, és készséges voltam, sőt. Emailokkal tudtam igazolni, hogy a vevők megköszönték a dolgokat, stb.

Bírónő, még is az alperesi munkáltatót szinte kötelezte hogy a harmadik indokot bizonyítsa hogy valódi ok volt e. Neki adott bizonyításra lehetőséget, a következő tárgyalásra, aki előzetesen be is jelentett egy tanút.

Bírónő azt mondta első két indokot bizonyítottnak véli a munkáltató részéről. :(

Szörnyű mi van ebben az ügyben, mintha elfogult bíró lenne.

Hozzáteszem, bíró váltás volt 2 tárgyalás után, az első bírónő azt mondta, előzetesen hogy itt bizony jogellenesség van, nagyon is, erre a második már munkáltató pártját fogja. :(

sanya078 # 2019.02.19. 18:31

Sziasztok
Egy kérdés, a munkáltató a rendes felmondásban mind a három okban kiemeli, hoyg folytonos volt a hiba ebben abban. A munkaügyi perben, viszont max 4-5 hibát tud felhozni, azzal szemben hogy azt írta le, hogy folytonosan ez meg az volt. Hogy lehet érvelni, bizonyítani azt hogy a folytonossághoz, alapvetően mindig hibásan kellene dolgozni, nem pedig évente 4-5 hiba. Jah és a folytonos hiba megléte mellett amit ő állít minő véletlen 1,5 évig hagyták dolgozni a munkavállalót, és persze se munkaköri leírás, se jegyzőkönyv a hibákról, max egy két tanú, aki mondja hogy persze persze mindig volt hiba. Ez megállja így a helyét mint jogellenesség, hogyn lehetne érvelni? Esetleg jogszabályi háttér? Persze a hibákon kívüli jó munkavégzésről szó sem esik, mert hát más is vétett hibát, olyan nincs aki hiba nélkül dolgozik, de azért a 4-5 munkáltató által igazolt hiba ellenére, a folytonos kiemelt jelzők a felmondásban aránytalannak tartom. Válaszokat köszönöm.

efi99 # 2019.02.19. 17:49

Á, lehet, hogy egyszerűen csak nem vagy jó NER-elvtárs. Akkor szokott így menni pl.

Jusztasz # 2019.02.19. 07:50

Kérni bármit lehet...

Amit jogszerűen kérhet. Irásbeli indokolást.

Mt. 37. A munkaviszony megszüntetése

Mt. 64. § (1) A munkaviszony megszüntethető

  1. közös megegyezéssel,
  2. felmondással,
  3. azonnali hatályú felmondással.

(2) A megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. A megszüntető jognyilatkozat indokának valóságát és okszerűségét a nyilatkozattevő bizonyítja.

42. Azonnali hatályú felmondás

78. § (1) A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél

  1. a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
  2. egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

(2) Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. A tudomásszerzés időpontjának, ha az azonnali hatályú felmondás jogát testület jogosult gyakorolni, azt kell tekinteni, amikor az azonnali hatályú felmondás okáról a testületet – mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet – tájékoztatják.

(3) A munkavállaló azonnali hatályú felmondása esetén a munkáltató köteles a 70. § (3) bekezdésében és a 77. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni.

79. § (1) Azonnali hatályú felmondással – indokolás nélkül – megszüntetheti

  1. a fél a munkaviszonyt a próbaidő alatt,
  2. a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt.

(2) Az (1) bekezdés b) pont szerinti megszüntetés esetén a munkavállaló jogosult tizenkét havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjára.

Végkielégítésre csak ezekben az esetekben jogosult:

41. Végkielégítés

77. § (1) A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya

  1. a munkáltató felmondása,
  2. a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, vagy
  3. a 63. § (1) bekezdés d) pontja

alapján szűnik meg.

(2) A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában a (3) bekezdésben meghatározott tartamban fennálljon. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivéve

  1. a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §),
  2. a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (132. §) három hónapot meg nem haladó

tartamát.

(3) A végkielégítés mértéke

  1. legalább három év esetén egyhavi,
  2. legalább öt év esetén kéthavi,
  3. legalább tíz év esetén háromhavi,
  4. legalább tizenöt év esetén négyhavi,
  5. legalább húsz év esetén öthavi,
  6. legalább huszonöt év esetén hathavi

távolléti díj összege.

(4) A végkielégítésnek a (3) bekezdés

  1. a)–b) pontban meghatározott mértéke egyhavi,
  2. c)–d) pontban meghatározott mértéke kéthavi,
  3. e)–f) pontban meghatározott mértéke háromhavi

távolléti díj összegével emelkedik, ha a munkaviszony az (1) bekezdésben meghatározott módon és a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg.

(5) Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha
a) a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, vagy

  1. a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége.

Egyebekben: Jogait bíróság előtt érvényesítheti.

285. § (1) A munkavállaló és a munkáltató a munkaviszonyból vagy az e törvényből származó, a szakszervezet, az üzemi tanács az e törvényből vagy kollektív szerződésből, vagy üzemi megállapodásból származó igényét bíróság előtt érvényesítheti.

Dávid1221 # 2019.02.16. 10:34

Néhány napja elbocsátottak indoklás nélkül a munkahelyemről megvádolva olyan dologgal amit nem követtem el.Bizonyítékot nem tudtak felmutatni, arra vonatkozóan, hogy mivel vádolnak.A kérdésem az volna,hogy kérhetek-e végkielégítésként egy havi fizetést?


Köszönöm a segítséget

Hanák András # 2018.02.02. 14:25

Tisztelt szakértők!

Hónapokkal ezelőtt egy munkatársunk táppénzre ment. A betegség jellege miatt nem volt beláható, meddig marad táppénzen és a mai napig nem tisztázott, mikor gyógyul. A cégnek valakivel helyettesíteni kellett őt, ezért felvett egy új munkavállalót határozatlan időre. Az új munkavállaló jobban bevált, mint a táppénzen lévő és ha ő vissza is tudna jönni, akkor is az újat szeretnénk megtartani. A vállalat egyszerre a kettőjüket nem tudja fizetni és nincs is olyan más munkakör, amit fel tudnánk ajánlani ehelyett.

Milyen magyarázattal lehet felmondani a táppénzen lévő munkatársnak? Lehet gazdasági okkal magyarázni, hogy két ember sok?

Előre is köszömöm a segítséget!