Gyed melletti munkavégzés

Tisztelt Címzett!

Sok keresgélés után eléggé képbe kerültem az apa által fel kívánt venni gyeddel kapcsolatban, viszont egy kérdésemet még homály fed.
A csedet anyukaként 2019.08.07-től vettem fel, ami 2020.01.21-el jár le (ugye ez 169 nap), viszont a gyermek 2019.08.21-én született vagyis 2020.02.04-én lesz 169 napos.
Úgy tudom, hogy apa csak a gyerek 169-ik napjától igényelheti a gyedet. Ebben az esetben van 2 hét (2020.01.21 - 02.04ig) amikor nekem kellene megigénylenem és 02.05től, lemondani majd beadni az apának az igényt? Vagy nem a gyerek születésétől számítják a 169 napot?

Válaszát előre is köszönöm

„Barbara14 2020.01.11. 21:55
Tisztelt címzett!
2018.08.30-án született meg a kis fiam, a munkahelyemről jöttem el , tehát Gyed-en vagyok!
Vissza szerettem volna menni dolgozni, de nem tudtak 1 műszakos munka rendben munkát biztosítani nekem.
Most lenne egy olyan munka hej ahol egy műszakban el tudnék helyezkedni, de viszont nem szeretnék fel mondani a mostani munka helyről a Gyed miatt!
Kérdésem az lenne hogy, ezt meg tehettem e minden következmény nélkül?
Mit kell tennem?
Válaszát előre is köszönöm!
”

Igen, megteheti azt, hogy miközben az eredeti jogviszonyában a GYED miatt fizetésnélküli szabadságon van új jogviszonyt létesít.

Ezt azonban a Munka Törvénykönyvében található tájékoztatási kötelezettség miatt be kell jelentenie a jelenlegi munkáltatójánál.

Tisztelt címzett!
2018.08.30-án született meg a kis fiam, a munka hejemről jöttem el , tehát Gyed-en vagyok!
Vissza szerettem volna menni dolgozni, de nem tudtak 1 műszakos munka rendben munkát biztosítani nekem.
Most lenne egy olyan munka hej ahol egy műszakban el tudnék hejezkedni, de viszont nem szeretnék fel mondani a mostani munka hejről a Gyed miatt!
Kérdésem az lenne hogy, ezt meg tehettem e minden következmény nélkül?
Mitt kell tennem?
Válaszát előre is köszönöm!

„Ruszin 2019.04.16. 20:21

Tisztelt Szakértő
Jelenleg Gyeden vagyok a második gyermekemmel (1 éves). Nemsokára munkába szeretnek állni, de egy másik munkahelyen. Olyan információt kaptam, hogy 250 000 ft összegű járulékot kell fizetnie a cégnek, ha ujra elkezdek dolgozni. Ezt azzal indokolják, hogy évekig be voltam jelentene ( majdnem 3 év folyamatos gyed). A kérdésem az lenne, hogy ez valóban így van? És bölcsődei beiratkozáshoz való munkáltatói igazolás ilyen esetben csak a NAV-nál igényelhetnek? Előre is köszönöm válaszat! Nagyon fontos számomra.
”

T. Kérdező!

A régi, vagy az új cég hivatkozik erre?

Nem, nics igy.

Ilyen indokolással, illetve ilyen történeti tényállás mellett a munkáltató tájékoztatásának nincs jogi alapja.

Miért kellene "A" cégnek járulékot fizetnie azért, mert a nála fizetésnélküli szabadságon lévő munkavállalója ez időszak alatt "B" cégnél munkaviszonyt létesít?

Attól, hogy Ön évekig be volt jelentve (majdnem 3 év folyamatos gyed) önmagában nem keletkeztet járülékfizetési kötelezettséget, sőt a GYED ideje alatt a munkáltatónak semmilyen közterhet nem kell Ön után fizetni.

Javasolt a munkáltatót felkérni arra, hogy pontosítson. Milyen "járulékra" gondol? Azt melyik jogszabály melyik szakasza írja elő? Biztos, hogy ért a munkáltató a munka és tb. joghoz?

Munkáltatói igazolást -benne van a nevében- a munkáltatótól kérhet. A gyed címén kapott összegről igazolást a folyósító szervtől kérhet, illetve bemutathatja a megállapító határozatot is, ami tartalmazza az ellátás kezdetét, várható végét, napi alapját és mértékét.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Javasoljuk, hogy a jövőben lehetőleg ne különböző fórumokon, közösségi, vagy egyéb internetes oldalakon, hanem az erre a célra létrehozott, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, jól képzett és jól fizetett társadalombiztosítási szakembereket foglalkoztató közigazgatási szervnél tájékozódjon.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

Tisztelt Szakértő
Jelenleg Gyeden vagyok a második gyermekemmel (1 éves). Nemsokára munkába szeretnek állni, de egy másik munkahelyen. Olyan információt kaptam, hogy 250 000 ft összegű járulékot kell fizetnie a cégnek, ha ujra elkezdek dolgozni. Ezt azzal indokolják, hogy évekig be voltam jelentene ( majdnem 3 év folyamatos gyed). A kérdésem az lenne, hogy ez valóban így van? És bölcsődei beiratkozáshoz való munkáltatói igazolás ilyen esetben csak a NAV-nál igényelhetnek? Előre is köszönöm válaszat! Nagyon fontos számomra.

„Andibela 2019.02.18. 21:26
Tisztelt Cím!
2018 oktober 16.án szültem. Elotte alkalmazottként dolgoztam. Most ugy alakult vállalkozást tudnék nyitni ahol az alkalmazottaim dolgoznának. Katás vallalkozo lennék. Így hogy még csak 4 hónapos a kislányom megtehetem? Gondolom fel kell mondanom az előző munka igy is figom kapni ezután a gyermek utan jaro csed gyed stb jarandoságokat? Egyáltalánlehetek egyéni vállalkozó? Mit tehetek meg és mit nem és mivel járna? Köszönöm a választ!
”

T. Kérdező!

Javasolt a fenti kérdéseket a vállalkozás tervezett könyvelőjével átbeszélni.

Egyebekben:

• Az Alaptörvény szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy vállalkozzon.

13. cikk

(1) Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik.

XII. cikk
(1) Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz.

• Ugyanakkor nem jár csecsemőgondozási díj annak, aki bármilyen jogviszonyban keresőtevékenységet folytat.

Ebtv. 41. § (1) Nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak

1. a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja, vagy
2. ha bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat.

• A csed folyósítását nem befolyásolja az, ha annak tartama alatt a munkaviszonya megszűnik.

Tisztelt Cím!
2018 oktober 16.án szültem. Elotte alkalmazottként dolgoztam. Most ugy alakult vállalkozást tudnék nyitni ahol az alkalmazottaim dolgoznának. Katás vallalkozo lennék. Így hogy még csak 4 hónapos a kislányom megtehetem? Gondolom fel kell mondanom az előző munka igy is figom kapni ezután a gyermek utan jaro csed gyed stb jarandoságokat? Egyáltalánlehetek egyéni vállalkozó? Mit tehetek meg és mit nem és mivel járna? Köszönöm a választ!

„ada8818 2019.01.10. 21:32
Tisztelt Címzett!
Jelenleg gyeden vagyok a kislányommal. Sajnos 2018. december 31-én megszűnt a munkaviszonyom a kormányhivatalban, mert határozott szerződésem volt.
Jövő tavasszal szeretnénk a második babát.
Úgy néz ki, hogy februártól 4 órában eltudnék helyezkedni, ebben az esetben a kislányom után a gyedet kitől kapom?
Az új munkaviszony is határozott idejű lenne.
Abban az esetben, ha a terhesség alatt szűnik meg a munkaviszony, de a 365 nap biztosított nap megvan, akkor a második baba után a gyedet igényelhetem?
Válaszát köszönöm.
”

T. Kérdező!

Az igény elbírálásának és folyósításának illetékességéről az Ebtv. ekként rendelkezik:

Ebtv. 62. § (1) A csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti kérelmet a biztosítottnak a Tbj. 4. § a) pontja szerinti foglalkoztatónál kell előterjeszteni.

(1a) A vér szerinti apa, valamint a gyermek születésének napján nem biztosított szülő nő a gyermekgondozási díj 42/E. § alapján történő megállapítása iránti kérelmet a lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítóhoz nyújthatja be.

(2) A csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti kérelmet

1. a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely,

b)

3. egyéb esetben a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító

bírálja el.

(2c) A csecsemőgondozási díjat, a gyermekgondozási díjat és a táppénzt

1. a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kifizetőhely,
2. a (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben az egészségbiztosító folyósítja.

(3) Ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, illetve a baleseti táppénz folyósítása alatt a biztosított biztosítási jogviszonya megszűnik, az ellátás továbbfolyósításáról a (2c) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti szerv gondoskodik. Ha az ellátás folyósításának ideje alatt a biztosított foglalkoztatót vált, a (2c) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti szerv folyósítja a már megállapított ellátást.

• Magyarországon bárki, bármit igényelhet.

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki a szülés napján –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban áll) ÉS a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

Látható, hogy a jogosultsághoz két feltétel együttes fennállása (konjuktív feltétel) szükséges.
Ez egyben azt is jelenti, hogyha a kettőből az egyik hiányzik, akkor a jogosultsági feltételek nem teljesültek, és így az ellátásra való jogosultság sem állapítható meg.

Ha tehát a terhesség alatt szűnik meg a jogviszonya, úgy az 1. feltétel nem teljesül, azaz nem jogosult sem csed, sem gyed ellátásokra.
Van azonban kivétel.

Ebtv. 40. § (1) Csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül születik.

Ha tehát a jogviszonya a terhesség alatt szűnik és a gyermeke a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül születik akkor jogosult lehet csed-re, gyed-re viszont sajnos nem.

Ezen túlmenően felhívom szíves figyelmét arra, hogy az álláskeresési járadékban részesülő személy is biztosítottnak minősül, azaz ha ez időszak alatt szül, úgy az 1. feltétel teljesül.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

Tisztelt Címzett!

Jelenleg gyeden vagyok a kislányommal. Sajnos 2018. december 31-én megszűnt a munkaviszonyom a kormányhivatalban, mert határozott szerződésem volt.
Jövő tavasszal szeretnénk a második babát.
Úgy néz ki, hogy februártól 4 órában eltudnék helyezkedni, ebben az esetben a kislányom után a gyedet kitől kapom?
Az új munkaviszony is határozott idejű lenne.
Abban az esetben, ha a terhesség alatt szűnik meg a munkaviszony, de a 365 nap biztosított nap megvan, akkor a második baba után a gyedet igényelhetem?

Válaszát köszönöm.

„moszdan 2019.01.05. 23:11

Tisztelt Címzett!

A gyed extrát férjem szeretné igénybe venni a törvényben meghatározott időponttól (kb baba 6 hós kora után)
Egyetlen kérdésem, hogy ezt hogyan fogják neki számolni?
Változó munkabére miatt, minden hónapban más összeget kapunk majd? Vagy több hónap átlagát fogják megnézni? Válaszukat előre is köszönöm!
”

T. Kérdező!

Röviden:

Minden hónapban más összeget azért, mert a GYED naptári napra jár, így más az összeg egy 28, 29, 30, vagy egy 31 napos hónap esetében.

Az ellátást több hónap jövedelme (átlaga) figyelembevételével fogják megállapítani.

Pontosítva: A gyed ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi (bruttó) jövedeleméből fogják megállapítani.

Hosszabban:

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénzszámítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján, egyben figyelemmel a táppénzre vonatkozó kedvezményszabály 2017.01.01-től hatályos változására (ONYF 2017/1. számú tájékoztatóban foglaltak).

http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf
http://www.neak.gov.hu/…ekoztato.pdf
http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től (a 2017.01.01-es előny szabály módosítással.)

1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi (bruttó) jövedelem. Ha nincs:
2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 (naptári) napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a tényleges (legalább 30 napi), ha ilyen nincs a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a tényleges jövedelem, vagy ha nincs legalább 30 napi tényleges jövedelme a szerződés szerinti jövedelem. (A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

• csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

  alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

NAGYON LEEGYSZERŰSÍTETT PÉLDA AZOKNAK, AKIKNEK A FENTIEK TÚL BONYOLULT:
Az ellátásokat az adott ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelemből kell kiszámolni.
Ha tehát valaki évek óta ugyanannál a munkáltatónál dolgozik és kieső napja (táppénz, igazolatlan távollét stb.) nem volt, majd 2019.02.01-től táppénzre megy a táppénz összegét -nagyon leegyszerűsítve- a 2018.11.30-2018.06.01. közötti jövedelméből fogják kiszámolni.
Ha a 2019.05.01-i szülésig végig táppénzen lesz 9-es betegségi kóddal (veszélyeztetett terhesség), úgy az ebben az évben induló csed ellátás alapja is ez lesz.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Tisztelt Címzett!

A gyed extrát férjem szeretné igénybe venni a törvényben meghatározott időponttól (kb baba 6 hós kora után)
Egyetlen kérdésem, hogy ezt hogyan fogják neki számolni?
Változó munkabére miatt, minden hónapban más összeget kapunk majd? Vagy több hónap átlagát fogják megnézni? Válaszukat előre is köszönöm!

„Tisztelt Címzett!
Segítséget szeretnék kérni, hogy végre teljesüljön a Gyed Extrára vonatkozó kérelmünk.
A jelenlegi helyzetem
A feleségem leadta a GYES lemondó nyilatkozatot 2018.08.21-én
A felmondás alkalmával a feleségem kapott egy igazolást a felmondási kérelemre vonatkozóan.
Beszéltem a munkahelyem pénzügyi részével és ők azt mondták, hogy addig nem tudnak utalni nekem Gyed Extrát amíg nem mutatom be nekik a megszünésről szóló igazolást.
Több alkalommal kerestük őket telefono. Az októberi hónapban minden héten, de minden alkalommal csak azt kaptuk, hogy folyamatban van kérem várjanak legalább 2-3 hét.
Több alkalommal írtam E-Mail több email címre, de sehonnan nem kaptam rá választ.
A GYES-t már nem kapjuk a lemondó nyilatkozat óta, az utolsó telefonos beszélgetés során elhangzott, hogy jelenleg van 6e Ft tartozásom, mert korábban megkaptuk az egész hónapra vonatkozó GYES-t.
A jelenlegi ismereteim azok, hogy a Társadalom biztosítást is nekem kell fizetni a feleségem után, amennyiben kapom a GYED Extrát.
A kérdésem az lenne, hogy jelenleg már nem kapunk GYES-t, de nem kapunk GYED Extrát se, most akkor nekünk már be kellett volna fizetnünk a 2 havi Társadalom Biztosítást vagy sem?
Illetve amennyiben már kellett volna fizetni, akkor mi lesz ennek a következménye?
• Hogyan fog ez az egész folyamat jól lezárulni?
• Milyen módon tudok hatással lenni a folyamatra?
• Jól gondolom, hogy a folyamatnak már nagyon régen le kellett volna záródnia. Csak szerencsések közzé tartozunk? :(
Összesítés:
• 2 hónapja nem kapunk se GYES se GYED Extrát
• Jelenleg a folyamat miatt van 6e Ft tartozásunk
• Továbbá 2*7e-ot szerintem be kellett volna fizetni a Társadalom Biztosítás miatt
• Minden alkalommal tovább 2-3 hét türelmet kérni, de természetesen elhangzik, hogy megsürgetik a kérést.
Segítségét előre is köszönöm!
Borsi Zoltán
”

T. Kérdező!

• Ha az igény teljesíthető (minden adat rendelkezésre áll) azt 8 napon belül el kell bírálni, az ellátást ki kell utalni.

• Ha az igény hiányos az ügyfelet függő hatályú végzésben kell erről a tényről értesíteni. Ez esetben az igény elbírálásának határideje max. 60. nap.

• Javaslom, hogy panaszával, írásban az igény elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási szerv vezetőjéhez forduljon. (Ez az esetek 90%-ban ez a járási hivatal vezetője.)

• Igen, ha a felesége nem biztosított és egyéb módon sem mentesül, ,úgy köteles havonta 7.320 forint eü-i szolgáltatási járulékot fizetni. Ennek módjáról a NAV ügyfélszolgálatán tájékozódhat.
• Mentesül a fizetési kötelezettség alól a gyes megszűnését követő 45 napig. Lásd Ebtv. 29. § (9) bek.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

Tisztelt Címzett!

Segítséget szeretnék kérni, hogy végre teljesüljön a Gyed Extrára vonatkozó kérelmünk.

A jelenlegi helyzetem

A feleségem leadta a GYES lemondó nyilatkozatot 2018.08.21-én

A felmondás alkalmával a feleségem kapott egy igazolást a felmondási kérelemre vonatkozóan.

Beszéltem a munkahelyem pénzügyi részével és ők azt mondták, hogy addig nem tudnak utalni nekem Gyed Extrát amíg nem mutatom be nekik a megszünésről szóló igazolást.

Több alkalommal kerestük őket telefono. Az októberi hónapban minden héten, de minden alkalommal csak azt kaptuk, hogy folyamatban van kérem várjanak legalább 2-3 hét.

Több alkalommal írtam E-Mail több email címre, de sehonnan nem kaptam rá választ.

A GYES-t már nem kapjuk a lemondó nyilatkozat óta, az utolsó telefonos beszélgetés során elhangzott, hogy jelenleg van 6e Ft tartozásom, mert korábban megkaptuk az egész hónapra vonatkozó GYES-t.

A jelenlegi ismereteim azok, hogy a Társadalom biztosítást is nekem kell fizetni a feleségem után, amennyiben kapom a GYED Extrát.

A kérdésem az lenne, hogy jelenleg már nem kapunk GYES-t, de nem kapunk GYED Extrát se, most akkor nekünk már be kellett volna fizetnünk a 2 havi Társadalom Biztosítást vagy sem?

Illetve amennyiben már kellett volna fizetni, akkor mi lesz ennek a következménye?

• Hogyan fog ez az egész folyamat jól lezárulni?
• Milyen módon tudok hatással lenni a folyamatra?
• Jól gondolom, hogy a folyamatnak már nagyon régen le kellett volna záródnia. Csak szerencsések közzé tartozunk? :(

Összesítés:

• 2 hónapja nem kapunk se GYES se GYED Extrát
• Jelenleg a folyamat miatt van 6e Ft tartozásunk
• Továbbá 2*7e-ot szerintem be kellett volna fizetni a Társadalom Biztosítás miatt
• Minden alkalommal tovább 2-3 hét türelmet kérni, de természetesen elhangzik, hogy megsürgetik a kérést.

Segítségét előre is köszönöm!
Borsi Zoltán

Mt. 113. § (1) [...]

2. a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén gyermeke hároméves koráig,

[...]
(2) [...]

1. egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulása esetén alkalmazható,
2. a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be,
3. rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el.

(3) [...] éjszakai munka nem rendelhető el.
(4) [...]
(5) A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára - gyermeke hároméves korától négyéves koráig - rendkívüli munkaidő vagy készenlét - a 108. § (2) bekezdésében foglaltakat kivéve - csak hozzájárulásával rendelhető el.

Tisztelt Szakértő!
Hamarosan visszatérek dolgozni(2018.08.06.)
Kisfiam 07.27.-én töltötte be a második életévet.
Egyedülálló anyaként nevelem 3 kiskorú gyermekemet.
A kérdésem az volna,hogy jereskedelemben dolgozok teljes 8 órás munkaidőben.
Az első heti beosztásom úgy néz ki hogy hétfőtől péntekig napi 8 óra után szombaton beosztottak 12 órába. Azt szeretném kérdezni hogy ez így megfelel a jogszabályoknak vagy reklamálhatok a túlóra miatt?
Számomra elég lenne a heti 40 órás munkaidő beosztás.
Válaszát előre is köszönöm szépen.

„epaska 2018.07.19. 18:58

Tisztelt Szakértő!
Sok kérdés volt már ezzel kapcsolatban, de számomra sajnos még nem tiszta a GYED EXTRA.

Feleségemmel közösen nevelt kislányom 2018.01.08-án született. Anyuka GYES-en volt 2018.06.24-ig. 2018.06.25-től én igényeltem a GYED-et a munkálltatómnál, ami egy kórház, ahol közalkalmazottként dolgozom. A kérdésem az lenne, miért nem vállalhatok túlórát és éjszakás műszakot, amikor nem én vagyok otthon a gyermekkel? Az unokatestvérem ugyan ebben a helyzetben van, csak ő gyárban dolgozik, ő "korlátlanul" túlórázik GYED EXTRÁN 3 műszakban.
”

Tényleg, miért nem? A munkáltató melyik jogszabály melyik szakaszára hivatkozik akkor, amikor a fentieket nem engedélyezi.

Kjt.-ben nem vagyok otthon, de az Mt. 113. § valóban nem tiltja csak a gyermekét egyedül nevelő munkavállalónak és a szülő nőnek...

Tényleg nem...először jogi dolgokra hivatkoztak, aztán most beleástam magam a jogokba, elmondtam, hogyan értelmezem és most kórházon belüli dolgokról beszélnek. Már odáig eljutottam, hogy ügyvéd véleményét kikérik, bár szerintem arról van szó, hogy ilyen esettel még nem találkoztak...

„epaska 2018.07.19. 18:58

Tisztelt Szakértő!
Sok kérdés volt már ezzel kapcsolatban, de számomra sajnos még nem tiszta a GYED EXTRA.

Feleségemmel közösen nevelt kislányom 2018.01.08-án született. Anyuka GYES-en volt 2018.06.24-ig. 2018.06.25-től én igényeltem a GYED-et a munkálltatómnál, ami egy kórház, ahol közalkalmazottként dolgozom. A kérdésem az lenne, miért nem vállalhatok túlórát és éjszakás műszakot, amikor nem én vagyok otthon a gyermekkel? Az unokatestvérem ugyan ebben a helyzetben van, csak ő gyárban dolgozik, ő "korlátlanul" túlórázik GYED EXTRÁN 3 műszakban.
”

Tényleg, miért nem? A munkáltató melyik jogszabály melyik szakaszára hivatkozik akkor, amikor a fentieket nem engedélyezi.

Kjt.-ben nem vagyok otthon, de az Mt. 113. § valóban nem tiltja csak a gyermekét egyedül nevelő munkavállalónak és a szülő nőnek...

Tisztelt Szakértő!
Sok kérdés volt már ezzel kapcsolatban, de számomra sajnos még nem tiszta a GYED EXTRA.

Feleségemmel közösen nevelt kislányom 2018.01.08-án született. Anyuka GYES-en volt 2018.06.24-ig. 2018.06.25-től én igényeltem a GYED-et a munkálltatómnál, ami egy kórház, ahol közalkalmazottként dolgozom. A kérdésem az lenne, miért nem vállalhatok túlórát és éjszakás műszakot, amikor nem én vagyok otthon a gyermekkel? Az unokatestvérem ugyan ebben a helyzetben van, csak ő gyárban dolgozik, ő "korlátlanul" túlórázik GYED EXTRÁN 3 műszakban.

Megoldható, sőt, ha ragaszkodik hozzá, akkor lehet, hogy kötelező is megoldanotok. De mi az értelme?

Tisztelt Szakértő!

Kolléganőm jelenleg csecsemőgondozási díjban részesül, ammi hamarosan lejár, majd utána GYED-et fog igényelni.
A GYED mellett lehet dolgozni, de a kolléganő nem jelezte, hogy szeretne visszatérni a munkába, de olyan igénnyel állt elő, hogy szeretne 5 nap szabadságot kivenni, miután a GYED-et megigényeltük számára (mivel nem vagyunk kifizetőhely).
Szeretném megkérdezni, hogy ebben az esetben adható e neki szabadság?
Válaszát előre is köszönöm.

„bboglarkaa 2018.03.20. 18:06
Tisztelt Szakértő!
Lenne pár kérdésem, amelyben érintett a GYES valamint a GYED extra is, kicsit hosszú is lesz:
Mostani helyzet szerint 1. gyermekem 18 hós. Ha a 2. Gyermekem utan csak a GYESt tudom igenybe venni alanyi jogon (1. Gyermekemmel voltam CSEDen amikor lejart a szerzodesem a munkahelyen).
1.Akkor a 2. Gyermek 6 hos koratol dolgozhatom es veheti at apuka a GYED extrát, miutan en mindket gyermeknek a GYESerol lemondtam.
2.Valamint en aki semmit nem veszek igenybe a gyermekek utan. Az elso pontban leirt ido lejarta utan dolgozhatom heti 60 oraban egy munkáltatónál?
3. Az apuka aki igenyli az 1. Gyermek utan a GYESt valamit a 2. Gyermek utan a GYEDet o is korlatozas nelkul dolgozhat 60 orat egy heten egy munáltatónál?
Termeszetesen mind a ketto kotetlen munkaidorol szol.
4. Az apuka részére is ugyanúgy számítják a GYED-et, vagyis a szülés várható idejétől (junius körül) visszaszámolnak 3 hónapot (majus aprilis marcius) és onnan 180 nap átlagkeresétből számítják az összeget, (vagyis februar januar december november oktober szeptember honapok)? Ha hamarabb szuletik akkor tolodnak a honapok...
Mivel a GYED szamitasanak alapjakor csak 40 oras munkaviszonya van. A gyermek varhato szuletese utan lesz 60 ora. Ez befolyasol akarmit is, mivel ugye hamarabb igenyeljuk a GYEDet, miutan ez a valtozas megtortenne?
Mindenhol ezt olvasni, hogy "korlatozas nelkul lehet dolgozni" GYES es GYED mellett ha eltelt a megfelelo ido. Akkor gondolom ez a munkaidore vonatkozik, vagyis 20, 40, 60 ora is lehet.
Válaszukat előre is köszönöm.
”

T. Kérdező!

Igen, a gyermek féléves kora után az apa igénybe veheti a gyed-et.

Igen, ahhoz Önnek le kell mondania a GYES-ről.
Gyermeke 3 éves koráig Önt, mint anyát a jogszabály védi akár Ön, akár az apa veszi igénybe a TB ellátásokat. Lásd a Munka Törvénykönyvének 113. szakaszában (§) leírtakat.

A kötetlen munkaidő szabályait az Mt. 96. szakaszában (§) találja.

Nem, az apuka részére az ellátást alapját a GYED első napját figyelembe véve állapítják meg, azaz ettől az időponttól kezdik a 3 hónapos „visszaszámlálást”.

A mindenhol ezt olvasni, hogy "korlatozas nelkul lehet dolgozni" GYES es GYED mellett úgy kell érteni, hogy korábban vagy nem lehetett, vagy korlátozva volt 20 órában. Ehhez képest valóban „korlátozás nélküli” a mostani szabály, de az Mt. előírásait továbbra is be kell tartani. (rendkívüli munkavégzés, készenlét, ügyelet, hétvégi pihenőnap, két munkavégzés –munkanap- közötti legkisebb pihenőidő stb. + az Mt. 113. § speciális szabályai.)

„Verocska83 # e-mail Jelentem! 2018.06.17. 14:06

Tisztelt Szakértő!
Hármas ikrekkel vagyok terhes.Nincs bejelentett munkám, akkor csak a 3XGyesre vagyok jogosult, 6hónap után apuka(rendelkezik munkával) tudja igènybe venni a Gyedet? Meddig és mennyire jogosult 230000ezres bruttó jövedelem után? Ha vissza menőleg bejelentenének ninimál bérre akkor se járnánk jobban? Mert hármas ikrek után nem jár se a csed se a gyed 3Xan? Igazából az érdekel hogy járunk a legjobban anyagilag???
Elöre is köszönöm válaszát! Egy aggoddó kismama
”

T.Kérdező!

Ezen kérdésére már választ kapott a másik topicban.

Tisztelt Szakértő!
Hármas ikrekkel vagyok terhes.Nincs bejelentett munkám, akkor csak a 3XGyesre vagyok jogosult, 6hónap után apuka(rendelkezik munkával) tudja igènybe venni a Gyedet? Meddig és mennyire jogosult 230000ezres bruttó jövedelem után? Ha vissza menőleg bejelentenének ninimál bérre akkor se járnánk jobban? Mert hármas ikrek után nem jár se a csed se a gyed 3Xan? Igazából az érdekel hogy járunk a legjobban anyagilag???
Elöre is köszönöm válaszát! Egy aggoddó kismama

Tisztelt Szakértő!

Lenne pár kérdésem, amelyben érintett a a GYES valamint a GYED extra is, kicsit hosszú is lesz:

Mostani helyzet szerint 1. gyermekem 18 hós. Ha a 2. Gyermekem utan csak a GYESt tudom igenybe venni alanyi jogon (1. Gyermekemmel voltam CSEDen amikor lejart a szerzodesem a munkahelyen).

1.Akkor a 2. Gyermek 6 hos koratol dolgozhatom es veheti at apuka a GYED extrát, miutan en mindket gyermeknek a GYESerol lemondtam.

2.Valamint en aki semmit nem veszek igenybe a gyermekek utan. Az elso pontban leirt ido lejarta utan dolgozhatom heti 60 oraban egy munkáltatónál?

3. Az apuka aki igenyli az 1. Gyermek utan a GYESt valamit a 2. Gyermek utan a GYEDet o is korlatozas nelkul dolgozhat 60 orat egy heten egy munáltatónál?

Termeszetesen mind a ketto kotetlen munkaidorol szol.

4. Az apuka részére is ugyanúgy számítják a GYED-et, vagyis a szülés várható idejétől (junius körül) visszaszámolnak 3 hónapot (majus aprilis marcius) és onnan 180 nap átlagkeresétből számítják az összeget, (vagyis februar januar december november oktober szeptember honapok)? Ha hamarabb szuletik akkor tolodnak a honapok...
Mivel a GYED szamitasanak alapjakor csak 40 oras munkaviszonya van. A gyermek varhato szuletese utan lesz 60 ora. Ez befolyasol akarmit is, mivel ugye hamarabb igenyeljuk a GYEDet, miutan ez a valtozas megtortenne?

Mindenhol ezt olvasni, hogy "korlatozas nelkul lehet dolgozni" GYES es GYED mellett ha eltelt a megfelelo ido. Akkor gondolom ez a munkaidore vonatkozik, vagyis 20, 40, 60 ora is lehet.

Válaszukat előre is köszönöm.

„Kisfogel 2018.03.08. 20:22

Üdvözlöm,

Azt szeretném megkérdezni, hogy gyed, gyes melletti munkavégzésnek van-e valami idöbeni korlátja? Úgy tudom, hogy időkorlátozás nélkül lehet. Párom folyamatosan azzal utasítják el, hogy gyeden csak 6-18ig lehet dolgozni, se éjszaka, se hétvége. Számomra az időkorlát nélkül az azt jelenti, hogy reggel,délután, éjszaka akár 8 vagy több óra. Különben nem látom értelmét annak,hogy a gyerek fél éves kora után dolgozhat, ha mindig elutasítják.

Szeretnék kérni egy erre vonatkozó jogszabályt.

Köszönettel
”

T. Kérdező!

Egy jó ideig a GYES mellett csak napi 4 órában, heti 20 órában lehetett dolgozni, a GYEd mellett pedig egyáltalán nem lehetett díjazás ellenében kereső tevékenységet folytatni.

A TB jogszabályokból (Ebtv. Csttv.) ezeket a rendelkezéseket törölték, azaz ezen korlátok megszűntek.

Olyan szabály viszont leírva, kimondva hogy korlátlanul lehet a GYES és a GYED mellett dolgozni nincs.

(Mivel eddig a munkavégzés korlátozva volt, most viszont ez megszűnt ezért használja a köznyelv a korlátlanul lehet dolgozni fordulatot, ami viszont nem precíz, jogilag helytelen...)

A Munka Törvénykönyve védi a gyermekét egyedül nevelő szülőt, a fiatalkorú munkavállalót és az anyát a várandósság megállapításától a gyermek 3 éves koráig.

Utóbbi esetben részére rendkívüli munka, ill. készenlét nem rendelhető el, a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem adhatóak ki, éjszakai munka nem rendelhető el stb.

Lásd: 2012. évi I. törvény 113. §

58. Az egyes munkavállalói csoportokra vonatkozó különös rendelkezések

113. § (1) A munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályokat a (2)–(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni

1. a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig,

2. a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén gyermeke hároméves koráig,
3. a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat fennállásakor.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben

1. egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulása esetén alkalmazható,
2. a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be,
3. rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el.

(3) Az (1) bekezdés a)–b) pontban meghatározott munkavállaló számára éjszakai munka nem rendelhető el.

(4) Az (1) bekezdés c) pontban meghatározott esetben a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje éjszakai munkavégzés során a nyolc órát nem haladhatja meg.

(5) A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára – gyermeke hároméves korától négyéves koráig – rendkívüli munkaidő vagy készenlét – a 108. § (2) bekezdésében foglaltakat kivéve – csak hozzájárulásával rendelhető el.