Közalkalmazott, köztisztviselő, közszolgálat

Fórum → munkajog, foglalkoztatás
régebbi elöl     új hozzászólás

falcon01 # 2020.01.10. 06:56

Tisztelt Szakértó!

Több mint hat éve dolgozok közalkalmazottként egy szakközépiskolában. (gazdasági munkakörben) Az idén a szakképzés átalakítása miatt ebben a szektorban is leépítések várhatók. Ráadásul a közalkalmazotti státuszban dolgozók átkerülnek a munka törvénykönyve alá” Több kollégámmal attól tartunk, hogy munkaviszonyunkat nem közalkalmazottként, kívánják megszüntetni. Tehát mondjuk 2020 július 01-tól aláíratnak velünk egy papírt, hogy átkerülünk a munka törvénykönyv hatálya alá, majd egy hónap múlva megkapjuk a felmondást immáron a sokkal rosszabb feltételek mellett. A kérdésem az, ha elém tolják a közalkalmazotti státusz megszűnését tartalmazó szerződés módosítást, köteles vagyok-e elfogadni és aláírni? Amennyiben nem írom alá, a munkáltató ebben az esetben mit tehet? Felmond, mint közalkalmazottnak, vagy megpróbál kijátszani és a számára kedvezőbb döntést kierőszakolni, hogy én mondjak fel, ezzel elveszítve minden jogomat, mondjuk a végkielégítésre vonatkozóan?
Válaszukat előre is köszönöm!

Lyonee # 2020.01.03. 21:38

Nézd meg a korm. rend. 7. sz mellékletét is.
Hszt.
114. § (1) A szolgálati beosztások

  1. vezetői,
  2. tiszti vagy
  3. tiszthelyettesi

besorolási osztályba tartoznak.

(2) A vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztás lehet kiemelt vezetői, középvezetői vagy beosztott vezetői beosztás, ezen belül a besorolási kategóriák:

"Lenne-e összeférhetetlenség egy valójában nem vezető, de egy vezető besorolású tanácsadói beosztás, és a "munkavégzéssel járó egyéb jogviszony" között?"
Szerintem van, mert a tanácsadó beosztás egy beosztott vezetői beosztás. Korm. rend. 7. sz mell.

(Nem vagyok szakértő.)

paraszta # 2020.01.03. 19:16

Tisztelt Szakértő,

BM alá tartozó, rendvédelmi szervnél vagyok hivatásos.
Mellette van egy mikro méretű gazdasági társaságom, amiben beltag/cégvezető vagyok, ami megbízásos alapon végez munkát (0 alkalmazottal), de nem a fentebb leírt szervnek. Semmi extra, szellemi tevékenyéség elsősorban. Ez annak rendje módja szerint a HSZT (2015. évi XLII. törvény) alapján be is lett jelentve. Parancsnokok is jóváhagyták. Eddig semmi baj nem is volt. Ez ment évekig...

De most tanácsadói beosztásba, azaz vezetői besorolásba kívánnak emelni. Nem lennék "igazi" vezető. Nem lenne beosztottam, tulajdonképpen sima alkalmazott maradok, mindenfajta vezetői felelősség és jogkör nélkül. Lásd: 30/2015. (VI. 16.) BM rendelet.

Viszont a HSZT-ben:
„109§ (2) A hivatásos állomány tagja - ... - csak engedéllyel létesíthet munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt. Vezetői beosztást betöltő személy ... munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt nem létesíthet.”

A "munkavégzéssel járó jogviszonyt" az MT írja le, amibe tualjdonképpen minden beletartozik... Már maga a sima cégvezetés is.

Na és itt a bibi. Persze nem tudom...
A fentebb idézett jsz. azt mondja "vezető beosztás".
Én viszont szerintem inkább csak vezető besorolásba kerülnék. Vagy nem? Vagy ilyenkor mi a helyzet?

A fentebbi HSZT idézetben alkalmazásakor van különbség a beosztás és besorolás értelmezése között?

Lenne-e összeférhetetlenség egy valójában nem vezető, de egy vezető besorolású tanácsadói beosztás, és a "munkavégzéssel járó egyéb jogviszony" között?

Köszönöm a választ...

zsolnainé # 2020.01.02. 18:54

Tisztelt Szakértő!
Férjem sok éve közalkalmazott. Most a munkáltatója meg akarja szüntetni a szervezeti egységét és az általa alapított Kft-be szeretné átszervezni a dolgozókat.
Kérdésem az hogyha nem fogadja el a Kft-ben az állást akkor jár-e a végkielégítés? A Kjt-ben igazából nem egyértelmű számomra ennek az esetnek a megfogalmazása.
Válaszát előre is köszönöm.

chava # 2019.11.27. 12:51

Nem vagyok ügyvéd, de a Kttv. Kommentár szerint:

„A lemondás a közszolgálati tisztviselő által a munkáltatóhoz intézett egyoldalú jognyilatkozat. Lemondással mind a határozatlan, mind a határozott idejű kormányzati szolgálati jogviszony megszüntethető. A 2 hónapos - határozott idejű jogviszony esetén akár ennél rövidebb, az eredeti megszűnési időpontig terjedő - lemondási idő azt a célt szolgálja, hogy a munkáltató a megüresedett álláshelyet más személlyel be tudja tölteni. Ezért a lemondási időt a tisztviselőnek teljes egészében le kell dolgoznia.”

TRyta # 2019.11.27. 12:19

Tisztelt Ügyvéd Úr / Ügyvédnő!

A 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről 61. § (2) úgy rendelkezik, hogy:
„"a kormánytisztviselő lemondási ideje két hónap. A felek ennél rövidebb időben is megállapodhatnak.”

De arra nem találok semmilyen utalást, hogy a felmentés időtartamának egy részére a munkavégzési kötelezettség alól van-e lehetőség mentesíteni a köztisztviselőt.

Állásfoglalását a fenti kérdés kapcsán előre is köszönöm!

Macsek 9518 # 2019.11.25. 14:12

Tisztelt Ügyvéd Ur
Az esetem a következö: közalkalmazottként dolgozom munkáltatom át akar adni magán céghez
Igy ugye megszünik a közalkalmazotti jogviszonyom ? Ha elutasítom az ajánlatot jár e végkielégités felmentési idö ?
Köszönöm válaszát

sortie # 2019.11.25. 07:03

„Viktória64 2019.11.22. 19:55

Tavaly január óta vagyok betegállományban, táppénzen, a leszázalékolásom folyamatban van.
Januárban és február egy részében még betegállományban leszek.
Jár-e a 15 nap betegszabadság (jan2-22 között), ha január közepén vagy a végén bejelentem, és be is adom a felmondásomat? A felmondási időm március végén járna le, addig még táppénzen és szabadságon lennék. (közalkalmazott vagyok, határozatlan munkaszerződéssel 22 éve dolgozom ott)
”

Nem, folyamatosan fennálló, az egyik évről a másik évre áthúzódó keresőképtelenség esetén betegszabadságot elszámolni nem lehet, a táppénz ellátást mindaddig ugyanazon összegben folyósítják tovább, amíg keresőképessé nem válik.

Viktória64 # 2019.11.22. 18:55

Tavaly január óta vagyok betegállományban, táppénzen, a leszázalékolásom folyamatban van.
Januárban és február egy részében még betegállományban leszek.
Jár-e a 15 nap betegszabadság (jan2-22 között), ha január közepén vagy a végén bejelentem, és be is adom a felmondásomat? A felmondási időm március végén járna le, addig még táppénzen és szabadságon lennék. (közalkalmazott vagyok, határozatlan munkaszerződéssel 22 éve dolgozom ott)

drbjozsef # 2019.11.22. 05:47

(Bár nem lepne meg, ha a Kjt.-ben máshol lennének komoly kivételek, a pedagógusok is elég sokat dolgoztathatóak a kötelező óraszámon felül is ingyen, bizonyos feltételek esetén, és elég "rugalmasan" számolhat a KLIK ilyenkor, nem a munkavállaló javára).

Kérd írásban a helyettesítési díjat a leírt jogszabályhely alapján, aztán meglátod, mire hivatkozva utasítanak el...

drbjozsef # 2019.11.22. 05:44

szgabor74,

A most hatályos Kjt. mindössze ennyit ír :

„24.§(1) Ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.”

Se feltételek, se mérték. De a megfogalmazásából következően ha többletmunkát végzel a saját feladataidhoz képest, akkor jár (és nem csak adható), és a saját illetményedhez kell arányosítani annak mértékét a többletmunkához képest.

szgabor74 # 2019.11.21. 16:36

Közalkalmazottként fizetetlen szabadságon lévő kollégát helyettesítek. Helyettesítési díjat kaphatok-e, ennek mi a mértéke ? Adható vagy milyen tvr. határozza meg ? Ha nem teljes mumkaidős dolgozót helyettesítek, akkor a csökkentett munkaidős bére számít ?
Ha nem adja meg a munkálató mit tehetek ?

j.p.gy # 2019.06.24. 19:01

Tisztelt Szakértők!
Egy iskolában dolgozom kertészként, közalkalmazotti jogviszonyban.
Előző nap az iskola igazgatója behívott és azt mondta, hogy nincsenek megelégedve a munkámmal. Ezelőtt a közvetlen főnökömtől és az igazgatótól sem kaptam semmiféle panaszt a munkámra.
Kérdeztem, hogy kik, amelyre a válasz az volt, hogy több tanár is.
Majd egy kisebb vita után elém rakta az igazgató a közös megegyezéses papírt.
Gondolkodási időt kértem.
Ilyenkor mi a teendő, hogyan tudok a helyzetből legjobban kijönni?
A válaszokat előre is köszönöm.
j.p.gy

FeriR # 2019.05.17. 06:55

Kollégiumban pedagógiai asszisztensként dolgozom, mint közalkalmazott. Főiskolai és egyetemi diplomám is van, tehát végzettségem szerint pedagógus vagyok. A heti óraszámom 40 óra.
Segítséget kérnék, az éjszakai munkavégzés esetében a 22 órától másnap reggel 6 óráig tartó időszakra 15%-os óradíjat kapok, míg a kollégák, akik pedagógusként dolgoznak ők 50%-ot. A 138/1992 (X.8.) Korm. rendelet 11.C paragrafus b pontjának 5. és 6. része szerint számomra egyértelmű, hogy 50%-os óradíjat kellene kapnom. A munkáltatóm szerint ez rám nem vonatkozik, így a Munka Törvénykönyve alapján kapom a 15%-os óradíjat.
Valóban helyesen értelmezi-e ezt a munkáltató és valóban csak 15%-os óradíj jár és nem 50%? Kérem segítségüket!

chava # 2019.05.14. 08:34

Kit-ben a 131.§-ben szabályozott fizu nélküli szabadság mellett kvázi fizu nélküli szabiként jelenik meg a Kit. 93. § (2) esetei közül néhány, ahol mentesülhet a munkavégzési kötelezettség alól a dolgozó a mtatói jogkör gyakorlójának engedélye alapján, ilyenkor (többek között) a munkáltatóval történő megállapodás szerint illeti meg díjazás.

oliver777 # 2019.05.14. 07:35

Kedves Szakértők!

Fizetés nélküli szabadság tekintetében szeretnék kérdezni.
Tudomásom szerint két típusa van, az első amikor meghatározott esetekben alanyi jogon jár, a második amikor munkáltató hozzájárulásával történik.
Az első eset mind a kit.-ben mind az mt.-ben szabályozva van.
A második esetre viszont egyikben sem találok szabályozást. Vagy erre az estre nincs konkrét rendelkezés? Csak a gumiszabály, hogy munkavállaló javára a munkaviszonyra vonatkozó szabályoktól el lehet térni?
Mt. 43. § (1) A munkaszerződés - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a Második Részben foglaltaktól, valamint munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet.

cincinnatus # 2019.05.08. 05:41

„rita0110 2019.05.07. 10:01

Tisztelt Szakértők!
Azt szeretném megtudni, hogy részmunkaidős foglalkoztatás esetén a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlék is csak töredék részben jár?
Köszönettel!
”

A munka törvénykönyve a bérpótlék mértékéről ekként rendelkezik:

66. A bérpótlék

139. § (1) A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg.

(2) A bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére.

Fentiek alapján tehát főszabály szerint igen, azonban ettől a felek -megállapodás alapján- eltérhetnek.

Javasolt tisztázni, hogy van-e a cégnél érvényes kollektív szerződés, vagy egyéb megállapodás és az hogy rendelkezik az Ön által hivatkozott "a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékról".

rita0110 # 2019.05.07. 08:01

Tisztelt Szakértők!
Azt szeretném megtudni, hogy részmunkaidős foglalkoztatás esetén a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlék is csak töredék részben jár?
Köszönettel!

chava # 2019.04.25. 14:31

Ki kell venned a szabadáságot, ha nincs jogviszony megszüntetés, nem váltják meg.

hekate # 2019.04.25. 13:44

2017.júliusában mentem el szülni az akkori bérem 350.000 Ft volt. 2018. januárjában levették a helyettesítés díjamat és az eltérítésemet és 166 ezer lett a bérem, amit ténylegesen nem kaptam meg soha, mert Gyeden voltam. Most vissza akarok menni dolgozni, kérem a szabadság megváltásomat. Melyik bér lesz irányadó? A Kit. 2018.12.01. Napi bért ír, aki ezt akkor kapta, annak ez alapján, de mi van a Gyedesekkel, akiknek az utolsó ténylegesen kifizetett bére a 2017 évi??

farkaskazmer # 2019.04.20. 19:34

Sziasztok!

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének facebook oldalára feltettek a minap egy kalkulátort, amivel ki lehet számolni kit, hogyan és milyen mértékben érintett hátrányosan (vagy nagy ritkán előnyösen) az új törvény rendelkezései.

Hogy ne kelljen keresgélni, belinkelem, gondolom lesz olyan, akit érdekel: http://kitkalkulator.probaljaki.hu/

Azt írják, hogy idézem:

"Számold ki Te is a Téged ért kár mértékét és oszd meg velünk e-mailben (mkksz@mkksz.org.hu; jelige: kalkulátor)!"

A dolog amúgy csak erős idegzetűeknek ajánlott, bár ha elég sokan jeleznek vissza, talán a szakszervezetnek sikerül elérnie valamit

Persze, tudom, naiv vagyok :)

bubuska11 # 2019.03.24. 11:40

Kedves Szakértők!
Új a munkahelyem, megállapodtunk x bérösszegben. Ez az összeg illetményből + vezetői illetményből áll. Egy másik papírom is van "illetményen felüli" illetménypótlékról, ez a kulturális illetménypótlék, 30,400 forint. Ezt utóbbit nem kaptam meg sem én, sem a velem együtt belépett kollégák, mondván, hogy az benne van a teljes fizetésben, eleve úgy állapították meg a fizetésünket, hogy az állásinterjún megbeszélt x összeg legyen a végösszeg. Fizupapírt még nem kaptam februárról, csak az aláírt szerződésből indulok ki.
Ehhez mit szóltok, más közszolgáknak is így alakul a fizetése? Az illetménypótlék benne számoltatik az illetményben, holott az erről szóló papír címe nagy betűkkel az, hogy "illetményen felüli"????

mmmelinda # 2019.03.18. 10:31

Tisztelt Szakértők! Köszönöm a válaszokat. Alapvetően optimista vagyok, talán azért gondoltam, hogy tévedés lehet mögötte, és arra, hogy biztos, korrigálásra kerül a hiba.....

chava # 2019.03.18. 10:26

@drbjozsef Pontosan...mármint nem tévedés, vagy hiba...
Értettem én, hogy mi a kérdés lényege mmmelinda-nak, csak azt nem, hogy nem látja még ebben az egészben, hogy mi a nagy valóság...

mmmelinda # 2019.03.18. 10:16

Kedves Chava! A szabadságok kiszámításához kapcsolódó, a senioritáshoz hasonló elvre gondoltam, amely korrigálná az én esetemhez kapcsolódó anomáliát, illetve az Ön által említett lényeges csökkenést. Hogy esetleg erre születik-e megoldás, esetlegesen jogszabály módosítással.