Közalkalmazott, köztisztviselő, közszolgálat

Fórum → munkajog, foglalkoztatás
régebbi elöl     új hozzászólás

avea # 2006.12.15. 16:09

Kedves Lyonee!
Fel tudnánk venni e-mailben a kapcsolatot? Az én címem publikus.
Üdv,
avea

jamesz # 2006.12.14. 09:44

Az valóban volt egy kérdés, de volt egy másik is.A nyugdíjasos.is.bocs.
Na mindegy a MÁK-osok szerint havonta fogják megkapni úgyis, nem egybe.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.12.13. 16:04

Nem a nyugdíjasról beszéltem, hanem az első sorban lévő, kérdőjelre végződő mondatra reagáltam. Azt hittem, az egy kérdés...

jamesz # 2006.12.13. 15:35

Jah, mivel azt sehogy nem kapja meg.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.12.13. 13:50

A végkielégítést nem.

jamesz # 2006.12.13. 13:39

Hali! Most ugye az utolsó munkában töltött napon kell kifizetni a felmentési idejét töltő közalkalmazottat?(Ha mondjuk van még néhány hónap munkavégzés alóli mentesítési ideje is-gondolom ezt is a mentesítés előtti napon ki kell fizetni...ugye?). Jövőre viszont, ha jól figyeltem, akkor- ha működéssel összefüggő a felmentés, a munkavégzés alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetre havonta egyenlő részletben jogosult. Mi van akkor, ha felmondás alapja az, hogy nyugdíjas a közalkalmazott? Akkor ugyanúgy megkapja egyben?

avea # 2006.12.12. 08:04

Köszönöm a felvilágosítást. Igazából azt nem értettem, mi az az 1984. szept. 1. előtt és után megszerzett tudományos fokozat. Így most már érthető. Igazolásom van az egyetemtől, az alapján írattam át a személyimet. Rövidesen jelentkezem a fejleményekkel.

Lyonee # 2006.12.11. 19:09

2005. évi CXXXIX. Törvény a felsőoktatásról
67. §
(3) A doktori képzésben szerezhető oklevél által tanúsított tudományos fokozat a „Doctor of Philosophy” (rövidítve: PhD), a művészeti képzésben a „Doctor of Liberal Arts” (rövidítve: DLA). Az oklevelet a rektor és a doktori tanács elnöke írja alá.
149. § (1) Az 1984. szeptember 1-je előtt doktori cselekmények alapján szerzett, illetőleg e nap előtt engedélyezett doktori cselekmények alapján később megszerzett egyetemi doktori cím továbbra is viselhető.
(2) Az a személy, aki 1984. szeptember 1-je után egyetemi tudományos fokozatot (doctor universitatis) szerzett, továbbra is használhatja a „dr. univ.” megjelölést.

Kjt 61. §

  1. az „I” fizetési osztályba

ia) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör,
ib) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és 1984. szeptember 1-je előtt doktori cselekmény alapján szerzett egyetemi doktori cím, vagy egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél és 1984. szeptember 1-je után szerzett egyetemi tudományos fokozat (dr.univ.);

Az „I” - hez szükséges „dr. univ ” fokozatot 1984 szept. 1. előtt végzett, ill. engedélyezett (1996-ig befejezett) doktori cselekmények alapján lehetett megszerezni.
Te ehhez szerintem egy kicsit fiatal vagy!
Ha még mindig nem tudod meggyőzni a munkáltatódat, kérj az egyetemtől igazolást, hogy a PhD tudományos fokozatod nem ped.szakvizsga, ill. nem azzal egyenértékű, és nem dr. univ. fokozat.

avea # 2006.12.11. 15:46

Kedves Lyonee!
Mivel tudnám egyértelművé tenni a munkáltatóm előtt, hogy én a J, nem pedig az I fizetési osztályba sorolásra vagyok jogosult? Szerintük én az I-be fogok tartozni a PhD-fokozatommal éppúgy, mint a szakvizsgával rendelkezők, amikor visszamegyek dolgozni.
Üdv,
avea

Lyonee # 2006.12.10. 12:47

Elnézést, de az eleje számomra rejtélyes okokból összezavarodott miközben vágólappal MSWord-ből áttettem ide. Mégegyszer és remélem helyesen:
avea
A kjt általad idézett szövege megváltozott, az 1993. évi felsőoktatási törvény hatályon kívül helyezve, új tv. "2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról" , de te akkor is a "J" fiz. oszt.-ba sorolásra vagy jogosult.
„j) a J fizetési osztályba
ja) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és a felsőoktatásról szóló törvény szerinti tudományos fokozat,”
68. § (1) A közalkalmazott tizenharmadik havi illetményre jogosult, ha a tárgyévben tizenkét hónap közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik. A tizenharmadik havi illetmény a közalkalmazottat időarányosan illeti meg, ha a tárgyévben legalább háromhavi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott idő számításánál - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - nem vehető figyelembe a közalkalmazotti jogviszony szünetelésének időtartama.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartamok számításánál a rendes szabadság és a szülési szabadság időtartamát, valamint - ha ezek együttes időtartama a hat hónapot nem haladja meg -

  1. a keresőképtelenséget okozó betegség,
  2. a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság,
  3. a tartalékos katonai szolgálat időtartamát, valamint
  4. minden olyan munkában nem töltött időt, amely alatt a közalkalmazott átlagkereset, illetve távolléti díj fizetésben részesült

figyelembe kell venni.

Ezek szerint teljes összegű 13. havi juttatás jár neked.

Lyonee # 2006.12.10. 12:36

avea
A kjt általad idézett szövege megváltozott, az 1993. évi felsőoktatási törvény hatályon kívül helyezve, új enharmadik havi illetmény a közalkalmazottat időarányosan illeti meg, ha a tárgyévben legalább háromhavi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdésbtv. "2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról" , de te akkor is a "J" fiz. oszt.-ba sorolásra vagy jogosult.
„j) a J fizetési osztályba
ja) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és a felsőoktatásról szóló törvény szerinti tudományos fokozat,”
„68. § (1) A közalkalmazott tizenharmadik havi illetményre jogosult, ha a tárgyévben tizenkét hónap közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik. A tizen meghatározott idő számításánál - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - nem vehető figyelembe a közalkalmazotti jogviszony szünetelésének időtartama.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartamok számításánál a rendes szabadság és a szülési szabadság időtartamát, valamint - ha ezek együttes időtartama a hat hónapot nem haladja meg -

  1. a keresőképtelenséget okozó betegség,
  2. a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság,
  3. a tartalékos katonai szolgálat időtartamát, valamint
  4. minden olyan munkában nem töltött időt, amely alatt a közalkalmazott átlagkereset, illetve távolléti díj fizetésben részesült

figyelembe kell venni.”

Ezek szerint teljes összegű 13. havi juttatás jár neked.

avea # 2006.12.10. 11:26

A közalkalmazotti törvényben az alábbiakat lehet olvasni:
"i) az „I” fizetési osztályba

ia) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör,

ib) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és 1984. szeptember 1-je előtt doktori cselekmény alapján szerzett egyetemi doktori cím, vagy egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél és 1984. szeptember 1-je után szerzett egyetemi tudományos fokozat (dr. univ. );

  1. a „J” fizetési osztályba

ja) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 119. §-ának (1) bekezdése szerinti tudományos fokozat, illetve 120. §-ának (3) bekezdése szerinti mester (DLA) fokozat"

Gimnáziumi tanárként PhD-fokozattal én melyik kategóriába tartozom?

A másik kérdésem: jár-e nekem 13. havi fizetés, ha augusztus óta szülési szabadságon (TGYÁS) vagyok? Úgy tudom, hogy a közalkalmazotti jogviszonyban levőknek jár, ha 6 hónapnál kevesebb ideje van szabadságon/betegállományban?

Üdvözlettel,
avea

Kovács_Béla_Sándor # 2006.12.08. 17:38

Aha. Mert a dolgozó, akinek épp most mondtak fel, még kívángat. És nem azt kívángatja, hogy akkor lássa a főnököt, amikor a háta közepét, hanem azt, hogy a felmondási idő elején pihenne egy kicsit, aztán a végén még belehúzna. Roppant életszerű.

(Nota bene: kötekedésben én is profi vagyok - talán ezért nem szeretem, ha más csinálja.)

Lyonee # 2006.12.08. 17:14

kbs
„fEzt a dilemmát könnyedén elkerülheted, ha a felmondási ideje második felére mented fel a munkavégzés alól” Erre reagáltam úgy, hogy a „kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni.”

jamesz # 2006.12.08. 12:41

Jó, ez igaz, de a mentesítésnek gyakorlati jelentősége azért van, hogy a dolgozó találjon munkát. Azaz, annak a gyakorlatban nem sok értelme van, hogy pl. 6 hónapos felmondási időt úgy tölt ki a munkavállaló, hogy 3 napot bejön, kettőn nem, aztán két hétig nem jön, majd háromig igen. Meglehetősen nehezen igazodna ez a valós munkavégzés üteméhez:-)

Kovács_Béla_Sándor # 2006.12.08. 08:36

Ahogy Farkas Árpád, a Bábelnai Állami Gazdaság Búsuló Juhászgyártó Melléküzemágának függetlenített szakszervezeti bizalmija mondta, amikor holmi csempészett zoknikat emlegettek:

  • Ez most hogy jön ide?
Lyonee # 2006.12.07. 19:40

Azért erről sem kéne elfeledkezni!
(3) A munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. A munkavégzés alól a közalkalmazottat - a mentesítési idő legalább felének megfelelő időtartamban a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni.

jamesz # 2006.12.07. 08:41

Köszi,a válasz második fele ami ok.

(Persze, hogy a második felea felmentésnek:-)

Kovács_Béla_Sándor # 2006.12.07. 07:48

Ezt a dilemmát könnyedén elkerülheted, ha a felmondási ideje második felére mented fel a munkavégzés alól. Egyébként ezt sugallja a célszerűség és a szokás is.

Ha meg akkor megy el táppénzre, amikor még nincs felmentve, és nem is tér vissza a felmondási idő lejártáig, akkor a munkaviszony utolsó napján a pénzét utalod, a papírjait meg kézbesítteted neki.

jamesz # 2006.12.07. 07:24

A szabadság megváltást minden mtó el akarja kerülni ugye....
De még mindig nem okés egy dolog.
Nevezetesen az, hogy ha felmentés alatt levő dolgozó "megbetegszik" és azt nem lehet pontosan tudni mikor jön vissza, akkor mi az utolsó munkában töltött nap? Visszamenőlegesen?

csufi99 # 2006.12.06. 22:38

Egyszerre nem lehet táppénzen és szabadságon. A szabadságot lehet ki kell majd fizetni.

A ténylegesen munkában töltött nap: ezt nem lehet másként értelmezni, amikor ténylegesen munkában állt, dolgozott, dolgozik.

Közalkalmazott részére az utolsó munkában töltött napon - a végkielégítés kivételével, mely a felmentési idő leteltével esedékes - ki kell fizetni az illetményét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályban előírt igazolásokat.
Legalábbis a ma hatályos rendelkezések szerint.

jamesz # 2006.12.06. 13:02

Közalkalmazottnál, ha a felmondási idő felére mentesítettem a munkavégzés alól, de még a mentesítés megkezdése előtt kiveszi az időarányos szabadságát, amely utolsó napja a mentesítés megkezdése előtti nap, akkor mi minősül az utolsó munkában töltött napnak a járandóságok kifizetése terén? A szabadság előtti TÉNYLEGESEN munkában töltött nap? Mi van ha valaki-ami elég gyakori - a szabadság előtt még pl. táppénzre is elmegy...kb. úgy, hogy a szabadsága kezdő napjára legyen vége?

Kovács_Béla_Sándor # 2006.11.23. 22:27

Feljelentést lehet tenni becsületsértés miatt. De ha ezt minden hasonló esetben megteszed, akkor majd annyit leszel a tárgyalóteremben mint a munkahelyeden.

Aniron # 2006.11.23. 18:24

Sziasztok,
új vagyok a fórumon. Kíváncsi lennék, hogy véleményetek szerint egy köztisztviselő ( jegyző ) meddig köteles tűrni az ügyfelek becsületsértést kimerítő kijelentéseit, akár saját, akár a hivatala vonatkozásában.
Konkrétan, ha több személy füle hallatára rüfke p...a-nak neveznek, ti mit tennétek ?
A jó ízlésem tiltja, hogy szó szerint idézzek, de szerintem kitaláljátok.
Ha tudtok, segítsetek. Köszi: Aniron

elve # 2006.11.21. 06:50

Köszi lewho, hogy foglalkoztál a témával!
Sajnos mi is ettől félünk. (Bár nem tudom, hogy mit szólnak, ha az ember a gyerek otthoni ápolása miatt jelenti be a fizetés nélküli szabira az igényét.)